Dunaújvárosi Hírlap, 1983. február (28. évfolyam, 9-16. szám)
1983-02-15 / 13. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Hírek a megyéből • Együttes ülést tartott az elmúlt héten Székesfehérvár Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága és a KISZ Székesfehérvári Városi Bizottsága. A két testület az 1972-ben megkötött, majd 1977-ben megújított megállapodás együttműködési eredményeit vette számba. Új szociális létesítménnyel gazdagodott a Volán 14. számú Vállalat. Székesfehérváron, a Széchenyi utca 15— 17. szám alatt a napokban adták át a vállalat új klubját, amelyben könyvtár, hanglemezek, játékok és színestelevízió várja a dolgozókat és a nyugdíjasokat. A megye agrárágazatának 1982. évi munkájáról, az elért eredményekről, valamint az idei feladatokról tanácskoztak az elmúlt héten pénteken, a megyei tanácsnál a MÉM, a megyei pártbizottság és a termelőszövetkezetek területi szövetségének szakemberei. Székesfehérváron kiosztották a mezőgazdasági üzemegészségügyi és tisztasági verseny múlt évi győzteseinek járó díjakat. Első helyezést ért el a Sárszentmihályi Állami Gazdaság és a székesfehérvári Kossuth Termelőszövetkezet. Természetvédelmi célú nádvágást végeznek a Velencei-tó parti övezetében, hogy a vizet megvédjék a korhadó, úgynevezett rontott nád káros hatásától. Megkezdték a tavaszi vetőmagvak kiszállítását a megye közös gazdaságaiba. A Fejér megyei Agrokernél 190 millió forint értékű növényvédőszer és 158 millió forint értékű mezőgazdasági gép várja a vásárlókat. Új szolgáltatásként — megrendelés alapján — hetente alkatrészbeszerző járat indul a megyeszékhelyről Budapestre. Zárszámadás 1982-ről Többre képesek Gyakorlatilag három falu (Pentele, Nagyvenyim, Kisapostag) lakóinak adott számot a tavalyi gazdálkodásról a dunaújvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősége pénteken délelőtt a városi tanács dísztermében. Ennek megfelelően nagy volt az érdeklődés is: ülőhelyek hiányában sokan állva hallgatták végig Szemmelveisz István elnök beszámolóját. — Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az idén is több nyereségről akartunk beszámolni — mondta az elnök —, mint eddig minden új évben: 9,5 millió forintos eredményt terveztünk. Ettől mintegy 350 ezer forinttal maradtunk el , ám mégis a tervnél nagyobb értéket állítottunk elő, ha számításba vesszük a tudatosan tartalékolt 100 vagon kukoricát, és 13,5 vagon napraforgót, amelynek értékesítésével nyereségünk 11 millió forintra nőtt volna. A megyei tanács úgy értékelte tevékenységünket, hogy nem rosszak az eredményeink, de többre volnánk képesek. A tervtől való elmaradás okai között az elnök felsorolta az 1981-től tartalékolt burgonya továbbra is rossz értékesítési lehetőségeit, a félévig tartó rossz időjárást is, de felhívta a figyelmet, hogy a szövetkezet munkájában is voltak kifogásolható dolgok. Például a növénytermesztés eredményeiben: bár ez az ágazat járult hozzá a nyereséghez a legnagyobb mértékűben s kukoricatermesztésben járás második legjobb eredményét érte el, búzából messze elmaradtak a céltól, és a burgonyatermelés sem volt zökkenőmentes. A zöldség- és gyümölcstermesztés tavaly is veszteséges volt a szövetkezetben. Az állattenyésztés félmillió forinttal termelt kevesebbet a tervezettnél — főleg a sertéstenyésztés nem hozta a tervezett eredményt, a tejtermelés azonban a megyében a nyolcadik legjobb: 5317 liter tehenenként. A gépjavító és ipari ágazat ugyan kisebb eredményt ért el, mint az előző zárszámadásig, de tervét túlteljesítette, s az alkatrészellátás zökkenői ellenére az itt dolgozók munkájának köszönhetően a megyében az elsők között fejezték be a gabonabetakarítást. A háztájik és a kistermelők gazdaságai viszont állatban és terményben 21 millió forintos termelési értéket állítottak elő, egymillió forinttal többet, mint az előző évben. Végül is a szövetkezet egész évben fizetőképes volt, s ha a tervektől elmaradtak, az elért 9,5 milliós nyereség azt mutatja: az idén is eredményesen gazdálkodhatnak. Erre ösztönöz az elmúlt évben 1,6 százalékkal emelkedett bértömeg, és a zárszámadás utáni 2,7 százalékos részesedés is. Jövőre pedig a tagokkal egyetértésben 11 milliós nyereségről kíván beszámolni a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősége. A jó gazdának tudnia kell: jó termésre csak akkor számíthat, ha a talajelőkészítéstől a vetésen, a növényvédelmen át egészen a betakarításig jól csinál mindent. Ehhez pedig jól működő gépek kellenek. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet gépműhelyének dolgozói tavaszi munkákra készítik fel a közös gazdaság gépeit Jubileumi ünnepség megyeszékhelyünkön Szükség van a NEB segítségére Megyei ünnepséget tartottak pénteken Székesfehérváron az oktatási igazgatóságon a népi ellenőrzés megalakulásának 25. évforulója alkalmából. Részt vett az ünnepségen Ballai László, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a megyei tanács elnöke, dr. Hanga Mária, a KNEB tagja, művelődésügyi miniszterhelyettes, és még több megyei vezetőszemélyiség. Brezsnyánszky Gyuláné, a NEB elnöke pillantott vissza ünnepi beszédében a huszonöt év alatt megtett útra, felelevenítette a népi ellenőrök áldozatos tevékenységét, a társadalom számára végzett értékes munkájukat. Köszönettel és elismeréssel szólt a népi ellenőrök tevékenységét támogató társszervekről, és arról a segítségről, melyet a társadalom legkülönbözőbb rétegei nyújtottak a vizsgálatok eredményességéhez. Balsai László a Központi Bizottság, a Minisztertanács, a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében és megbízásából köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Az elmúlt negyedszázad sikereiről szólva kiemelte a társadalmi aktívák széles hálózatának munkánkat előrelendítő szerepét, s hangsúlyozta: továbbra is nagy szükség van arra, hogy a népi ellenőrzés sajátos eszközeivel segítse feltárni a belső tartalékokat, leküzdeni a hibákat, az eredményességet gátló jelenségeket, ezáltal a döntések előkészítését. az Az ünnepi beszédek után eredményesen végzett munka elismeréseként dr. Hanga Mária, a KNEB tagja, kitüntetéseket adott át. Emlékplakett kitüntetésben részesült Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a megyei tanács elnöke és dr. Mikes József, a megyei NEB nyugdíjas elnöke. Kiváló munkáért kitüntetésben részesült többek között Dianovszky Árpád, Dunai Vasmű dolgozója, és a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetésben részesült Müller Ferenc, a MNB dunaújvárosi fiókjának vezetője. A 25 éves kiváló népi ellenőri munkáért megyénkben kilencvenöt alapító NEB-tag is népi ellenőr kapott emléklapot. A 35. évforduló alkalmából Barátsági nagygyűlés A Magyar—Szovjet Barátsági és Együttműködési Szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából a városi pártbizottság és az MSZBT dunaújvárosi szervezete barátsági nagygyűlést rendez február 18-án, pénteken 14 óra 30 perces kezdettel a Vasmű Klub nagytermében. Ünnepi beszédet mond Schmidt Tibor, a Dunai Vasmű gazdasági igazgatóhelyettese, az MSZBT Barátság Klubjának vezetője. Ezt követően a résztvevők a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődését, eredményeit bemutató filmet tekinthetnek majd meg. I I Másként, mint eddig Hogyan tovább, Dunaújváros? Hozzászoktam, hozzászoktunk (így többesszámban is írhatom) a dinamikus fejlődéshez, a városi lakásállomány ötévenkénti többezres növekedéséhez. A negyedik ötéves tervben négyezer, az ötödikben háromezerkétszáz lakás épült fel, a mostaniban a lakásgyarapodás a kétezret sem éri el. Pedig kell az új, önálló lakás a sorbanállóknak, családalapítási korba serdülő fiainknak, lányainkak. Nincs házgyárunk már, drága az ideszállított panel, kevesebb a „felülről" kapott, lakásépítésre fordítható pénz, s az üzemek lehetőségei is szerényebbek. A megszokott állami, szövetkezeti és vállalati paneles lakásépítés a töredékére zsugorodik. A városfejlődés megújhodását szolgálja az a lakás- és telekgazdálkodás, ami felváltja az eddigi, csaknem kizárólagos építést. Mind többen fordítanak hátat az emeletes városi háznak, s kiköltöznek Nagyvenyimre, Rácalmásra, Kisapostagra, Barackra. Ott építkeznek, vagy házat vesznek és jó pénzért felkínálják jelenlegi városi otthonukat a tanácsnak, vagy az OTP-nek. Ezért, noha kevesebb új épül, van mit kiutalni a lakásigénylőknek. Zöld utat kapott a tetőtéri lakásépítés. Aki vállalja, elképzeléseihez közelálló nagyságú, beosztású otthonra tehet szert. A városszerkezet előnyére válik, ha a kertvárosi, Barátság városrészi sorházakhoz hasonló, vagy azoknál korszerűbb lakóházakból is elegendő épül, ha családi házas övezetekkel is gyarapszik Dunaújváros. Több-kevesebb már történt ennek érdekében. A Frangepán utcában vízzel, villannyal, úttal ellátott telkeket parcelláz a tanács. Készül a Lebuki-patak, a 6-os út és temető által határolt terület családi házas építkezési övezetté alakításának terve. Javaslatot dolgoznak ki a tervezők arra, hogy bontás helyett miképpen lehet magánerős építéssel városiassá formálni a Baracsi utat. Újtelep mellett, az Alsófoki patakvölgyre néző lejtőn hatvan—hetven csoportosan épített családi ház helyezhető el. A legújabb elképzelések szerint a terület közművesítését magára vállalja a vasmű, így segíti építkezni szándékozó dolgozóit. Kertvárosban a Széna soron kísérleti technológiával négy lakóházat építtet fel a tanács, hogy azok mintául szolgálhassanak a Nagyvenyimre tervezett ezer lakás felépítéséhez. A város általános rendezési tervének elkészülte után (amire már nem kell sokat várni) hozzá lehet fogni az Óváros rekonstrukciós rendezési tervének kidolgozásához, majd ennek birtokában fel lehet oldani az építési tilalmak nagyobb részét, s megkezdődhet az egykori falu kertes, városi övezetté alakulása. Utcanyitásokkal, tömbbelső-feltárással száz újabb építési telket alakítanak ki Nagyvenyimen. Kisapostagon az általános rendezési terv hiánya miatt nem lehet nagyobb, összefüggő családi házépítésre alkalmas területet egyelőre kijelölni, így csak 40 családi ház építésére nyílik mód, pedig a szomszédos négy település közül épp Kisapostagnak volna mit behoznia lépéshátrányából, hogy arányosabbá váljon a várost övező családi házas településgyűrű. Felgyorsulóban van a négy szomszédos község Dunaújvároshoz kapcsolódásának folyamata, s átalakul maga a város is. Olyan városszerkezet jön létre, amelyben mindenki megtalálhatja az igényeinek legjobban megfelelő, városi szolgáltatásokkal mindinkább ellátott lakókörnyezetet. A városfejlődés nem torpant meg, csak irányt változtat és más értékekkel gyarapodik. Csongor György Mezőgazdasági könyvhónap ’83 Nemcsak a szakemberek Az idei mezőgazdasági könyvhónap kiadványai között sok olyan könyv szerepel, melyet idáig hiába kerestek az olvasók. Az érdeklődés már korábban is megnyilvánult a kiskerttulajdonosok és a gazdálkodók részéről, a könyvkiadás azonban nem idomult úgy az igényekhez, mint ebben az évben. Sajnos a példányszámok nem túl magasak, ezért a slágerkönyvek gyorsan elfogytak (elfogynak) a boltokból, bár a könyvhónap február végéig tart. A mezőgazdasági könyvhónap közel ötven újdonsága között szakembereknek íródott könyvek is szerepelnek, a legkülönbözőbb tematika szerint. A gépesítéstől kezdve a gazdaságtudományon keresztül a környezetvédelemig terjed a skála. Az Agrártermelésünk 2000-ben, valamint A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón című könyv viszont feltehetően nemcsak a mezőgazdasági szakembereknek nyújt érdekes betekintést. Krízis? Válság? Idestova négy esztendeje tart a világ kohászatának válságos időszaka. Csökken a termelés, egyre nagyobb tömegben bocsátják el az acélipari munkásokat. Mi a helyzet a magyar kohászatban? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie acéliparunknak? Erről szól a lapunk 2. oldalán található Krízis? Válság? című írásunk