Dunaújvárosi Hírlap, 1987. június (32. évfolyam, 44-52. szám)
1987-06-30 / 52. szám
Hl VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK XXXVII. évfolyam, 52. szám 1987. június 30., kedd — Ára: 2,40 Ft HÍRIA*! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a megyei tanács Romlik az utak állapota Ülést tartott pénteken a Fejér Megyei Tanács. Miután a testület áttekintette a végrehajtó bizottság előző tanácsülés óta végzett munkáját, a Megyei Választási Elnökség számolt be a május 16-án megtartott időközi választás lebonyolításáról és eredményéről. Ezt követően a pénzügyi és tervosztály vezetői terjesztették a testület elé beszámolójukat. Tájékoztatót adott a megyei rendőrfőkapitány a megye közlekedési helyzetéről, a közúti balesetek megelőzése és csökkentése érdekében tett intézkedésekről, a további feladatokról. Tizenkét milliárd forint értéket képvisel Fejér megye tanácsi kezelésű úthálózata, beleszámítva a hidak, átereszek, parkolóhelyek, járdák értékét is.Nem tartozik e körbe a településeket összekötő, a közúti igazgatóságok által fenntartott országos úthálózat.) A nemzeti vagyon e részének állapotáról, kezelésének feltételeiről számolt be dr. Rágány Pálné, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője. A megelőző másfél évtizedben a külterületi utak célszerű hálózatát alakították ki, elvégezték a nem megfelelő teherbírású hidak megerősítését, számottevően növelték a tömegközlekedés lebonyolítására alkalmas tanácsi utak hosszát, majd a VI. ötéves tervben lényegesen, 18 százalékkal növelték — lakossági összefogással is — a településeken belüli kiépített utak hosszát. A legutóbbi időszakban viszont romlott a tanácsi úthálózat állapota. A jó minőségűnek tekinthető burkolatok aránya 8,5 százalékkal, a megfelelő minősítésűeké 6,3 százalékkal csökkent, miközben nőtt a nem megfelelő és a tűrhetetlen minőségű utak aránya. A települések belterületein levő tanácsi utak terhelése a forgalomszámlálási adatok szerint csaknem 1,4-szerese az országos átlagnak. E terhelés a megye két legnépesebb városában többször nagyobb, mint a többi településen, s két és félszerese a másfél évtizeddel ezelőttinek. Dunaújvárosban 106,7 kilométer a tanácsi úthálózat, ez húsz százaléka a megye öt városában levő tanácsi utaknak. Az öt város összehasonlításában nálunk a legalacsonyabb (72,6 százalékos) a kiépített utak aránya, főként az ismert Pentele városrészi helyzet miatt, ugyanakkor a kiépített utakból a nem pormentesek aránya 7,1 százalék, negyede-ötöde a többi városénak. Gondot okoz, hangsúlyozta a beszámoló, hogy a nagyközségi, községi tanácsoknak sem megfelelő szakemberük, sem útkezelői feladatokra alkalmas szervezetük nincsen, holott 1983 óta feladatkörükbe tartozik mind az úthálózat fejlesztése, mind az útüzemeltetés. Az egyébként is szűkösen rendelkezésre álló pénzt kellő hozzáértés híján aligha tudják a tanácsok igazán jó eredménnyel felhasználni. A célszerűen megválasztott karbantartási, felújítási technológia, a forgalmi rend szakszerű kialakítása viszont az utak maximális, egyúttal (Folytatás a 3. oldalon) Az országos és a tanácsi úthálózat egységes rendszert alkot. A nemzeti vagyon megőrzését szolgálja az útkarbantartás, útkorszerűsítés, amire - sajnos - mostanában kevesebb pénz jut Mégis földszintes garázsok lesznek Egy „huszas” a beugró Tervismertető fórumot tartott a múlt héten a Béke városrészi garázsépítési lehetőségekről Neszmélyi György, a városi tanács műszaki osztályának helyettes vezetője, dr. Kerek András, az ÉPINVEST igazgatója és Farkas Tamás, a Munkás Lakásépítő Szövetkezet ügyvezető igazgatója, akik az alábbiakról tájékoztatták a többszáz érdeklődőt. A városi tanács alapvető álláspontja, hogy lakóterületeken nem építhető garázs.Ezért nem került sor mindmáig ilyen célú építkezésre az említett városrészben sem. Ám a Béke körút és a vasút közötti terület peremhelyzetére és a lakossági igényekre tekintettel, módosította álláspontját a tanács, és engedélyezi a garázsok létesítését azzal a megszorítással, hogy az építkezésnek egy-másfél év alatt be kell fejeződnie, a „garázsvárosokban” tapasztalható rendezetlenség nem ismétlődhet meg, evégett az építkezésnek szervezetten kell történnie és megfelelően be kell illeszkednie városképbe, továbbá előnyben kell részesülniük a garázsok elosztásakor a Béke városrészbelieknek. A mostani alkalommal a MÁV fűtőházi bejárata és a 26-os ÁÉV barabjai közötti terület garázsépítési célú hasznosításáról tájékoztatták a megjelenteket. A most felhasználni tervezett terület előkészítésének költsége magasabb más területekénél, mert itt ki kell váltani egy feszültség alatt álló 10 kilovoltos elektromos vezetéket, egységesen és megnyugtatóan meg kell oldani a vízelvezetést, s a Volán-telepi garázsokénál hosszabb víz-gerincvezetéket kell kiépíteni. A szervezők több tervvariációt dolgoztak ki a garázsok elhelyezésére. Mivel a tételes költségelemzés szerint tízezer forinttal drágább lenne egy-egy garázs kétszintes beépítés esetén, ezt a tervvariációt elvetették, így a korábban számított 362 helyett összesen 230 garázs épülhet fel két ütemben (húsz garázs csak 26-os ÁÉV banképületeinek a elbontása után készíthető el), helyben gyártott BVM- térelemekből. Az egy-egy garázsra jutó építési költség — ennek tételeit ismertették a jelenlevőkkel — az első százötven, még az idén megépülő garázs esetében 66 ezer 500 forint. Amennyiben a BVM árat változtat a jövő évben, a többi garázs ára ennek megfelelően módosul. A garázsokat a Munkás Lakásfenntartó Szövetkezet üzemelteti. Az évi üzemeltetési és felújítási költség várhatóan 700—800 forint között lesz. A garázsigénylőket jelentkezésük sorrendjében elégítik ki. A sorrend meghatározásában az ÉPINVEST-hez máris beadható jelentkezés, továbbá az ÉPINVEST-tel megkötött szerződés játszik szerepet. A szerződéskötés feltétele az építési költség harmadának befizetése. Szeptember elseje előtt csak Béke városrészi lakosokkal köthető szerződés, hogy előnyük biztosítható legyen. A tájékoztatót követően több kérdés és észrevétel hangzott el, köztük olyan is, amely drágállta a közölt árat, s amely azt kifogásolta, hogy kész tények elé lettek állítva a városrész lakosai. A válasz ezekre az észrevételekre az volt, hogy a szervezett építési megoldástól nem lehet eltekinteni, mai árak mellett ezek a reális költségek, a magasabb ár a területelőkészítés többletköltségéből adódik. Szól a rádió... Ezúttal azonban nem megszokott helyen, otthon lakásban, hanem a lakástexatilben. bolt előtti telefonfülkeAhol vonalra várok, nem muzsikára. De a kagyló ezzel mit sem törődik: búgó hang helyett a Kossuth rádió reggeli zenés műsorát adja — egyenesben. Nem is háborognék ezen, ha otthon kevésbé cseles, „különbejáratú** készüléken lenne. Mivel azonban erre még csak kilátásom sincsen, beérném már egy olyan rádióval is, amely legalább vonalat ad . .. — ksa — Vita a zárszámadásról (3. oldal) Űrhajós Kubából Kedves vendégeket fogadtak szombaton a kisapostagi repülőtéren, az V. Kohász Kupa vitorlázórepülőverseny színhelyén. Tringer Gyula ezredes, MHSZ-főtitkárhelyettes kíséretében érkezett Arnaldo Tamayo Mendez kubai űrhajósezredes, az MHSZ kubai testvérszervezetének az elnöke, valamint Omar Gonzales, Kuba magyarországi nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Velük volt Farkas Bertalan, illetve Sailed Béla alezredes, az MHSZ Fejér megyei titkára. A vendégek először a város és az MHSZ dunaújvárosi szervezetének vezetőivel beszélgettek, majd megtekintették a vitorlázórepülő-versenyt. Délután megkoszorúzták Gagarin dunaújvárosi emléktábláját (képünk), majd Arnaldo Tamayo Mendez kubai vendégmunkásokkal találkozott. Az űrhajósok látogatása városnézéssel, az uszoda és az új labdajátékcsarnok megtekintésével ért véget. Gyógypedagógusok tanácskozása Összefogni! „Munkánk célja, hogy tudatos azoknak életprogramot adjunk a gyerekeknek és felnőtteknek, akik sérülésük, fogyatékosságuk miatt az élet árnyoldalára kerültek. Szakmai konferenciánk minden résztvevője érzi az elméleti kutatások hatását a mindennapi munkában. Az emberi méltóság nevében kell tagságunk szellemi energiáját a sérültek és a társadalom érdekében hasznosítani” — dr. Méhes Józsefnek, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete elnökének ezen szavaival ért véget a szervezet tizenötödik szakmai konferenciája szombaton Dunaújvárosban. A háromnapos tanácskozás csütörtöki plenáris ülésén Lányiné dr. Engelmayer Ágnes elmondta: szó . Napjainkban egyre több esik a sérült emberek művelődéshez való jogáról. Többségüknek azonban nincs módjuk rá, hogy éljenek is vele. Egyrészt azért, mert nincs is információjuk lehetőségekről, vagy a közlekedési nehézségek miatt nem jutnak el a könyvtárakba, kulturális rendezvényekre. Pedig a kultúrának és a sportnak számos olyan területe van, ahol a siketek, vakok, a mozgássérültek is a számot adhatnak tehetségükről, szorgalmukról, képességeikről. Ezek a sikerek növelik önbecsülésüket, s ezáltal maguk is eredményesen harcolhatnak az őket sújtó társadalmi előítéletekkel. Baranyi Ferenc költő: — Az időtálló műalkotások az emberi kiteljesedést szolgálják. Egyaránt meríthetünk belőlük erkölcsi erőt, lelki cinkosságot. Az értelmi fogyatékosok nem értelmi fogyatékosok. Mindannyiunk feladata, hogy támogassuk őket. Kecskés József, a Magyar Népművelők Egyesületének alelnöke előadásában hangsúlyozta : — A közművelődés gyakorlatában szemléletváltozásra van szükség. Az „elit kultúra” mellett a mindenki számára elérhető és befogadható kultúra terjesztésére is szükség van. Dallos Györgyné az Értelmifogyatékosok Országos Szövetségének titkára beszámolt az egy hónapja önállóvá vált szervezet céljairól, feladatairól: — Amit elérhetünk társadalmi összefogással az értelmi fogyatékosok érdekében, azt meg kell tennünk! Tagokat, támogatókat, adományozókat várunk szövetségünkbe. Szeretnénk, ha részt vállalhatnánk szakmai és társadalmi feladatok megoldásában. tek A konferencián részt vetnemzetközi szervezetek képviselői: a szovjet, a csehszlovák, valamint a brit gyógypedagógiai egyesületek küldöttei is. A résztvevőknek lehetőségük volt arra, hogy videóvetítéseken megismerkedjenek az egészségügyi gyermekotthonokban folyó pedagógiai munkával. F. Gy. — Mikor jutott először eszébe, hogy közel a nyugdíj? — Amikor emlékeztettek rá, hiszen van egy jogszabály, ami szerint egy évvel a nyugdíjazása előtt el kell beszélgetni mindenkivel ... Persze, készültem is erre, nem ért váratlanul a nyugdíjaskor — ha nem is érzem tipikus nyugdíjasnak magam! Nyugdíjasként folytatja — Mióta számít dunaújvárosinak? — Huszonhét éve, hét hónapja és huszonegy napja kerültem ide Budapestről. Láthatja, valóban nem ért váratlanul a nyugdíj: készültem. 1959-et írtak akkor, és már vezetőnek jöttem, hiszen gyakorló jogász voltam évek óta. Pesti születésű? — Nem, Szolnok megyében születtem. Nem akarok dicsekedni vele, de tény, hogy szegény családból származom, apám egyszerű napszámos volt, dolgos ember — már csak ezért sem volt idegen tőlem ez a dolgos, dolgozó emberekkel teli város. — Több, mint harminc éve bíró, milyen ügyekkel foglalkozott ez idő alatt? — Mindenfélével: a polgáritól a büntető ügyekig mindenben bíráskodtam. — Volt olyan ítélete, amit megbánt, olyan ügy, amiben ma másképp döntene? — ... Nem. Úgy érzem, mindig sikerült megtalálnom a reális igazságot. Ez természetesen, nagyon szubjektív ítélet magammal szemben, de nyugodtan gondolok vissza minden ügyemre. — Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó bírónak? — Szakmai felkészültségén kívül elengedhetetlen az átlagosnál nagyobb műveltség, hiszen egy bíró nagyon sokféle emberrel találkozik, a legegyszerűbb lelkűtől a legbonyolultabb egyéniségekig —, s mindegyikük ügyében (s lelkében!) el kell igazodni. Tehát pszichológusi, néha pszichiátriai érzékkel is kell rendelkezni. S egyáltalán nem utolsósorban: politikai képzettséggel is. — Utódjában megvannak ezek a tulajdonságok? — Igen. Nyugodtan ■ mondhatom: jól ismerem,biszen évek óta itt dolgozik. Saját nevelés, büszke is vagyok rá, hogy nem máshonnan hoztak ide elnököt. — Jó pihenést! — Köszönöm —, de nem hagyom abba a munkát: szeptemberben folytatom tovább, nyugdíjas bíróként. Alighanem bontóperes ügyekben: sajnos, azon a területen a legnagyobb a túlterhelés... Dr. Pomázi Károlyt, dunaújvárosi bíróság elnökkét nyugdíjazása alkalmából tegnap búcsúztatták a Városi bíróságon. P. J. bucsút vett a bíró