Dunaújvárosi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
A nap • Megtévesztő a látszat Harmincmillió forintra lenne szükség az MMK épületének felújítására, miközben a hivatal sokkal kevesebbet hagyott jóvá. Ráadásul az intézmény hárommillió forint állami támogatástól esett el... 4 Múzeumrablás Győrben Eltűnt II. Rákóczi Ferenc imakönyve és öt más könyvritkaság. A rablás színhelye ezúttal a győri Egyházmegyei Könyvtár és Múzeum volt. Az ellopott tárgyak eszmei értéke a százmillió forintot is meghaladja. 5 Remekművet csak így... A Dunaferr Sportcsarnokban is felcsendült a Carmina Burana Fehérvár után. Remekművet tolmácsolni veszélyes vállalkozás, mert a remekműnek van egy hihetetlenül rossz tulajdonsága: valahol, valamikor, valakik már tolmácsolták hibátlanul. Ám ezt a tételt minden jel szerint megcáfolta a vasánapi koncert. 7 Hóbor újra világbajnok! Ismét megkoronázták Hóbor Pétert a quadriatlon-világbajnokságon Ibizán. Az Acélszív kitűnősége így már a második világbajnoki címét szerezte meg. Tudományos ülést rendeznek a kórházban A Szent Pantaleon Kórház Tudományos Bizottsága október 2-án, szerdán 14 órától szakmai tanácskozást kezd az intézmény auditóriumában. A résztvevők bizonyos gyógyszerválasztási szempontokról hallhatnak előadást, különös tekintettel az antibiotikumokra. De szó lesz még más belgyógyászati, például a savfüggő betegségek kezeléséről is. Az előadók pesti a Szent László és a fehérvári Szent György Kórházból jönnek. Ünnepélyesen is megnyílik a Fészek A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola nemrégiben kezdte meg a vendéglátó oktatói kabinetként szolgáló Fészek tanétterem próbaüzemét, amelynek során már—a normál működéshez hasonló módon — vendégeket is fogadott a létesítmény. Egyre megszokottabbá válik a világnak ezen a felén is, hogy csak akkor nyílik meg ünnepélyesen is valami, ha már „flottul” mennek ott a dolgok. A Fészek tanéttermet—ezen mintát követve — több mint kéthetes üzemelés után, szerda délután négy órakor adja át Almási Zsolt polgármester az iskolának, a diákoknak és a leendő vendégeknek. Részvény még sehol, de jövőre már alakul A DDGáz stratégiai döntéseinek részesei akarnak lenni Továbbra is kérdéses, hogy mikor kapják meg az önkormányzatok a DDGáz Rt. részvényeit az ÁPV Rt.-től, bár már augusztusban megkötötték egymás között a megállapodást a felosztás elveiről. A nagyvárosok számára a befektetésarányos felosztás hátrányos, Dunaújváros például mindössze felét (43,7 millió forint névértékű részvény) kapja így annak, amennyit lakosságarányosan kapna. A megállapodás megkötéséhez a városok ugyan hozzájárultak, de fenntartják a jogot, hogy később peres úton rendezzék a kérdést az ÁPV Rt.-vel. Jogalapot az adhat, hogy törvény szerint tavaly november 30-áig létre kellett volna jönnie az érintett települések közötti megállapodásnak, ennek hiányában pedig automatikusan a lélekszám szerinti felosztásnak kellett volna érvényesülnie. Az érintett települések közötti megállapodás megkötése után 30 nappal az ÁPV Rt.-nek ki kellett volna adnia a részvényeket. Az állami vagyonkezelő időhúzási céllal körlevelet adott ki szeptemberben, melyben újabb nyilatkozatra szólította fel az önkormányzatokat. (Folytatás a 3. oldalon) A gázprogramokra költött pénzek számítanak az elosztásnál Közgyűlés a Dunaferrnél Közgyűlést tartott a Dunaferr Rt. pénteken, amelyen minden tulajdonos képviseltette magát. Az ülésnek két témája volt, megtárgyalásukat az rt. igazgatósága és felügyelőbizottsága korábbi együttes ülésén készítette elő. A közgyűlés meghallgatta a részvénytársaság tavalyi működéséről szóló konszolidált — a Dunaferr-társaságok közötti mozgások hatásaitól mentes — beszámolót. Elfogadták a tulajdonosok a konszolidált mérleget, melynek főösszege 67 milliárd 852 millió forint, a mérleg szerinti eredmény 4 milliárd 867 millió forint. A banki Dunaferr-vállalatcsoport kapcsolatrendszerének értékelésével is foglalkozott a tulajdonosi közgyűlés. Elfogadták a társaság menedzsmentje által javasolt külső forrásgazdálkodást, jóváhagyták a konszern által kialakított banki kapcsolatait. A tulajdonosok ezután felhatalmazták a Dunaferr Rt. vezérigazgatóját, hogy a vállalatcsoport igényeinek megfelelő jelentős beruházások — a meleghengerműi csévélő elkészítése, valamint az I-es kohó átépítése — a szükséges hosszú lejáratú hitelek felvételével megvalósuljanak. Felosztották a pénzeket Megszülettek tegnap a megyei fejlesztési tanács első döntései Első ízben döntött pénzek odaítéléséről a nyáron alakult megyei fejlesztési tanács. Pályázatot két kategóriában írtak ki. A könnyebb döntés a területi kiegyenlítést szolgáló összeg felosztásánál volt. E kategóriában ugyanis csak Enying és Sárbogárd térsége pályázhatott. Összesen 10 kérelem érkezett. A fejlesztési tanács Sárszentágota közüzemű vízműre beadott — hiányosnak minősített — pályázatáról úgy határozott, hogy idén nem tárgyalja érdemben, de a település jövőre átdolgozva és pontosítva ismét benyújthatja igényét. Különösebb vita nélkül szavazta meg a tanács a mezőszilasi szennyvíztisztító-telep építéséhez a 7,1 millió forintot, Mátyásdomb átépítéséhez a 2,4 milliót, vízbázisának kialakításához a 2,7 milliót. Átment az enyingi idegenforgalmi irodához 1,9 milliós és a városi úthálózat felújításához 4,7 millió forintra beadott pályázat. Az Aba — Soponya közötti útra is megszavaztak 27 milliót. Némi vita alakult ki Sárbogárd 138,8 millió forintos pályázatáról. A dokumentum a távközlés fejlesztésére kérte a pénzt. Több tanácstag aggályosnak nevezte, hogy egy koncessziós telefontársaság ilyen módon állami támogatáshoz jusson. Végül úgy szavazták meg a pénzt, hogy cserébe a térség települései jussanak tulajdonhoz a társaságban. Aba nagyközség pályázatán ismét fellángolt a vita. A település kistérségi szennyvízelvezetésre és -tisztításra kért éves bontásban kétszer 46 milliós támogatást. A tanács azonban nem látta biztosítottnak, hogy megkapják-e az állami céltámogatást. Ezért végül úgy foglaltak állást, hogy a település jövőre kapja meg a 46 millió forintot, a kért támogatás első részét. Ugyancsak vitatott volt a vajtai önkormányzat pályázata. A tábor és a fürdő rekonstrukciójára a tanács a fennmaradó összeget — mintegy 13 milliót — szavazta meg, szemben a kért 23,8 millióval. Jóval nagyobb gondot okozott a szintén 190 milliós nagyságrendű célelőirányzatra benyújtott 85 pályázat elbírálása. Az igény ugyanis mintegy háromszorosa volt a rendelkezésre álló pénznek. (Folytatás a 3. oldalon) Botrányos siker Szó se róla, jó kis botrány kerekedett ebből a „sikerdíjból.” Joggal. De legalább már tisztábban látunk, barátaim. Kiderült például az, hogy dr. Tocsik Márta nem ügyvéd. Igen, arról a hölgyről van szó, aki több mint 300 milliós (egyesek szerint milliárdos) összeget vett fel az ÁPV Rt.től. Üzleti körökben nyilván demagógiának minősítik, amit most leírok: a kisebb összeg nagyjából megfelel egy közepes megyei kórház adósságának. Az érintett erre azt mondja, hogy ő sosem állította, hogy ügyvéd, viszont jogi végzettsége (is) van. Egyébiránt pedig üzletviteli tanácsadónak minősül. A titulusoknál azonban fontosabb, hogy szerinte tízmilliárdot megspórolt az államnak, ily módon sikerdíja, ha nem is szokványos, de törvényes. Kérem szépen, Tocsiknak a maga szempontjából igaza van. A meghökkentő módon zárt pályázatot nem ő hirdette meg, hanem az ÁPV Rt. S rá, a kívüllálóra bízták, hogy az önkormányzatokkal egyezkedjen a belterületi földek értékéről. Ebből az következik, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság egész jól fizetett apparátusában nincs olyan ember, aki erre a feladatra alkalmas lenne. Megdöbbentő és tragikomikus, ha ugyan „csak” erről van szó. A taktika már ismerős, de nem kevésbé felháborító Suchman Tamás nyilatkozata: a már két tárcát is viselő miniszter kijelentette, hogy csak utólag értesült a privatizációs tanácsadó kijelöléséről. Ezek után csupán arra vagyok kíváncsi, ki és milyen sikerrel adta el mondjuk, az áramszolgáltató vállalatokat. Szabó Zoltán A Mikulás állandó lakhelye A nagykarácsonyi önkormányzat közalapítványa Köztudott, hogy a karácsonyi üdvözlőlapok kívánságra Nagykarácsonyon keresztül, alkalmi bélyegzés után jutnak el a címzetthez. Az adventi időszakban az utóbbi években több nagy sikerű rendezvénynek is otthont adott a Fejér megyei település, amelynek önkormányzata úgy döntött, közalapítványt hoz létre Nagykarácsonyért, a Karácsonyi Ünnepekért elnevezéssel. Alapító vagyonként a nagykarácsonyi képviselők 100 ezer forintot áldoztak a helyi költségvetésből. A közalapítvány célja: a karácsonyi magyar népszokások és a Mikulás-hagyományok felelevenítése, ápolása. Horváth Ágoston polgármester a kuratórium tegnapi alakuló ülése után elmondta, hogy többeket felkértek az alapítvány támogatására, a kuratóriumban való részvételre. Vállalta ezt többek között Kiss Péter munkaügyi miniszter, a Fejér megyei önkormányzat, a Székesfehérvári Egyházmegye, a Magyar Posta, a Magyar Mikulás Alapítvány és a vöröskereszt. Nem reagált a felkérésre sem a Postabank, sem a Telesport főszerkesztője, pedig az elmúlt években volt szerepük a Nagykarácsonyhoz kötődő országos rendezvényekben — sajnálkozott a polgármester. A katolikus egyház már tavaly is biztosította az épületet (képünk), ahol advent idején találkozhattak a faluba érkező gyerekcsoportok és családok a Mikulással. Az idei ünnepre már elkezdték csinosítani a Mikulás-házat, amelynek bebútorozását a szomszéd falu egyik iparosa vállalta, mintegy 110 ezer forint értékben. Ilyen és ehhez hasonló felajánlásokat is várnak a gyerekek megörvendeztetése érdekében, de különböző pályázatok útján is próbálnak pénzhez jutni — hangzott el a tájékoztatón. zs.f.