Dunaújvárosi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-27 / 250. szám
10 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP // ■ [UNK] JEGYZŐKÖNYV Dunaferr SE — Ferencvárosi TC 27-23 (13-10) Dunaferr Sportcsarnok, 1600 néző. Vezette: Klucsó, Lekrinszky. Dunaferr SE: Farkas A. —Balogh 6. Megyebíróné, Siti 2, Simics, Mátéfi 1, Savóit 3. Csere: Kerner (kapus), Radulovics 15/6, Oblisz, Kocsis, Mátyás, Ferling. Edző: Zsiga Gyula. Ferencvárosi TC: Hoffmann O. —Kántor 4, Borók 412, Pádár 5, Kökény 1, Kertész 312, Takács 2. Csere: Pusztainé (kapus), Szarka, Pásztor 2, Kovásznai, Tóth B. 2, Lőwy, Beczel. Edző: Németh András. Gól — hétméteresből: 6/6, illetve 6/5 Kiállítás: 12, illetve 4 perc SPORT • Zsúfolásig megtelt tegnap a Dunaferr Sportcsarnok a televíziós közvetítés ellenére is. Nem csoda, hiszen a női kézilabda-bajnokságban a tabella első két helyét elfoglaló együttes találkozott, méghozzá két olyan csapat, amelyik közül még egyik sem vesztett pontot. A tét tehát nem volt kicsi, mert a győztes lépéselőnybe kerülhetett riválisával szemben. Alig telt el tizenöt másodperc, amikor vezetést szerzett a vendég együttes: Borók átlövése a bal alsó sarokban kötött ki. De a mieink se sokáig tétlenkedtek, Radulovics betörésből hamar válaszolt a második perc elején. Gyorsan átvehette volna a vezetést Megyebíróné révén a Dunaferr: labdát lopott a beállós, de Hoffmann Olga jó érzékkel rúgta ki a lapos lövést. Mindkét együttes keményen védekezett, ennek eredményeképpen Simics kapott kétperces büntetést, s Kertész, valamint Pásztor találatával kétgólos előnyre tett szert az FTC (1-3). A következő percekben nem volt szerencséje a hazaiaknak, Mátéfi valósággal szétforgácsolta a kapufát, a labda azonban kétszer is kifelé pattant. Rendkívül ideges volt a dunaújvárosi gárda, a nagy tét rányomta bélyegét a teljesítményekre. Zsiga Gyula edző a kilencedik percben időt is kért. A félidő derekára Radulovics és Siti kiegyenlíti a hátrányt (6-6), ezután még kétszer ugyan az FTC szerzett vezetést, de a fantasztikus teljesítményt nyújtó Radulovics góljával 9-8-ra már a Dunaferr vezetett a 21. percben. Ezt még büntetőből Becz egalizálta. Ismét jött Radulovics, és vezérletével (9 gólt szerzett az első félidőben) a szünetig még tovább nőtt az előny, hiszen még az utolsó másodpercben is betalált a Ferencváros hálójába. Az első félidő megérdemelt háromgólos Dunaferr vezetéssel zárult. (13-10). A második játékrészben ott folytatta a Dunaferr, ahol az elsőben abbahagyta. Balogh két találatával már 15-10-re módosult az eredmény, majd Farkas sokadik bravúrja után Sávolt góljával hat gól volt a differencia a dunaújvárosiak javára. A vendégek nem értették mi történik körülöttük, mert képtelenek voltak gólt elérni. A nagy fölényt a játékvezetők is nyomasztónak találták, és ezúttal Sitit parancsolták le két percre. A lehetőséggel élt is a vendég együttes, és Pásztor találatával megszületett az első ferencvárosi gól a szünet után (16-11). Néhány perc múltán először került emberelőnybe a Dunaferr, és mindjárt két vendégjátékos ülhetett a padra, Kökény és Pásztor személyében. A hazaiak remekül használták ki a létszámelőnyös lehetőséget, és háromszor értek el találatot: Radulovics büntetőből, majd Balogh Bea szélről kétszer is megadásra késztette az FTC hálóőrét. Ebben az időszakban a dunaújvárosi kapu érintetlen maradt (20-12). A 45. percben alakult ki a legnagyobb különbség a két együttes között, amikor Mátéfi volt betörésből eredményes, s kilenc góllal húzott el a Dunaferr. Valósággal tapintható volt a feszültség a csarnokban, s a kispadoknál is egyre kevésbbé tudtak uralkodni az indulatokon. Először a hazai együttes gyúrója, Bába Mihály, majd az egyre elkeseredettebb, és a játékvezetőknél folyamatosan tiltakozó ferencvárosi „aranykovács” Németh András kapott sárgalapos figyelmeztetést. A Ferencváros bajnokhoz méltóan nem adta fel, és háromgólos szériájukkal ismét közelebb kerültek a dunaújvárosi együtteshez (21-15). De Radulovics továbbra is ellenállhatatlanul játszott és találataival állandósítani tudta a hat-nyolc gólos fórt. A játékvezetői páros még azt is elnézte a zöld-fehéreknek, hogy nagy elszántságukban néhány másodpercig hét mezőnyjátékossal védekeztek. Kertész azonban előbb eszmélt, mint valamelyik bíró, és villámgyorsan „kiegyenlítette” a létszámot. Az utolsó tíz percben ismét kapkodóvá vált a dunaújvárosiak játéka és néhány könnyelműbb megoldás miatt a vendégek tovább faragták hátrányukat. Ebben a periódusban — annak ellenére, hogy Kemer büntetőt hárított — nyolcszor zörgették meg Farkas Andrea hálóját, míg a hazaiak mindössze háromszor voltak eredményesek. De ez kit érdekelt? A bajnoki pontok sorsa ekkorra már eldőlt, csak a különbség volt kérdéses. Hiába hajrázott gőzerővel az FTC, ezen a napon négy góllal minimum jobb volt a Dunaferr! A véderedmény: 27- 23. A hálás dunaújvárosi szurkolótábor felállva ünnepelte a Dunaferr női kézilabda csapatát hosszú percekig. A fővárosból érkezett szép számú szurkolótábor viszont szomorúan távozott a tett színhelyéről. —b— Esélye sem volt a bajnoknak Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél JEGYZŐKÖNYV Dunaferr SE — Csepel 1-0 (1-0) Dunaújváros, 400 néző. Vezette: Hosszú F. (Szekrény, Gyarmati). Dunaferr: Bita—Ács, Salamon, Ruppert, Mikler (Tóth a 89. percben) — Popovics (Sowunmi a 84. percben), Szabó Z., Jakl L., Kóczián (Tamás a 84. percben) — Lengyel, Tököli. Vezetőedző: Gálhidi György. Csepel: Balázs — Rumy — Németh J., Vermola — Varga, Medgyes, Rosa, Szekeres—Nemes, Deák (Németh a 84. percben), Bubcsó. Vezetőedző: Gyimesi László. Sárga lap: Szabó Z. a 16., Rosa a 17. percben. 1997. október 27., HÉTFŐ Mesteri vélemények Zsiga Gyula: — Örülök a győzelemnek. A második félidő végéig megvalósítottuk amit elterveztünk, de a végén néhány taktikai fegyelmezetlenséget követtünk el, ezért csökkent a már tetemes előnyünk. Azonban ez most egy cseppet sem érdekel! Németh András: — A mai napon sajnos jobb volt a Dunaferr. Gratulálok! Jó meccsen, hazai győzelem 4. A szél támogatásával a vendégek kezdhették a találkozót, és ez nagyban meghatározta a mérkőzés elejét, mert a csepeliek támadtak többet. Az első veszélyes hazai akció a 18. percben adódott, amikor Lengyel szabadrúgása felperdült a sorfalról, Kóczián ismételt, de Balázs kapus lehúzta a léc alá tartó labdát. Tíz perc múlva viszont egy csepeli szöglet után Ács rosszul találta el a labdát, így Rumy lőhetett, de bombája levágódott a hazai védőkről, és Mikler fel tudott szabadítani. Ezután Tököli cselezte ki a védőket az ötös sarkánál, de lövéshez nem jutott, mert kivárt, és végül a védők közbeavatkoztak. Jó volt az iram, helyzetek mindkét oldalon adódtak. A 38. percben Rosa lapos lövése zúgott el a jobb kapufa tövénél, három perc múlva Lengyel szabadrúgását követően Ruppert fejelhette kapura a labdát, mely a felső kapufáról vágódott vissza a mezőnybe. Már a 44. percre ugrott az óra mutatója, amikor a hazaiak megszerezték a vezetést. A baloldalról előretörő Mikler ívelte át a másik oldalra a labdát, Lengyel átvette azt, majd senkitől sem zavartatva tizenegy méterről laposan a kapuba továbbított (1-0). Szünet utánra csökkent a szél ereje, és kiegyenlített játék alakult ki. Először egy Tököli— Lengyel támadás végén utóbbi lőtt, de Balázs kapus védett. Az 59. percben az egyik csepeli védő kezén csattant a tizenhatoson belül a labda, a hazai játékosok tizenegyest reklamáltak, de a bíró vétlennek minősítette az esetet, és továbbengedte a játékot. Ezután fölénybe kerültek a vendégek, többet támadtak, de Salamonék jól szűrték meg a csepeliek próbálkozásait. Továbbra is változatos volt a játék: az egyik oldalon Deák lövését védte bravúrosan Bita, a másikon pedig Szabó Zoltán veszélyeztetett, de hátulról akasztották. A mérkőzés vége előtt még Tökölinek akadt gólszerzési lehetősége, de közeli lövése az oldalhálóban kötött ki. Markó Lajos Vélemények Gálhidi György: — A rendkívül szervezetten és jól játszó Csepel ellen nagyon értékes győzelmet arattunk. Gyimesi László: — A mutatott játék alapján döntetlent érdemeltünk volna.