Dunaújvárosi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-01 / 205. szám

2006. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Uszoda: ebben a formában nem A civilek kedden leadták ajánlószelvényeiket Dunaújváros (szb)­­ Az ajánlószelvények leadá­sával kapcsolatban, az uszodai beruházás körül kialakult anomáliákról tartott sajtótájékoztatót a civil tömörülés, de szó esett a gázmotorról is. Kedden leadták a polgár­mesterjelölt és a képviselője­löltek ajánlószelvényeit a vá­lasztási irodán, a helyi válasz­tási bizottság pedig ma dönt a civilek indulásának helyben­hagyásáról - mondta el a Du­naújváros Jövőjéért Egyesü­let, a Dunaújvárosi Civil Szö­vetség és a Lakásüzemeltetők Érdekvédelmi Szövetsége sajtótájékoztatóján Somogyi György. Az uszoda területére terve­zett élményfürdő ügyében vé­leményük szerint elkapkodott döntés született. A civilek rosszallják, hogy zárt ülésen tárgyaltak egy olyan témáról, ami húsz éves elkötelezettsé­get jelent az önkormányzat­nak. Pochner László elmond­ta: úgy hallani, hogy alapkőle­tétel sem lesz. Majd hozzátet­te: bízik­ benne, hogy a 3,4 milliárdos beruházásról szóló szerződéseket a polgármester végül mégsem írja alá. Ha vé­gül aláírják a szerződéseket, akkor a civil társulás vállalja: amennyiben a választások után a döntéseket befolyásol­ni tudó pozíciót szereznek, azonnal újratárgyalják az él­ményfürdő ügyét. Elhangzott az is, hogy nem az élményfür-Huszonöt százalékkal nő a távhő díja hő, hanem a jelen konstruk­cióban finanszírozandó beru­házás ellen ágálnak. A gáz­motorokkal kapcsolatban el­mondták: a megjelent hirdetések adatainak hiteles­sége megkérdőjelezhető. A gázmotorok építését pedig nem a civilek, hanem bírósági döntések akadályozták eddig is. Október elsejétől egyéb­ként várhatóan 25 százalékkal drágul a távhő városunkban - mondta el Somogyi. A kampány megkezdődött: a civilek vezetői az uszodai fejlesz­tésről, a távhődíj-emelésről, a gázmotorokról beszéltek Hermann - SZDSZ-, MDF-támogatással Kulcskérdések: sziget, játszótér, utak Dunaújváros (szb) - A 15-ös választókerület független képviselője­löltjét, Hermann Hen­riket az SZDSZ és az MDF is támogatja. Mindenki támogatására számít, aki egyetért az általa preferált nézetekkel mondta el sajtótájékoztató­­­ján az SZDSZ és az MDF tá­mogatását is élvező Her­mann Henrik, aki a Pentelét és Pálhalmát is magába fog­laló választókerület függet­len képviselőjelöltje. Hermannt már nyilván­tartásba vették a választási irodán, csakúgy, mint MSZP-s ellenfelét, dr. Ko­vács Pálnét. Rajtuk kívül je­lenlegi információnk szerint csak a civilek és a Fidesz in­dít jelöltet a kerületben. A hírlap kérdésére Her­mann a tegnapi sajtótájékoz­tatón elmondta: az ott lakók­kal folytatott beszélgetései során újra és újra az egyik fontos és megoldandó prob­lémaként vetődik fel a Szal­­ki-sziget állapota, sorsa. A vállalkozó szerint nem irreá­lis költségvetésű tervekre, hanem reális lépésekre van szükség a térség rehabilitá­ciójához. Sok a gond a köz­utak terheltségével, hiány­zik egy komoly, más város­részekben már megtalálható játszótér. A játszótér ügyét a pálhalmai lakók is többször felvetették. A polgármesterjelöltek közül hivatalosan senkit, így például az őt segítő SZDSZ választottját sem támogatja Hermann, aki - mint mondta - nem szeretné e kérdésben aktívan befolyásolni a vá­lasztókat. Hermann polgármesterje­löltként nem korteskedik FÓKUSZ Az MDF-es csapat Dunaújvárosban, nem pedig Dunaújvárosból élni - hirdeti a párt Dunaújváros (szb) - Az MDF is sajtótájékoztatót hívott össze. Tegnap dél­után a szervezet megyei elnöke, Takács János is részt vett a dunaújvárosi jelöltek hivatalos bemu­tatásán. Az MDF dunaújvárosi szervezete választási prog­ramját, valamint polgármes­terjelöltjét, illetve képviselő­­jelöltjeinek egy részét mutatta be a tegnapi tájékoztatón, me­lyen Takács János megyei el­nök pártja konszenzusra tö­rekvő politikájáról beszélt, elítélve az öncélú politizálást. A vezető mindenekelőtt ki­emelte: az MDF az ország­­gyűlési választásokon jó ered­ményt ért el Dunaújvárosban, remélik, hogy hasonlóan sze­repelnek a helyhatósági vá­lasztásokon is. A helyi MDF polgármes­ter-jelöltje Borbély Gyula, aki huszonöt évig dolgozott a Vám- és Pénzügyőrség köte­lékében, 2000-ben a dunaúj­városi kirendeltségének pa­­ransnoki tisztéből vonult nyugállományba. Borbély, aki húsz éve él a városban, je­lenleg a Rudas iskolában óra­adóként tanít. A szervezetnek az a célja, hogy olyan képviselőket je­löljön, akik szintén helyi la­kosként, Dunaújvárosban dolgozóként jól ismerik a vi­szonyokat, a problémákat. Je­löltjeik Dunaújvárosban él­nek, nem pedig Dunaújváros­ból - áll a sajtónak átadott írá­sos bemutatkozásban. Az 1-es választóke­rületben Marosi Zol­tánt, a 2-es körzetben Matuza Imrét jelöli az MDF. A 3-as válasz­tókerületben Győri Mihály, a 4-esben Kiss Rezső­ képviselné a ___ párt színeit. Az 5-6-7- 9-es körzetek esetében még tárgyalásokat folytatnak a le­hetséges jelöltekkel. A 8-es körzetben Szaj Tibor számára gyűjtik az ajánlásokat. A 10- esben Buzgó László, a 11-ben dr. Szép László, a 12-ben Bor­bély Gyula, a 13-asban Kacz­kó Katalin, a 14-esben Zaka­riás Pál indulna MDF-esként. A 15-ös körzet független je­löltjével, Hermann Henrikkel tárgyalásokat folytatnak, je­lentették ki kissé óvatosan. Hermann ugyanakkor tegnapi tájékoztatóján már tényként kezelte az MDF tá­mogatását. Elhang­zott: a párt egyszerű támogatásnál némi­leg gondolja komolyabban Hermann segítését, cserébe ____ ugyanis szerződést szeretnének, ami biz­tosítja számukra, hogy a Her­­mannra leadott szavazatok, ha a jelölt nem nyerne, töredék­ként az MDF-et segítsék. Egyelőre tíz választókerület MDF-es jelöltjét nevezte meg a helyi szervezet Balra Kiss Rezső kampányfőnök, mellette Borbély Gyula polgármesterjelölt és Takács János I DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 Újabb megyei listákat vettek nyilvántartásba Székesfehérvár (tr­)­­ A Fejér Megye Településeiért Egye­sület listája után a megyei vá­lasztási bizottság további lis­tákat vett nyilvántartásba. Az MSZP a 10 ezer lakosú­nál kisebb települések válasz­tókerületében az alábbi listát vetette nyilvántartásba: Szabó Gábor, Ecső­di László, Besz­tercei Zsolt, dr. Szabadkai Ta­más, dr. Márton Roland,Nagy József Ödön, Tóth Árpádné, Balogi Mária Éva, Horváth András, Rohonczi Sándor, Kiss György, Omischl Mihály, Bognár Miklós, Kátai György, dr. Berzeviczy Gá­bor, Szabó Tamás, Fornai László, Orgovány István, dr. Sirály Péter, Láng Márta, Til­­hof István, Vékony János, Vinklár László, Horváth Jó­zsef, Tóth Zsuzsanna, Gyenei Lajos, Páncél Gyula, Kovács László, Búsi Lajosné. Az MSZP 10 ezer lakos fe­letti listáját szintén nyilván­tartásba vették: Iván János, Szabados Tamás, Hetlinger Zoltán, Magyar József, Mol­nár Sándor. A 10 ezer lakosúnál kisebb települések választókerületé­ben a Magyar Kommunista­­ Munkáspárt is összegyűjtötte listaállításhoz szükséges ajánlásokat. A nyilvántartás­ba vett listájuk: Karacs Lajos­né, Espár István, Erdő­s Fe­renc, Veres Péter, Koós Gusz­távné, Balogh Péter, Pocsai János, Kiss Krisztina, Berényi Béla, Harmatt­ Anikó. Szavazatokból mandátum Településenként is eltérő a választások menete- négy típus, négyféle voksolás Budapest (mti) - Az ön­­kormányzati választások egyik sajátsága, hogy a különböző típusú tele­püléseken különféle vá­lasztásokra kerül sor. A települési önkormányza­ti választáson választójoggal rendelkeznek a magyar állam­polgárok, az uniós állampol­gárok (de ők nem lehetnek je­löltek a polgármester- és fő­polgármester-választáson), illetve a bevándorlók, letele­pedettek és menekültek (ők egyáltalán nem lehetnek jelöl­tek, csak szavazhatnak). A szavazás feltétele minden esetben a magyarországi la­kóhely és az, hogy a választó­­polgár ne legyen megfosztva választójogától. Az önkormányzati válasz­tás sajátsága, hogy a különbö­ző típusú településeken kü­lönféle választásokra kerül sor. A 10 000 la­kosnál kisebb telepü­léseken választanak polgármestert, a kép­viselő-testület tagjait úgynevezett kislistás választáson, továbbá szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira. A 10 000 lakosnál nagyobb települése­ken szavaznak a megyei listá­ra, választanak polgármestert és megválasztják úgynevezett vegyes választási rendszer­ben a települési képviselő-tes­tület tagjait. A vegyes válasz­tási rendszer egyéni kerületi választásból és egy kompen­zációs listás mandátumkiosz­tásból áll. A megyei jogú városok speciális helyzetben vannak, mert a városi közgyűlés ugyanazokat a jogokat gyako­rolja, mint a megye egyéb te­rületein a megyei közgyűlés, így a megyei jogú városokban nem szavaznak a megyei köz­gyűlésre a választópolgárok. A negyedik típus a fővárosi kerület, ahol választanak pol­gármestert és vegyes válasz­tási rendszerben képviselő­­testületet, de választanak fő­polgármestert is, sőt a főváro­si közgyűlés tagjait is. Polgármesterjelölt az, akit a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópol­gárainak legalább három szá­zaléka, a 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település vá­lasztópolgárainak két száza­léka, de legalább 300 válasz­tópolgár, a 100 000-nél több lakosú település esetén a vá­lasztópolgárok egy százaléka, de legalább 2000 választópol­gár jelöltnek ajánlott. Főpol­gármester-jelölt az, akit a fő­város választópolgárainak 0,5 százaléka jelöltnek ajánlott. A szavazólapon a jelöltek neve alfabetikus sorrendben van feltüntetve, mellette a je­lölőszervezet neve, vagy az, hogy a jelölt független. A vá­lasztópolgárnak ebből egyet kell választania, és az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. A kistelepüléseken kislis­tás választással választják meg a testület tagjait. Az lehet jelölt, akit a választópolgárok egy százaléka ajánlott. A sza­vazólapon itt is alfabetikus sorrendben szerepelnek majd a jelöltek nevei, megjelölve a jelölőszervezeteket is. A vá­lasztópolgárnak lehetősége van több jelöltet is kiválaszta­ni a listáról, de legfeljebb an­­­nyit választhat, ahány tagú lesz a képviselő-testület. A legtöbb szavazatot elérő jelöl­tek nyerik el a mandátumot. A 10 000 lakosnál nagyobb településeken a képviselőtes­tület-választás egyéni és listás választásból áll. A település területét választókerületekre osztják fel, és minden válasz­tókerületben egy képviselőt választanak meg. Jelölt az le­het, akit az adott kerület vá­lasztópolgárainak egy száza­léka ajánl. Minden választó­­kerületnek külön sza­vazólapja lesz, amelyen az ott induló jelöltek szerepelnek. A választópolgár egy jelöltre szavazhat, és azé lesz a mandátum, aki a legtöbb szava­zatot kapta. Ha meg­vannak az egyéni választóke­rületben mandátumot szerzett képviselők, a választási bi­zottság kiosztja a többi man­dátumot a kompenzációs lis­táról. A kompenzációs lista állításának feltétele, hogy adott párt vagy jelölőszerve­zet az egyéni választókerüle­tek egynegyedében állítson jelöltet. Ennek nincs szavazó­lapja, mivel az egyéni válasz­tókerületben nem hasznosuló töredékszavazatok alapján arányosan történik a mandá­tumkiosztás. A fővárosi lista állításának feltétele, hogy a párt, társadal­mi szervezet hat kerületben állítson kompenzációs listát. A fővárosi listára közvetlenül szavaznak a polgárok, a sza­vazólapon a szervezet neve és első öt jelöltjének neve szere­pel. A szavazólapon egy szer­vezetre lehet szavazni, a man­dátumkiosztás a leadott sza­vazatok arányában történik. A fővárosi listáról csak az a szervezet juthat mandátum­hoz, amelyik a Budapesten le­adott szavazatok legalább négy százalékát megszerzi. A megyei listát két külön választókerületben választ­ják: külön választókerület van a 10 ezer alatti lakosságszámú településeknek és külön a 10 ezernél több lakosú települé­sek számára. Ezekben külön lehet jelöltet ajánlani, külön szavazólapok lesznek, és kü­lön osztják ki a mandátumo­kat is. A listaállítás feltétele, hogy a választókerület lako­sainak 0,3 százaléka ajánlja a pártot, társadalmi szervezetet. A választás napján egy pártra lehet majd szavazni, a mandá­tumkiosztás a leadott szava­zatok arányában történik, a mandátumhoz jutás küszöbe a leadott szavazatok négy szá­zaléka. A kisebbségi önkormány­zati választáson a választójog kisebbségi névjegyzékhez kötött, és csak kisebbségi szervezetek állíthatnak jelöl­teket. A mandátumkiosztás­ban a kislistás választás sza­bályai érvényesülnek, azaz valamennyi jelölt fel van tün­tetve a szavazólapon, de itt már sorsolt sorrendben. A vá­lasztópolgár - mivel öttagú minden testület - legfeljebb öt jelöltre szavazhat, és az az öt jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Kistelepüléseken kislistás választással választják meg a képviselő-testület tagjait Hamarosan ismét felállítják a szavazófülkéket: október 1-jén, az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választásokra

Next