A Nap Fiai, 1967 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1-2. szám
•xJBI MANI N‚WK ›mKKS*0#›”1К-VI,МАСУАК JA 2 502AtAMAK KOZSONY« PERIODICO DE IA ASOCIACiON DE LOS PUEBLOS TUBANOS-RAMA HUNGARА V.évfolyam 1967 január és február 1-2 szám " Nem mindenki magyarba magyarul beszél és ír ÖT ÉV TÁVLATÁBÓL Papp Kálmán. Szinte ironikusan hat öt évről beszélni,mikor mozgalmunk lapja il nézvén kénytelen megjelenni. A régi nevét még leirni sem szabad,ha nan akarjuk magunkat birói eljárásnak feltenni,mert sajnos,a történtek után mindenre el kell készülnünk. Az ördög sohasem alszik. A NAP FIAI_jogutódja,folytatása a T....nak,ezért bátran beszélhetünk s írhatunk az öt esztendős küzdelmeinkről,mig mozgalmunk lapjával ideáig eljutottunk. Öt év az életben csupán egy porszem történelmi távlatból nézve. Mégis egy kezdő emigráns újságnál a semmiből elindulva,a körülméneket és lehetőségeket latolva,-nem is beszélve az emigrációt elnyelő közöny mocsaráról- minden nehézséget leküzdve,állandóan előre haladva,öt év alatt felérni a csúcsra,óriási eredménynek számít. Mozgalmunk tagja öt év alatt megtette azt az utat,amit az indulásnál a számára kijelöltünk. Először negyedévenként 18 oldalon jelent meg mimeográf gépen készítve. Majd kéthavonként 20 oldalon jelentünk meg,hogy végül mint havi lap most már a végleges szépkiállítású formában 20 oldalon,ofset nyomdában előállítva teljesítse a hivatását,a magyar nemzettudat visszaadását és mind a magyar,mind a turáni testvérnépeink dicső történetét az igazságnak megfelelően ismertessük. Ha visszatekintünk az eddig megtett útra,bizony nem volt az rózsákkal behintve,sem aszfalttal kikövezve.Az emberi gyarlóság sok-sok akadályt gördített elénk és azokat ki kellett kerülnünk,ahol pedig nan volt kitérőfortylla fájó szinet is,fel kellett azokat rúgni,ha nem akartunk kátyúba kerülni. A csúcson állva óriási távlatokba látunk,nan csak hátra a megtett útra, hanem az általunk kijelölt útra,ahol előre haladva juthatuk el a kitűzött célunkba.Az az út azonban gyomverte,göröngyös,látszik,hogy azt régen nem taposta emberi láb.Sok helyen csak az út körvonalai árulják el,hogy valamikor ott emberjárta út volt.Magyar csizmák és magyar lovak taposta fűvel és gazzal benőtt út áll előttünk,míg a láthatár végén ha halaványan is ide ragyog egy biztató csillag,a magyar feltámadás csillaga.