Bajtársi Levél, 1982 (35. évfolyam, 1-2. szám)

1982-04-14 / 1. szám

£ÁMr mtAfJ^/rUt EMI £c;ülfttel; /ITÉZ.0t-'. XXXV.évf. 1*száa ••• MAGm WRALYI CSENejR BAJTÁRSI KÖZÖSSÉG ,1982. mkCSBK vezető, W ® * . DAVíl 1 O ’ ! VT Vi T I KTT 'CT'1 IIM írv VC-TV L> A V i ce(\"lAT: AM s ROYAL HUNGARIAN MOUNTED «OL1CE VETERAN ASSOCIATION ASSOCIATION OS LA GEN GAM ERIE ROYALE HONGROiSE v Magyar őseibe több mint ezer évvel­­ezelőtt az őrdombokon őrtüzeket gyújtottak és ezeket az önállók, a vízvigyázók táplálták, hogy ki ne alud­jon. Ez bizony igen fontos feladat lolt, hisz nappal füsttel, é­jtszaka pedig fényjelekkel adták tovább a fontos híreket, jelentőseket egymásnak., így aztán meg volt az egész országban az Összeköttetés, tf "Nekünk is,"idegenbe szakadt csendőröknek volt egy ilyen fontos őrtüzünk ,amelyet $5 évvel~ezelőtt gyűjtött meg egy kis csoport csendőr,/ És az őr­­­­tűz volt a mi kedves és szeretett Bajtársi­­L­evel­ünk. rennek lángja, mely betűkből volt megrakva adta, nekünk a világosságot? az­­összetartozás fe­nyőt az öt világrészen, sőt néha férjét még ott is láthatták, ahová ne­künk nem volt kívánatos mennünk. 1981 év végén ez az őrtűz utolsót lobbant és 35 év után lángjai ela­padtak» csak a senyvedő­ parázs marat­ meg belőle. A parazsat pedig kezd­te befedni a szürke hamu, de még a remény szert megmaradt, hogy lehet tü­zet szitani belőle, ha idejében érkezik segítség«. ^ ^ Ezer évvel repülők s gondolat szárnyán visszafelé., Latom, hogy egy őr­tűz elhamvadt, de mellette virraszt egy idősebb, rokkant harcos. A csilla­gos eg­­eje föl­ött fekete kárpitot térit s ez fedi be az egész hatért. A többi­d őrhelyen hiába várják a tűz,­­vagy füst jeleket, nincs aki azt to­vábbadja.­ De a rokkant harcos nem tája fel a reményt még.A húsvédő­ tűzbe bámul, de a füleit bizony nyitva tartja, mert hátha történik valami.­ Egy­szer csak a távolból lópaták, dobogását és fegyverek zörejét rak­ja,­elemel­ke­dik helyéről s a zaj felé fürkészik. A zaj egyre erősödik s egy pár új fiatalabb harcos alalitja meg lovat .• kialudt tűz körül, látják az idősebb harcost es a hamuval fedett őrtüze­t máiy öre­gkápáikról már akasztják is le ,szekercéiket, harci fokosaikat­­ eltűnnek hamarosan a közeli erdőben. Egy pár kurjantsa, baltacsattogás után már térnek­­3 vissza száraz avar­ral­, a pőrébb - nagyobb gallyakkal a hitüken es az ölükben. Ezeket már el is helyezik a felkotort psráesőn s egymással versenyezve fújják a tüzet. A száraz sver már piroslik és az apróbb gallyak is tüzet fogtak, pattog a szikra es már a vastagabb fákba is belekapott az éltető­ tűz.Kár az ég­bolt felettük megvilágosult. Körülállva, a felszított tűz csapkodó láng­jait nézik a már indul is újra kettő közül ők, hogy újabb tüzelőanyagot " *'* A' ‘rokkant öreg harcos csillogó zoomektől tekint .? tv?, lángj«*» a.- r cssji ennyit mond s körülötte áilakrik- "köszönöm bojtáráéira ! " '1QHO f, i,v. 1'• e O * ¡1 ( if I­t­i ' ■. »± u~ L­­Ui «0 3 T® „ • #y . *1 t - A__parázs.

Next