Hídfő, 1975 (28. évfolyam, 680-703. szám)
1975-05-01 / 688-689. szám
1975 május hó HÍDFŐ Furcsaságok és kommunista ellentmondások a „felszabadulás“ óta Magyarország fokozatos szovjetizálódásának mozzanatait és furcsaságait azokból a száraz közleményekből is szemmel tarthatják, melyek a hivatalos lapban, illetve a Magyar Közlöny hasábjain jelentek meg a múltban — vagy jelennek meg a jövőben. Ezekből a száraz de sokat mondó közleményekből szedtem össze egy kis „bokrétára“ valót, mely „bokrétában“ olyan „virágok“ is akadnak, melyeknek átható illatát Kádár János sem felejtheti el egykönnyen. Ezen „illatok“ bizonyára időnként ismét megjelennek Kádár János „orra alatt“, és különösképpen akkor, ha éjjel, vagy magányos óráiban jutnak eszébe kommunista munkásmozgalmi múltjának fájdalmasnak tűnő emlékei. Nézzünk csak hát egy kissé vissza és tekintsük meg a Magyar Közlöny elsárgult példányait. 1919. január 28. A magyar „demokratikus“ rendőrség újjáépítése és újjászervezése érdekében kifejtett tevékenységnek elismeréseképpen Kádár János és Rajk László az 1848—1948 jubileumi diszérem első fokozatával lettek kitüntetve — mivel tulajdonképpen mindketten elősegítették, hogy a demokratikus rendőrség politikai osztályát az MGB, illetve a Szovjet Állambiztonsági Minisztérium illetékesei közvetve irányítsák. 199. április 30: Péter Gábor rendőraltábornagyot és közismert rendőr tiszttársait a Magyar Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki — a Mindszenti ügy leleplezése alkalmából. 199. augusztus 2: Rudolf Slanskit, Zdenek Fierlingert és a csehszlovák kommunista párt többi vezető kádereit szintén kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrenddel, persze nem tudván még akkor azt, hogy az egész társaságot a Titoista- imperialista államellenes összeesküvés és kémkedés ügyében — két esztendővel később — kivégzik. 1919. augusztus 18-án jelent meg utoljára a Kossuth címer a Magyar Közlöny első oldalának fejlécén — melyet a sematikusan tervezett, szovjet mintájú vörös csillagos címet váltott fel, szimbolizálván az 1848-as nemzeti függetlenségi szellemnek felszámolását. 1919. október 15. Péter Gábor államvédelmi altábornagyot és több közismert ÁVH tiszttársait ismét magas állami kitüntetésben részesítették — hajdani elvtársainak, illetve Rajk László és társainak vallatása, illetve a Rajk ügy „felderítése“ alkalmából. 1919. december 28. Kádár Jánost nevezték ki az Államvédelmi Hatóság „felügyelőjévé“, míg Péter Gábor államvédelmi altábornagy az ÁVH vezetésével lett megbízva a 11223/1949. MEI/A ÁVH szervezési törvény alapján. Ekkor Kádár még nem sejtette azt, hogy — elvtársa — Péter Gábor őt is „kezelni“ fogja a „Titóizmusnak“ nevezett eretnekség ügyében. Az 1949/393. számú rendelettel hozták létre az Állami Ellenőrző Központnak intézményét, melynek feladata a bizalmas információk gyűjtése és kivizsgálása. Az Állami Ellenőrző Központ a fejlődő kommunista diktatúra és rendőrállam egyik jól álcázott besúgó intézménye lett , és mely módosított formában, a megfelelő viszonyokhoz és körülményekhez alkalmazkodva ma is működik. Tömegesen jelentek meg 1949/50- ben azon ügyvédek/jogászok nevei, akiknek gyakorló engedélyét véglegesen felfüggesztették, a felfüggesztett ügyvédek és jogászok listáján többször szerepelt Riesz Istvánnak aláírása is , akit később az ÁVH emberei halálra vertek. 1950. április 1. Kádár János belügyminisztert együtt tüntettek ki elvtársaival, Péter Gábor államvédelmi altábornaggyal és Farkas Vladimir államvédelmi alezredessel, akik a Magyar Érdemrend első, második és harmadik fokozatait kapták meg. Nem sokkal később, Farkas Vladimír olyan drasztikus vallatási eszközöket alkalmazott hajdani elvtársa, Kádár Jánosnak megtörésére, melyek még a szovjet vallatási „normákat“ is felülmúlták. 1950-ben jelentek meg azok a jól álcázott rendeletek, melyekkel megerősíteni kívánták a proletár illetve szovjet diktatúra technikáinak országos alkalmazását. Ezek közé tartoztak, többek között a következőek: A 34/1950. számú rendelet a közületi vállatok munkafegyelméről; a 159/1950. számú rendelet a közszolgálati alkalmazottaknak munkafegyelméről; a 2600/1950. számú rendelet a dicső Sztahanovista cím elnyeréséről; a 13400/1950. számú rendelet az ügyvédek/jogászok politikai hűségesküjéről; a 7269/1950. számú rendelet az „újszerű tudományos fokozatról", azaz a szovjetmintájú „kandidátusi tudományos minősítésről“ — és melynek második paragrafusa a „néphez“ illetve a fennálló szovjet típusú politikai rendszerhez való hűségi elkötelezettséget kívánja meg a fokozat viselőjétől. Az 56-os forradalom alatt megjelent 1956/25. számú, és a 6/1956. számú rendeletek az üzemekben felállított vagy felállítandó munkástanácsok, és a különböző intézményekben operáló forradalmi bizottságok szükségességéről és engedélyezéséről szóltak, és melyeknek tagjait a későbbiek folyamán ■— „ ellenforradalmisággal“ vádolva — bíróság elé állítottak (valószínűleg a Magyarországon működő szovjet belbiztonsági szerveknek utasítására). Ez előzőekben említett rendeletek aláírója, Kádár János volt. Romhányi Ferenc London ---------------~----------- Ez már igen ... AZ ALABAMAI ÁLLAMI fegyintézet „lakói” futóversenyre hívták ki őreiket. Tízezer méteres távon mérték össze erejüket a börtönőrök és a fegyencek. Az egyik rab különösen kitűnő teljesítményt nyújtott, már az első ezer méteren hatalmas előnyre tett szert, amelyet senki sem tudott behozni. Tudniillik felrúgva a versenyszabályokat elhagyta a kijelölt pályát és végképp megszökött. Azóta sem találják. 11. old. Még ezt is kibírja Wagner Richard Az izraelis filharmonikus zenekar nemrégiben programba vette Wagner Richard négy művének bemutatását. A hangversenyt azonban végleg el kellett halasztani, mert bizonyos israeli körök botránnyal fenyegetőztek abban az esetben, ha a hangversenyt megtartanák. Wagner még mindig persona non grata Israelban, melynek fő oka, hogy annak idején bizonyos pénzügyi okok miatt összekülönbözött Mendelsohn Bartholdyval, bizonyos konzertpénzek miatt. Az utóbbi ugyanis nem tartotta be az előzetes megállapodásban kikötött honorárium kifizetését, ami ellen Wagner nemcsak szóban hanem írásban is tiltakozott. S mivelhogy ez így történt, azért Wagner nevét beírták az antiszemiták könyvébe. No de a Lohengrin és egyéb remekművek zeneszerzője majd csak kibírja ezt is. ----------------------------------------- KERESÜNK valódi vagy átképzett • SZERSZÁMKÉSZÍTŐKET • SZERSZÁMLAKATOSOKAT nagy karosszéria szerszámok gyártásához. Csak valóban kitanult szakemberek jelentkezzenek, legalább 50 százalékos német nyelvtudással 16 hét próbaidő, véglegesítés után lakásszerzésben segítünk. DR. MELEGHY K. G. Werkzeugbau und Presswerk 5070 BERGISCH GLADBACH к___________________________________i