Képes Világhiradó, 1967 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1967-08-01 / 8. szám
5 Dálnoki Veress Lajos, a Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke az V. Szabadságharcos Világkongresszust 1967. szeptember 14-ig terjedő időre Kanada fővárosába, Ottawába hívta össze. A világkongresszus megrendezésének az a célja, hogy 1. megvitassa magyar hazánknak a szovjet elnyomás alóli felszabadítását 2. hozzájáruljon a magyar kérdésnek a nemzetközi életben való fenntartásához 3. rámutasson nemzeti emigrációnk különleges feladataira 4. felderítse és leleplezze az emigrációnk ellen Moszkvából irányított és újonnan alkalmazott taktikát 5. eligazítson korunk bonyolult nemzetközi kérdéseiben 6. előbbrevigye a szabadságharcos világmozgalom a Szendrovich László MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA 400 Bloor St. West, Toronto (Brunswick sarok) TELEFON: 923-8401 Gyógyszerszállítás Toronto területén és Európába. gyét azok bevonásával, akik 1956 szellemében Magyarország felszabadításáért küzdenek. További felvilágosításért forduljon az MSzSz VILÁGKONGRESSZUS RENDEZŐ BIZOTTSÁGÁHOZ: 15 Lynnwood Dr., Apt. 509, Brantford, Ontario, Canada. Telefon: (Area Code 519) 752-1292, c/o dr. Kovács István: Ha személyesen nem tud résztvenni az ottawai találkozón, kérjük anyagilag járuljon hozzá Szabadságharcos Szövetségünk nagyjelentőségű világkongresszusának sikeres megrendezéséhez. A kongresszus ideje alatt, a következő műsorokon azok is részt vehetnek, akik nem tagjai a Szabadságharcos Szövetségnek, vagy akik a kongresszusra nem regisztrálták magukat. SZOMBATON, szeptember 2-án este 7 órakor: GLORIA VICTIS irodalmi est, TOLLAS TIBOR személyes közreműködésével. VASÁRNAP, szeptember 3-án, déli 12 órakor: Az ottawai szabadságharcos emlékmű megkoszorúzása autós felvonulás keretében. Este fél nyolckor: dr. G.GÁL ENDRE orgonahangversenye. LEGYÜNK OTT MINÉL NAGYOBB SZÁMBAN, HOGY KANADA FŐVÁROSÁBAN, A CENTENÁRIUM ÉVÉBEN HITET TEGYÜNK A MAGYAR SZABADSÁG ESZMÉJE MELLETT! KÉPES VILÁGHÍRADÓ KUTAS ERZSÉBET: ...síró szél söpri Csendesek a budai hegyek s a völgyben. .. - ott is csend van - nem fürdik gyermekkacajban. Síró szél söpri a játszóteret. A Duna partján sátras lombok, alattuk tűnődve bolyongok, bensőmben messzi hangok, a Múlt kongat harangot! Régen! — Akkor sem volt könnyű, selyem kösöntyű, örök lakoma — csak emberi élet a magyar népnek, kinek e föld az otthona. ... hát mit vétett, hogy a pokol réme dúl tépett bensejébe és szakít le jövendőt, rügyet... Síró szél söpri az üres játszóteret. Csendesek a budai utcák, a házak, a hallgatag romok. Az élet fázik bennük, s nem fűtik gyermekmosolyok. Csak pár éve: — Régen! — vidám fickók, mindenre készen, hívó ifjúság, duzzadó erő — bennük élt a nemzet, a jövő. Síró szél a játszótéren veled sírok e nyári alkonyon. Ha nincs jövő... mit ér a szép múlt? Elpusztul. Nincs utána nyom! 1966.