Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 10. KÖTET (1978)
1978 / 1-2. szám - SZEMLE - GUZSIK TAMÁS: A középkori magyar építészet kutatásának helyzete
Az egyik legkorábban elkészült megyei rész-topográfia Sopron és környékét tárgyalja.23 A megye másik felének feldolgozása hiányzik, s az elkészült rész is jelentős kiegészítésekre szorul. Részben ezt is volt hivatott pótolni a „Magyar Műemlékvédelem 1973—74." kötete, melynek legnagyobb része a Sopronban végzett újabb kutatásokkal foglalkozik.24 Sopron, mint kiemelt műemléki terület az utóbbi időben is szép példáját adta a településméretű kutatásnak (városfal, előkapu, tűztorony, lakóházak, zsinagóga, v. ferences templom stb.). A másik kiemelt terület, Győr kutatása az utóbbi években némiképpen visszaesett. Néhány konkrét műemlékhelyreállítás (pl. Győr, Héderváry-kápolna) mellett a terület középkori topográfiájával egy tanulmány foglalkozott.250 megyében is távlati feladatként jelentkezik a nagy, kiemelt emlékek feldolgozása (Lébény, Árpás).26 Pannonhalmán folytak kisebb falkutatások. A falusi templomépítészet értékelése kívánatos lenne a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően a Csallóköz középkori templomaival való összevetésben (közös műhelyek). Pest megyére általában a kiemelt területek (Budapest, Pilis, Dunakanyar) megkülönböztetett helyzete jellemző. A budai vár területén az újabb feltárások értékes szoborleletet hoztak a felszínre, ezek értékelése részben elkészült,27 részben folyamatban van. A vár egyházi épületeinek (Mária-Magdolna templom, dominikánus kolostor) kutatása és — részben — helyreállítása befejeződött.28 Születtek eredmények a várterület középkori telekviszonyainak rekonstrukciója terén is. Óbudán folyamatban van a ferences, a klarissza kolostor, valamint a királynői vár feltárása, helyreállítása.29 A tervek között szerepel Óbuda további középkori részleteinek felkutatása, településtörténeti rekonstrukciója (pl. Alba Ecclesia)30 Nagyon lényeges a világi építészet (lakóházak) kutatása, mert a városrész szanálása során több középkori (eredetű) lakóház előkerülése várható (Lajos u.).31 Pest területén az egykori Kecskeméti kapu megtalálása, valamint néhány Pestkörnyéki középkori település templomának feltárása (Keresztúr, Csaba, Palota, Cinkota) jelentett új eredményt.32 Komoly hiány a pesti oldal műemléki topográfiája. Bizonyára ennek kapcsán kerülhetne sor a középkori Pest egyházi épületeinek (ferencesek, dominikánusok) felkutatására is. A Dunakanyar és a Pilis területén szintén több kiemelt feladat szerepel. Visegrádon tovább folytatódott a fellegvár és a palota feltárása, helyreállítása, befejeződött az alsóvár és környékének rendezése, legújabban a korai, esperesi templom alapfalai kerültek elő (a Sibrik dombon). A pilisi ill. dömösi monostor ásatása folytatódott, ezek részeredményei ismertek.33 További kutatás ill. értékelés feladata lesz az előkerült padlótéglák műhelykapcsolati elemzése 34 ill. a Gertrúd-koporsó művészettörténeti értékelése. A megyében általában hiányzik a „nagy" középkori emlékek monografikus feldolgozása (Ócsa, Zsámbék).35 egyes egyházi létesítmények lokalizálása, feltárása (Te- 23 Sopron és környéke műemlékei, Bp. 1953. 24 Magyar Műemlékvédelem, 1973- 1974. (Bp., 1977.) 25 Kalmár M., Arrabona, 1976. 175—194. 26 Lébennyel jelenleg Levárdy Ferenc foglalkozik. Az árpási v. premontrei prépostság felmérését és részleges kutatását — a BME TDK keretében — Martin Gábor építészhallgató és szerző végezték el 1975-ben. 27 Zolnay L. — Szakál E.: A budavári gótikus szoborlelet, Bp. 1976. 28 A Mária-Magdolna templom romjai — közterületként — az MTA tervezett új épületének környezetében kerülnek bemutatásra (régész: dr. Bertalan Vilmosné, építész: dr. Guzsik Tamás), a dominikánus kolostor maradványait a Hilton-szálló műemléki részébe foglalták bele (régész: H. Gyürky K. építész: Sedlmayr János). 29 Az óbudai régészeti feltárásokat vezetik: Altmann J., dr. Bertalan Vilmosné, Csorba Cs. régészek, a romterületek helyreállítását dr. Istfánfi Gyula és dr. Guzsik Tamás tervezték. 30 E téren új „kutatási" eredmény az 1978-ban megtalált, és feltételesen Árpád sírjával is kapcsolatba hozott óbudai kettős szarkofág. 31 Dr. Bertalan Vilmosné kutatása a Lajos u. 158. sz. házban, valamint a XIII. századi útburkolat néhány megtalált darabja a Mókus utcában. 32 Arch. Ért. 1972. 1. sz. 106., ill. Arch. Ért. 1975. 2. sz. 226, 236-238. 33 Gerevich László: A kora-gótika kezdetei Magyarországon (akadémiai székfoglaló). MTA II. Oszt. Közl. 23. 1974. 145—169. 34 Vö. Felix Wongrey O. C. művészettörténész kutatásai (Lilienfeld). 35 Zsámbék: Guzsik Tamás: A zsámbéki templomrom építéstörténete, építészettörténeti és műemlékvédelmi vonatkozásai (egyetemi doktori disszertáció, 1974.). Ócsával Moravánszky Ákos építészmérnök foglalkozott, kutatásának eredménye nem ismert.