Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 14. KÖTET (1982)
1982 / 3 - 4. szám - SZEMLE - SZIRMAI JÁNOS: Az Operaház rekonstrukciója - 70 évvel ezelőtt
Ezzel a terem összakusztikája inkább színes és eleven lesz, ellentétben az olyan gyakori tompa akusztikával." „Az Operaház átalakítása alkalmával azonban a finom zenekari hatások erősítése és elevenítése céljából igen érzékeny és minden hangfekvésben lehetőleg egyenletes rezonanciára törekedtem. Ebből a célból a földszinti nézőteret kétoldalt, a zenekart pedig elől és hátul megfelelő cement-rabitz-fallal vettem körül. A második hangfekvésre az egész nézőtér és zenekar 50 mm vastag hajópadozata alatt elhelyezett 20 mm vastag fenyőfaréteg rezonál. A levegőrezgések a székek alatt elhelyezett 500 drb légrácson át jutnak az érzékeny réteghez. Végül a harmadik hangfekvésre a zenekar hosszúságában és a földszinti nézőtér oldalain 10 mm vastag gőzölt bükkfából való falburkolatot helyeztem el. A három említett szerkezet kombinálásával sikerült ellensúlyoznom a zenekar továbbhelyezésének hátrányait, sőt az Operaház művészei szerint az akusztika jóval érzékenyebbé és színesebbé vált." Ezt az akusztikailag sokkal megfelelőbb rendszert Medgyaszay úgy helyezte el, hogy fa alépítményét vasszerkezetre cserélte — a tűzoltó főparancsnokság ezt amúgy is évek óta sürgette — és a jobb rálátás kedvéért meg is emelte. Ugyanakkor — mint írja — a zenekari árkot lesüllyesztette és a színpad felé, az alá tolta, így a földszinten 3 újabb széksor elhelyezésére nyílt lehetőség, ami több mint 70 új ülőhelyet jelentett. A tényleges gyarapodás azonban csupán 41 hely volt, mivel új székkiosztást is készítettek — a székek tengelyeltolással állnak egymás mögött, azaz a hátsó szék tengelye az előtte levő kettő közé esik — és kiszélesítették a széksorok közti folyosókat is. Tervezték az első sor díszesebb és tágasabb ülésekkel való kialakítását is „casino sor" néven, de megvalósításának nem találták nyomát, nem szerepel a Medgyaszay által közölt földszinti alaprajzon sem. Renoválták a páholyokat, letisztították a Lotz-freskót 12 és a nézőtér többi festészeti díszét, 3 méterrel feljebb húzták a nagy csillárt — ezzel a karzatról zavartalanul láthatóvá vált a színpad — és felfelé világító égőket szereltek bele.13 Az épület egészét érintő változás, hogy kicserélték a szellőzést, a fűtést és a vízvezetékeket. Megtisztították és kicsempézték a légaknákat, amelyekbe ezentúl már nem a járda szintjén lévő rácsokon át, hanem egy-egy első emeleti ablakon keresztül áramlott a levegő. * A Wagner- és Hennebique-tanítvány Medgyaszay a korai magyar vasbeton-építészet legfontosabb mestere. Ezt igazolják az Operaház üzemi részébe tervezett bravúros, egyúttal szigorúan funkcionális bővítések is. Azok a tetőtér-beépítések, amelyekkel — a régi fa ácsszerkezetek vasbeton-szerkezetekkel való felváltása révén — 1200 m2 új alapterületet nyertek. Medgyaszay és a szerkezettervező Uy Károly 14 vasbeton keretszerkezetes és bordás-lemezes födémeket alkalmazott. Ezeket előbb elkészítették a régi szerkezet mellett, s csak megszilárdulásuk után bontották el a régit. Ezzel azt is elérték, hogy tökéletesen megmaradt a régi tetőforma. A két beépített tetőtér az előcsarnok és a főlépcsőház, illetve a díszletraktárak feletti padlásrész. Előzőbe raktárak, az utóbbiba díszletfestő terem került. A festőterem eredetileg egy emelettel lejjebb volt, ezt Bánffy gróf kívánságára helyezték a tetőtérbe. Helyén háziszínpadot és kasírozó helyiséget nyertek. Utóbbit belső lépcsővel kapcsolták az új festőteremhez. Az új terek megközelítéséhez új melléklépcsők és folyosók épültek. Ezek fölé üvegtető került, ami Medgyaszay szabadalma. Tűz esetén a felmelegedő levegő hatására ezek azonnal felnyíltak, így a füst azonnal távozhatott. Ekkor szerelték fel az első személylifteket is. * Egy-egy épület történetének több-kevesebb szakasza van. Minden kor, amely használja, élettel tölti meg, egyben rajta hagyja keze nyomát. Egyes nyomok eltűnhetnek, eltüntethetők. Mások — sajátos értékeik révén — fennmaradnak és megőrizhetők. Az Operaház Ybl remekműve volt és marad, amelyet Medgyaszay István is segített megóvni. Ezért az ő keze nyomát is meg kell őriznünk. Dr. Szirmai János 12 L. Z. szerint Körösfői-Kriesch Aladár restaurálta, Ybl Ervin viszont Kacziáby Ödön festőművész nevét említi. 13 L. Z. szerint mennyezetvilágítást akartak beszerelni, de ez megbontotta volna a teret. 14 Uy Károly a budapesti Műegyetemen szerzett diplomát. Két, a vasbetonnal foglalkozó könyve jelent meg. Tagja volt a vasbetonszabályzati bizottságnak. Jelentősebb további munkái: a Krisztina Postapalota és a Gorkij fasori ev. templom vasbeton szerkezeteinek terve.