Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 23. KÖTET (1992-1993)

1992-93 / 3-4. szám - FEKETEHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI - SZITTNER ANTAL: A Fővám téri - Ferenc József-- Szabadság-híd

Mint ismeretes, Feketeházy János hídépítő munkássága során először az 1883—85 között megépült szegedi közúti Tisza-híd tervezésével tűnt ki. Ez a kétcsuklós, rácsos ívekből kialakított híd, a többi Tisza-híddal együtt meg­semmisült, de az egyik épen maradt ártéri nyílást sikerült megmenteni és átépített formában Szeghalmon a Berettyó fölött újjáépíteni. Abban a sze­rencsés helyzetben voltam, hogy mint harmadéves egyetemi hallgató nyáron a szegedi új közúti Tisza-híd építésénél dolgozhattam, és első hídtervezési részletmunkaként Fekete János irányításával a szeghalmi híd főtartójának egyik részlettervét rajzolhattam. E rövid kitérő után szeretnék visszatérni Feketeházy János Szabadság­híddal kapcsolatos munkájára. A híd, sok más jelentős műtárggyal együtt, a honfoglalás ezeréves évfordulójára épült, ami mutatja, hogy egyes történelmi események, ezzel kapcsolatos évfordulók, illetve kiállítások milyen élénkítő hatással vannak a rendező város infrastruktúrájának kialakulására, illetve fejlődésére. A Tierney Clark által tervezett Széchenyi Lánchíd 1849-es for­galomba helyezését és a Gouin tervei alapján 1876-ban megnyitott Margit-híd építését követte az első magyar tervek alapján magyar anyagból készült, bu­dapesti Duna-híd, a Fővám téri híd építése. Az 1893-ban az Eskü téri és Fővám téri hídra együttesen kiírt verseny­pályázatra beküldött Feketeházy-terv méltán került az együttes pályázat má­sodik, a Fővám téri híd vonatkozásában pedig az első helyre. Az 1894—96. évek között a légnyomásos alapozással készült pillérek építésével együtt két év alatt megépült híd kiviteli terveit Gállik István és Веке József irányí­tásával a MÁV Gépgyár Hídosztálya készítette, Seefehlner Gyula vezetésével. A pilonok építészeti kidolgozása Nagy Virgil érdeme (2. kép). A megépült híd több szempontból is olyan műtárgy, amely feltétlenül rászolgál arra, hogy műszaki emlékként, illetve műemlékként tartsuk nyilván. Ezt a megálla­pítást az alábbiakkal lehet alátámasztani: Első szempontként kell megemlíteni, hogy ezt a hidat a világ egyik leg­szebb csuklós, többtámaszú (régi elnevezéssel konzolos) hídjaként tartják számon. Ez a megállapítás a hídépítési szakirodalomban sok helyen fellelhe­tő. Példaként Mehrtens megállapítását idézhetem: "Die Francz Joseph­ Brücke ist ihrer äusseren Erscheinung nach, eine der schönsten Auslegerbrücken der Welt." Ilyen és hasonló megállapítások sok helyen fellelhetők, ezek megis­métlése e helyt nem lehetséges. Második szempontként elmondhatjuk, hogy a történelmi Magyarország terü­letén ez volt az első nagyobb híd, amelyet a korábban használt hegeszvastól eltérően a sokkal kedvezőbb tulajdonságú, már Magyarországon gyártott

Next