Eger, 1865 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1865-01-05 / 1. szám
1. szám. III. évfolyam. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . 2 „ 50 „ Negyedévre . 1 „ 30 „ Egy hónapra - 44 „ Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kifizettetik. Kiadóhivatal: a lyceumi nyomda. IlKifizetésiket elfogad : a szerkesztőség (Basti-ház, 80S. szám), — Violet Otto és Jentsch G könyvkereskedéseik; s minden cs. kir.postahivatal. Előfizetési fölhívás az EGER czimü, vegyes tartalmú hetilap 1865. évi folyamára. Ámbár közügyi viszonyaink ma sem állanak még azon ponton, mely az időszaki sajtó emelkedését előmozdítaná, s annak terjedtebb működési tért biztosítana: mi mindamellett lapunk 1865. harmadévi folyamára, annak eddigi tartalmas szellemére hivatkozva, bátrak vagyunk uj előfizetést nyitni; tesszük pedig ezt főleg azért, mert erősen meg vagyunk győződve, hogy még a jelen korlátolt viszonyok mellett is, úgy kettős megyénk, mint F.ger városa t. közönségének hasznára vagyunk. Nem is hisszük, hogy találkoznék valaki, aki, ismerve a jelen társadalmi mozgalmakat és ama nemzetiségi buzgalmat, melylyel a hazánkban lakó testvérnépek önművelődésüket előmozdítani, s érdekeiknek érvényt szerezni igyekeznek, — őszintén nem óhajtaná, hogy e tisztán magyar vidéknek lapja, közlönye legyen, mely vidéki és helyi érdekeink képviselése mellett, egyszersmind oly olvasmányul szolgáljon, hogy a tudomány, gazdászat, ipar és kereskedelem terén fölmerülő újabb vívmányokra nézve is tájékozást nyújtson. Kiváló figyelmet fordítunk lapunk tárczájára, mely népszerűen irt tudományos és ismeretterjesztő czikkeket, érdekes külföldi és eredeti beszélyekkel vegyest hozani , s e föladatnak annál inkább van reményünk megfelelhetni, mert dolgozótársaink, kiknek eddigi szives közreműködésökért köszönetet mondunk, napról napra örvendetesen szaporodnak. Lapunk köre is egy állandó rovattal tágult: értjük a heves megyei gazdasági egyletnek, működését visszatükröző végzéseit, melyeket ezentúl rendesen közlünk. Óhajtanók lapunkat politikai rovattal is gazdagítani, hogy t. olvasóink e részbeni igényeinek is eleget tehetnénk. E hiányon, mihelyt reá az idő és engedély megérkezik, örömmel fogunk segíteni. Ami lapunk expedicióját illeti, gondoskodtunk, hogy az a lehető legpontosabb legyen. Szóval, mi minden tőlünk kitelhetőt megteszünk lapunk érdekében. De hogy buzgalmunk, törekvésünk a kellő sikert eredményezhesse, legyen szabad a t. közönség részéről szíves pártolást, támogatást kérnünk s remélnünk. Január 5-én 1803 . Előfizetési föltételek: egész évre 5 frt, félévre 1 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 30 kr, egy hónapra 44 kr. Az előfizetési pénzek a szerkesztőséghez (Busti-ház, 1803. sz.), vagy a lyceumi nyomdába utasitandók. — Egerben, 1864. decz. 14. fiffa József, felelős szerkesztő. Hogy mérünk légsúlymérővel magasságokat ? Mióta e lapokban a légsúlymérővel végrehajtott magasságméréseimet közzétettem, őszinte örömmel tapasztaltam, hogy ez ügy több olvasót érdekel, s nem kevés helyről felszólíttattam, hogy e tárgyról, t. i. azon kérdésről: vájjon mikép történik légsúlymérővel a magasságmérés? a nem szakember által is megérthető, népszerű modorban adjak egy kis értekezést. Meggyőződve lévén arról, hogy az „Eger“ népszerű-tudományos fejtegetéseknek szívesen enged helyet, eltökélem magamat, engedve az előttem nyilvánított tisztelt felszólításoknak, e tárgyat e becses lapokban népszerűleg előadni, azon hiszemben, hogy ez által az „Eger“ olvasói közül többeknek kedves dolgot teszek. A légsúlymérő nem más, mint egy mérleg, melyen az üvegcsőbe zárt higany az ugyanazon cső nyílt végére nehézkedő légoszlopot egyensúlyozza. Általános tudományos neve „barometer“, mely szó e két görög szóból származik: ßa<?oc— súly és ^szlov=uxérő; s így magyar neve: légsúlymérő, igen találóan volna alakítva, ha ezen eszköz egyedül a lég sűrűségét mérné, de nemcsak azt méri, hanem a lég ruganyosságát is, minél fogva sajátlag légnyomásmérőt képez, mivel a lég nyomása nem annyira sűrűségétől, mint inkább ruganyosságától származik, miért is tulajdonképen elatométernek, vagyis légnyomás-mérőnek kellene azt elnevezni, ha a légsúlymérő név nem volna már általánosan elfogadva. Amint kiderült, hogy azt, hogy a légsúlymérő üvegcsövében foglalt higanyoszlop az üvegcső nyílt végén ki nem fut, egyedül a légnyomás okozza, mely e kifolyást gátolja, világos volt az is, hogy a légnyomásnak fogynia kell, ha a légsúlymérővel a levegőben emelkedünk. Mert mennél magasbra emelkedünk a légkörben, annál kevesebb légréteg van fölöttünk, annál csekélyebb lesz ezen rétegek nyomása a légsúlymérő higanyoszlopára, melynek tehát annál jobban kell sülyednie, mennél magasabbra emelkedtünk a levegőben, mit az észleletek be is bizonyítottak. Perrier Clermontban francziaországi Auvergne kerületben a Puy de Dome nevű hegyre felmászván ta-