Eger, 1869 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1869-07-15 / 28. szám
1 218 nők, hogy azokon csupán a cselédrendtartás segíteni nem fog, ezekre egészen külön intézkedések szükségeltetnek. Elvitázhatlan, hogy a szellemi műveltség, a jó erkölcsök, a lélek nemesítése nagy befolyással van az említett bajok eltávolítására , de nem mindig, mert soknál ki nem fejlesztettek, sokra pedig csekély hatással vannak. Szükséges tehát, hogy oly eszközök vétessenek igénybe, melyek a legkézzelfoghatóbban ébresszék föl a cselédekben a munkásság ösztönét, melyek saját hasznukat kapcsolják össze a gazda iránti hűséggel, kitartó, állandó ragaszkodással, melyek saját érdekeik s jóvoltuk előmozdítását kössék szorgalmuk s becsületességük kifejtéséhez. Ily eszközök nevezetesen a jutalmak. Általános tapasztalat, hogy a jó viselet s jó tettek megjutalmazása. felette nagy hatással van az erények s jó erkölcsök ébresztésére s fokozására. Soknál csak a jutalmazással lehet kivívni azt, mit sem a tanítások, sem fenyegetések, sem a büntetések nem eszközölhettek. Azért ezt kell alkalmazni cselédeinknél is; meg kell jutalmazni hűségüket, szorgalmukat, ragaszkodásukat, és ez buzdító ösztönül fog szolgálni arra, hogy mások is szinte oly viselet- és ösztönre buzdíttassanak. Ennek legbiztosabb módja p. o. bizonyos pénzösszegben álló jutalmak, ajándékok kiosztása; de kétségbe vonhatlan, hogy nagy buzdításul szolgál az oly jutalmazás is , mely a szerencsétlenekké letteknek, vagy betegeknek ápolást, az elöregedetteknek is tápot nyújt. Lehetetlen, hogy hatalmas buzdításul ne szolgálna a jóra azon tudat, hogy jó viselet mellett segélyre számíthat, bármily szerencsétlenség érje is, és hogy öreg napjaira nem leend kénytelen koldusbothoz nyúlni, hanem biztos ellátásban részesülend. Könnyű belátni, miként ezen eszközökben igen nagy igazságosság is rejlik. Mert ha a cseléd látja, hogy bármily kitűnő viselet mellett sem különböztetik más cselédektől; ha tudja, hogy a legjobb cselédnek is hasonló nyomorra kell jutnia betegségében, vagy vénségében, mint bármily más cselédnek; ez bizonyosan nem fogja ösztönözni nagyobb munkásságra s hűségre; s nem szolgálhat ingerül ereje nagyobb megfeszítésére, gondossága s ébersége élesztésére. Oly intézetek szükségeltetnek tehát, melyek kézzel foghatólag különböztessék meg a jó szász cselédet. Oly intézetek kellenek, melyek érezhetővé tegyék előnyeit. Ily eszközök nevezetesen a külföldön nagy elterjedésnek örvendő „cselédi segélypénztárak.“ Ilyenek különösen a „cselédeket jutalmazó, ápoló egyesületek“. Ezek részint azon czélt tűzik ki, hogy a cselédi hűségért, ragaszkodásért, (mely különösen a több éven át ugyan egy gazdánál való szolgálatban tűnhetik ki) jutalmakat osszanak ki; részint oda működnek, hogy az elvénült vagy tehetetlenné lett cselédek becsületes ellátásban részesítlessenek. Lehet-e czért külön is választani, és csak vagy a jutalmak osztását, vagy az ápolást tűzni ki czélul, de lehet ugyan egy társulatnál mindkettőt összekapcsolni. Városokban, hol mind a cselédek, mind a vagyonosb cselédtartó polgárok száma nagyobb szokott lenni, semmi nehézség sem foroghat fenn ily társulatok alakításában. De nem járhat az sok nehézséggel falukon sem, mert itt ismét több községbeli birtokosok s gazdák egyesülhetnek, hogy egy bizonyos vidék cselédsége felett gyakorolják a jutalmazási bíráskodást. Az elősorolt intézeteken kívül, a cselédi osztály erkölcsi és munkássági javításának eszközlésében nagy fontossággal bírnak azok is, melyek a takarékosság ébresztésére, szilárdítására s minél nagyobb elterjesztésére vezetnek. Minden osztálynál nagy haszna van a takarékosság terjedésésének, igy hasznos, sőt szükséges a cselédeknél is, kiknek keresetük csak igen csekély összegecskékre van szorítva, s kiknek sorsuk nagyon is bizonytalan s ingatag, mihelyt nincs alkalmuk vagy képességük a szolgálatra. Az által szükségkép elvonatnak a fényűzéstől. Mert mihelyt a cseléd megszokja a takarékosságot, nem lesz többé hajlandó haszontalan költekezésekre. A takarékosság épen abban áll, hogy a kiadások, költekezések összeszorittatnak, hogy igy megtakarittathassék bizonyos összeg. A cselédeket visszatartani a fényűzéstől fölötte szükséges. Erkölcsi jövőjük s ennek biztosítéka legnagyobb részt ezen ragályként terjedő rész elnyomásában központosul, mert a fényűzési szenvedély számos jellemtelen tett forrásául szolgál. Napról napra magasb fényűzési vágyaikat bérükből ki nem elégíthetvén , készek minden módot fölhasználni, hogy pénzhez juthassanak. Elidegenítik a mihez hozzá férhetnek, s mit könnyen pénzzé tehetnek. A cselédi lopásoknak s különféle csalásoknak legfőbb oka s forrása azon bűnös vágy, hogy fényüzési kivánataikat, melyeket már valódi szükség gyanánt tekintenek, kielégithessék. E czélnak megfelelnek az úgynevezett „cselédosztály takarék egyletek“. Ezek abban állanak hogy a cselédek szövetkeznek s mindenki köteleztetik bizonyos időben p. o. hetenkint vagy havonkint nehány krajczárt az egyleti takarékpénztárba betenni. Ezek czélszerü kezelés alá helyeztetnek s a betevőknek rendes kamatot hoznak. Ha beismerjük, hogy saját érdekeink kívánják a cselédek javítását, akkor be kell ismernünk, hogy nekünk kell arra is törekednünk, miszerint nálunk is ily társulatok alapíthassanak, s a cselédosztály helyzetén mielőbb segítsünk. Lőrinczfy János: Országgyűlési tudósítás. A képviselőház jul. 5-én tartott ülésében 15 kérvény nyujtatott be, melyek megtörténte után az interpellátiók következtek. A mai ülést főleg a miniszterek vették igénybe. A miniszterelnök Ivánka Imre által a keleti vasút tárgyában hozzá intézett interpellátióra válaszolt, mely az interpellálót kielégíté. A belügyminiszter Iványinak válaszolt Pécs városába küldött királyi biztos iránt tett múltkori interpellátiójára. Irányi az interpelláló napirendre tűzését kérte. Ugyanazon miniszter válaszolt Mednyánszky és Madarásznak a Somogy megyébe küldött kir. biztos iránt; ezután még három képviselő interpellátiójára adott választ. Báró Wenckheim után gr. Mikóra került a sor, míg végre a napirendre térhettek. Először is Vukovich higgadt és nyugodt szavakban reflectált az igazságügyminiszter 3 iki ülésben mondott beszédére , melyre miután az igazságügyminiszter is néhány észrevételt tett volna, a szombati ülésben fölmerült kellemetlen ügy befejezettnek nyilváníttatott. Tárgyaltatott még a népszámításról szóló törvényjavaslat. A júl. 6-iki ülésben szavazás történt a felett: elfogadja-e a ház a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban részletes tárgyalás alapjául ? 400 igazolt képviselő közül igennel szavazott 203, nemmel 156, távol volt 40, az elnök nem szavazott, tehát a törvényjavaslat csak 47 szótöbbséggel fogadtatott el a részletes tárgyalás alapjául. Elfogadtatott s hitelesíttetett a népszámlálásról szóló törvényjavaslat. Következett a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A 7-iki ülésben ismét a kérvények, interpellációk és indítványok egész sora előzte meg a napirenden levő törvényjavaslat részletes tárgyalását, s ma is, mint máskor, a baloldal kifogyhatlan volt a szemrehányásokban. Legutoljára még Horváth Döme röviden elfogadásra ajánlván az osztály fogalmazását, 64 szavazattöbbséggel elfogadtatott a törvényjavaslat 2 3 §§-a a bizottság szövegezése szerint. A 8-iki ülésben egy halmazkérvény benyújtása után Csiky Sándor a delegátusoknak adandó 10 ft napi dij ellen szólalt föl, kinek fölszólalását egy pár szélső baloldali pártolta ugyan , de Tisza Kálmán a 10 frt elleni támadást hasonlónak találta ahhoz, mintha verébre ágyúval lőnének, miután itt a népet nem súlyosan terhelő nagy összegről van szó, s továbbá világszerte szokás a napi dijakat megkétszerezni, ha az illetők rendes működési helyükön kívül vannak, azért ő megadatni kívánja a kettős napi dijt; a 10 ft napi dijt a ház helybenhagyta.Napirenden volt a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, nevezetesen pedig Deák Ferencznek a 3-ik §. után az állambíróság iránt javaslatba hozott módosítványa. E módosítványban az foglaltatik, hogy egy állambíróság véleményt adjon a jelöltek, a folyamodók felől minden egyes bírósági kinevezés esetében. Első volt Tisza Kálmán, ki a módositvány ellen szólt, utána többen. Egyedül gr. Zichy Nándor védte a módositványt, mely miután a jegyző által még egyszer felolvastatott volna, szavazás alá került; 401 igazolt képviselő közül 110 a módositvány mellett, 126 pedig ellene szavazván, a módositvány 16 szavazattöbbséggel elvettetett. Folytattatott a törvényjavaslat részletes tárgyalása. A júl. 9-iki ülésben fejeztetett be a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A napirendre tűzött tárgyak közt volt a pénzügyi bizottság jelentése, a főrendiháznak az 1869. t. sz. bővítéséről szóló törvényjavaslat érdemében átküldött üzenete tárgyában. A pénzügyi bizottság által javasolt módosítványt a ház elfogadta. Következett még a közp. bizottság jelentése a nyugati vasút tárgyában, és a gazdasági bizottságok jelentései. A júl. 10-iki ülés legnevezetesebb momentumát képezte a bírói hatalomról szóló törvényjavaslat végleges megszavazása. 402 igazolt képviselő közül igennel szavazott 184, nemmel pedig 109, s így a törvényjavaslat 75 szótöbbséggel elfogadtatott. Ma több bizottság tett jelentést a háznak.