Egészségügyi Dolgozó, 1950 (2. évfolyam, 1-18. szám)
1950-01-21 / 1-2. szám
IqusZMgugyi Italyaz A Gyógyíts jobban, a szocializmust építed! A magyar dolgozók hálája és szeretete Sztálin elvtárs iránt legfényesebben mutatkozott meg Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából, a munkafelajánlási mozgalom kirobbanó sikerében. Különösen a sztálini műszak tárt fel olyan rejtett tartalékokat, hozott olyan eredményeket, melyeket egyes kishitű funkcionáriusaink álmukban sem mertek remélni. A versenymozgalom tömegmozgalommá való kiszélesedése, a szovjet sztahanovisták segítségével indult magyar sztahanovmozgalom forradalmasítja az eddig használatos munkamódszereket, forradalmasítja a kapitalizmus által ránk hagyott termelési rendszerünket és kialakítja a szocialista termelési rendszert, amely a termelékenység fokozásával vezet el bennünket a szocialista társadalomba. Az a dolgozó, aki a szocializmusért vívott küzdelemben sajt életszínvonala és a magyar dolgozó társadalom életszínvonala felemelkedéséért, a béketábor erősítésének érdekében éjjel-nappal azon töri fejét, hogyan tudná az ósdi módszereket félredobni, a fejlődést gátló maradi hagyományokat meghazudtolni és saját munkája termelékenységét fokozni, maga is szocialista emberré válik, a szocialista társadalom szervezőjévé. A Muszkák, a Pozsonyiak, a Horváth Edék, ilyen emberek, akik az ipari munkásság nagy tömegét mozgósítják, hogy példájuk nyomán ők is részt vegyenek a Sztohanov-mozgalomban, a munka termelékenységének fokozásáért vívott küzdelemben. Az ipari munkásság lendülete azonban tovább terjed és magával, ragadja az ország valamennyi dolgozóját. A műszaki értelmiség az üzemben nélkülözhetetlen harcos segítőtársa az üzemi munkásságnak a munkaverseny műszaki előfeltételeinek megteremtésében, a tervfelbontásban és a verseny minden szakaszában. Az egészségügyi dolgozók a maguk területén — közöttük az orvosok is — minden tőlük terhetni megtesznek, hogy a termelésben versenyzők mozgalmát támogassák. Legdrágább kincsünk az ember, akinek életét, épségét, munkaerejét megóvni, az egészségügyi dolgozók nemes feladata. A beteg dolgozó szenvedéseit megrövidíteni egyben azt is jelenti, hogy munkaerejüket minél gyorsabban visszaadni a termelő munka számára, a szocializmus építése számára. Nem csoda hát, hogy feladatuk fontosságát felismerve, a munkásosztály versenylázának lelkesítő hatása alatt az egészségügyi dolgozók tömegei egyre jobban sürgették a mi munkaversenyünk megszervezését. Az egészségügyi funkciónáriunk, a. b. titkárok, kórházigazgatók és párttitkárok, szakcsoporti és kerületi titkárok számára december 17-én tartott összvezetőségi értekezlet határozatiig mondta ki, hogy az egészségügyi intézményekben mozgalmat indítunk »Gyógyíts jobban« címmel. Ennek a mozgalomnak, amely központi célkitűzése, hogy a marxizmus-leninizmus fegyvereivel, az élenjáró szovjet orvostudomány segítségével harcot indítunk a burzsoá világnézet maradványai, az imperializmus ideológiai befolyása ellen az orvostudományban, a kor a mi területünkön megfelel a termelés területén folyó munkaversenymozgalomnak, mopolitizmus ellen, a szocialista egészségügyi dolgozó embertípusa kialakításáért, a szocialista egészségügyi munka, a szocialista egészségügyi szervezet kialakítása érdekében. A »Gyógyíts jobban« mozgalom a következő legfontosabb feladatokat jelöli meg ennek a célnak megvalósítása érdekében. 1. Az egészségügyi káderek oktatása és a gyógyítás terén legfontosabb feladatunk a dolgozók szenvedéseinek megrövidítését elősegíteni, a megbetegedések számát és időtartamát lecsökkenteni arra a mértékre, amelyet tudományunk, elsősorban az élenjáró szovjet orvostudomány eszközei megengednek. 2. Ugyanezeknek az eszközöknek minél tökéletesebb felhasználásával leszorítani a gyógyítás költségeit ahol az lehetséges, hogy azokon a területeken, ahol arra szükség van, a beteg gyógyulása és kényelme érdekében, többet és magasabb színvonalat nyújthassunk. " 3. A gyógyítás, illetve az egészségügyi munka hivatali úton megkövetelt sztatisztikai adatszolgáltatását eleven tartalommal kell megtölteni azáltal, hogy minden egészségügyi intézmény és minden egyes egészségügyi dolgozó saját munkájának jelzőszámait élénken figyelemmel kíséri részben abból a szempontból, hogy kritikát tudjon mondani munkája fejlődéséről, részben pedig azért, hogy ezeknek a számadatoknak segítségével meg lehessen találni azokat a közegészségügyi és nemzetgazdasági szempontból legfontosabb szűk keresztmetszeteket, amelyeknek kiküszöbölésére tudományos, gyógyító, egészségügyi munkánk legnagyobb energiáját fordítanunk kell. Hogy egészségügyi dolgozóink megértették a „Gyógyíts lobban" mozgalom központi célkitűzéseit, annak bizonyítékául szolgáljon, hogy rövid idő alatt egymásután szervezték meg a kisebb-nagyobb egészségügyi intézmények az orosznyelvű szemináriumokat. Nagyobb kórházakban két-három, vagy több ilyen szeminárium indult meg. A marxizmus-leninizmus elsajátítására szolgáló szakszervezeti és pártszemináriumok hallgatóságának lemorzsolódása megszűnt. Nehezen tanuló idősebb dolgozók, pl. a Margit-kórházban, lelkesen fogtak hozzá ideológiai hiányosságaik kiküszöböléséhez. Szakmai vezető kádereink sok helyen, pl. a Hajnalklinikán kérték, hogy tegyük lehetővé számukra a dialektikus materializmus elméletének magasabb színvonalon való elsajátítását, szakszervezeti egyéni tanulási lehetőségen keresztül. A klerikális reakció elleni küzdelem lelkes harcosai, kikerülve a Vorosilov-úti szakszervezeti iskolánkról és az ápolónőképző kollégiumokból, élére állnak ennek a mozgalomnak, így pl. a Postás-kórházban nemrégen bekerült jól képzett fiatal ápolónők friss szellemet vittek be és nagymértékben járultak hozzá a »Gyógyíts jobbam, mozgalom lelkes indulásához. A Postás-kórház egyik pártonkívül orvosa, akit munkásságáért és munkássörtvénnyel tüntetünk ki, a kórház dolgozóinak egyhangú javaslatára, egy olyan orvos aktívának szervezője, amely a szovjet tudományos szakirodalom tanulmányozására alakult. A »Gyógyíts jobban« mozgalom alulról jövő tömegmozgalom, amelynek munkatervét, központi irányelveit összvezetőségi ülésünk fektette le és ennek alapján az e. n. intézmények, kórházak, rendelőintézetek dolgozói, körzeti orvosok és egészségvédelmi körök kidolgozzák saját tervüket, amelyeket osztályokig, üzemrészekig visznek le és felajánlásokra bontják fel. Az ország csaknem valamennyi kórháza bejelentette már csatlakozását a mozgalomhoz. A rövid ideje folyó mozgalom máris szép reményekkel kecsegtet és a Gyógyíts jobban! mozgalom hármas célkitűzésének megfelelően az e. n. munka, a gyógyítás, a tudomány, a szakkáderképzés minden területéről seregestől érkeznek olyan munkatervek, amelyek a szocialista munkamódszerek kialakításához, a szocialista egészségügy alapjainak lefektetéséhez fognak bennünket hozzásegíteni. A szovjet munkamódszerek, a nagy Szovjetúnió élenjáró orvostudományának elsajátítására komoly lehetőséget jelent számunkra Petrovszkij elvtársnak Magyarországon való tartózkodása, előadásai. Az uzsoki utcai kórház sebész főorvosa, Prickel elvtárs felismerte pl. annak fontosságát, hogy Petrovszkij elvtárs előadásait a műtéti szakmában dolgozó főorvosok minél nagyobb száma ismerje meg és így ő, aki minden előadást le jegyez, jegyzeteit 25 példányban az uzsokiutcai kórház orvosai rendelkezésére bocsátotta. Ugyanebben a kórházban Frey elvtárs, a sebészet műtőse tanulmányozta Petrovszkij klinikai műtőjének munkamódszereit és arról részben az uzsokiutcai kórház dolgozóinak, részben a Hedri-klinika és Apponyipoliklinika dolgozóinak előadást tartott. Szapozskov elvtárs, aki a Szovjetunió egészségügyi minisztériumából jött és népjóléti kormányzatunk munkájában nyújt segítséget épülő szocialista egészségügyünk szervezési kérdéseiben, fontos munkája közben nem mulasztotta el, hogy eljöjjön a »Gyógyíts jobban, mozgalmat megindító összvezetőségi ülésünkre, ahol felszólalásában kiemelte, hogy a »Gyógyíts jobban« mozgalom az imperializmus ellen a békéért vívott harcban is felentős fegyver Minden gyógyító munkának és a népért való orvostudománynak legfőbb igyekezete: a dolgozók szenvedéseinek megrövidítése. Ez az első pont, amelyre összvezetőségi ülésünk a »Gyógyíts jobban« mozgalom szempontjai között felhívta a figyelmet. Ennek természetesen nemcsak emberbaráti, hanem óriási nemzetgazdasági jelentősége is van, így pl. a legmodernebb therápia eszközeivel ma már egy gümős hashártyagyulladás gyógyulási időtartama félév helyett lényegesen lerövidülhet. Háromheti kórházi kezelés alatt 15 g. streptomicinre rendbejön és további négy heti táppénzállományba helyezés után munkaképes lesz. Két hónapi kórházi és négy hónapi szanatóriumi kezelését véve alapul, továbbá ezen ápolási költségekhez hozzászámítva azt az összeget, amelyet a termelésből való kiesése jelent, egy ilyen betegség mostanáig mintegy 8200 forintba került az államháztartás számára. Háromheti kórházi kezelés és négyheti táppénzes állomány, továbbá a 750 forintos streptomicin költségeit összeadva ezen az egyetlen betegen 4600 forintot takarítottunk meg az államháztartás számlájára. Itt nem számoltuk ki annak a költségkihatását, hogy öt hónapon és egy héten keresztül kórházi ápolásra kerülő más betegek gyógyítási költségeit is lecsökkentettük azáltal, hogy számukra a gyógyulás legnívósabb lehetőségét, a kórházi gyógykezelést biztosítottuk. Közben a beteget és családját sok-sok szenvedéstől és nélkülözéstől szabadítottuk meg. A szovjet therápia legújabb vívmányainak bevezetésével a »Gyógyíts jobban« mozgalom sok ilyen kézzel is fogható konkrét eredményt fog hozni, így a Szeretetkórházban többek között a petefészekgyulladásnak Filatov módszerrel való gyógyításával kísérleteznek szép eredménnyel. Pataki adjunktus az uzsoki utcai kórházban harminc esetben veszett Filator eljárással műtétet, sokizületi gyulladásnál, annak subacut formájánál, különösen jó eredménnyel. Nagyon kell vigyáznunk, hogy sem a betegek felé, sem pedig magunk között, szakemberek között, ne tüntessük fel úgy a »Gyógyíts jobban« mozgalomnak ezt a pontját, mint versenyfutást az idővel. Komoly károkat lehetne okozni ezen a téren, így igen helyeseljük, hogy a tapasztalatcsere-mozgalom kapcsán az uzsoki utcai kórház két belosztálya, amelyeknek az átlagos ápolási időtartama lényegesen hosszabb volt, mint a Flamm-féle osztályon, utánanézett, hogyan lehetne a kivizsgálás jobb megszervezésével és a legmodernebb therápiás eljárások bevezetésével az ápolási időtartamot lerövidíteni. A betegellátás költségeinek leszorítása azon a területen, ahol ez lehetséges és abból a célból, hogy a betegellátás színvonalát magasabbra emeljük azokon a területeken, ahol erre szükség van, szintén nagy megértésre talál az e. n. dolgozók tömegében mint célkitűzés, így pl. ifiúmunkásunk, Oláh mentő 40.000 forintot takarított meg brigádjával egy roncsolt mentőautó helyreállításával. A Zoltán utcai OTI-rendelő dolgozói a fiolában maradt penicilin-maradékot átadják a fogászatnak a csekély mennyiséget igénylő gyógyszerkezelések számára. A Posta Betegbiztosító Rendelőintézetben a röntgenfilmről levágott maradékot fogászati röntgenfilmnek használják fel. Magyar találmány az az elektrocardiográfiás készülék, amelynek segítségével már a felvétel közben skopiával megtekinthető szívizom elektromos áramának munkagörbéje. Mégis a »Gyógyíts jobban« mozgalomnak kellett megindulnia ahhoz, hogy az electrocardiográfusok elhatározzák, hogy ezentúl csak olyan esetekben készítenek filmfelvételt, ahol a skopia káros eltéréseket mutat. Ezzel pl. a dologház utcai OTI rendelés napi 200 forintot takarít meg az OTI- nak és ha valamennyi rendelésnél bevezetik, mintegy másfél milliós évi megtakarítást fog ez jelenteni az államnak. A jobb gyógyítás szervezeti előfeltételeit meg kell teremtenünk. A Szovjetunióban a kórházi, rendelőintézeti és házi betegellátás, egységesítve van. Nekünk is lépésrőllépésre mindezt meg kell tennünk, a körzetorvosok és a rendelőintézeti, kórházi dolgozóknak egymáshoz közelebb hozására. Ezt a célt szolgálja a Trefort utcai rendelőintézetben folyó kísérlet, ahol a rendelések utolsó negyedóráiban a körzetorvosok elhozzák azokat a betegeket, akiknél a bonyolult diagnózis megállapítás a szakorvossal való személyes megbeszélés alapján sokkal könnyebben lehetséges. Az újpesti Árpád-kórház dolgozói a körzetorvosokat naponta szívesen látják, a körzetorvosoktól a kórházba került betegek problémáinak megbeszélésére. Csakis ilyen összműködés esetén leheta »Gyógyíts jobban« mozgalom harmadik pontjának célkitűzéseit megvalósítani, így fogja tudni figyelemmel kísérni a kórházba utaló orvos diagnostikai hibáinak gyakoriságát, így lehet majd bizonyos betegségeknél, hogy legcélszerűbbnek otthon, ambulanter vagy kórházban lehet-e kezelni, mennyi ideig kell pl. kórházban tartani, stb. A rendelőintézeti dolgozók és körzetorvosok számos olyanfelajánlást tettek, hogy rendelőjük túlzsúfoltsága miatt rendelésen kívüli időpontban keresik meg a kapcsolatot azokkal a betegekkel, akiket összegyűjtve, életmódra való utasítással látnak el, vagy azokkal az anyákkal, akik azon a héten gyermekeiket vizsgálatra hozták be. Az ehhez hasonló mgbeszélések az egészségügyi dolgozó és a betegek közti jó, személyes kapcsolat kialakítására alkalmasak. A miskolci járási egészségvédelmi szolgálat gondozási körei híven a »Gyógyíts jobban« mozgalom harmadik pontjához, figyelemmel kísérik az élveszületesek számát, csecsemőhalálozási arányszámot és más, a közegészségügyre jellemző számadatok alakulását, ugyanakkor megvizsgálják, hogy a családlátogatások számával, a tanácsadások számával és más egészségvédelmi tevékenység fokával milyen összefüggésben vannak. Megvizsgálják az egészségvédelmi munka minőségét, itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a »Gyógyíts jobban« mozgalomnak ez a helyes kezdeményezése, amely valószínűleg az ország valamennyi járásában visszhangra fog találni, semmiesetre sem jelentheti azt, hogy ezeket az adatokat egyes egészségvédelmi körök egymással versenyszerűen összehasonlítják. Ugyanúgy, ahogy a kórházi munkának eredményét nem állapíthatjuk meg egyszerűen úgy, hogy pl. két kórház halálozási arányszámát összehasonlítjuk egymással, az egészségvédelem eredményei sem határozhatók meg ilyen formában. Természetesen a »Gyógyíts jobban” mozgalom kapcsán tervet kell készítenünk arra, hogy saját egészségvédelmi körünkben hogyan akarjuk pl. a csecsemőhalálozást leszorítani, ahogy arra a szombathelyi védőnők szolgáltatnak példát az anyatejgyűjtés megszervezésével. A szocializmust építő Magyar Népköztársaság Alkotmánya teremti meg számunkra azt a hatalmas lehetőséget, hogy a legfejlettebb orvostudomány és egészségügyi szervezet, a Szovjetúnió tudománya és egészségügyi szervezete tapasztalatait az egész magyar nép számára hasznosíthassuk. Életszínvonalunk emelkedése teremti meg az alapfeltételeit annak, hogy az egészségügyi megelőző és gyógyító munka eredményesebb legyen nálunk, mint valaha, bármikor. Az élveszületettek számának szaporodása, a halálozási arányszám csökkenése, tuberculosis megbetegedések számának csökkenése, a nagy Szovjetúnió felszabadító hadseregének és a Pártunk vezette magyar dolgozó nép szorgos munkájának diadala. Büszkék vagyunk rá, hogy ezeket az eredményeket napról-napra mi, magyar egészségügyi dolgozók, megtoldhatjuk és részesei lehetünk ennek a nagy diadalnak. Elvtársak! Egészségügyi dolgozók! Csatlakozzatok a »Gyógyíts jobban« mozgalomhoz, amely számotokra azt jelenti, hogy elvállaljátok az ötéves terv végrehajtásából, a szocialista egészségügy alapjainak lefektetésére szükséges munkából látok eső részt. Készítsétek el kórházatok, egészségügyi intézményeitek tervét és vigyétek azt le a kórházi osztályokig, műhelyekig. Minden egyes dolgozó egyéni munkavállalásával járuljon hozzá a »Gyógyíts jobban! mozgalom célkitűzéseinek végrehajtásához, a szocialista egészségügyi munka megteremtéséhez. Kórtermek és műtők dolgozói! Ti, akiknek a magyar nép keretekbe adta legdrágább kincsünk, a dolgozó ember életét és munkaerejét, óvjátok azt mint szemetek világát, adjátok munkátok legjavát, tanuljatok, tanítsatok, legyetek szocialistákká! Gyógyítsatok jobban! Arsen (arsenobenzol), higany és aranymérgezés hatásos ellenszere: DICAPIOL 1 amp. tartalmaz 0.10 g dimercaptanopropanolt Átlagos adagja felnőttnek első nap 3-4 ampulla, 2., 3„ 4-ik nap 1 - 4 ampulla, 5.,6-ih nap 1 ampulla mtramuscularisan 10 x 1 kem-es ampulla eredeti dobozban 3