Egészségügyi munka, 1975 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1975-07-01 / 7. szám

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy felszabadulásunk óta a magyar traumatológia mint egy önálló ágazat alakult ki. A sérültek ellátása jelentősen fejlő­dött és nemzetközi viszonylatban is el­ismerik ez irányú működésünket. A traumatológiai hálózat kialakí­tása, annak szervezettsége és az egy­séges szemlélet a sérültellátásban igen nagy jelentőségű. Rendszeres szereplésünk külföldi és hazai nemzetközi kongresszusokon fej­lődő tudományos munkásságunkat iga­zolja. A polytraumatizáltak ellátásában el­ért gyógyeredményeink, a modern osteosynthesis, a kézsebészet fejlődése, az intenzív osztályok szervezése és fej­lesztése, mind a szakma jelentős állo­másai. Az Intézet mint továbbképző tan­szék tanfolyamaival nagymértékben segíti elő orvostovábbképzésünket. Mindezek alapján a magyar baleseti sebészet meglevő és ismert problémái mellett, de kiemelkedő eredményeivel, az elmúlt 30 év magyar egészségügyé­nek egy olyan területe, mely ezen idő alatt alakult ki mint önálló szakága­zat és fejlődött fel a jelenlegi szint­jére, ahol mind hazai, mind külföldi viszonylatban elismert helyét kivívta. Egészségnevelés a bőrgyógyászatban, a nemi betegségek terén és a kozmetológiában* DR. KOVÁCS LÁSZLÓ Hazánkban évente csaknem 900 000 beteg keresi fel az ország 124 bőr- és nemibeteggondozó intézetét valami­lyen újkeletű bőrbaja miatt. (Közülük 1972-ben 7,4% táppénzes állományba is került és emiatt 756 408 munkanap esett ki a termelésből.) Az intézetek rajtuk kívül még 15 209 nemibeteget is kezeltek. A közölt számok alapján érthető, hogy milyen fontos lenne va­lamilyen módon elérni, hogy csökken­jen a betegek száma, annál is inkább, mert a bőrgyógyászat hiányszakma, sok a betöltetlen állás, a nem szakor­vosok pedig bőrgyógyászati tudásukat csupán egyetlen szemeszter 22,5 elmé­leti és 30 gyakorlati óráján szerzett ismereteikből merítik. A sokféle bőrbetegség elterjedtségé­nek többféle oka van, de éppen a leg­gyakoribb bőrbajok — amelyek való­ban népbetegségeknek tekinthetők —, egészséges magatartás és kellő életmód esetén többnyire megelőzhetők lenné­nek. * Az Orvosi munka és egészségnevelés című kötetben megjelent cikk alapján A táppénzes bőrbetegségek közti elő­fordulást fontossági mértéknek te­kintve, a legszélesebb körű egészség­­ügyi tájékoztatás és nevelés a bőrgyul­­ladás-ekcéma csoportba tartozó beteg­ségek megelőzésére szükséges. Vegyük sorra azokat a szempontokat, ame­lyekre az ide tartozó betegségek meg­előzése érdekében a társadalom figyel­mét fel kell hívni. A bőrgyulladás kiváltója feltűnően gyakran a forrázás és az égés. Létre­jöttében nemritkán elképesztő gon­datlanság és tájékozatlanság szerepel. Erre példa az a megtörtént eset, mely­ben a lavór vizet a gyerekkel együtt helyezték a tűzhelyre melegedni. Sú­lyos égési sérülések okozója a felnőt­teknél a benzines mosás, gyermekek­nél pedig a földre vagy az asztal szé­lére helyezett forró leves, kopasztóvíz vagy paradicsomlé. A figyelem felkeltése mellett leg­alább azt igyekezzünk elérni, hogy mi­nél többen tisztában legyenek az égési sérülés korszerű ellátásával (kenőcsök, sebolajok helyett hideg vízsugár stb.). 198

Next