Egészségügyi munka, 1985 (32. évfolyam, 2-12. szám)

1985-02-01 / 2. szám

részségügy f­инка AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK LAPJA XXXII. évfolyam 2. szám, 1985. február A gyermekgyógyászat sajátosságairól DR. BALOGH LÁSZLÓ főorvos Heim Pál Gyermekkórház, Budapest A gyermekgyógyászat az orvostudo­mány egyik ága, amely — hiszen ezért vált külön — több lényeges szempontból eltér a gyógyászat más területeitől. A legfontosabb talán az, hogy a gyermeki szervezet reakciói eltérnek a felnőttnél megszokottól. Ennek oka részben a gyermeki szervezet immu­nológiai viszonyaiban, másrészt a gyermek sajátos testi, lelki megnyil­vánulásaiban keresendő. Ismert, hogy a gyermek nem miniatűr felnőtt, és az újszülött sem miniatűr gyermek, azaz minden életkornak megvannak a maga sajátos betegségei, testi-lelki reakciói, amelyeket a gyermekápoló­nőnek ismernie kell. A gyermekbetegségek sajátossá­gaihoz tartozik, hogy mindig tekin­tettel kell lennünk a gyermek korá­ra. Egyes betegségek szinte kivétel nélkül csak újszülöttkorban jelent­keznek, (pl. hyalin membrán beteg­ség) mások csecsemőkorban (pl. inter­­sticiális plazmasejtes pneumonia, co­li en­terálsz), vagy éppen csak isko­láskorban, (pl. febris rheumatica); esetleg ugyanaz a kórkép a különbö­ző életkorokban más tünetekben nyil­vánul meg. Az újszülöttkor legfontosabb be­tegségei a méhen kívüli élethez való alkalmazkodás zavaraiból adódnak, de főként ilyenkor kell felismerni azo­kat a fejlődési rendellenességeket is, amelyek az élettel nem egyeztethetők össze (veleszületett nyelőcső-elzáró­dás), valamint azokat az anyagcsere­betegségeket is, amelyek következ­ményei az egész életre kihatnak (PKU, azaz fenilketonúria, galakto­­zémia). Az újszülött immunológiailag éret­len, ezért rendkívül fogékony a fer­tőzésekre és azok gyakran generali­zálódnak, mert a beteg szervezete nem tudja helyhez kötni a folyama­tot. A gyermekbetegségek súlyosságát, prognózisát jelentősen befolyásolja a gyermek tápláltsága, fejlődése, ezért erre is mindig tekintettel kell len­nünk. A csecsemő és gyermek sorsát nagymértékben környezete határozza meg, ezért mindig törekednünk kell a környezet (szülők, nagyszülők, lakás­­körülmények, szociális helyzet stb.), megismerésére is. Ajánlatos figyelemmel kísérni a gyermek nemét is. Bizonyos beteg­ségek előszeretettel betegítik meg a fiúkat (pylorus sztenózis, lágyéksérv), mások a lányokat (veleszületett csí­­pőficam, pneumonococcus peritoni­­tisz). Ismeretes, hogy egyes betegségek évszakonként halmozódnak (dizenté­ 33

Next