Egri Egyházmegyei Közlöny, 1919 (51. évfolyam, 1-14. szám)

1919-01-01 / 1. szám

2 EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY Luga László egyházmegyei irodában alkal­mazott áldozópap s e sorok írója, finevelő­­intézeti aligazgató, karkáplán. Kiadóul Zsendovics József szerepelt, a szerkesztéssel e czikk írója bízatott meg. Félszázados életét betöltötte Közlönyünk, de megindítói, az első szerkesztő kivételével, már mindannyian a sírban nyugosznak. Nyu­godjanak békében, — kívánja az utánuk csendesen ballagó 7-ik társ. Mennyiben felelt meg lapunk kitűzött czéljának, annak megítélése másokat illet. Kezdetben nagynevű írók is támogatták czikkeikkel, mint: Ipolyi, Porubszky, Danielik, Balássy stb. Bizonyára ez is hozzájárult, hogy Köz­lönyünk, mint hazánkban első lelkipásztori lap, országszerte kedvező fogadtatásban ré­szesült. Mindjárt első évfolyamára 403 elő­fizetője került. Ezek között 165 előfizető egyházmegyénken kivűl. Ugyanazért nem merült fel szüksége annak, hogy a lap kiadási költségeit annak meginditói sajátjukból pótolják,­­ sőt be­vételi többlete 200 forint 52 krajczár volt. A következő 1870-ik évben pedig az előfizetők száma 438-ra emelkedett. Közlönyünk az 1870-ik évben hónapon­ként már kétszer, 1-én és 16-ikán jelent meg egy-egy íven. A lap kiadói a nem remélt sikeren fel­buzdulva, hogy a szorosan vett egyházi ügyek­nek nagyobb tért szentelhessenek, az 1871-ik évben »Elemi Tanügy« czímen félíves mellék­letet csatoltak a főlaphoz, melyben a tanügyi dolgok külön tárgyaltattak. A lap összeállí­tója Párizsa János főelemi tanító volt. E melléklap 1875-ik évtől kezdve Köz­lönyünktől egészen függetlenül, minden hó 1-én, 11-én és 21-ikén, szélesebb munkakör­ben és terjedelmesebb alakban jelent meg Katinszky Gyula tanítóképzőintézeti tanár szerkesztésében. Később pedig a Répássy János által szerkesztett Népiskola czímű tan­ügyi lappal egybeolvadva, ugyancsak Ka­tinszky szerkesztésében, mint »Népiskolai Tanügy« évtizedeken át szolgálta a katho­­likus tanügyet. »A példa vonz« — tartja a közmondás. Egyházmegyei Közlönyünk példájára a következő 1870-ik évben Temesvárott is életre kelt a »Csanád« czimű lelkipásztori lap Csiky Gergely theologiai tanár szerkesz­tésében, mely lap azután mint »Havi Közlöny« füzetes folyóirat folytatta pályáját; újabban pedig »Papok Közlönye« czímen jelenik meg. * * * Mint érdekes dolgot felemlítem, hogy a bécsi pápai nuncius felszólította Bartakovics érseket, hogy a vatikáni zsinat Dogmatica Constitution hirdesse ki egyházmegyéjében. Bartakovics okulván Jekelfalussy Vincze szé­kesfehérvári püspök példáján, ki a Constitu­­tiók kihirdetése és a placetum regium figyel­men kivűl hagyása miatt ad audiendum ver­bum volt idézve, s hasonló sorsot elkerülni akarván, felküldötte a nunciusnak az Egy­házmegyei Közlöny 10., 12., 15., 16. számait, melyekben a Constitutiók közölve voltak, azon kijelentéssel, hogy e lap minden plé­bániának megküldetett. Ez esetben az Egy­házmegyei Közlöny, 50 év leforgása alatt, egyszer hivatalos lapként szerepelt. A nuncius megelégedett.1 _ . ... a Debreczeni János, az Egyházmegyei Közlöny­­ , 50 év előtti szerkesztője. Röpirat a cölibátus ellen. Vannak egyházi kérdések, melyeknek nyilvános tárgyalásához csak végtelenül finom tapintattal, a ko­moly problémákhoz illő lelki finomsággal és azzal a szent meg­vletődéssel szabad hozzáfogni, ami a saruját leverő Mózes lelkét eltöltötte az égő csipkebokor előtt. Mert ha nem így nyúlunk a kérdéshez, oly károk szár­maznak magára az ügyre, aminőket a kérdés felvetői semmiképen sem akarhattak előidézni. Kétségkívül ilyen kényes, érzékeny téma a papi nőtlenség kérdése is, amit — kellő lelki nemességgel — 1­7 pap indította meg a lapot, 50 év alatt 7 szer­kesztője volt : Debreczeni János, Rapaics Rajmond, Zudar Sándor, Bőhm János, Ambrus István, Bozsik Pál, Kele István.

Next