Egri Egyházmegyei Közlöny, 1919 (51. évfolyam, 1-14. szám)
1919-01-01 / 1. szám
2 EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY Luga László egyházmegyei irodában alkalmazott áldozópap s e sorok írója, finevelőintézeti aligazgató, karkáplán. Kiadóul Zsendovics József szerepelt, a szerkesztéssel e czikk írója bízatott meg. Félszázados életét betöltötte Közlönyünk, de megindítói, az első szerkesztő kivételével, már mindannyian a sírban nyugosznak. Nyugodjanak békében, — kívánja az utánuk csendesen ballagó 7-ik társ. Mennyiben felelt meg lapunk kitűzött czéljának, annak megítélése másokat illet. Kezdetben nagynevű írók is támogatták czikkeikkel, mint: Ipolyi, Porubszky, Danielik, Balássy stb. Bizonyára ez is hozzájárult, hogy Közlönyünk, mint hazánkban első lelkipásztori lap, országszerte kedvező fogadtatásban részesült. Mindjárt első évfolyamára 403 előfizetője került. Ezek között 165 előfizető egyházmegyénken kivűl. Ugyanazért nem merült fel szüksége annak, hogy a lap kiadási költségeit annak meginditói sajátjukból pótolják, sőt bevételi többlete 200 forint 52 krajczár volt. A következő 1870-ik évben pedig az előfizetők száma 438-ra emelkedett. Közlönyünk az 1870-ik évben hónaponként már kétszer, 1-én és 16-ikán jelent meg egy-egy íven. A lap kiadói a nem remélt sikeren felbuzdulva, hogy a szorosan vett egyházi ügyeknek nagyobb tért szentelhessenek, az 1871-ik évben »Elemi Tanügy« czímen félíves mellékletet csatoltak a főlaphoz, melyben a tanügyi dolgok külön tárgyaltattak. A lap összeállítója Párizsa János főelemi tanító volt. E melléklap 1875-ik évtől kezdve Közlönyünktől egészen függetlenül, minden hó 1-én, 11-én és 21-ikén, szélesebb munkakörben és terjedelmesebb alakban jelent meg Katinszky Gyula tanítóképzőintézeti tanár szerkesztésében. Később pedig a Répássy János által szerkesztett Népiskola czímű tanügyi lappal egybeolvadva, ugyancsak Katinszky szerkesztésében, mint »Népiskolai Tanügy« évtizedeken át szolgálta a katholikus tanügyet. »A példa vonz« — tartja a közmondás. Egyházmegyei Közlönyünk példájára a következő 1870-ik évben Temesvárott is életre kelt a »Csanád« czimű lelkipásztori lap Csiky Gergely theologiai tanár szerkesztésében, mely lap azután mint »Havi Közlöny« füzetes folyóirat folytatta pályáját; újabban pedig »Papok Közlönye« czímen jelenik meg. * * * Mint érdekes dolgot felemlítem, hogy a bécsi pápai nuncius felszólította Bartakovics érseket, hogy a vatikáni zsinat Dogmatica Constitution hirdesse ki egyházmegyéjében. Bartakovics okulván Jekelfalussy Vincze székesfehérvári püspök példáján, ki a Constitutiók kihirdetése és a placetum regium figyelmen kivűl hagyása miatt ad audiendum verbum volt idézve, s hasonló sorsot elkerülni akarván, felküldötte a nunciusnak az Egyházmegyei Közlöny 10., 12., 15., 16. számait, melyekben a Constitutiók közölve voltak, azon kijelentéssel, hogy e lap minden plébániának megküldetett. Ez esetben az Egyházmegyei Közlöny, 50 év leforgása alatt, egyszer hivatalos lapként szerepelt. A nuncius megelégedett.1 _ . ... a Debreczeni János, az Egyházmegyei Közlöny , 50 év előtti szerkesztője. Röpirat a cölibátus ellen. Vannak egyházi kérdések, melyeknek nyilvános tárgyalásához csak végtelenül finom tapintattal, a komoly problémákhoz illő lelki finomsággal és azzal a szent megvletődéssel szabad hozzáfogni, ami a saruját leverő Mózes lelkét eltöltötte az égő csipkebokor előtt. Mert ha nem így nyúlunk a kérdéshez, oly károk származnak magára az ügyre, aminőket a kérdés felvetői semmiképen sem akarhattak előidézni. Kétségkívül ilyen kényes, érzékeny téma a papi nőtlenség kérdése is, amit — kellő lelki nemességgel — 17 pap indította meg a lapot, 50 év alatt 7 szerkesztője volt : Debreczeni János, Rapaics Rajmond, Zudar Sándor, Bőhm János, Ambrus István, Bozsik Pál, Kele István.