Egri Ujság, 1918. július-december (25. évfolyam, 149-300. szám)

1918-09-24 / 219. szám

XX­V. előfizetési árak i Helyben és vidéken postán küldve egész évre 32 korona, — fél évre 16 korona, — negyed évre 8 korona, — egy hóra 3 korona — Egyes szám­ára vasárnap és ünnepnap is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór­ utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106, 1918. s­zeptembeer 24 teeűd, 218. Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Sh­igielanlh hÉttB és ünnep «tini nap ki&talével mindennap. POLITIKAI NAPILAP twiniiBiiaaaat­e Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, köz­gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékony célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyug­tázása 40 fill. Eljegyzések, h­ázasságok, köszönetnyilvání­tások 10 sorig 8 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 260 K, hasábonként és, centiméterenként hatóságok, gazdasá­gok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 66 fillér, szallag­­— — hirdetés szövegoldalon 80 fillér. — —­ Hirdetés­ áraki Az erdélyi látások Eger, szept. 23. Miután a belpolitika kártya­keverői az erdélyi havasokba vonultak, azt kell remélnünk, hogy az előkészületek a belpo­litikai helyzet rendezésére si­mábban fognak folyni. Volta­képpen most már nem is ar­ról a válságról van szó, amely a magyar parlament pártviszo­nyai rendezésével nyerne meg­oldást, hanem ennél sokkal fontosabbról, amely legközvet­lenebbül a magyar állam köz­jogi helyzetét tángálja. Az a sok izgatás, amit a né­pek önrendelkezési joga címén dobtak be nemzetiségeink so­raiba, odáig érlelték a helyze­tet, hogy most már azzal is számolni kell, hogy ha nem is közvetlen a mi vármegyéink­ben élő nemzetiségeink dolgá­ban, de társországainkban fel­tétlenül rendet kell csinálni. Nyíltan és burkoltan egy­aránt folyik az agitáció arra, hogy Horvátországban azok az elemek kerüljenek felszínre, akik délszláv álmaikat akarják még elszakadás árán is érvényre jut­tatni. Amennyiben a cenzúra mellett kiadott hivatalos jelen­tésekből olvassuk, itt most két irányban folyik a munka. Az egyik megoldási terv szerint Horvátország igényei akként nyernének kielégítést, Bosznia és Hercegovina hogy oda­csaphatnék. A másik megol­dás pedig az volna, hogy Bosz­nia és Hercegovina közvetlen csatoltatnék Magyarországhoz. Az annektált tartományok te­hát már mindenesetre a ma­gyar korona alá kerülnek, bár­melyik terv szerint is. Azon­ban igen súlyos közjogi mun­ka ezen tervek bármelyikének keresztülvitele, konstrukciója, mert kétségtelenül igen közel­ről érinti a magyar állam és ehhez képest a monarchia struk­túráját.­­ Ehhez a komoly munkához komoly emberek kellenek s így került előtérbe ismét Tisza Ist­ván gróf, akinek munkabírása, energiája, hosszú politikai pá­lyáján szerzett tapasztalatai igen becses szolgálatot tesznek most ennek az ügynek. Amilyen természetes tehát, hogy ilyen nehéz ügyek elinté­zésére gróf Tisza Istvánt veszik igénybe, épp ilyen természetes, hogy amikor ilyen nagyfontos­­ságú, de pártos birkózásra nem alkalmas ügyek hívják fel az összes magyar államférfiak köz­remunkálását, akkor legkitű­nőbb közjogászunk, Andrássy Gyula gróf levonul erdélyi bir­tokára a havasok közé az őszi vadászat gyönyörűségeit él­vezni. S az is természetes, hogy ilyenkor a világbéke önmaga által glorifikált hőse Károlyi Mihály gróf szintén a vállára veti a puskát és szintén Er­délybe megy. De nem azért, hogy tigrisként vesse magát rá az oda betörő ellenségre, ha­nem hogy kipihenje a vadá­szati örömök között egyfelől a ceglédi dicsőséget, másfelől pe­dig a bécsi milliós kártyázás izgalmait. Ára 12 fillér a spanyol nátha Egerben is terjed. Nyilatkoznak a hatósági orvosok. — A járvány nem élet­veszélyese — Mit tanácsolnak a doktorok? Eger, szept. 23. Az ország legtöbb városában nagy riadalmat okozott a spanyol nátha terjedése. A vidéki lapok tele van­nak fgyelmeztetésekkel s egyik-má­sik helyütt olvassuk azt, hogy a rendes körülmények között simán lefolyó betegség szórványosan tüdő­­betegségekkel is komplikálódik és halálos végű is lesz. E héten Egerben is két diák te­metés volt, mind a kettőt a spanyol nátha kezdte ki és innen fajult tüdő­­betegséggé az esetük. Budapesten már az iskolákat oly mértékben lepte el, hogy egyik-másik intézetet be is kellett zárni. Természetesen nálunk is az isko­lákat féltik legjobban, mert hiszen az efféle betegségek terjedésének rendszerint az iskolák a legtermé­kenyebb fészkei. Értesüléseink sze­rint az összes középiskolákban van már számos spanyol nátha beteg, sőt úgy halljuk, hogy az Ajigos kisasszonyok bennlakói között mint­egy h­atvanan fekszenek már spanyol náthában. Megkerestük a város főorvosát dr. Glósz Kálmánt, hogy a közönség tájékoztatására nyilatkozzon nekünk, aki erre készséggel hajlandó is volt és a következőket közölte: A betegség azonos a 80 as évek­ben nagy arányokat öltött influenzá­­­val. Oroszországból indult ki, ezért „Orosz náthának“ nevezték el. Akkor tetemes volt a halottak száma is, a betegség késő ősszel és télen lepte meg a lakosságot, mely időben a legártatlanabb betegség is, súlyo­sabb tünetek mellett zajlik le, más­ tésztákkor is, de most is tapasztaljuk, a betegek könnyelműek a betegséggel szemben. Pedig az influenza minden bevezetés nélkül, úgyszólván egyik óráról a másikra ágyba töri a bete­get sokszor 40 és még magasabb fokú láz kitörése mellett. A betegség a légzőszervek, a táp­lálkozás szervek és az idegrendszer körül okoz zavarokat, a következő tünetekkel: magas láz, mely 3—4 napig tartó; szárazság érzék az orrban, torokban és a tüdőkben, kaparó, csiklandozó, folyton köhö­gésre ingerlő érzés, nagyfokú ét­vágytalanság, gyomor és bélzava­­rokkal; főfájás, tarkófájás, hátizmok fájdalma, csonthasogatások, nagyfokú levertség, bágyadtság, álmatlanság. Aki betegnek véli magát, leghe­lyesebben teszi, ha azonnal ágyba fekszik s megnyugtatásul orvost hi­vat magához. Az egyenletes meleg­ben való fekvés, langyos sósvíz öblögetések, tejnek, kávénak, leves­nek forrón való fogyasztása rendesen enyhülést hoz. Nem szabad azonban lábon hor­­dani a betegséget, vagy idő előtt az ágyat elhagyni, mert könnyen csat­­lakozhatik a bántalom mellé súlyo­sabb, a tüdői»!», me!!hártyaláb, tüdő­vész, agyhártyalob stb. Városunkban az első spanyol nátha esetei már május hó végén mutat­koztak és szórványosan az egész nyáron ismétlődtek. Nagyobb ará­nyokban 3—4 hét óta észleljük; igen sok van a katonaság között s a szeptember elején bevonult tanuló­­ifjuság között. Terjedését elősegíti a száraz időjárás, mit megakadá­lyozni hatalmunk nincs. Vigasztaló, hogy amily heves de rövid ideig tartó a betegség, olyan a terjedése is s egy jótékony hűvös légáramlat egyszerre elsöpörheti a járványt. Dr. Glósz Kálmán ki ezt a köz­lést adta, maga is spanyol náthában beteg, most van lábbadozóban s meg is jegyezte, hogy a városi be­­tegedési esetekről nincsen most kel­lően tájékozva. Kérdést intéztünk tehát dr. Czigler Henrik városi or­voshoz, aki a következőkben ismer­tette a spanyol betegség okait és az egri mai állapotokat. A spanyol betegség egész Euró­pát ellepte. Svédország, Dánia sokat szenvedett tőle. Felső Olaszország­ban egy milliónál több eset fordult elő. Nálunk május végén, június elején kezdett fellépni, eleinte csak könnyű, néhány napig tartó rosszul­­léttel és pedig leginkább a katona­ságnál, mert sok ember együttléte egyik tényezője a terjedésnek. A helybeli katona kórházban eddig már kezdettől számítva ezeren felül ápoltunk spanyol betegeket. A civil lakosságnál a terjedést elősegítik a zsúfolt vonatok, zsúfolt iskolák, tömött internátusok, tömött gyár- és munka­helyiségek. Kórokozójára vonatkozólag egy drezdai bacteriológus Hueppe azt fejtegeti, hogy okozója egy influenza bacillus fajtának a korcsalakja, me­lyet tisztán még most sem lehet kimutatni. A tapasztalat az mutatja, hogy a torok, légcső, tüdő és mellhártyán idéz elő megbetegedéseket, de okoz

Next