Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)

1921-04-20 / 88. szám

tűk a Kossuth-szobor. Fuvarosok vonultak végig a téren, s nosza a tisztecskék oda­j intenek két fuvarost. Kifogatják lovaikat és azok istrángjait odakötik a szobor ta­lapzatán fekvő ércalakra. Aztán gyű­­ . . gyű és a szobormű fekvő alakja egyszerre legurul a talapzatról a tér kövezetére! Ugyancsak megrongálták az aradi tizen­három vértanú emlékszobrát is. A «nemzeti kisebbségek«, a magyarok persze, nemzetiségi érzéseikben mélyen sértve, panaszra mentek. Grita rendőrpre­fektus úr, — aki valamikor a magyar­ ura­­lom alatt kolozsvári rendőrtiszt volt, de holmi «szabálytalanságok« miatt állásából elcsapták, — a botrányos eset elintézéséül és • elégtételül« hirdetményt bocsájtott ki, a­­melyben kenetteljes szavakkal kijelenti, hogy tiszteletben kívánván tartani a nem­zetiségi kisebbségek érzékenységét, intéz­kedett, hogy úgy a Kossuth-szobor, mint a Szabadság-szobor azonnal bedeszkáztas­­sék! Ez volt az elégtétel. De magyarjaink most meg attól félnek, hogy ismeretlen kezek éjszakának idején lassan lassan el fogják hordani a szobrokon lévő érc­alakokat. Mindezekből megérthetjük véreink elkeseredését és ránk­ irányzott drasztikus kifejezéseit . . . Különben most folynak a földosztás előkészületei. Le van foglalva minden közép- és nagybirtok, amelyekből tetszés­szerinti mennyiséget vehet el az állam a földnélküli oláh parasztok számára. Minden elvett kataszteri hold föld után 1000—1200 lejt ígér az állam térítés gyanánt. De csak ígéri, mert még nem adott senkinek! A lej igen beesés, szinte eltűnt a forga­lomból. A pénzszűke igen megbénítja a gazdasági életet: az ipar pang, nem dol­gozik senki, a kereskedők üzletei pedig tömve árakkal, de alig van valami for­galom. Mint mondottam, az oláhosítás folyik. A hűségesküt tett tisztviselők számára oláh­ nyelvi tanfolyam nyílt, amely dél­­utánonkint 5—9 óráig tart. De dacára a hűségeskünek és nyelvtanulásnak; minden percben ki vannak téve ezek a szerencsét­lenek annak, hogy elbocsátják őket, s he­lyettük kvalifikáció nélküli tisztviselőket hoznak a királyság területéről. Különben a tisztviselők fizetése sok kívánni valót hagy maga után, különösen a fizetés idejét tekintve. A tisztviselők néha csak a hónap közepe felé jutnak hozzá járandóságukhoz. Hazafelé utazásom is sok bajjal járt. Ismét sok helyen kellett jelentkeznem és a vasúton való elutazásra napokkal az indulás ideje előtt igényt kell támasztani előjegyzés által. Csak annyi ember utazha­­tik, amennyinek számára ülőhely van. Per­sze ez ismét pénzszerzési alkalom a vasúti tisztviselők számára. Én protekcióval vál­tottam meg a jegyemet Budapestig, ami 80 francia frankomba került. S egy sza­kaszban mindössze hárman ültünk, míg a vasúti pénztáros azzal utasított el ugyan­akkor egy csomó embert, hogy nincs hely! Persze mindjárt lett volna, ha kapott volna tőlük 1—2 frankocskát. (Befejező közlemény következik.) A magyar nemzet nem pusztulhat el s ha a sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. Saint-René Taillandier: Pillanatfelvételek Egerből. 1. A városban igen sok helyen lá­tunk, kerekes kútnak nevezett, lezárt fa­alkotmányokat, amelyekből, a honfoglalás idejét leszámítva, vizet még sohasem húz­tak. Talán nincs is bennök víz. Ajánlanám ezeknek a felállítandó városi múzeumban való elhelyezését, mind­járt a «Szent Kutya« szomszédságában, hogy ha szegény állat megszomjaznék, tudjon honnan . . . nem inni!?! 2. A Deák Ferenc utca egyik oldalán mindenki örömmel láthatja, hogy mi ki­használjuk az utolsó talpalattnyi földet is, mert mindent megmunkálunk. Ez igen szép, csak az a baj, hogy ezen megmun­kált földek nagyon is látszanak. Kérdem : ha pl. a Széchenyi­ utcában, tegyük föl, a kaszinót lebontanák, a he­lyére ültetnének-e azonnal kukoricát, s ha igen, elkerítenék-e úgy, hogy azok ne látszódjanak ?! Jeligés válaszok «Naivka« jelzéssel hozzám küldendők ! 3. Ha jól hallottam, elhatároztatott az «Érsekkert«-nek nagy ünnepségek kö­zött, a közelgő karácsonyra való meg­nyitása. , Erre az ünnepségre'-tisztelet-jegyet kérek! 4. A piactéri fákat úgy nyírták meg, hogy a fejemet, alattuk menve, állandóan beléjük verem, miközben a kalapom a földre hull. Nagyon jónak nevezhető az­­ az indít­ványom, hogy az oldalgallyak hagyassa­nak meg a fák tövéig, így legalább azo­kat jól kikerülve, megszabadulunk kalap­jaink kiszakításától. 5. A rossznyelvűek azt mondják, hogy egy vállalkozó az «északi szel«-et szerződ­tette volna a fürdő-utca (Színháztól az uszodáig) naponkinti kiseprésére. Igazán nem volna utolsó megtudni, mennyi ott a napszám . . . ! sebre. 6. Tekintettel a várható nagy esőzés , ajánlatos volna, az általam már egyszer ajánlott, tűzoltó létrának, a Csíky Sándor­ utcába való kirendelése, hogy a lezuhanó esőtömeg a csatorna­nyílások­hoz fölmászhasson. 7. Illetékes körök, tudtommal elhatá­rozták a «minoriták» órájának megcsinál­­tatását. Kár! Mert ha már húsz éve rossz, miért ne várhatnánk még harminc évig, ráérnénk mi, gyors haladásunkban, akkor is megtudni... hányat ütött az óra Egerben! 23-tól a szombati napokon az eddigi C korlátozás megszűnik. Budapest—Miskolcz között az 1512 —a számú vonat, amely Budapest­ről délelőtt 8 órakor és az 1511—a számú vonat, amely Miskolczról délután 1 óra 30 perckor indul, vasárnap kivételével, na­ponta, a 428—a számú vonat, amely Buda­pestről 9 óra 40 perckor és a 429 számú vonat, amely Miskolczról este 9 óra 25 perckor indul naponta, tehát vasárnap is rendesen közlekedik. Füzesabony—Eger között naponta több vonat lesz. Egerből vasárnap kivételével naponta 1 óra 2 perc­kor és 3 óra 40 perckor, Füzesabonyból délután fél egy órakor és délután 2 óra 49 perckor, valamint naponta és vasárnap is Füzesabonyból reggel 6 óra 20 perckor, Egerből este 11 órakor. Április huszonharmadikától mindennap lesz vonat Berényi Béla miskolci üzletvezető az elmúlt napokban több ízben közbenjárt Kelety Dénesnél, a Máv. igazgatójánál, hogy a miskolci üzletvezetőségen minden­féle korlátozást — elsősorban a szombati és vasárnapi vonatszünetet — szüntesse­­­­nek meg. Az üzletvezető közbenjárására a mis­­kolczi üzletvezetőség területére a szombati és vasárnapi vonatszünetet feloldották. Eszerint április 23-ától már szomba­ton és vasárnap is lesz vonat Sátoralja­újhely—Miskolcz—Budapest között. A kon­ferencia határozata következtében új menetrend­­ készült, amelynek lényegesebb részei ezek: HÍREK. Eger, 1921 április 20. Barthos Károly temetése. Szokatlan nagy részvét mellett temették el tegnap délelőtt Barthos Károly városi tanácsost. A lelki üdvéért bemutatott engesztelő szt. miseáldozaton éppen úgy igen nagy rész­vevő közönség volt jelen, mint különösen a temetési szertartáson. A gyászmisét Braun Jácint ciszt. r. főgimn. tanár mon­dotta s az Egri Dalkör énekeit megható gyász-karokat. A temetésen, mely a város­ház előcsarnokában folyt le, az Egri Dal­kör énekszámai után Kálnoky István dr. városi h. főjegyző mondott sziveket meg­indító bensőséges búcsúbeszédet, mely sok könnyet csalt a jelenlevők szemébe. Ezu­tán a gyönyörű koszorúkkal megrakott gyászkocsira tették a koporsót s utolsó útjára kísérte Barthos Károlyt a gyászoló tömeg. A Kisasszony temetőben Pataky István dr. búcsúztatta el az ő legkedve­sebb testvéréből, az egri dalosoktól, akik ott is könnyeket csaltak a jelenvoltak sze­mébe megható énekükkel. A temetésen ott volt a városi és vármegyei tisztikar, város képviselőtestülete, háziezredünk­ tisz­a­tikara,nagy számmal, az Egri Dalkör és Egri Polgári Dalkör testületileg, igen nagy számú előkelő közönség,végül a legjobb valutajavító mégis csak az eső. Az országos eső, amely jó kiadásán végre megérkezett. Napokon át küzdött a szárazsággal, amely már azt hitte, hogy véglegesen övé az uralom. A jó legyőzte a rosszat, megváltozott az idő. Bizony már senki se nézte a zürichi jegyzést, hanem inkább az eget vizsgáltuk, az ál­dást hozó felhőt kerestük és vártuk. Végre megjött vasárnap reggel a 8—10 óra hosszáig tartó csendes eső s hétfőn éjjel jókora zápor, melyet pár órás csendes eső követett. Az ég borús, mikor e sorokat írjuk, de a lelkek derültek: jobb termést várhatunk. Nálunk vasárnap 16 mm., hétfőn éjjel 7 mm. csapadék esett. Felvilágosításul. Az Egri Népújság vasárnapi számában ismertetés jelent meg az áll. főreáliskola műkedvelő előadásáról ily címen: * Lilioméi«. Az aláírás pedig ez volt: › Fógel Tóni«. Ma reggel azután meglepődve látjuk mai számunk nyílttéri rovatában a Fógel Antal úr nyilatkozatát, hogy ő «nem azonos avval a Fógel Tóni­­val, aki a Liliomfi kritikáját írta«. — Mint­hogy ez félreértésre adhatna okot, felvilá­­gosításul közöljük a következőket: A «Liliomfi» előadásáról vasárnap akartunk megemlékezni, hogy túlságos későre (keddre) ne maradjon, így a pén­teki előadást kellett megnéznünk. Sajnos azonban, szerkesztőségünk tagjai éppen akkor nem tehettek eleget ennek a köte­lezettségüknek. így kérte föl lapunk fele­lős szerkesztője Fógel Antal urat, aki — hangsúlyozzuk — szívesen vállalkozott, hogy a szerkesztőség helyére elmegy és másnapra megkapjuk a beszámolót.

Next