Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)

1921-01-16 / 12. szám

Előfizetési díjak postai szállítással . Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 90 Ä.­ — Egy hóra 30 K. — POLITIKAI NAPILAP. IcffaV Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Tolefoti Siífsn 11. Pygmalion. Pygmalion, Ciprus szigetének mesés királya, uralkodói teendői mellett a szob­rászatban művészkedett. Ihlettel, hivatott­­sággal véste, faragta ki a kemény már­ványból Aphroditének, a pogány isten­nőnek szobrát, mely csodás szépségével magát, az alkotó művészt is elbűvölte. Szerelmes rabja lett a szépség és női báj teljességét kifejező márványszobornak s éjjel nappal könyörgött pogány isteneihez, hogy Aphrodité szobrát az ő boldogítására életre keltsék. ... A közelmúlt eseményei s különö­sen a forradalmak és a forradalmakkal egyidejűleg bekövetkezett ellenséges meg­szállások megpróbált nemzetünk lelkében hatalmas elváltozásokat idéztek elő. A romlás és pusztulás fölismert okozóival szemben általános undor és megvetés nyil­vánult s a közvélemény hangosan köve­telte, hogy állami, közgazdasági és társa­dalmi életünkben s berendezkedésünkben csak azok jussanak szerephez, akiknek lelke át van itatva nemzeti és keresztény gondolattal. A nemzet ifjúsága versenyre kelt a legjobbakkal, hogy rámutasson ne csak a rombolás okozóira, hanem azok nemzetiet­len munkájára és munkaeszközeikre is. A sírjához juttatott nemzet föleszmélve, visszaborzadt az előtte megnyilt sírtól. Életösztönei hatalmas erőre ébredtek s lázasan, fáradhatatlanul alkotta meg a maga lelke kemény sziklájából a boldogulás ide­álját; azt az uj Pygmalion-szobrot, mely­nek szépségén és báján megtükröződik múltunk, minden bája és szépsége s sze­rencsés ihlettel tökéletesült oly vonásokkal, amelyek a nemzet vágyainak megfelelnek. A nemzeti és keresztény politika Pygmalion-szobra elbűvölte magát a nem­zetet is, mely azt megalkotta. Nincs hőbb imánk, buzgóbb könyörgésünk mint az, hogy ez a szobor életre is keljen ! Azt várjuk, hogy magától elevenedjék meg? Azt his­szük talán, hogy elég volt megalkotni a szobor-ideált, melyet tétlen merengéssel, sóvárgó álmodással életre kelthetünk? . . . Sajnos, sokan vannak, akik megelégszenek az új Pygmalion-szobor kö­­rülhordozásával; sajnos, hogy sokan meg­találják számításukat abban, hogy annak színlelt rajongóivá szegődtek s a szél fordulásával hozzávaló hűségük pitten­­pattan, mint a színes buborék. A mi Pygmalion-szobrunk nem lát­ványosságra alkottatott. Ez nem múzeumi tárgy, ennek meg kell elevenednie! Az iskola, a sajtó, az irodalom és tudomány, színház és művészet, katonaság, a köz­élet és politika, egyház és állam minden tényezője arra van hivatva, hogy céltuda­tos összműködéssel megelevenítsék a nem­zeti és keresztény gondolatot abban az áldásos szépségében, aminőnek azt az életösztönöktől feszült nemzeti lélek ma­gának megalkotta. Az uj Pygmalionok lelkes, fáradha­tatlan munkája rezgésbe hozza a szobor idegeit és tömörült erejük heve életet gyullaszt. Boldog még a gondolata is annak, hogy a megelevenedő szobor erei­ben tiszta vérünk lüktet s megszinesedett arcán megtükröződik múltunk minden bája és szépsége a nemzet újabb vágyainak biztató mosolyával együtt. ... Itt tenni, dolgozni, cselekedni kell; a nemzeti és keresztény politikát intézmé­nyesen kell életre kelteni; mert a közöny, fásultság, tétlen merengés és álmodozó sóvárgás mellett a mi Pygmalion-szob­runk — nem is a múzeumba, hanem a lomtárba kerül! Török Kálmán: Zokolás.­ i. Az egri zokszavak szerzője, előttem ismeretlen okból, beszüntette zokolásait. Hogy igy elhallgatott, városunk gyengébb szivü része hajlandó azt hinni, hogy itt már minden­­ rendben van. Ez pedig óriási tévedés. De sok pennát fogok még én el­koptatni, Isten zokon ne vegye nekem, a mig a boldog megelégedettség teljes tuda­tában nyugvóra hajtom hibákat fölkutató ősz fejem. Hogy azonban időt ne veszít­sek, térjünk csak a dologra. 1. A viharvert bús Deák Ferenc utcai villanyoszlop még mindig nagyon szomorú. A legtöbb ház udvarán a fölhalmo­zott trágya és szemét már eget ver. Az illat óriási, a fertőzés határtalan. Kérjük a lótartó gazdáknak néha az udvarára is benézni, a Deák Ferenc utcán ez irány­ban igen sok nézni való akad. 3. Nyírják már a ház előtti fákat, el­végre tavasz van, jól teszik. Sajnos azon­ban Egerben vagyunk. Itt ezt is mindenki a maga szakállára teheti. Köcsög Tamás­nak például egy méteres fa tetszik, levágja hát a fákat a háza előtt egy méterre, vi­szont a szomszédban lakó Pacal János úgy találja szebbnek,ha 10 méterre hagyja. Teheti, mert állítólag joga van hozzá. Kü­lönben mindezt megláthatod a Csiky Sán­dor utcában, meg másutt is. 4. Az sem kutya, hogy a múlt év­ben a több utca fáit kiirtották, de még hogyan!? Amely háztulajdonosnak szép bajusza volt, annak háza előtt meghagy­tak kettőt, akinek nem volt bajusza, az kapott 3—4-et is. Akire haragudtak, ott egy sem maradt. Tisztelt szépítő bizott­ság! Azt hiszik, hogy ez szép?! Taga­dom. Ha én egy utcát rendbe akarok hozni, akkor nincs elnézés, nincs barátság, akkor csak a köz és a szépérzék. Tessék egy utcában egyforma magas és egyfajta fát ültetni, meglátják, szebb lesz, mint a­hogyan most van, bármit mond is erre a magas kertész tudomány. 5. Egyébként kérjük a közönséget, hogy ne feledje otthon oxygén fejlesztő készülékét, ha a mozi harmadik előadá­sára megy. Egy öreg pótsokoló. HÍREK, Eger, 1921. január 15. Subik Károly pápai kamarás. Bizo­nyára általános örömet fog kelteni nem csak városunkban, hanem jóval szélesebb körökben is, hogy XV. Benedek pápa, Szmrecsányi Lajos dr. érsek előterjeszté­sére, Subik Károly érseki titkárt és Tóth Tihamér dr.-t, a középponti papnevelő­intézet tanulmányi felügyelőjét, pápai ka­marásokká nevezte ki.­ Subik Károlyt, a volt tábori lelkészt, pár éves egri műkö­dése idején mint a közügyekben fáradat­­lanul tevékeny, jellemes, jószívű­ és lelkes papot ismerte meg városunk közönsége,­ úgy, hogy szép kitüntetése szinte szükség­szerű pecsét az általános elismerésnek azon az okmányán, amelyet sok sok hálás szív és a keresztény nemzeti irányzat minden komoly munkása önkényt nyújt neki. Tóth Tihamérnak az Egri Kát. Tudó­sító első szerkesztőjének, a közkedvelt írónak a neve szintén ismert és tisztelt név Egerben. Mindkettejük kitüntetéséhez szívből gratulálunk. Követendő példa: István Lajos nyu­galmazott verpeléti jegyző és földbirtokos nyugdíjáról lemondott és azt átadta a Borsod-, Gömör- és Heves megyei községi és körjegyzők Egri tápintézete javára. Takarékoskodjunk a villannyal. Nem­régiben a villanygyári igazgatóság hirdet­ményt tett közzé, amely az áramfogyasz­tókat a takarékoskodásra szólította fel. Ezt a kérését a villanytelep még ma is fentartja, miért van tehát az, hogy egyes házakban szinte irigylésre méltó pazar­lással világítják a szobákat? Tekintve az ilyen visszaéléseket, az ellenőrzés megkez­dődik és ahol arra okot találnak, a kor­látozás tartamára az illető házakat kikap­csolják az üzemből. Az ilyen beavatkozá­soknak ugyan nem vagyunk hívei, de be kell látnia mindenkinek, hogy az áram­­feszültség nagyon gyenge és a motorok alig bírják a megterhelést. A Nőegylet hétfői tea­délutánja iránt, mely­­ ilb-kor kezdődik, általánosaan érdeklődnek. Külön meghívókat nem kül­dött szét a rendezőség. A mulatságon 15 kol.­ás személyjegyért és 30 kor.­ás család­jegyért egy csésze teát és süteményt kap mindenki. — Az esetleges adományokat hétfőn délelőtt 10 — 12 óra között kéri a rendezőbizottság a Női Klubba s felülfize­­téseket hálás köszönettel vesz a jótékony cél érdekében. Vásároljunk hadifogolysegély bé­lyeget! Testvéreink, véreink ezrei elkép­zelhetetlen sanyarúságban, ínségben vár­ják fogságukból való megváltásukat. Ne hagyjuk tovább szenvedni őket, tegyük össze útiköltségüket. Hathatósan elősegít­hetjük hazajutásukat úgy, ha hadifogoly­­segélybélyegeket használunk levelezéseink­nél és postaküldeményeink bérmentesíté­sénél, mikor is 1—2 koronával a rendes tarifánál többet fizetünk a fogságban síny­lődök javára. E bélyegek adományai teljes egészükben a hadifoglyok javára lesznek fordítva. Kaphatók a postán bármelyik felvételi osztálynál. Nagybani vételnél a posta főpénztára áll rendelkezésre. Bélyeg­gyűjtőknek értékes sorozatok ! — Mutassuk meg, hogy nem szűnő érzéssel vagyunk véreink sorsa iránt. Ne szoruljunk ellen­ségeink százszor felpanaszolt alamizsná­jára. Ha kell, vonjunk meg szánktól a falatot, de segítsük haza őket. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik hőn szeretett öcsém temetésén megje­lenésükkel fájdalmamat enyhítették, ezúton mondok hálás köszönetet. Láng József.

Next