Egri Népujság, 1921. július-december (28. évfolyam, 146-297. szám)

1921-09-15 / 208. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG A külföld eseményei. NYUGAT: A nagykövetek értekezlete újabb ultimátumot küld Magyaror­szágnak. — Újabb letartóztatások az Erzberger-ügyben.— Olasz­ország rokonérzése. — A nagyhatalmak jegyzéke. London: M. T. I. Angol értesülés sze­rint a nagykövetek értekezlete ultimátu­mot fog intézni Magyarországhoz, azzal a nyomatékos paranccsal, hogy csapatait vonja vissza Nyugatmagyarországról. Budapest. M. T. I. Münchenből jelen­tik : A három hétig tartó hajsza után a rendőrség kézrekerítette Erzberger gyil­kosait és összes cinkostársait, kik jelenleg őrizet alatt vannak. Sahul Henrik 30 éves kereskedő személyében letartóztatták az egyik gyilkost. Oppelni távirat szerint a gyilkosok lakásain házkutatást tartottak és fontos adatok birtokába jutottak. A bűn­ügyi rendőrség nyomozása szerint Garetsch meggyilkolása is szoros összefüggésben van a letartóztatottak személyével. A le­tartóztatás folyamán a rendőrség őrizetbe vett egy családot, egy súlyosan beteg asszonyt két leányával, kik cinkostársai voltak a gyilkosnak. Münchenből jelentik: Erzberger meg­gyilkolásával kapcsolatban letartóztatottak ellen újabb terhelő adatok merültek föl. A nyomozás igen fontos levelezés és név­jegyzék birtokába jutott. A bizottság pén­tek óta Münchenben nyomoz. Az eredmény azzal végződött, hogy újabban 62 egyént tartóztattak le, akiket azzal vádolnak, hogy részesek Erzberger meggyilkolásá­ban. A müncheni diákság körébe több letartóztatás történt. Belgrádból jelentik. A Secolo római távirata szerint érdekes részleteket közöl Franche D’Esperay belgrádi tanácskozá­sairól és a királykérdésről. A közlemény szerint György herceg erős szemrehányást tett Pasics miniszterelnöknek, ki annak idején belekényszerítette őt a lemondásba. Pasics volt az, ki kijelentette, hogy vonul­jon vissza, mivel Sándor régens nagy nép­szerűségnek örvend a népek között. A tábornok kérte György herceget, hogy az országos érdekek figyelembevételével áll­jon el tervétől. Mindennek dacára György herceg ragaszkodik álláspontjához. Belgrádból jelentik: M. T. I. A bel­grádi minisztertanács mai ülésén Pasics miniszterelnök beszámolt a nyugatmagyar-­­ Eger, 1921. szept. 12. M­a délelőtt 11 órakor Trak Géza h. polgármester elnöklete alatt ülésezett a színügyi bizottság. Az ülésen Czakó Pál várszinházi igazgató is megjelent. Ott vol­tak még Bayer Henrik v. tanácsos, szin­­házügyi előadón kívül Ringelhann Béla villamgyári igazgató, Torday Ányos dr. ciszt. rendi h. igazgató, Kálnoky István dr. h. főjegyző, Óriás Nándor dr. jogta­nár, Barchetty Károly dr. és Horváth Géza dr. Breznay Imre lapszerkesztő, szinügyi bizottsági tag betegsége miatt volt kény­telen távolmaradni. Paris­ Millet olasz külügyminiszter bécsi tárgyalásairól azt írja, hogy Olasz­ország nem szívesen avatkozik sem egye­dül, sem szövetségeseivel együtt Nyugat­­magyarország ügyébe, csupán a legvégső esetben fog különösebb eszközökhöz fo­lyamodni. Olaszország feladata arra irá­nyul, hogy megakadályozza a kis antant beavatkozását. Schobert kancellár beszél­getése során szemrehányást tett a szövet­ségközi bizottságnak, hogy Olaszország rövidlátása akadályozta meg Ausztria fegy­veres fellépését. Páris. Szikratávirat. A Morning Post jelentése szerint a nagyhatalmak újabb jegyzéket intéznek Magyarországhoz. Eb­ben 10 nap alatt követelik a kérdéses te­rületek kiürítését. Ha Magyarország en­nek nem tesz eleget, akkor a szövetséges csapatok, valószínűleg cseh csapatok kül­detnek ki Nyugatmagyarország vármegyéi­nek a megszállására. A lap egyúttal meg­jegyzi azt, hogy ez csak egyenlőre az an­golok terve és kérdés, hogy a francia ál­láspont mennyiben egyezik meg ezzel. A helyzet ugyanis az, hogy befolyásos fran­cia körök birtokai Magyarországon vannak és emiatt indokolt is, hogy Franciaország ne lépjen ugyanilyen elhatározásra. Ausz­triának Nyugatmagyarországgal való meg­­nagyobbítása következtében az egész te­rület előbb-utóbb Németországhoz kerül­ országi kérdésről. Kijelentette, hogy Jugo­szlávia és a kis­antant többi államai egyet­értően szigorúan ragaszkodnak, hogy a trianoni szerződés határozatainak legutolsó betűjét is betartsák. Abban az esetben, ha Magyarország a békeszerződés egyéb határozatait ki akarná játszani, a kis an­tant államai kénytelenek lennének közbe­lépni. Ami különösen Jugoszláviát illeti, az, hogy Magyarország sohasem kereste a békeszerződésben vállalt kötelességei­nek teljesítését, mivel máig egyetlen egy vagon kőszenet sem szállított Pécsről. Ha Magyarország nem teljesíti a szénszállí­tásokat, akkor Jugoszlávia újból meg­szállja Pécset. Az elnöki megnyitó után Bayer Hen­rik v. tanácsos terjesztette elő Czakó Pál színigazgató feltételeit. A színügyi bizott­ság Torday Ányos dr. és Barchetti Károly dr. hozzászólása után egyhangúan elfo­gadta Czakó Pál művészi programmját és a színházat neki ítélték oda. Torday Ányos dr. szerint Egerben még nem hangzottak el olyan szavak, amelyek a magyar és keresztény művészet előfutárjai lettek volna s Czakó Pál éppen ezért bontott zászlót. Súlyos feladat ez, amelyet gyámolítani kötelesség. Barchetti dr. is ugyanezen az állásponton van és véleménye szerint a legmesszebbmenő mó­don kell előmozdítani a keresztény kultúra térfoglalását. Trak Géza h. polgármester kijelen­tette, hogy a város nem fog szűkkeblűnek bizonyulni, de egyelőre csak az első esz­tendős gazdasági kedvezményekről lehet szó. Ennek az elbírálása a pénzügyi szak­osztály és a képviselőtestület elé tartozik. A színigazgató azután kedves egy­szerűséggel vázolta munkaprogrammját. Tudja, hogy harcot kell vívnia a keresz­tény kultúráért, de ebben a harcban csak akkor lehet győzelmes, ha a város tőle telhetőleg gyámolítani és az egri közön­ség istápolni fogja azt a művészetet, ami magyar és nemes fajsúlyú. Célul tűzte ki, hogy az enervált lelkek könnyűvérű csi­nálmányait száműzi a magyar színpadról és száműzi a lipótvárosi magyarságot. A komoly értékű klasszikus operettek, kisebb operák, drámák szerepelnek a műsorán. S megszólaltatja a fiatal magyar tehetsé­geket is. Erre nagy szükség van. Nemzeti és keresztény irodalom csak akkor kelet­kezhetik, ha van keresztény színházunk, keresztény színtársulatunk. Sokat nem ígér, de igyekezni fog, hogy az, ami a tarsolyában van, közmeg­elégedésre szolgáljon. Szüksége van a vá­ros anyagi támogatására. Például hozza föl a vidéki színházakat, amelyek csak a városok áldozatkészsége árán tudják meg­óvni életképességüket. K­álnoky István dr. megjegyezte, hogy a város akceptálni fogja a nemes törek­véseket és anyagi helyzetéhez mérten hozzájárul a színház gazdasági ügyeinek rendezéséhez. Mindenesetre figyelembe kell venni azt is, hogy a város szegény. Deb­recent említette meg ezzel kapcsolatban. A gazdag kálvinista Róma sem tudta szubvencionálni Kardos­­ igazgatót. É­rdekes momentuma volt az ülésnek az, amikor Bayer Henrik v. tanácsos Hel­­tay Hugó áremelését terjesztette elő. Az öreg spekuláns, akit úgy látszik Arany János Apollója minden hájjal megkent, ragaszkodik Egerhez. De az árai szemér­metlenül magasak. M­ég Czakó is megcsóválta a fejét, annyira elhajította a baltanyelet Heltay, akit különben értesítenek, hogy ne fárad­jon el Egerbe. Heltay egy bájos anzik­szon is komplimentírozott a bizottsági ta­goknak, akik finom ironikus mosolygással fogadták a megtiszteltetést. Trak Géza h. polgármester Kálnoky István dr., Ringelhann Béla villamgyári igazgató és Bayer Henrik városi tanácsos bevonásával szűkebb bizottságot alakított, melynek az lesz a célja, hogy kész prog­rammal lépjen a pénzügyi szakosztály elé, amikor is az ügyben érdemlegesen fognak határozni. A színügyi bizottság részéről a leg­messzebbmenő jóindulattal és elismeréssel találkozott Czakó programmja. KELET: György herceg ragaszkodik a szerb trónhoz, — Jugoszlávia újra meg akarja szállni Pécset. Czakó Pál ajánlata megértéssel találkozott. A szinügyi bizottság ülése Mozog a vörös hadsereg. Londonból jelentik : Szeptember 14. A nyugati orosz tartomány lakosságát rendkívüli mértékben izgatja, hogy a szovjet kormány egész területéről csapa­tokat küld a nyugati határ felé. A kato­naság jól el van látva lőszerrel és muní­cióval.

Next