Egri Népujság, 1922. január-június (29. évfolyam, 1-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
szönetet a Ház megtisztelő bizalmáért és megjegyezte, hogy tisztségét férfias kötelességtudással foglalta el. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után a holnapi ülés napirendjét állapították meg. Ezután az ülés véget ért. A városi képviselőtestület közgyűlése. A tárgysorozat érdekesebb pontjai. Eger, 1922. június 22. Eger város képviselőtestülete f. hó 24-én, szombaton, délelőtt 10 órakor tartja a Városháza nagytermében rendes közgyűlését. A tárgysorozat fontosabb pontjai a következők: A tanács a házhelyekre újabban jelentkezettek névjegyzékét, igényjogosultság megállapítása céljából, beterjeszti. (1. pont.) Előterjesztés az 1921. évi községi pótadó százalékának utólagos megállapítása iránt. (2.) Előterjesztés a városi szeszfőzde használati díjának megállapítása iránt. (6.) Előterjesztés a magasabb villamos egységárak kezdő időpontjának május hó 1. helyett, április hó 2 tői számítandó megállapítása iránt. (9.) Hevesvármegye alispánjának leirata a piaci súlymérték behozatala iránt. (16.) Előterjesztés a kövezetvámot terhelő útjavítások fedezésére 700,000 koronás, rövid lejáratú kölcsön felvétele iránt. (24.) A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata a szükséglakások tulajdonjoga tárgyában. (25.) A Move Egri Sportegylet kérelme a területén kívül eső beton-tenniszpálya átengedése iránt. (29.) Magyarország javára nagyarányú határkiigazítást javasolnak a népszövetségnek az egyes bizottságok. Bécs, június 19. Feltétlenül megbízható helyről szerzett értesülés szerint, az egyes határkiigazító bizottságok által, a népszövetség elé terjesztett javaslatok lényeges határkiigazítási javaslatokat tartalmaznak Magyarország javára.Ezek a kiigazítási javaslatok az egyes utódállamok szerint a következők : A magyar-jugoszláv határkiigazító bizottság a népszövetség elé terjesztendő javaslatában azt javasolja, hogy a vendvidék Magyarországhoz csatoltassék vissza. A javaslat a magyar jugoszláv határon 20 községnek, mintegy 37000 katasztrális holdnak a visszacsatolását indítványozza. Ezen a területen a lakosok száma 19000. A javasolt határkiigazításon kívül a bizottság saját hatáskörében a vendvidéken 8000 holdat, Baranyában 6300 holdat, Bácskában 11000 holdat, Torontálban 1700 holdat, Szeged vidékén pedig 8000 holdat már vissza is csatolt Magyarországhoz. Ugyancsak lényeges határkiigazításokat javasolt a magyar osztrák bizottság is a népszövetségnek Magyarország javára a Pinkavölgyben, a Hanságban és a Lajta vidékén. Ezeknek a területeknek összege: 42.000 hold, mintegy 12.000 lakossal. A román-magyar határ mentén 21.000 hold visszacsatolását remélheti Magyarország, amely e terület visszacsatolása esetén 6600 lakost nyerne. A cseh-magyar határra vonatkozó javaslat még nem készült el. EGRI NÉPÚJSÁG 1922. június 23. Az egri cseresznye útja. Eger, 1922. június 22. Eger híres ropogós és nem ropogós cseresznyéjéről. Nagyon szereti fája az egri meszes, agyagos talajt, az egri bennszülöttek pedig a cseresznyét, így van bőven belőle , ha ad az Isten. A hóstya képe is mutatja, hogy itt a cseresznyeszezon. Minden gyerek arca fekete, maszatos. A jóféle fekete cseresznye nyoma nem könnyen jön le, akárhogy mossák is az apró emberkék. A piacon is sok a cseresznye. Puttonszámra a hídnál s tovább, a piac középútja mentén, garmadaszámra a kofák előtt. Asszonyok, leányok, gyermekek kezében már kora reggel papírcsomag, amelyből kikandikál a kívánatos gyümölcs. Eszegetik is, úgy, hogy fele bizony elfogyogat hazáig . .. Amint benézünk a piacon az egyes udvarokba, a kapubejárók alatt hatalmas kosarakat látunk, telve cseresznyével. A gyümölcsszállítók «pakolnak» itt kora reggel. Az első vonattal útba is indítják a szállítmányt s viszi a vonat a főváros felé. Másnap már gyümölcséhes pesti gyerekek csemegéznek belőle a Dunaparkon. De a Piac téren is vannak pakolóhelyek. A lepadlózott patakon is 2—3 «kereskedő > csomagolja gyümölcsportékáját. Egyszerű emberek ezek a szállítók. Jómódú mind és ügyes, leginkább egri. Idegen gyümölcsszállító nem igen van most Egerben. Persze, többnyire asszonyok, akik nagy hozzáértéssel vizsgálgatják az eladók portékáját, vajjon kibírja-e az utat, vagy nem. Csak egészséges, keményhűsű cseresznyét vesznek. A hajnali 4 órát ütötte éppen a toronyóra, amikor megkezdtem utamat a gyümölcspiacon. Felhozatal volt bőven. A puttonok egymás mellett, mint a katonák, megtetejezve piros, fehér és fekete cseresznyével, kívánatos látványt nyújtottak. Az árak már kialakultak. Ma drágább a cseresznye, mint volt a napokban. A legszebbet 600 koronára tartják. Aztán van 500, 300, 200, sőt 180 koronás is. Az eladók között sok a falusi. A «pokolok» már javában vásárolnak. Alkudnak, majd «cédulát» írnak, ha megvan az alku. Aztán cipelik a puttonokat a pokolok felé. Itt 30—40 kosár van már fölpapirosozva, sőt már igen sok helyen tele is van, feltornyozva gyönyörű cseresznyével. Felkeresem én is ezeket a derék magyar kereskedőket és érdeklődöm, hogy megy az üzlet? — Hát, kérem, nem a legjobban. Drága a cseresznye, drága a fuvar, bizony néha nagyot bukunk. De azért csináljuk, mert sokszor egy kis haszon is van rajta. Én ugyan már — a magam kárán — elég óvatos vagyok, de sokan közülünk nem fegyelmezettek. Ugyanis, ha az egyik nap sokat nyernek, a másikon rávetik magukat a cseresznyére, sokat vesznek, nem adják el Pesten és belebuknak az üzletbe. — Szállítunk bizony eleget, majd mindennap. 30—40, sőt .80 kassal is elmegy Egerből egy-egy pakolőtől. Az idén már 30—40 vagyonra megy az a mennyiség, amit elküldtünk a fővárosba. — Másfelé nem szállítanak ? — Mi nem. De a gyöngyösiek már próbálkoztak külföldre is szállítani. Azonban megjárták, mert belebuktak. Rengeteg cseresznyéjük elromlott a meleg vagyonokban. Mi csak Pestre szállítunk mindnyájan ... Örültem ennek az életrevalóságnak, mert ez a mozgékonyság azt a reményt nyújtja, hogy a mi magyar népünk is majd csak megkedveli lassan lassan az általunk annyira lenézett kereskedelmet. Kis hírek a nagyvilágból. Külföld: Az Egyesült Államok megakadályozzák a feldarabolt Középeurópa állandósulását. — Amerika hajlandó belépni a Népszövetségbe. — Olcsósági hullám kezdődött Bécsiben. — Telefonsztrájk fenyeget Ausztriában. — Angol német gazdasági tárgyalások lesznek — Kattowitzba bevonultak a lengyelek. — A Szentszék közbenjárt Tichon pátriárka érdekében. — Az olasz királyi pár Koppenhágába érkezett. — A hágai konferencia előkészítő bizottságába beválasztották Magyarországot is. — A keresztényszocialisták Innsbruckban kongresszust tartanak. — Ukrajnában 16 trillió szovjet bankó van forgalomban. — Meghívták a szovjet kormányt Hágába. — Fölolvasták IV. Károly végrendeletét a legitimisták müncheni értekezletén. — Véget ért a kínai polgárháború. — A bécsi lapok havi előfizetési ára, mától kezdve 3500 korona. Magyarország: Dohnányi Ernőt díszdoktorrá avatja a kolozsvári egyetem. — Tegnap éjjel elloptak két Budapest—bécsi telefonvonalat. — Megszüntetik az őrlési adót. — 100 cserkészcsapat táborozik a nyáron magyar vidékeken. — A Dohányutcai bombamerénylet állítólagos tettesei a kolozsvári fogházból megszöktek. — A kalocsai érsek 57 éves. — Sándor Erzsi Kolozsváron vendégszerepelt. — Havonként 4 és fél milliót jövedelmez a fővárosnak a szállodaadó. — Budapesten terjed a sztrájk. — Megsürgették a Tisza per táblai főtárgyalását. — Vándorkiállítás lesz Keszthelyen. — Nem tudunk külföldről cukrot behozni. A kormány tárgyalásai az osztrákokkal. Budapest. Az osztrákokkal való gazdasági szerződést a kormány tovább folytatja és az egyezményt a megkötött rekonstrukciós szerződések értelmében mihamarább megvalósítja. A kormány pénzügyi tanácsa a szerződés megkötésével Korányi bárót bízta meg. Korányi Frigyes báró a következőket mondotta munkatársunknak. Németausztriával megkötni szándékolt gazdasági szerződést ez idő szerint tárgyaljuk. A magyar kormány szerződés anyagát két csoportra osztja. a Az egyik csoport vezetésével Teleszky János dr.-t, a másikéval engem bízott meg. A csehekkel való gazdasági szerződésről egyenlőre nem sokat mondhatok. Az új magyar kormány értesülésem szerint előbb még a jugoszláv és román szerződéseket akarja rendbe hozni, úgy, hogy a csehekkel való tárgyalás, előreláthatólag csak a jugoszláv és román gazdasági szerződések megkötése után kerülhet szóba. A budapesti kereskedelmi vállalatok tiltakozása az irodák és üzletek bérének felszabadítása ellen. Budapest. (Uj Nemzedék.) Ma délelőtt 10 órakor az ipari és kereskedelmi vállalatok, a műhelyek és üzletek szabadforgalomba való visszahelyezése ellen tiltakoztak. Délelőtt 10 órakor a főváros egyes üzleteit bezárták. 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rémer József, a fővá-