Egri Népujság, 1922. július-december (29-39. évfolyam, 146-283. szám)

1922-07-04 / 148. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. július 4. A „szaladó“ vásár. Nagy a felhajtás az állatvásárban. — Szaladnak fölfelé az árak. — A kirakodó vásár. — Feltűnően sok vidéki árus jött Egerbe. Eger, 1922. július 3. «Szaladó” vásárnak hívják Egerben a júliusi vásárt. Azért, mert aratás ideje van, s ilyenkor mindenki siet eladni, meg­venni a portékáját és szalad hazafelé. Sürgős a munka, drága az idő. Azonban a mai vásárt az áralakulás tekintetében is bátran lehet szaladónak mondani. Szaladtak, szöktek, rohantak az árak fölfelé, minden cikkben, az egész vo­nalon. Már vasárnap délután igen mozgal­mas volt a város. Mindenfelől özönlöttek Egerbe a vásárosok. Ki kocsin, ki gyalo­gosan. A Vásártér környéki korcsmákban és korcsmák előtt tanyáztak a falusiak. Ott falatoztak és találkoztak «földjeikkel», akik ide szakadtak kis falvaikból katoná­nak, vagy munkásnak. A jóféle hazaiból aztán nekik is jutott bőven. Gyönyörű teheneket, ökröket, lova­kat hajtanak az úton. Nagy, mozgalmas vásár ígérkezik. Hétfőn korán reggel folytatódik ez a «népvándorlás». Már 4 órakor talpon van minden árus, minden eladó. Az állatvásárba sok kocsi igyekszik kifelé. Falusi gazdák, urak, földbirtoko­sok, bérlők. Elég nagy mindenből a fel­hajtás. Nagyban folyik az alku, pedig ir­tózatos az ára mindennek. Egy maradha­­tós lónak 20—30,000, egy tehénnek szin­tén ennyi az ára. Egyébként egy lovat csikóval 40,000 koronáért vettek. Jobb lo­vak 50—60,000 koronáért keltek. Sovány vágómarhákat 16—18,000 koronára tartot­tak. Egy pár jó közepes ökör 73,000 ko­ronáért kelt. Persze, aztán van drágább is, olcsóbb is. Egy borjú 6400 korona. A sertésvásár lanyhán indult, aztán itt is szaladtak fölfelé az árak. 8—9 hó­napos süldő párja 10—12,000 korona, 2 —3 hónapos malacé darabonkint 1500—2000 korona volt. Vevő bőven akadt, egy uradalom 20 malacát valósággal elhúzták a kupecek, mert valamivel olcsóbb árért veszteget­ték, mint a környékbelieket. A kirakodó vásár is meglehetősen élénk volt. Lehetett mindent kapni — jó pénzért. Feltűnően sok vidéki árus jött Egerbe, akik leginkább faárukat és kosa­rakat, tót garabolyokat árusítottak. Mind­egyik sopánkodik az óriási fuvar miatt. Ez drágítja meg leginkább a portékát. Az egyes cikkek árai a következő­­képen alakultak: Seprő 20—40—50 K ; fonott kosár 100 K; fehér kosár 60—100 K; kocsikas 100— 200 K; teknő 200—800 K. A teknőárusok nagyon panaszkodnak: — Dorogmáról jöttünk, 3000 koronát fizetünk a fuvarosnak és bizony nagyon gyenge vásár ígérkezik. Pedig sok a gye­rek Egerben, minden tizedik asszonynál kis gyerek van — és még­sem kell a teknő! Gereblye 70, gyékény 120—180 K. A puttonvásár is élénk. Keresik a kis put­­tonokat. Ebbe kevesebb gyümölcs és e­­gyéb holmi fér, azért szeretik az egri as­­­szonyok, persze, akiknek árulnivalójuk van. Kisebb puttonnak 400—450, nagynak 650 K az ára. Élénk a hordó- és kádpiac is. Új hor­dónak 15 K literje. A kis kádak ára 3500 K, a nagyoké hektoliterenkint 700—800 K. Vajköpülő 500 K a tótoknál, s ugyanitt a tót garabolyok ára darabonkint 160 K. Az asztalosok is sok portékát hoztak a vásárra. Egy «kaszni» ára 4000, egy ágyé 1500—2500, szekrényé 4500—5500, asztalé 2000, széké 400-700. A cserépedények, fazekak ára 12— 40—100 K. Tálak 110-120 K, a korsók csobolyók ugyancsak ennyibe kerülnek. A csizmadiák és suszterek között mér­sékelt volt a kereslet. A csizma 3000—3400 —3500 koronáért kelt, szórványosan a fi­nom, megrendelésre készült s visszama­radt árú 4000 K ért. A vásári női cipők 1200—1400—1500 K-ért keltek, a papucsot 300—320 K-ért vásárolták. Kapós a szalmakalap is. Magyar pa­pák, magyar mamák apró emberkéikkel körülállják a kalaphalmazt és próbálgat­ják a gyönyörű fehér, zöld, piros, cifra szalagos szalmakalapokat. A kereskedő a kalap szélét lehajtva nyomja bele a kis ember fejébe, az apa azonban zsörtölődve penderíti fel a kalap szélét: — Ne csúfítsa má’ el! A lacikonyháknál is élénk az élet. Enni kell, így sok a vásárló. Egy na­gyobb darab pecsenyét 40, kisebbet 32, egy darab hurkát 15—20, kolbászt szin­tén 20 koronáért vesztegetnek. Aki inni is akar a finom ételre, az kap egy üveg sört is 40 koronáért Textilárú is volt bőven, azonban ezeknek az árai nagyobbára olyanok vol­tak, mint az üzletek hasonló portékái. Az árak különben így alakultak: hímzés mé­tere 30 -75, Margit-dísz 15—16, szallag 10 —50—60, egy méter delén 280, karton 220—230, vászon 180, kanavász 210, virá­gos műselyem métere 600, bajtiszt 450, ruhaszövet 1000—2500—3000 korona. Se­lyemkendőket 1000 koronától feljebb, mun­kás férfiingeket 400—500—600 koronáért adtak. A kirakodó vásáron nagy volt a kí­nálat, valamint az állatvásáron a felhajtás. Panaszra sem az eladónak, sem a ve­vőnek nem lehet oka, már amennyiben a vásárt mérsékelt üzletmenet jellemezte s bőségesen lehetett válogatni a különböző cikkekben. Volt tehát minden bőven, csak a ruhások hiányoztak. Ilyenkor senki sem vesz ruhát. Pénteken, július 7-én: Hollandi me­nyecske. (Bemutató: A Királyszínház nagy­sikerű újdonsága. Bérletszünet.) Szombat, július 8-án: Hollandi me­nyecske. B. 20. Vasárnap, július 9-én, délután 4 óra­kor: Sárga csikó. (Czakó Pál felléptével.) Rendes helyárak. Bérletszünet.) Vasárnap, július 9 én, este 8 órakor: Hollandi menyecske. (Bérletszünet.) Pénteken, július 7-én kerül bemutató­ra a Király­ színház ezidei nagy operett­­újdonsága, a Hollandi menyecske, az e­­gész operett-személyzet közreműködésével. A műsorral kapcsolatban említjük meg, hogy a Rátkai vendégszereplése még mindig szőnyegen van. Czakó Pál szín­­igazgatót vasárnap értesítette telegramm­­ban, hogy péntekre és szombatra hajlan­dó lejönni s föllépni a Mágnás Miskában és a Luxemburg grófban 30 ezer korona tiszteletdíjért. Hogy a mi kis színházunk befogadóképessége mellett miképen hozza ki ezt az összeget Czakó igazgató, igazán el sem tudjuk képzelni 50 °/o-os áreme­léssel talán menne, de nem biztos, hogy lesz-e ilyen árak mellett telt háza. Színház és Művészet. Taifun. Szombaton, f. hó 1 én, a Vá­rosi Színházban a Taifun került színre. A szereplők kvalitásosan játszottak. Czakó Pál Linder Ottó írót merész jellemző erő­vel alakította. Varázskeringő. Vasárnap, f. hó 2-án, a Czakó-társulat a Varázskeringő c. 31 fel­­vonásos operettet telt ház előtt adta elő szép sikerrel. Heti műsor: Kedden, július 4-én: Obsitos. A. 17. B. 19.Szerdán, július 5-én: Elvált asszony. Csütörtökön, július 6-án: Otthon. (Czakó Pál felléptével.) A. 18. HÍREK. Eger, 1922. július 4. A tisztikert megnyitó ünnepe. A m. kir. 14. honvéd gyalogezred tisztikertjét szom­baton nyitották meg igen kedves házi ün­nepség keretében. A kert, amely teljesen kiheverte a forradalmak és a vörös uralom pusztításait, ismét az a kellemes hely, ami régen volt. Helyesebben szólva: sokkal kellemesebb, mivel a nemzeti hadsereg tisztjei a házigazdák. A legnagyobb elő­zékenység, a legkedvesebb figyelem a meghívottak irányában. E téren Juhász László dandárparancsnok és Zalán Antal ezredparancsnok járnak elől jó példával, — igaz ugyan, hogy a tisztikar minden tagja jó példa nélkül is oly figyelemmel teljesítette házigazdái kötelességét, hogy az előkelő vendégsereg a legkellemesebb emlékekkel távozott a kert megnyitó ün­nepségről. Vacsora után tánc volt, amely jól belenyúlt a hajnalba. Ezüstmise, besztercebányai Grosch Adolf menekült prépost - kanonok, akit Szmrecsányi Lajos dr. érsek az alsómis­­kolczi plébániához rendelt szolgálattételre, szombaton mondotta ezüstmiséjét Miskol­­czon. Az ezüstmisés kanonokot a miskolczi papság nevében Rétay Kálmán esperes­­plébános üdvözölte. A tábori püspök Gyöngyösön. P. Zadra­­vecz tábori püspök Gyöngyösre érkezett, hol áldozópapokká és alszerpapokká szen­teli a végzett ferencrendi hittanhallgatókat. Halálozás: Özv. galánthai Balogh Vik­­torné, szül. hollókeői Mátray Emma, húgá­nál, özv. poroszlói Graefl Andornénál, június 29-én, 83 éves korában elhúnyt Kétútközön. A boldogult úrnő évekig la­kott Egerben, hol köztisztelet és általános szeretet környezte kedves egyéniségét. Temetésén nagy és előkelő közönség vett részt. — Az elhunytban özv. felsőeőri Hegedűs Ferencné szül. ferbachi Troli Ilona és kisdobronyi Isaás Gyuláné szül. Troli Jozefin nagynénjüket gyászolják. A minoriták templomának jótevői, hála Istennek, nem fogynak ki. Legújabban Ambrus István dr. prépost-kanonok adott a javítási munkálatokra ötezer koronát. Harangszentelés Nagyfügeden. A háború alatt elrekvirált nagyfügedi harang helyett Eisele Vilmos újat csináltatott. Az új ha­rangot most szentelték meg a község la­kosságának nagy részvétele mellett. Az egri Katolikus Tudósító július-augusz­tusi száma most jelent meg, amelybe Po­­lánkay László dr., Balassa Brúnó dr. Szabó Laurus és mások írtak értékes cik­keket.

Next