Egri Népujság, 1922. július-december (29-39. évfolyam, 146-283. szám)
1922-12-08 / 280. szám
f km 10 korona. Eger, 1922 december 8 péntek, XXXIX. évf. 280. aa. Előfizetési dijak postai szállitással Sgész és félévi előfizetést nem fogadunk el. ’Segyed évre 560 K. — Egy hóza 200 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefonszám 11. mmf.vm-hk mm* A nemzet hálája Sopron hazafias lázeti$égíflel. Törvényjavaslatok halmazában a nemzetgyűlés. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 2011 őrekor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Benárd Ágoston és Haller István sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Az interpellációkra a napirend letárgyalása után térnek át. Vasa József népjóléti miniszter beterjeszti a kivételes hatalom megszüntetésével szükségessé vált népjóléti rendelkezéseket. Bod János közélelmezésügyi miniszter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé vált közélelmezési rendelkezéseket. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter ugyancsak beterjeszti a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé vált földművelésügyi rendelkezéseket. Ezenkívül beterjeszti a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról, a peronoszpóra és más védőszerek forgalomba hozataláról, a gyógy- és ipari növények forgalomba hozataláról, a lakosságnak édes tejjel való ellátásáról, a mezőgazdasági kishaszonbérletek és legelők szabályozásáról, a mezőgazdasági kishaszonbérlet rendelkezéseknek módosításáról, az erdő és fa ügyek körében szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadják a bizottságoknak. Daruváry Géza igazságügyi miniszter beterjeszti a kivételes hatalom megszűnése folytán a szükségessé vált igazságügyi rendelkezéseket. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ugyancsak beterjeszti a kivételes hatalom megszűnése folytán a szükségessé vált közoktatásügyi rendelkezéseket. Ivánfi Béla a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését az indemnitásról szóló törvényjavaslatról. A javaslatot a bizottság részleteiben is elfogadja, kéri annak tárgyalására a sürgősség kimondását. A Ház ehhez hozzájárul. Ezután áttérnek a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Hadházy Zsigmond előadó ismerteti a javaslatot és kéri annak általánosságban és részleteiben való elfogadását. Östör József szólal fel elsőnek. Köszönetet mond a kormánynak azért, mert ezt a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé hozta és a soproni lakosság hűsége megbecsülésének ez által is tanújelét adta. A javaslatot örömmel fogadja el. Csík József előadja, hogy mikor az entent el akarta szakítani Nyugat Magyarországot felébredt a nemzetben az önérzet. Fellángolt az emberekben Bocskay, Bethlen és Rákóczy lelke és illő megemlékezni azokról, akik Magyarországért életüket tették kockára. A legnagyobb elismerés és hála illeti azokat a férfiakat, akik Nyugat Magyarországért harcoltak és életüket feláldozták. Úgyis mint Sopron megye egyik képviselője, úgyis, mint a keresztény -szocialista párt tagja, a legmelegebben üdvözli a javaslatot és azt elfogadja. Peidl Gyula a Szociáldemokrata párt képviselője örömmel elfogadja a javaslatot. Bethlen István gr. miniszterelnök : Állíthatom, hogy akármilyen kedvezőtlen feltételek ellenére is bebizonyosodott az, hogy a trianoni békeszerződés alapja megdőlt és Sopron népe hálát érdemel önfeláldozásáért. Sopron városnak híreseket nem adhatunk, mert megcsonkított ország vagyunk. De egyet igenis adhatunk és ez a magyar szivünk egész melege. Ez is megmutatja, hogy Sopron hazafiassága erősebb volt mint a trianoni szerződésnek erőszaka. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. A miniszterelnök a Ház osztatlan tapsában és ovációjában részesült. Az elnök a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelenti ki. A belügyminiszter Eger városát kikapcsolta az Országos Inségenyhítő Mozgalom keretéből. Eger, 1922. december 7. Megírtuk már, hogy Trak Géza h. polgármester sz egri Ínségesek támogatása ügyében felírt a belügyminisztériumhoz, hogy a vármegyei Horthy-akcióból kapcsolják ki Eger városát. A belügyminiszter a polgármestert a következőkről értesítette: «A népjóléti miniszter úr az 1922. évi november hó 4-én kelt átiratával közölte velem azt az elhatározását, hogy Eger város ínséges lakosságáról való gondoskodási, illetve szociálkaritatív ügyeinek irányításán elvállalja. Ennek következtében értesítem Heves vármegye főispánját, hogy Eger városát az Országos Inségenyhítő Mozgalom keretéből kikapcsoltam s fölkértem, hogy a városban folyó gyűjtést zárja le s az Országos Inségenyhítő Mozgalom javára ottan további gyűjtést ne foganatosítson. Ez az intézkedésem keresztezte azokat a rendelkezéseket, amelyeket Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága a mozgalom anyagi fedezete érdekében tett. E rendelkezések ellen időközben felebbezések érkeztek be, amelyek elbírálása ez idő szerint még folyamatban van. Mielőtt ez irányban az érdemleges döntést meghoznám, tennivalóinak sürgősségét figyelembe véve, már most közlöm, hogy a törvényhatósági bizottság határozatának Eger városára vonatkozó részét tárgytalannak tekintem, mert a város munkanélkülieinek és munkára képtelenjeinek gondozása az Országos Inságenyhítő Mozgalom keretéből kikapcoltatván, nem lenne méltányos a várostól azt kívánni, hogy hozzájáruljon azokhoz a kiadásokhoz, amelyek az Országos Ínségenyhítő Mozgalom keretében használtatnak föl. A város ennélfogva ínségesei minden további ügyében közbejöttem nélkül, saját hatáskörében, a népjóléti miniszter úr irányítása mellett igyekezzék Ínségeseinek kérdését megoldani. Budapest, 1922 ik évi dec. hó 5-én. Rakovszky s. k. Az Egri Népújság munkatársának idevonatkozóan Trak Géza h. polgármester úgy nyilatkozott, hogy legközelebb — mivel Eger a vármegyei adózás alól mentesült — a pénzintézeteket, szőlőbirtokosokat, kereskedőket, iparosokat értekezletre hívja össze. S ez az értekezlet fog azután határozni az egri ínségesek fölsegélyezése tárgyában. Az uzsoki lelkész gyilkosát kötél általi halálra ítéltek. Pécs. MTI. Ismeretes az a kegyetlen gyilkosság, amelynek az uzsoki plébános esett áldozatul. A lakodalomból hazatérő lelkészt a község közepén álló kőkeresztnél éjnek idején agyonlőtték. A gyilkossággal Ivancsics József gazdát és annak Ferenc nevű fiát vádolták, mivel teljesen bizonyos bűnrészességük, a kaposvári törvényszék Ivancsics Józsefet 15 évi, fiát § évi fegyházra ítélte. Az ítélőtábla most megtartott tárgyalásán megváltoztatta az ítéletet és Ivancsics Józsefet kötél általi halálra, fiát pedig 10 évi fegyházra ítélte. A fellebbezés folytán a Kúria mondja ki a döntő szót.