Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1923-06-08 / 127. szám

2 EtfJAl M­EPUJSAU 1923. május 8 Irtózatos orkán vonult végig Baranyamegyén. — Százmilliós kár­a Eger, 1923. június 7. A szokatlanul forró májusi napoknak országszerte szomorú következményei kez­denek mutatkozni. Nagy viharok söpörték végig az országot a rekkenő hőség után. A levegő is alaposan lehűlt s még mindig tombolnak a vihar utáni szelek, igen nagy kárt téve a szőlőben, gabonában egyaránt. Amint Pécsről táviratozzék, tegnap délután 3 és 4 óra között pusztító orkán és jégeső vonult végig Baranya vármegye déli része felett. Az orkán fákat csavart gabonaneműekben,­­ ki és háztetőket sodort le. Egy kőistálló tetejét vitte el magával, amelyben 8 ökröt és 1 lovat agyonütött. Vajszló községben egy embert pedig súlyosan megsebesített. A telefon- és távh­őösszeköttetés megsza­kadt. Hasonló károkról tesznek jelentést Villány, Németbeő és Várad községekből, ahol a vihar által a gabonaneműekben okozott károkat 70-80 °­ o-ra becsülik. Ál­talában az egész vonalon a gabonaneműek 65%-ában okozott kárt. A kár több mint 100 millió korona. nük dolgoztak. (Kis Menyhért: De utasí­tásra! ) Csak az emberiség vezeti őket ami­kor érdekükben dolgoztak. Érdemeket nem akarnak szerezni, csupán az ered­mény fontos nekik. Indítványának lényege három részből áll. Meg akarja mondatni a kormánynak azt, hogy a fix fizetésüek nyomorát legsürgősebben meg kell szün­tetni. Megjelölte azokat a reformokat, amelyek a kérdés megoldásánál szüksé­gesek, az átmeneti intézkedésekkel együtt. Az átmeneti intézkedéseket kiterjesztenék az elbocsátottakra, aggokra és nyugdíja­sokra is. A tisztviselők legnagyobb baja, hogy mintegy 13 féle illetményt kapnak úgy, hogy maguk sem tudnak eligazodni. A törzsfizetésü­k ma már említésre sem érdemes, mert nem felel meg a munkás napi vagy órabérének sem. A törzsfize­tést az egész vonalon rendezni kell és a mai viszonyoknak megfelelően. A kormány, ma az úgynevezett rend­kívüli segélyekkel operál, de ezek nem állanak arányban a régi törzsfizetésekkel sem; ezek csak megnehezítik a helyzetet és csak súlyosabbá teszik a segélyezés rendszerét, hogy a kormány már hóna­pokkal előbb publikálja a segélyeket, de csak később kapják meg a tisztviselők azt. Az ilyen rendszer is csak húzása-ha­­lasztása a megoldásnak. A kormánnyal való tárgyalásoknál rámutatott erre és a kor­mány is megállapította a dolognak ilyetén­­való állását. Meg meri kockáztatni azt a kérdést, hogy a pénzügyin, ma sem merné nyíltan kijelenteni, hogy biztos e abban, hogy márciusban az elrendelt segélyeket kifizették-e már? Ismételten vissza akar térni a törzsfizetés kérdésére és kéri, hogy a létminimumot állapítsák meg. Egész se­reg javaslattal tudna szolgálni a kormány­nak. A postások azt ajánlották, hogy a zsír napi árát vegyék tekintetbe a létmi­nimum megállapításánál és ehhez alkal­mazkodjanak a havi fizetésekkel. A másik megoldás az, hogy minden 1 korona béke­beli fizetés után 2 kgr. búza mai árát ad­ják meg. A harmadik megoldás, hogy a békebeli fizetés 80%-át utalják ki, továbbá, hogy a búzaparitást vegyék alapul és végül az aranyparitást ajánlják. Ez vé­leménye szerint nem helyes, hiszen a leg­kisebb fizetéseknél ma is megvan ez, ami úgy sem segít a helyzeten. A korona­paritás a kis embereknél visszafejlődést jelentene. Az ülés tart: fővármegye, székesfehérvári lakóházát pedig Székesfehérvár június közepén em­léktáblával jelöli meg. Az első avatás Agárdon lesz, honnan Gárdonyi barátai tovább mennek Székes­fehérvárra — a második­­ avatóünnepre. A leleplezési ünnepségek főrendezője Bilkey Ferenc székesfehérvári plébános, akinek egyedüli érdeme, hogy az emléktáblák ál­lítása testet öltött. A Gárdonyi-emléktáblák fölavatása. Eger, 1923. június 7. A­­ nagy egri remetédnek, Gárdonyi Gézának halála után, barátai, tisztelői ré­széről mozgalmak indultak meg a nagy magyar író emlékének méltó megörökí­tésére. Eger város díszes mauzóleumot épít­tét hamvai fölé, Eger irodalmi férfiai a Gárdonyi Társaság alapításán fáradoznak, Gopcsa László miniszteri tanácsos alig néhány hónapra Gárdonyi halála után ki­adta »Gárdonyi Géza élete és legelső írá­sait», Tóth Kálmán alapos életrajzán dol­gozik, Fejér vármegye pedig legelsőnek ünnepel, amikor elhelyezi azokat az em­léktáblákat, amelyeket az irő volt otthonai falába illesztenek. Mint értesülünk, a fejérvármegyei Agárd-pusztán Gárdonyi-szülőházát a szü­ Látogatás a Röntgen-laboratóriumban. Eger, 1923. június 7. Egypár héttel ezelőtt, a legnagyobb csöndben kezdte meg működését az Irgal­­masok kórházában a Röntgen-laboratórium. Hogy a sugaraknak milyen nagy szerepük van a gyógyászatban, fölösleges hangsú­lyoznunk. A Röntgen-sugarak bepillantást engednek az emberi szervezetbe; ahová az orvosi szem nem hatolhat, ott az x-su­­garak kutatják ki a baj forrását. A labo­ratórium magánosok áldozatkészségéből létesült s már most is nagyon sokan láto­gatják. Hogy mennyire nélkülözhetetlen a Röntgen-laboratórium Egerben, igazolja az a körülmény is, hogy Röntgen átvilá­gítás végett Budapestre kellett utaznia a betegnek. A vizsgálati díjon kívül még az ottartózkodás, valamint az oda- és vissza­utazás tetemes költségeit is viselnie kellett. Az Egri Népújság munkatársa az esti órákban fölkereste Horváth Géza dr. főorvost, aki a helyi sajtó munkatársai­nak szakszerű, szives felvilágosításokat adott a Röntgen sugarak aktivitásáról s végül egy pár kórházi betegen szemlél­tette az x sugarak átvilágító hatását. A laboratórium a kórház földszintjén van, egy várakozó szobából nyílik. Amint belép az ember, szokatlan formájú orvosi rendelőt lát maga előtt. A háttérben, a kijárattól jobbra van a sötét kamra. Kö­zépen az ú. n. világító támfal, előtte lóg az átvilágító tükör, illetve ernyő. A tám­faltól balra van az elektromos asztal a szabályozó készülékekkel, a rendelő hát­terében balra egy hatalmas szekrény áll, ebben a szekrényben van a Syracrow-motor, mely a Röntgen-fény előállításához szüksé­ges áramot fejleszti, illetve egy forgó tárcsa segítségével egyenárammá változtatja, mi­vel csakis egyenáramból lehet Röntgen­­sugarakat fejleszteni. Horváth Géza dr. főorvos elmondotta hogy két lámpát használnak Röntgen-fény fejlesztéshez: az egyik gáz­ ion erős lámpa a másik a Coolidge-féle, mely sokkal gya­korlatiasabb. Az átvilágító támfal mögött van a Coolidge-lámpa, amelyben a platin­­cianár fémrudacskákat hozza izzásba az áram. Az x-sugarak úgy keletkeznek, hogy a negatív katódok és a pozitív anódok között az ionok ferde irányban vetülnek szét. A röntgensugár aluminium lemezen hatol át, az égést okozó kemény sugarak vissza­maradnak, csupán a veszélytelen hatású világító sugarak hatolnak át az aluminium lemezen és megkezdődik a sugarak mun­kája . . . Frindt Gyula elektrotechnikus értékes magyarázatokkal kisérte érdeklődésünket. Amikor megismerkedtünk a berende­zéssel, Horváth dr. kérésére, Frindt elektro­technikus megindította a Synchron-motort. Elsötétült a Röntgen-rendelő. Az első páciens egy fiatal asszony volt, aki azért vágatta fel a kezét, mert állítólag a tű beletörött. A tűt azonban Horváth dr. nem találta meg, azért ren­delte Röntgen-vizsgálatra. A fiatal asszonyka félve állt a támfal elé. Horváth dr. lehúzta a négyzet alakú üveg átvilágító ernyőt. Az asszonyka ki­nyújtotta a jobb kezét. A tükörlapon jelent­kezett a Röntgen-sugarak kén-zöld színű fénye. Horváth dr. halkan vezényelt a sö­tétben : — Széjjelebb, összébb — aszerint szűkült vagy bővült a fénymező, amelybe éles fekete kontúrokkal rajzolódtak a kéz­fej csontjai, a percek ízesülései. A tűt azonban még a Röntgen sem találta meg az asszonyka kezében, aki boldogan tá­vozott, legfeljebb azt sajnálta, hogy túl­ságos félelmében hiába vágatta föl a ke­zét. Ezután egy fiúcska eltört karját vi­lágította meg Horváth dr., majd egy bor­­datöréses beteg került a támfal elé. A szívet, mint nagy, lüktető sötét foltot le­hetett látni az ernyőn. A Röntgen működésének bemutatása után a sötét kamrában néztünk meg egy­pár jól sikerült felvételt. Kilenc felé járt az idő, amikor meg­köszönve Horváth dr. szíves előzékeny­ségét, távoztunk. A laboratórium hétfőn, kedden, szer­dán, csütörtökön és szombaton este fél 8- tól 9 óráig rendel. Akik Röntgennel meg akarják vizs­gáltatni vagy kezeltetni szeretnék magu­kat, az Irgalmasok portásánál jelent­kezzenek.

Next