Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1923-06-10 / 129. szám

2 JK­UJJI NEPUJSAU az ipari űzték, mint ők, megvetve az utó­dok jólétének alapjait A vallásos és munkás ember lelki harmóniája és megelégedett élete áll itt előttünk, s ha vannak ebben az időben is súrlódások, sőt sztrájkok is, ezeknek rend­szerint nem a kenyérgondok, nem a bér­harc a motívumai, inkább erkölcsi okokra vezethetők vissza. Ps így akarják maguk­nak biztosítani az úrnapi körm­enetben, vagy a templomban az őket megillető helyet. A keresztény gondolatnak és a gaz­dálkodásnak ezt az összefonódottságát nélkülözzük a mai kapitalisztikus gazdál­kodási rendszerben; hogy is volna más­ként, amikor gazdaságunk épületének nem keresztény az alapja, csak itt ott takar­gatja egy sujtás vagy paszomány a valót. Persze a kapitalisztikus rendszernek is vannak előnyei: a civilizációnak sok vívmányát tette lehetővé. Bizonyos az is, hogy idejétmúlt gazdálkodási rendszerek­re visszatérni nem lehet. Ha lehet és kell is átmenteni a múltnak az éltető alapgon­dolatait, bele kell vinni a gazdálkodásba a keresztény lelket és irányzatot. — A kisszámú, de előkelő hallgató­­s­ság lelkesen és hálásan ünnepelte a tudós előadót, akinek világosságot derítő kris­tálytiszta fejtegetései megértő telkekre találtak. Dr. M. K. n>SW5i € í tsttsswj 124 Közigazgatási tanfolyamhallgató kapott a KUVeUt. Kitüntetéssel 23, egyhangúan 92, szótöbbséggel 9 jelöltet képesítettek. Eger, 1923. június 9. Az Egri Közigazgatási tanfolyamon a képesítővizsgálatok befejeződtek. Kitün­tetéssel képesítettek 23, egyhangúan 92, szótöbbséggel 9 hallgatót. Javítóvizsgá­latra utasítottak két jegyzőjelöltet. Kitüntetéssel képesítették Bader Já­nos, Bakay Mihály, Bengyel Gyula, Berecz Gyula, Borbély Zoltán, Csupak Elemér, Fazekas István, Hrácsik János, Jahoda Mátyás, Juhász Béla, Kocska József, Ko­vács József, Molnár József, Mihalovics Rezső, Nagy Dezső, Nagy Géza, Raffa János, Renner László, Ritli Ferenc, Sinka Ferenc, Szabó Miklós dr., Széll Sándor, Szűcs Károly hallgatókat. Egyhangúan: Almási János, Azari János, Barabás Bálint, Bartha Elemér, Benkő Gyula, Bicsánszky György, Bobás Dezső, Bugár István, Csányi Lajos, Cso­­may Ödön, Diószeghy Géza, Dravetzky József, Englberger Jenő, Ferenczy Károly Rezső, Füredi László, Góth József, Gyenes László, Hadas Marcell, Hauzlik György, Harmath Dénes, Hattyúffy László, Hegyi Sándor, Hugyik Béla, Horváth Kálmán, Hulin István, Istenes Lajos, Iszlay Kál­mán, Ivády János, Jabreczky Sándor, Kerék György, Kertész Dezső, Kigyóssy István, Kiss Endre, Kiss József, Kiss Kálmán, Kocsis József, Kollár Kornél, Korbai István, Ko­vács Tibold, Kovács Vilmos József, Kör­­mendy Miklós, Kőrös János László, László Károly, László Ottó, Lázi István, Lincz József, Lövey István, Ludescher Antal, Lukács Imre, Majnik László, Mayer József, Markovich Bertalan, Martinek Zoltán, Máthé József, Mészáros Ferenc, Ném­edy Zoltán, Németh Andor, Novák Emil, Noge Emil, Óváry Géza, Páll Gábor, Pál Lajos, Pádár Vilmos, Plachy Árpád, Pongrácz Miklós, Rabb Am­brus, Rettegi István, Ringelhan Béla, Rohonyi Elemér, Rusznyi Elemér, Schaffer Lipót, Simon József, Somogyi József, Stark Gyula, Szakács Imre, Szilágyi Lajos, Sztankó István, Szendy László, Szűcs Antal, Temássy Ti­bor, Tardy Béla, Toperczer György, Tóth Rezső, Tribanzer Ferenc Uray György, Vatschitz Árpád, Weber József, Veres József II., Veres József L, Veress Sándor, Vermes Tibor, Zborovszky Béla hallga­tókat. Szótöbbséggel képesítették: Angeli Róbert, Ferenczy István, Gáy István, Jak­kel Andor, Kovách Andor, Kovács József I., Meisz Ferenc, Németh Ödön és Piros György jegyzőjelölteket. 1923. június lt adott helyet­­ a szövőszékeknek, arra az esetre, ha a gazdasági iskolások oktatást nyernek. Már most is tanul két kisleány. A szövőműhelyben rendszeres, ko­moly, tervszerű munka folyik a kis raunka­­m­esternő fegyelmezése és vezetése mellett. Mondják, hogy a műhelyben tanulási idő alatt a hölgyeknek nem szabad beszél­getni, ami valóban borzalmas lehet a nők­re nézve, dehát a parancs parancs: «A szövőt nem szabad háborgatni.» Tudósítónk ezután a gazdasági is­métlőiskola minta­gazdaságát, illetve kony­hakertészetét tekintette meg Benke Ferenc gazd szaktanító társaságában. Nagy hoz­záértéssel megmunkált föld ez a kis gaz­daság, a vetemények duzzadnak az egész­séges életerőtől, dúsak és buján tenyész­nek. Ilyen veteményes kertben és gyü­mölcsösben nagyon sokat tanulhatnak a földművesek gyermekei a föld művelésé­nek és a termesztésnek titkaiból. Sajnos, az ősszel beiratkozott 300 tanuló közül már alig jár iskolába 10—12. Gajda Gyula igazgató elmondotta, hogy a közeli jövő­ben egy faiskolát és egy kis szőlőtelepet szeretne létesíteni, hogy az oktatást töké­letesebbé tegyék. Mi pedig azt mondjuk, hogy a gazdasági iskola minden támoga­tást megérdemel a várostól és rosszul cselekszik az a földműves, aki nem járatja gazdasági iskolába a fiát, honnan mint tanult, kész földműves térhetne vissza a földhöz Mert a földnek a nyelvén érteni kell. S aki tud a földdel beszélni, annak a föld dúsan terem. A szövőműhelyb­en már dolgoznak a szövőszaKok­ A gazdasági ismétlőiskola minta-veteményes kertjében. Eger, 1923. június 9. Ha valaki a Kertész utcai gazdasági iskola előtt elhalad, a nyitott ablakon át hallja a szövőszékek ütemes zakatolását. Csattog a lábtő, emelkednek a nyüstök, repülnek a vetélők s a szövőszéken vakító­­fehér vászonná alakulnak a fonalak. A MANSZ. szövőszékei dolgoznak a gazdasági iskolában. Az Egri Népújság tudósítója a na­pokban fölkereste a MANSZ. szövőműhe­lyét Gajda Gyula gazd. iskolai igazgató fogadta munkatársunkat s kalauzolta elő­ször a szövőműhelybe, majd a gazdasági ismétlőiskola virágzó konyhakertészetét­­ mutatta meg. A szövőműhely a gazdasági iskola egyik tágas tantermében van. Három szö­vőszék dolgozik, a negyedik még most várja a fölszerelést. Három szövőszék a MANSZ-é, egy a bájos munkamesternőé, Herszényi Lilikéé, aki a maga szövőszékét is lehozatta Budapestről, hogy eredménye­sebb legyen a misszió. Mert ez az ideális­­ lelkű, fiatal úrileány abban a tudatban jött Egerbe, hogy missziót teljesít akkor, amikor a háziipar terjesztése érdekében apostolkodik. Amikor munkatársunk a tiszta, leve­gős műhelybe lépett, a tanítványok már szőttek. Nemtschik Adrienne az első, Wág­­ner Valika a második szövőgépen dolgo­zott, Wagner Mancika pedig a csévéző­s kerék körül szorgalmaskodott. Herszényi Liliké, bár eleinte nagyon szabódott, végül mégis adott interjút mun­katársunknak. — A kedves interjú körül­belül így hangzott: — Tudja, kérem, engem ne tessék újságba írni. Én nem szeretem, ha velem foglalkoznak. Foglalkozzanak inkább ta­nítványaimmal. Huszonnégyen vannak. Sokan elmaradtak. A két legjobb tanítvá­nyom Molnár Sándorné és Tóth Anna­ írja meg, azaz mégse írja meg, mert a többiek akkor megvernek. Ha már minden­áron írni akar valamit, annak adjon he­lyet az újságjában, hogy minden tanítvá­nyom nagyon ügyes. Kétszázan jelentkez­tek az első három hónapos tanfolyamra, de egyszerre 200 tanítvánnyal nem lehet megúszni egy tanfolyamot. Nem igaz ? A többiek magd szeptember elején kerülnek sorra. Tudja kérem, én a MANSZ­ höl­gyeit nagyon szeretem, én is MANSZ-beli vagyok. Nem igaz ? Da hálátlan lennék, ha az aranyos Bárány Gézánéról nem em­lékeznék meg. Ő az én második mamám, elöljáróm­, segítőtársam a munkában, t. i. ő az iparosztály vezetője, szólt :Gajda Gyula igazgató ekkor közbe­n És Bárdos József dr. is az, aki szorgalmasan gombolyít és bonyolít a csévéző keréken. Herszényi Liliké így folytatta: — Engedek­hez, Gajda Gyula igaz­gató úr is a MANSZ érdekében, a házi­iparért hozott áldozatot, amikor szövőszé­­­keinket befogadta és ő maga föl is sze­relte Benke Ferenc tanító úrral. Gajda Gyula igazgató munkatársunk­nak megmagyarázta, hogy ő szívesen Nem lehet többé potyán újságot olvasni! Eger, 1923. június 9. Az újságkiadók, akik mai napság ren­geteg költséggel és igen nagy kockázat­tal állítják elő az újságokat, temérdek panasszal voltak időnkint az egyes lelki­ismeretlen és kapzsi újságelárusítók ellen, akik a legkülönbözőbb trükkökkel igye­keztek az újság révén jövedelmüket emelni. Köznapi eset volt például az, hogy az újságárus nem adta el az újságot, ha­nem kiadta bérolvasásra bizonyos, meg­határozott havidíjért egyes embereknek, akik azt a kiolvasás után visszavitték az újságárusnak. Az újságárus azután az ilyen példányokat — mint el nem fogyot­takat visszaküldte a kiadóhivataloknak. Persze, ez közönséges csalás, amit szigorúan büntet a törvény. Csakhogy ezt a csalást rábizonyítani az újságárusra szinte lehetetlenség volt, így megbecsül­hetetlen az a kár, amit a potyaolvasók okoztak az egyes újságvállalatoknak. Mint értesülünk, a mai válságosan nehéz idők arra indították a lapkiadókat, hogy elejét vegyék ennek az újságolvasási anarchiának.­­ Szerkesztettek a rotációs gépre egy megfelelő készüléket, amely pontosan lezárja az egyes lappéldányokat. A zárt példányok felbontása könnyű, de azt lezárt állapotába többé visszahelyezni nem lehet. A csalás természetesen így sincs ki­zárva az újságárus részéről, de a felbon­tott példányokat meg kell neki legalább fizetnie s szűkebb körre szorul az ingyen­­olvasás lehetősége. Már a legközelebbi időben az összes fővárosi újságok ilyen zárt állapotban fognak megjelenni. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Heti műsor: Hétfő: Névtelen asszony. Kedd: Hazudik a muzsikaszó. Szerda: Úr szelleje. Csütörtök: Úr szelleje. Péntek: Aranymadár. Szombat: Kékszakáll nyolcadik felesége. Vasárnap: Hazudik a muzsikaszó. Hétfő : Papp Manci felléptével: Lengyelvár.

Next