Egyenlőség, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-02 / 31. szám
31. sz. Budapest, Vasárnap, 1885. augusztus 2. IV. évfolyam.Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Budapest) V. Hajnal-utcza 2. hová minden küldemény intézendő. TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTI BOGDÁNYI MÓR MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve . . 8 frt. Félévre ........ 4 ״ Negyedévre . . ... . . 2 מ Egyes szám ára 16 kr. r .; י'VÍVkŐLf1־ ÁÍÁT: ARaTV'■ ■ל׳■:■';í' ;''יv:: A’v ■';ÁT :\A V Á: V :vv-ד..;VÍV Egyetemes gyűlés. Egyházi ügyeinkben a rendezetlenségek által előidézett zavarok nem hogy csökkenének, de mindinkább szaporodnak. Ez oly ellenmondást nem tűrő tény, amelynek a szomorú igazságáról Trefort vallásügyi miniszter úr alaposan meg van győződve. Hiszen a miniszter valóságos ostromnak van kitéve ez vagy amaz állapotok rendezése tekintetéből; levelek sőt táviratok érik egymást, amelyek felmerült, viszályok elsimítását vagy elintézését sürgetik és kérelmezik. Meg is adjuk az elismerést a miniszter úr buzgó törekvéseinek, hogy egyházi ügyeink rendezetlen voltából eredő zavarokon hatáskörében ,lehetőleg segíteni igyekszik. Legutóbbi rendelete is, az anyakönyvek tárgyában, egyházi ügyeink visszásságának némi elegyengetője kíván lenni De ezen intézkedésen kívül is egyházi ügyeink rendezésének kérdésével Trefort úr úgyszólván állandóan, valóban jobb sikerre méltó buzgósággal foglalkozik. Bizonyára nem a miniszteri intézkedések jó intenczióin múlik, hogy a helyzet — ahelyett, hogy kedvezően változnék, a régi mederben, a régi állapotok képét mutatja ma is. Az egyházi ügyeinkben buzgolkodó kultuszminiszter tán már belátta, s ha még eddig nem, okvetetlen be fogja látni, hogy e téren panaszolt és sajnosan érzett bajainkon nem rendeletekkel, nem ideiglenes intézkedésekkel, nem csak bizonyos részleteket érintő utasításokkal lehet segíteni, hanem radikális, a mai állapotokat alapjában megváltoztató és szervező reformok oldhatják meg csak a mi egyházi kérdésünket. Reformok az egyházi autonómiának elfogadott, és már eddigelé minden vallás felekezetre kiterjesztett elvei alapján. Vagyis a magunk egyházi ügyeit helyesen, szabatosan a korkívonalmainak megfelelőleg csak önmagunk intézhetjük kl. Trefort miniszter úr kétségkívül belátja már, hogy a zsidó egyetemes egyházi kongresszus mielőbbi összehívása elodázhatatlan, mert a szervezet mai alakjában s a mai alapokon tarthatatlan és csak szaporítja a létező bajokat. A központi iroda sem organizáló sem adminisztráczionális munkaságra nem képes. Egyik elnöke tehetetlen s hiányolja a sikeres működés fő feltételit, a kellő szellemi képességet; a titkárjának pedig a munkakedv teljes mértékben hiányzik. Míg az orthodox iroda vezérlete oly kezekben van, ahol a merev anyagiság az irányadó szempont minden intézkedésnél. Nem akarunk rekriminálni , nem ismételjük az irodákról a lapokban már úgy is elégszer elmondottakat. Arra utalunk csupán, hogy ha az irodákban még volna is a szervező és javító erő tevékenységének minden feltétele, velük és általuk változtatni egyházi bajainkon a vallásügyekben általánosan elfogadott autonómia elviből kifolyólag sem lehetne. Kongresszust kell összehívni mielőbb; hadd küldje föl minden község a maga képviselőjét s hadd nyerjen a zsidó egyházkérdés a zsidóság egyeteme által teljes és végleges megoldást. Azt kívánja az autonómia szelleme, az autonómiáé, amelyet a zsidó egyházra kiterjeszteni maga a kormány is szükségesnek ismerte el pár hónappal ezelőtt. Lám, a szerb egyházi kongressus összehívása már bevégzett tény. A szerbeknek megengedi a kormány egyházi ügyeik autonóm rendezését. Pedig ott a kongressust politikai okokból nem lehetett eddig összehívni, ott az autonómiát politikai okokból kellett felfüggeszteni. Ellenben nálunk egyházi autonóm szervezetünket politikai okok sem nem gátolták, sem nem gátolják. Ellenkezőleg: részben az emanczipáczionális törvény, részben a zsidóságnak 1867 óta való politikai és társadalmi szereplése az egyházi autonómiának a zsidó vallásra való kiterjesztését részben politikai okokból is teszik szükségessé, a mellett, hogy ez az általános jogegyenlőség szempontjából is helyesen indokolt. Trefort fölvilágosult szelleme, objectív méltányossága és tapasztalt eszélyessége mindezt kétségkívül belátja már. S ha a létező zavarokat tekinti, s azok okait behatóbban vizsgálja, már tudatára jött az általunk annyiszor követett egyetemes egyházi kongresszus összehívása halaszthatlan szükségének. Ott, ahol egy a miniszter által iskolai czélokra kiutalványozott 50 forintot az egyházközség nyugtázni nem képes, mert úgy az orthodox, mint a nevleg elöljáró nem tartja magát a nyugtázásra illetékesnek a hitközség statu quro-szerűsége miatt; ott a hol az ilyen úgyszólván mindennapi eset, s ahol ehhez hasonló számtalan példa van; ott a hol a miniszter a zsidó anyakönyvek vezetése körül tapasztalt hiányosságok okát épen az egyházi községek szervezetlenségében találja; ott már a józan logika mondja, hogy a létező minden bajok forrásául szolgáló szer-