Egyenlőség, 1926. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1926-01-02 / 1. szám

1926 január 2. usszazlsan E­G­YEN­­­Ő LÉ­Gr Lucien Wolf ״ személyi adatai“ Lucien Wolf született Londonban, 1857 január 20-án. Húsz éves korában a Publique Leader című napilap szerkesztője lett, majd­­ 1890-ben a Daily Grafic felelős szerkesztője.• 1905-ben a Le Journal és Matin londoni tu­­dósít­ója lett, majd a Temps külügyi fő­­munkatársa. Az angol külügyi politikára nagy hatást gyakoroltak ״ Diplomaticus‘1 jel­­zésű­ cikkei, melyek az orosz-japán háború­­ban Anglia magatartására mérvadók voltak. Elnöke az angol zsidó történelmi társulat­­nak, megírta Montefiore és Manasse ben Izrael életrajzát. A cionista mozgalomnak megalakulása óta a legnagyobb ellenfele volt Zangwillal együtt, aki megakadályozta 1905-ben a baseli cionista kongresszust. Megala­­pítója volt az ITC-mozgalomnak, melyhez az 5 felhívására és Szabolcsi Miksa agitá­­ciójára 1912-ben a magyar zsidóság, mint anticionista mozgalomhoz csatlakozott. Magyarországról több nagy cikket és ta­­nulmányt irt Lucien Wolf. A trianoni béke­­kötés előtt ő képviselte az angol sajtóban azt az álláspontot, hogy Felsőmag­yarorszá­­got nem szabad átadni a cseheknek, akiknek erre semmi történeti joguk nincs. A Kossuth­­kultusz első propagátora Angliában. Ennyit lehet objektíven megállapítani a ״ francia izraelitáról . Near future״ 99 A magyar zsidóságnak megint két idegen szót kell megtanulnia. A ״ nu­­merus clausus“ két latin szava után két­ angol szót: ״ near future.“ Mint az angol zsidók külügyi bizott­­ságának ülésén jelentették, a genfi tár­­gyalások angol nyelvű jegyzőkönyvé­­ben ez a két szó szerepel Klebelsberg kultuszminiszter részéről, mint a ma­­gyar kormány határozott kijelentése. ״ Near future“, annyit jelent, mint: ke­­zd jövő. Klebelsberg kijelentette, hogy a magyar kormány a numerus clau­­sust a­ közel­jövőben megszünteti. Near future : ennek a két szónak beteljesülését tízezer zsidó család várja Magyarországon, kiknek gyer­­mekei külföldön bolyonganak. Near future: ennek a két szónak beteljesülé­­sét tízezer magyar ifjú várja Európa legkülönbözőbb országaiban. Near future: a magyar zsidóság a legköze­­lebbi jövőben várja, hogy a sárga föl­­tot, melyet a numerus clausus jelent, róla levegyék. Near future: nem lehet öt év. Még egy év sem lehet. E két szó természe­­tében rejlik, hogy csak hónapokra gondolhatott Klebelsberg Kuno kul­­tuszminiszter. Tanuljuk meg jól: near future . ־ a A numerus clausus vitájához írta: Ugron Gábor nemzetgyűlési képviselő A numerus clausus kérdését, amint a külföldi Lucien Wolf-féle inter­­venció megtörtént, a magyar politiká­­ból ki kellett kapcsolni egészen addig, amíg Genfben a Nemzetek Szövetségé­­nek tanácsa határozatot nem hoz. Ezt az alkalmat a magyar zsidóság fel­­használta arra, hogy egy mindenkitől helyeselt és elismert hazafias nyilatko­­zatban a külföld beavatkozását elhárí­totta magától és a numerus clausus kérdését kimondottan magyar belső politikai ügynek jelentette ki. Genf döntése, hogy ez időszerint nem fog­­lalkozik a dologgal, amennyiben tudo­­másul veszi a kultuszminiszter ur ott elhangzott válaszát és reméli, hogy rövid időn belül a kormány idehaza ezt a kérdést döntés felé viszi, újra le­­hetővé tette, hogy a numerus cimsus kérdésével — most már mint tisztán belső magyar politikai kérdéssel — a politikai pártok is újból foglalkozza­­nak. Enn­ek dacára az volt a vélemé­­ilyen! — aminek kifejezést is adtam már napokkal ezelőtt, mielőtt a kér­­d­és a nemzetgyűlés indemnitási vitá­­jában szóba került volna, — hogy más, a numerus clausus kérdésétől független okokból a jelenlegi politikai atmoszféra Magyarországon nem al­­kal­mas arra, elsősorban taktikai­ szem­­pontokból, hogy a numerus clausus kérdését már most, még a karácsonyi és újévi szünet előtt a parlamentben szóbahozzuk, de nem tartottam alkal­­m­asnak az időpontot azért sem, mert a genfi határozat után e kérdés keze­­lését és az e kérdésben egyformán gondolkozóknak csoportosítását és megszervezését föltétlenül szükséges­­nek tartottam, mielőtt a döntő ütkö­­zetbe belemennénk. Sajnos, a szociáldemokrata párt egyik tagja interpelláció alakjában mégis szóba hozta a dolgot és erre a kultuszminiszter úr nemcsak meg­­ismételte genfi kijelentéseit, hanem túlmenve rajtuk, lekötötte magát a nu­­merus clausus mellé. A magyar zsidó­­ság előbb jelzett lojális magatartását meg sem említette és hazafiságát el nem ismerte, sőt, a lojalitással ellen­­tétes olyan nyilatkozatot tett, amely nemcsak méltánytalan és igazságta­­lan volt, hanem egyszersmind régi, megcáfolt érvek hangoztatása révén az egy minisztertől várható objektivitást is teljes mértékben nélkülözte. Így állván a helyzet a parlament­­ben, az interpellációt követő napon az indemnitás vitájában kénytelenek vol­tak a magyar zsidóság hivatott té­­nyezői ezt a kérdést, bár meg voltak­ ­ oldal győződve arról, hogy felszólalásukkal az ügynek ebben az időpontban nem használnak, mégis szóvátenni és el kell ismerni azt, hogy mindkettőjük­ politikai taktikája teljes sikert ered­­ményezett. Sándor Pál éles felszólal­­ása csak méltó válasz volt a kultusz­­miniszter úr állásfoglalására, viszont Vázsonyi Vilmos politikai belátással telt bölcs megnyilatkozása végered-­ ményében helyrehozta azt a hibát, amit az előző napon elkövettek, amennyire ez egyáltalán helyrehoz* ható volt. Véleményem szerint a karácsonyi és újévi szünet nagyon alkalmas arra, hogy a parlament összeülése után fisz­­tultabb légkörben lehessen foglalkozni a numerus clausus kérdésével. Ismét­­lem, ennek csak akkor szabad meg­­történnie, ha valamennyi egyforma nézetet valló politikus ebben a kér־־­ désben a parlamentben előzetesen megszerveztetett, nemcsak az állás-' foglalás időpontja, hanem a kérdést felvetésének módja és módszere szem*­pontjából is. Holstein úr tőzsdeügyletei A zsidóság ״ kereskedelmi szellemét“ és a­ gazdasági élet u. n. ״ elzsidósítását“ — az antiszemitizmus örökös vesszőparipáját —• nem tudná a legvakmerőbb fajvédő­ képzelet sem találóbb képbe foglalni annál, melyet a német zsidóság sajtója legutóbb rajzolt meg Freiherr Friedrich von Holstein, titkos tanácsos ur őkegyelmességéről, a német kül-­­ügyminisztérium előadó-tanácsosáról. A ti­­tokzatosságba, diplomáciai hallgatásba taka­­ródzó szigorú és zord miniszteriális tisztvise■z­let a ,,Berliner Tagblatt‘‘ hasábjain dr. Ernst Feder leleplezte, hogy a köteles hi­­vatali titoktartást egyetlen emberrel szemben szegte meg. Ez a kiválasztott férfiú, a ban­­kárja volt, ki a kapott híreket: megbízója רשכ árut ismét készít ez évben az ismert kitűnő minőségben, szigorúan rituális előírás szerint Schreiber Simon az egri főrabbi főtiszterendő úr fel­­ügyelete alatt a Franck Henrik Fiai cég. Leveleséül dm: Budapest VI, Nagy János­ utca 1. Telefon: 129-19 Főpostad­ók: 219.

Next