Egyenlőség, 1932. január-június (52. évfolyam, 16-38. szám)
1932-02-20 / 22. szám
14. oldal A budai izr. hitközség közgyűlése A budai i.r. hitközség képviselőtestülete folyó hó 16-án este fél 7 órakor Zsigmondutcai székházának dísztermében megtartotta rendes közgyűlését, melyen amúlt évi zárszámadásokat tárgyalta. Az elnöklő dr. Kriszhóber Adolf elnöki jelentésében kegyelettel emlékezett meg Julius Rosenwald, az emberiség közismert jótevője, dr. Gauer Vilmos, a pesti hitközség jótékonysági elöljárója, dr. Bacher Vilmosné, az igazi zsidó nő és Wassermann Lipót, a hitközség pénztárunkénak elhunytáról. Emléküket a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. Áttérve a zsidóság általános helyzetének ismertetésére, rámutatott a németországi zsidó sírrombolásokra és a bécsi antiszemita diákzavargásokra, s mint ellentétes örvendetes hírre: az alig néhány éve fennálló palesztin éi héber egyetem eredményeire. Épp igy mint örvendetes eseményt említette az Országos Rabbiegyesület 25 éves jubileumát, valamint a MIKEFE 90 éves jubileumát és felhívta a budai izr. hitközség tagjainak figyelmét erre a nevezetes intézményre. Ismertetése során a következő kijelentést teszi: ״ Az utóbbi hetekben nagy feltűnét keltett egy előkelő, nem zsidó helyről kiindult térítési mozgalom, mely különösen a magyar zsidóságra kívánt hatni azáltal, hogy a missziós beszédek egy része tartalmilag a nagy nyilvánosság elé került és így szinte provokálta a zsidóság ellenállását. Akik a zsidó hitfelekezet erkölcsi tartalmát ismerik, azok nagyon jól tudják, hogy ilyen térítési kísérletek híveinkre hatással nincsenek és nem is lehet- nek. Mi ennek a kísérletnek csak azt a részét vesszük tudomásul, mely felekezetünket minden dicsérettel halmozza el és az ehhez tartozó egyének erkölcsi értékét emeli ,ki azokban a körökben, amelyekben ez eddig nem igen volt szokásos. Így tehát mindenesetre hálával tartozunk, hogy ily objektív módon iparkodtak a zsidó hitfelekezetet szembeállítani azokkal a folytonos becsmérlésekkel és megaláztatásokkal, melyek különösen a világháború befejezése óta értek ben sküinket. Mi ezt tudomásul vesszük és nem fogjuk elmulasztani adott alkalmakkor ezekre az objektív hangú elismerésekre hivatkozni. Ami pedig a térítési kísérletet illeti, e fölött b bátran napirendre térhetünk, mert hiszen eddig sem azért változtatták meg némely hitfeleink felekezetüket, mert meggyőződtek eddigi tévelygésükről, hanem mindig csak valamely alantas cél elérhetése végett tették ezt. Mi eddig sem bántuk és ezentúl sem fogjuk sajnálni, hogy ezek az értéktelen levelek felekezetünk ősi fájáról lehullottak, mert ezek csak megakasztják a hitfelekezet értékes erejének fennmaradását és továbbfejlődését, hogy ez az értékes része isteni rendeltetésénél fogva, továbbra is megtegye azokat a szolgálatokat, melyeket évezredeken keresztül tett az egész emberiségnek.“ Nehéz gazdasági viszonyok között örvendetes jelenségnek tűnik az a körülmény, hogy a Nőegyletnek sikerült egy újabb népkonyhát működésbe hozni, valmint azAgárok és Árvák Menház Egyesületének régvárt intézményét felállítani, hogy most már gyakorlatilag is iparkodjék alapszabályszerű céljait megvalósítani. Felhívta a képviselőtestület tagjait, számoljanak a mai helyzettel és kövessenek el mindent a nyomor enyhítésére. A közgyűlés meleg tetszéssel fogadta az elrnöki jelentést, majd Szántó Jenő alelnök, pénzügyi elöljáró mutatta be a számvizsgálóbizottság jelentése alapján a múlt évi zárózámadást. . Szántó Jenő elsősorban elismeréssel adózott pénzügyi elődjének, Bartos Andor pénzügyi elöljárónak, a hitközség pénzügyei megszilárdulásában elért eredményeiért. Fájdalommal emlékezett meg ezután előterjesztése kapcsán arról a rombolásról, melyet a zsidóság egzisztenciájának meggyengülése a felekezeti életben okozott és örömének adott kifejezést, hogy dacára a súlyos gazdasági viszonyoknak, a hitközség tagjai ismerik kötelességüket és osztatlan huzalommal igyekeznek a hitközséget anyagilag, lelkileg és szellemileg támogatni. Majd ismertette a zárószámadás részleteit és tételről tételre igazolta be, hogy az elöljáróság programjához hiven sáfárkodott a rábízott értékekkel. Súlyos feladatok nehezednek meg hitközségünkre, mert nagy áldozatokat kell hoznunk, de elöljáróságunk mindent el fog követni, hogy hitközségünk tekintélye, erkölcsi ereje, szellemi magassága mindenkor kielégíthető legyen. Alelnök szavait a közgyűlés általános helyesléssel és nagy éljenzéssel fogadta és beható eszmecsere után a zárszámadásokat egyhangúlag elfogadta és úgy az elöljáróságnak, mint a számvizsgálóbizottságnak a felmentvényt megadta. Wolfner József Wolfner József a nagy magyar könyvkiadó, a Singer és Wolfner irodalmi intézet megalapítója és vezérigazgatója, a magyar írók patriarkális jóbarátja és segítője, az új magyar irodalom egyik legtevékenyebb megalapozója és kiadója 76 éves korában meghalt. ״ Pepi bácsi“ (így hívták az írók, a jóbarátok, a tisztelők és szűkebb családja, az a kétszáz hivatalnok-család, amelynek vállalatánál biztos kenyeret adott) Aradról került fel Budapestre, megalapította könykiadóvállalatát, amelynek jeligéjéül a „Magyar a magyarnak“ jelmondatot választotta. Az ő mindig választékosan szép kiadásában jelentek meg többi között Bársony István, Herczeg Ferenc, Benedek Elek, Ábrányi Emil, Bródy Sándor, Csathó Kálmán, Gárdonyi Géza, P. Gulácsy Irén, Justh Zsigmond, Krudy Gyula, Kiss József, Lyka Károly, Pósa Lajos, Szabolcska Mihály, Tömörkény István munkái, de kiadója volt ezenfelül sok értékes magyar teheségnek és kezdő írónak. Lapjai: az Uj Idők, Művészet, Magyar Figyelő, Magyar Lányok, Az én újságom, számról számra a legjobb nevű írók mindenkor magyar érzéstől átfűtött írásait hozták, generációkat neveltek fel a kisgyermekkortól egész a magyar család, sőt a nagyapák és nagymamák koráig ebben az érzésben ő látta el a könyvespolcaikat mindig érdekes, tiszta, a gyorsan változó divatokon felülálló könyvekkel. Bátorság, ösztönös biztonság Vezette mindig és az a cél, hogy a magyar irodalmat szolgálja. Törhetetlen munkaerővel, vállalkozásaiban mértéket tartó józansággal és fegyelmezettséggel vezette igen kiterjedt üzletét, puritán polgári életformáival, harmonikus életével pedig mindenkor megértő segítője volt az írók és művészek egész .. . ׳ jának. Szűkebb családján, feleségén, fián, menyén, unokáin és rokonságán túl őszintén gyászolja a magyar. Íróknak, munkatársainak és tisztviselőinek igen nagyszámú tábora. A magyar zsidóság, melynek egyik legkiválóbb, legtehetségesebb, régibb fia volt, kegyelettel őrzi emlékét. — Ludwig Bamberger. A német közélet annak a leleplezésnek hatása alatt áll, melyet a Frankfurter Zeitung hasábjain néhány nap előtt dr. Federt a kitűnő publicista hozott napvilágra. Feder publikálta Ludwig Bambergernek, az egykori zsidóhitű, mainzi német szabadelvű képviselőnek ismeretlen naplóit, melyből világosan kiderül, hogy ///. Frigyes német császárnak, II. Vilmos édesapjának Ludvig Bamberger volt belső tanácsadója és meghitt bizalmasa. Ludwig Bamberger olyan irányban befolyásolta a későbbi német uralkodót, hogy az teljesen a szabadelvű eszmék barátja lett és hogyha uralkodása nem 99 napig tart, hanem hoszszabb ideig maradhat trónon, az európai reakciót ez a német császár sarkaiban döntötte volna meg. Ludwig Bamberger, mint a naplóból kiderül, német külügyminiszternek is ki volt szemelve, mert úgy a császár, mint a császárné feltétlenül megbíztak benne. II. Frigyes császár zsidóbarát nyilatkozatai és antiszemita-ellenes kifakadásai arra az áldásos befolyásra vezethetők vissza, melyet Bamberger a német császárra tett. A német császár ״ kedves barátom“ megszólítással írt neki több levelet, a császárné pedig „Kedves szomszédomnak“ nevezte Bamberget, kinek most közzétett naplóiban megoldódik a rejtély, mely 111. Frigyes császár alakját körülvette ... — Tea-délután. Nagyszabású, fényes sikerű tea-délután volt e hó 15-én délután a Bristol-szálloda összes termeiben. Mint az előző években, az idén is dr. Hevesi Simonné és özv. Ungár Lipótné úrhölgyek rendezték a numerus clausus áldozatainak, a külföldön nyomorgó diákoknak segítésére. A rendező úrnők buzgalma és lelkes fárado zása a fővárosi zsidóság elitjéből hölgy* bizottságot alakitott s igy elérte, hogy ez a tea-délután még fényesebb és sikeresebb volt az előbbi évek jótékonycélu összejöveteleinél. Az összes termek megteltek válogatott közönséggel. A tea-délutánon mindvégig a legjobb hangulat uralkodott. Kitűnő zene volt. Pompás szórakoztatásul szolgált a Belvárosi Divatház tavaszi divatrévéjének bemutatása is. Késő estig maradt együtt a társaság. Befejezésül dr. Szabolcsi Lajos lelkes beszédben köszönte meg a rendezőknek s a közönségnek a támogatást, melyet a diákoknak nyújtottak, s kérte a jelenlevőket, hogy úgy távozzanak, mint a diáksegítés ügyének apostolai. A teadélután tekintélyes összeget jövedelmezett a bujdosó diákok részére. A megjelentek közt voltak: Stern Samuék, Vészi Józsefék, Dési Gézáék, Schlesinger Jánosék, Fritz Zsigmondné, Havas Miksáné. Az Omike Hitvédelmi Szövetsége febrár 19-én, pénteken este 3/4 7 órakor tartja írásmagyarázati előadását a Pesti Szr. Hitközség székházának dísztermében (VII.* Sip-utca 12. II. em.) Előadó: dr. Groszmann Zsigmond rabbi; az érsekrészeket Kahuna Adolf kántor látja el. ״ TIVOLI MOZGÓ. Tel.: Automata 230—49. VI״ Nagymező-u. 8. Február 18-tól, csütörtöktől: ״ Dirigible*‘. — ״ A levegő királyai.* Hangos világattrakció 10 fejezetben. Jack Holt, Ralph Graves, Fay Wray. — ״ A tangókirálynő.״ Egy spanyol táncosnő szerelmi élete hangosfilmen, 8 fejezetben. Mae JMurray: Hangoshiradó. Előadások kezdete: köznapokon 4, 3/47, 1/210, vasárnap 2 órától folytatólagosan. Az első előadás — vasárnap a 2 órai is — mérsékelt helyárakkal. Gyermekek az első előadáson —a télszó szerinti helyre — 80 fillért fizetnek. Vasárnap délelőtt 10 és V:» 12 órai kezdettel hang״» Miki és Burjeszkmatiné olcsó helyárakkal! Aki gyermekének kellemes, szórakoztató, szellemben megírt ovasmánnyal akar kedveskedni, az vegye meg a ״____________Ty״ av! «r8tt.ií*tín^t*.Me»rendleltító a kiadónál: Ecksie ?^dj*PP8t׳ VII״ Kazinczy-att a 27. számra 80 fillér. Iskoláknak és kereskedőknek árengedmé n.Queu168, szorajcoztató, zsl״ zsidó mesefüzet