Egyetemes Filológiai Közlöny – XXX. évfolyam – 1906.
IV. Philologiai programm-értekezések - Gácser József: Gaal György élete és munkássága. Major Károly
emberiséget akarja boldoggá tenni, és nem tudja megkeresni elsősorban a maga és családja számára a mindennapi kenyeret, minek következtében gyermeke, neje éhen halnak, elzüllenek. (45. 1.) Nem érdektelen végül, mit egyik-másik idegen költő hatására nézve állít az értekező, hogy a mű némely részlete Dickens, Byron és Shakespearevonásokat tüntet föl. Mindent összevéve pedig, a szóban forgó értekezés, úgy látszik, hivatva van Petőfi sokat tárgyalt művét, a megnyilvánult eredeti fölfogásnál fogva, egészen új világításba helyezni. (Gyöngyös.) MAJOR KÁROLY. 11. Gácser József: Gaal György élete és munkássága. (Soproni kath. főgimn. 3—49. 1.) — Gaal György gyet rendszerint röviden végez az irodalomtörténet, fölemlítve nevét azok között, kik a népköltészet termékei iránt először érdeklődtek nálunk. Pedig más tekintetben is érdemes figyelmünkre és hálás kegyeletünkre. Az ő pályája és élete, egész munkássága megható példája az erős fajszeretetnek, melyet még a kedvezőtlen viszonyok sem hidegíthettek el. S értekezőnk épen ezt a vonását emeli ki különösen a németül író, de minden ízében magyarul érző, magyar származású tudós működésében, kit végig kísér gyermekéveitől végső lehelletéig. Másrészt a kegyelet jellegével is bírnak sorai, minthogy halálának ötvenéves fordulója alkalmából emlékezik meg működéséről, elsősorban azon érdemeiről, melyeket drámairodalmunknak a külföldön való ismertetésével szerzett. Amint Bécsbe távozott ugyanis, élénk összeköttetésbe jutott nemcsak a császzávárosban tartózkodó magyar írókkal, hanem az itthoniakkal, közülök pedig a legbensőbbe Kisfaludy Károlyijal. Nemcsak buzdította Kisfaludynkat Goethe tanulmányozására, hanem több drámáját le is fordította németre. (A tatárok Magyarországon; Ilka.) De nemcsak a Kisfaludyra gyakorolt hatást ismerteti, hanem érinti azt a viszonyt is, melyben Toldyval és Horvát Istvánnal állott. Amazt bevezeti a külföldi irodalmak ismeretébe s főleg esztétikai nézetei kialakulására hat fejlesztőleg; ezzel pedig csak korábbi barátságát újítja föl, s vele szemben már inkább maga fogad el amattól hatást, a mennyiben, mint talán nem is helytelenül vélekszik Gácser, bizonyos tévedései nem csupán a túlságos fajszeretetből származnak, hanem egyszersmind visszavezethetők az ábrándos lelkű Horvát hatására. Érinti végül szerzőnk Gaalnak ama nem csekély értékű munkásságát is, melyet a népmesék és közmondások gyűjtése körül kifejtett, valamint fölsorolja a Gaal neve alatt megjelent, vagy kéziratban hátramaradt munkákat, a nélkül, hogy részletesebben szólana is róluk. Ezt azonban nem szemrehányásképen mondjuk, mert ily módon munkája végtelenül hosszúra nyúlna s a czélt mégsem szolgálná. Az anyag elrendezése nem logikus. A bevezetésben kiindul ugyanis a romanticzizmus nyomán támadt népies irányú törekvések vázolásából, ennek keretében ismerteti Gaalnak a népmesék gyűjtése körüli fáradozását, és ugyanezt teszi az értekezés befejező részében. Pedig, ha az életrajz egymásutánjában halad, alkalmasan sorát kerítheti, hogy Gaal munkásságának ezen ágát is tárgyalhassa, amit a végén meg is tesz. (Gyöngyös.) MATOR KÁROLY.