Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXV. évfolyam – 1911.

II. Hazai irodalom - Ujvárossy Szabó Gyula: A magyar verses oktató költészet története 1772-ig. Alszeghy Zsolt

hanem e hibákkal bizonyítjuk be azt, hogy Radics kiadása nemcsak hézagpótló, nemcsak teljes és csoportosításában új, hanem föltétlenül megbízható és pontos is. (Temesvár.) GÁLOS REZSŐ: Ujvárossy Szabó Gyula : A magyar verses oktató költészet története 1772-ig­. (Függelékül Pécsi János Oeconomia conjugalis cz. éneke.) Bpest, 1910. Athenaeum nyomása. 8-r. 168­1. Irodalmunk történetének vizsgálatánál a műfajok fejlődésének megfigyelése nem kevésbbé mélyen világít be a nemzeti szellem fejlődésébe, mint a többi szokásos szempont követése; e mellett az a sajátos haszna van az ilyetén összeállításnak, hogy a műfaj fejlő­dését sokkal világosabban állíthatja az olvasó elé, mint a korszakok szellemi áramlatai szerint haladó irodalomtörténet. Megvan azonban ennek a tárgyalási módnak az a veszélye, hogy a sok egyéni alko­tást nem tudja a vizsgálódó olyan szerves egységbe kapcsolni, mint a másik módszer embere, a­ki viszont a műfajok szempontjáról sem feledkezik meg soha. Megvolt ez a hiba abban a kis füzetben, mely néhány évvel ezelőtt az óda fejlődésének menetét igyekezett meg­világítani, s megvan itt, Szabó Gyula könyvében is. Elismerjük, hogy ez a veszély ép az oktató költészet fejtegetésénél a legelkerülhetet­lenebbnek látszó­ készséggel valljuk be azt is, hogy Szabó ezt a hiányt azzal pótolja, a­minek a mi természetes követelésünk bevál­tása mellett nem felelhetett volna ily pontosan meg, hogy az egyes költői darabokat minden oldalról, minden hozzájuk fűződő kérdést tárgyal vagy legalább is érint. Rövid bevezetése azonban nem vallja meg eléggé szabatosan, hogy mit foglal írónk az oktató költészet fogalmában össze; csak azzal vet világot felfogására, hogy a líra körébe sorozza. A mesét, parabolát, stb. nem veszi be a fogalomba s tárgyalás nélkül hagyja a kezdetleges drámai alkotások oktató irá­nyát is, pedig pl. a Dézsi felfedezte zsidó-keresztény vitadráma k­­épen csak párbeszédes eltagolásával tartozik az iskolai drámák sorába, a Bernáth is közölte protestáns dráma2) határozottan említendő lett volna, ha Adami Múzsa vetélkedéseit értekezőnk figyelembe vette.3) De ezt a kettőt még a lírára vonatkozó kijelentésével okolhatná meg értekezőnk, bár ez esetben sok tárgyalt oktatóvers szólna ellene, de Borsáti Ferencz latin Metamorphosisának magyar részeit, Foktövi János verseit Az eviber életének eredetiről, természetiről, állapattjáról írattatott köniv­ből, Péchi Lukács versecskéit, és a hitvitázó irodalom sok termékének prózai szövege közé iktatott oktató verseket (külö­nösen Czeglédi Istvánéit) sajnosan nélkülözzük a könyvben tárgyal­tak sorából. Pedig az efféle műfaj szerint haladó tárgyalásnak egyik Akad. Ért. 1908. 610. 1. 2) Bor és víz dics. R. M. Kt. (t. i. a régibb feldolgozás megemlítésére gondolok.) 3) Elkerülte ennél figyelmét a Múz. kvt. Colloquium Martis et Mercurii cz. érdekes XVII. sz.-i latin kézirata. (Fol. Lat. 189.) Egy jezs. drámánk is van latin nyelven Mercur házassága a Philologiával cz., mely azonban valószínűleg magyarul is színre került.

Next