Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1970 (12. évfolyam, 1-17. szám)
1970-05-30 / 9. szám
m EGYETEMI étLAPOK ] AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA1. ÉVFOLYAM SZÁM: 170. MÁJUS 30. E Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Tanácsának nyilatkozata A magyar ifjúságot és a magyar diáktársadalmat mélyen felháborítja, hogy az USA csapatai a DKÁzsiai reakciós erőkkel együttműködve, széles intervenciót indítottak a függetlenségéért küzdő kambodzsai és laoszi nép ellen. Az amerikai imperializmus Vietnamban elkerülhetetlen veresége közeledtével egyenes arányban növekvő elszigeteltségből, katonai és morális kríziséből újabb gyalázatos, egész Indokínára kiterjedő agreszszióval akar kilábolni. A magyar diáktársadalom egyhangú véleményét és érzéseit kifejezésre juttatva: — a legerélyesebben tiltakozunk a humanizmus, az emberi haladás és a népek önrendelkezése eszméinek és gyakorlatának, a nemzetközi jog alapvető normáinak újabb szembetűnő sárbatiprása ellen; — határozottan elítéljük az agresszió kitervezőit, végrehajtóit és haszonélvezőit; — szolidaritásunkat nyilvánítjuk az agresszió ellen küzdő indokínai népek széles tömegeivel és az őket támogató amerikai antimilitarista diákmozgalommal; — felhívással fordulunk a magyar és a nemzetközi diáktársadalomhoz, hogy — fejezze ki felháborodását és tiltakozását — használja fel a rendelkezésére álló eszközöket az indokínai népek győzelmének elősegítése érdekében. Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Tanácsa SAJNOVICS EMLÉKEZETE Kétszáz évvel ezelőtt, 1770-ben jelent meg meg Koppenhágában és Nagyszombaton Sajnovics János latinul írt munkája, a ,,Demonstratio I. Idioma Vngarorum et Lapporum idem esse” (Bizonyítása annak, hogy a magyarok és lappok nyelve azonos). A mű megjelenésének 200 éves évfordulóján emlékeztek Székesfehérváron május 12—14-én a hazai és külföldi nyelvészek Tordas község szülöttjére, a csillagászra, az elméleti matematikusra, a magyar összehasonlító nyelvtudomány úttörőjére. A három napos Emlékünnepély és Tudománytörténeti Szimpózium programja gazdag volt. Lakó György „Sajnovics és a Demostratio”, Bárczi Géza „A nyelvtudomány-történet elvi kérdései”, Benkő Loránd pedig „A magyar nyelvtudomány Sajnovicstól napjainkig” címmel tartott előadást. Ezeket hozzászólások és konzultációk követték. A második nap programjai között szerepelt annak a megvitatása is, hogy miért éppen Sajnovics idejében vált időszerűvé a nyelveknek, s konkrétan a magyar nyelv eredetének kutatása. Érdekes színfolt volt Hammerich professzor hozzászólása, aki a Dán Akadémia képviseletében latin nyelven — úgy, ahogy Sajnovics itt — üdvözölte a résztvevőket. Bergsland, norvég lappológus pedig magyar nyelven emlékezett meg Sajnovics s a tudományos expedíciójuk norvégiai utazásáról, és sok érdekes részlettel egészítette ki az eddigi ismereteinket. A harmadik napon a résztvevők ellátogattak Tordasra, ahol megkoszorúzták Sajnovics szülőházát, s megtekintették az emlékszobát, amelyet erre az alkalomra a lakásán rendezett saját gyűjtéséből Csongor Zoltán Mihály, helybéli plébános. Ő az, aki odaadással s emberi szeretettel gondozta, gyűjtötte, ápolta s ébren tartotta Sajnovics emlékét s hagyatékát. (Őt viszont „elfelejtették” meghívni az emlékünnepélyre!? ) Az első előadást Lakó György tartotta Sajnovics életútjáról, fejlődéséről, tudományos munkásságáról és annak értékéről. Hadd idézzük az előadás befejező részét, amelyben emberi tisztelet, köszönet és melegség hangján szólt a nagy magyar tudósról: „Az igazi, mélyreható szellemi munka nem fér össze a zajjal, a csendben folyó munka viszont sokszor marad észrevétlenül és méltánylás híján. Szerényen és csendben végezte munkáját Sajnovics is; nem csoda, hogy életében nem kapott érte babérkoszorút. Pedig nemzeti létünk és az általános emberi tudás szempontjából nincs jelentőség híján az olyan, szerű munka, amilyenre Sajnovics oly szép eredménnyel vállalkozott. Helyesen állapította meg 1842-ben egy akadémiai bizottság: „nekünk nincsenek tengereink, és tengerentúli gyarmataink, mellyekre tudományos expeditiokat küldhessünk, s az egyetemes tudományosság körét tágíthassuk’ nincs sem északi, sem déli földsarkunk, melly körül felfedezőnket utaztassuk, hogy bámulásra és tiszteletre bírják a népek sorát. Eredetünk s nyelvrokonaink azon sarok, melly körül tehetünk, és csak mi tehetünk felfedezéseket, s ha mindent nem akarunk idegenektől várni — s várni siker nélkül — tennünk kell is.” Amit ez a jelentés állít, azt Sajnovics már 70 évvel korábban megsejtette, igaz, hogy nekünk tengereink akkor sem voltak, s nagy távolságokra tudományos expedíciókat mi akkor sem küldhettünk. Sajnovics esetében segített azonban a nemzetközi összefogás! A norvégok adták a tengert, a hajót, s hazájukban a baráti fogadtatást. A dánok adták a tudományos ösztönzést és az anyagi eszközöket. Svéd-, német-, finn- és oroszországi tudósok pedig a Demonstratióban kifejtett megállapítások gyarapításához járultak hozzá korábbi tudományos kutatásaik eredményei útján. Így végzett végül temérdek nehézség ellenére is sikeres munkát az a magyar tudós, akinek az emlékét ma itt ünnepeljük, s így született meg az a tudományos mű, mely mai tudományos fejtegetésünk középpontjában áll.” Összegyűltek a nyelvészek , magyarok és külföldiek: Finnországból, Svédországból, Norvégiából, Dániából, Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Németországból, USA-ból. Tanácskoztak, beszélgettek, emlékeztek Sajovicsra s korai követőire. Így lett ez az emlékünnepség „méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjel”, megadta — megadhatta — a világ, a haza. Móser Zoltán Hazai és külföldi vendégek egy csoportja Bárczi Géza és Lakó György egyetemi tanárok MUNKA ÉS JÁTÉK (2. OLDAL) ALKOTÓKÖRI OLDAL (3. OLDAL) Sport (6. OLDAL) SUB AUSPICIIS REI PUBLICAE POPULARIS kitüntetéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták P. Kovács Ferencnél, Wittman Gizellát Felemelő és megtisztelő esemény színhelye volt május 20-án egyetemünk tradicionális aulája. Díszközgyűlésen a bölcsészettudományok doktorává avatták P. Kovács Ferencné, Wittmann Gizellát. Az avató közgyűlésen megjelent az Elnöki Tanács képviseletében Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes. Benkő Loránd rektorhelyettes ünnepi megnyitó szavai után Székely György professzor, a BTK dékánja ismertette az avatandó pályafutását, tudományos munkásságát, s azt, hogy a bölcsészettudományi kar javaslata alapján, az Egyetemi Tanács felterjesztésére, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatával hozzájárult a jelölt sub auspiciis Rei Publicae Popularis kitüntetéses bölcsészettudományi doktorrá avatásához. Az avatás és ünnepélyes eskütétel után Ortutay Gyula ünnepi szavai következtek, majd átnyújtotta a Népköztársaság címerével ékesített aranygyűrűt P. Kovács Ferencné doktornak. MINDENKINEK! Az ELTE KISZ VB felhívással fordul valamenyi hallgatóihoz! Csatlakozz az árvízkárok helyreállítására és a károsultak segítségére indult országos öszszefogáshoz! Segítségünk hatékonyságát a gyors jelentkezés és a szervezettség biztosítja. A jelentkezőket központilag osztjuk el az országos szükségleteknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a Szabolcs megyében szervezett építőtáborokon kívül lehetővé kell tennünk az ország különböző részein folyó, népgazdaságilag szükséges munkák zavartalan lebonyolítását és az árvíz sújtotta lakosság segítésének valamennyi számbajöhető formáját. A munkák fajtái: 1. Védekezés. 2. Helyreállítás. 3. Házgyári munka. 4. Mezőgazdasági munka. 5. A kitelepített gyermekek felügyelete, fiatalok tanulmányokra való felkészítése. Az egyetemi építőtábor teljes nyereségét az árvízkárok helyreállítására juttatja el. Jelentkezni az alábbi időpontokra lehet: 1. VII. hó első fele. 2. VII. hó második fele 3. VIII. hó első fele. 4. VIII. hó második fele. Fiúkra, és lányokra egyaránt szükség van! A jelentkezés során több turnus is megjelölhető. A jelentkezés módja: írásban, a pontos lakcímet (telefont) feltüntetve, orvosi engedéllyel ellátva. Cím ELTE KISZ Bizottság (Balogh András) Bp. V. Egyetem tér 1—3. Nyomatékosan felhívjuk a jelentkezők figyemét, hogy a központi elosztásnak vessék alá magukat, az országos erőfeszítések csak összehangoltam, tervszerűen hoznakeredményt! Bp. 1970. május 28. ELTE KISZ VB