Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1974 (49. évfolyam, 1-21. szám)

1974-04-29 / 8. szám

EGYETEM LAPOK AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA A forradalmi ifjúsági napok során, melynek gerincét tava­szi forradalmi évfordulóink adják, az egyetemi szinten szervezett, nagy, központi ese­ményeken kívül kiemelkedő volt az a felszabadulási ün­nepség, melyet a TTK KISZ- bizottsága rendezett. Aki a Gólyavárat ismeri, tudja, hogy kb. hatszáz ember kell a „megtöltéséhez”; nos, ez sike­rült az idén április 3-án. Ar­ról, hogy ez hogyan sikerült, Ádám Ferencet, a kari KISZ- bizottság szervező titkárát kérdezem. — Régóta foglalkozunk a TTK KISZ-ben azzal a kér­déssel, hogyan lehetne nem­zeti ünnepeinket az eddi­gi hagyományos formáktól el­térően, a résztvevőket aktivi­zálva ünnepelni. Egyik lehető­ségünk : változatos formá­kat kidolgozni az egy terem­ben zajló, a hagyományoshoz közelálló, típusú ünnepségre, a másik pedig pl. a csillagtúra, amely szintén az ünneplés egyik formája. A hagyomá­nyos ünnepségeknek 3 moz­zanata van, ami miatt elég unalmasak lehetnek. Az egyik az ünnepi beszéd és annak jellege, a másik az ezt követő műsor, a harmadik pedig a résztvevők passzivitása. — Mit és hogyan változ­tattatok? — Ahhoz, hogy bármit is tudjunk változtatni, szüksé­ges volt, hogy az ünnepség megrendezését, szervezését tel­jes egészében átvegyük az állami vezetéstől. Ez két lép­csőben történt. Tavaly novem­ber 7-én félig, ami azt jelen­ti, hogy a KISZ saját prog­ramját (közös éneklést) bele­illesztettük az állami vezetés által rendezett ünnepségbe. Az április 4-i megemlékezést már teljes egészében a KISZ szer­vezte a dékán anyagi támogatá­sával (dekoráció stb.). Az ünnepi beszédek fő problémája az volt, hogy évenként ismétlődve hallottuk lényegében ugyanazt- más-más szónok előadásában. Az idei április 4-i beszédet a KISZ agit-prop. munkacsoportja szerkesztette, arra irányítva a figyelmet, hogy felszabadulá­sunk ünnepe mit jelent ma, hogyan hat az emberekre és melyek a mai konkrét politi­kai feladataink. A műsort — akármilyen jó is volt — eddig szinte „végigszenvedtük”. Ezen úgy segítettünk, hogy a közel 600 résztvevőt aktív részesé­vé tettük oly módon, hogy a Balassi Bálint szavalókör tag­jainak szavalatai között 1—1 mozgalmi dal eléneklésére ke­rült sor. Ez és az ünnepség előtti éneklés jelentett lénye­gében a hallgatók és oktatók aktivitását is. Ezt megelőzte azonban a szervezés, a moz­gósítás, melyet az alapszer­­vezeti szervező titkárok vé­geztek. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a technikai elő­készítéssel egy nagyobb cso­portot, pl. egy alapszer­vezetet érdemes megbízni, pl. toreny­­rendezés, dekorálás. — Hogyan lehet tovább fej­leszteni ezt az ünneplési for­mát? — Úgy vélem, ez az ünnep­lési forma is olyan, melynek valamennyi ünnepélyünkön való ismételgetése veszélyek­hez vezetne, unottá válna, ezért évente csak egyszer, áp­rilis 4-én kívánunk így ün­­­nepelni. Többi ünnepségeink formáit tovább tervezzük és keressük. A TTK KISZ-esei mertek újítani. Azt hiszem, sikerült, hiszen a hallgatókon kívül ok­tatók és dolgozók is egy aktív ünneplés jó érzésével tá­voztak. A hangulatot néhány fény­képpel idézzük fel. —régóta— ÜNNEPELNI? AKTÍVAN! „Zengjük a dalt...” A komoly, de nem komor elnökség EGYETEMISTA HÁZASPÁROK Ez év februárjának 28-ik napján — az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Ta­nács felterjesztésére — a Mi­nisztertanács pozitív döntéseie egész sorát hozta az egyete­mista és főiskolás házaspárok helyzetének javítására. Szer­kesztőségünk ebből az alka­lomból kereste fel az OIOT egyik illetékesét, Budai Gyu­­láné szakreferenst, s érdeklő­dött a hallgatókat meglehető­sen közelről érintő határoza­tokról. Beszélgetésünk legelején az OIOT illetékese megemlítette, hogy az egyetemista és főis­kolás házaspárokra vonatkozó határozatok a magyar felső­oktatási intézményekben nap­pali szakon tanuló diákság két százalékát érintik csupán. Az EL szerkesztősége nevében megkockáztattuk erre azt a választ, hogy aktuálisan lehet hogy csupán 2%, de poten­ciálisan bárki lehet érintett, érdekelt az ügyben ... Mi­után ebben egyetértettünk, Budai Gyuláné azzal folytatta, hogy a társadalombiztosítás­nál kezdve két jó hírrel is szolgálhat. Az egyik: a jövő­ben saját jogon lesz betegbiz­tosításuk a diák házaspárok­nak, s nem szüleik, eltartóik jogán. Természetesen a mun­kabér jellegű juttatásokban — ilyen a táppénz és a gyermek­­gondozási segély — továbbra sem részesülhetnek. Bár az utóbbi kijelentés nem ilyen egyértelműen igaz, de erről később! Az is természetes to­vábbá, hogy az anyasági és csecsemő'ke'engye-segély meg­illeti az egyetemista házaspá­rokat — tehát a mindenki számára egységes 2500 forint. A minisztertanácsi döntés tartalmazza még ezen a téma­körön belül azt a követel­ményt, hogy a családi pótlék­ra jogosultságot is terjesszék ki az említett családokra. Ma­gyarán ez azt jelenti, hogy a nappali tagozatos diák házas­párok egy gyerek után is meg­kapják a családi pótlékot! Új besorolás Eddig a szülők­v eltartók anyagi helyzete után soroltak be mindenkit, s a diákjóléti bizottságoknak joguk volt egy kategóriával feljebb vagy lej­jebb sorolni a hallgatókat. Most a határozat szerint e gyakorlat módosítása szüksé­ges. Diák házaspárok esetében ez úgy néz ki, hogy az egy családtagra jutó jövedelem megállapításánál mind a férj, mind pedig a feleség család­jánál figyelembe kell venni a még tanuló házaspárok gyer­mekét! Mindezen felül a diák házaspárokat automatikusan egy kategóriával lejjebb kell sorolni ... De még itt sincs megállás! A diákjóléti bizott­ságok — jogaik értelmében — a besorolási javaslatoknál még egy kategóriával emelhetik vagy csökkenthetik a besorolás fokát. Az ES szerkesztősége nevé­ben őszintén örültünk ennek a határozatnak — s reméljük az egyetemista és főiskolás hallgatóság nevében is —, de Buktai Gyuláné fügrelemre is tett, mert volt még jó hír a tékájában. Emlékeztetett a gyermekgondozási segély kér­désének függőben hagyására! Most érkeztünk el — a szo­ciális témán belül — ehhez a kérdéshez. Köztudott, hogy a szülési szabadságon levő egye­temista kismamák részére ed­dig 5, illetve 6 hónapig folyó­síthatták az ösztöndíjat, azaz a tanulmányi jutalmat és a szociális segélyt. Most mind­ezt 12 hónapon keresztül kap­ják az egyetemi vagy főisko­lai tanulmányaikat egy évre abbahagyó kismamák. Lénye­gében tehát ez helyettesíti a gyermekgondozási segélyt az egyetemi hallgatók esetében. Kollégiumon belül? A kényes témák közt is a legkényesebb a „koleszügy” volt nemzedékeken át. Akkor is, mikor még nem volt „di­vat” az egyetemisták közti há­zasság, s szintúgy napjaink­ban, mikor jó néhány példa akad rá. Volt alkalmunk be­szélni — az EL szerkesztősé­ge nevében — olyan házaspá­rokkal, akiket — szó szerint — kiraktak a kollégiumból, mert házaspárok voltak; olya­nokkal, akiket megtűrtek ugyan a falak között, de ár­gus szemekkel lesték látoga­tási időn túli találkozásaikat a lakószobában, aztán még olya­nokkal, akik , albérletben ten­gődtek csecsemőjükkel s sze­relmükkel. .. Nos, e témán belül is van néhány biztató újdottság! Például: a Minisz­tertanács döntése felhívja az illetékesek figyelmét, hogy az érintett házaspárok együttla­kását elsősorban a kollégiu­mon belül kell megoldani. Ahol erre nincs mód, ezek­nek a családoknak is folyósí­tani kell azt a 150 forintos lakbértámogatást, amelyet az I., illetve a II. kategóriába tar­tozó­­ kollégiumi ellátásban önhibájukon kívül nem része­sülő — hallgatók részére ed­dig is folyósítottak. Indokolt esetben a gyermektelen há­zaspárokat is megilleti ez az összeg. Csak az nem tisztázott tény, hogy a családot mint „olyat” vagy a férjet és a fe­leséget külön-külön megillető összegről van itt szó ... Ami nem mindegy! Számos egyetemi hallgató tanul a lakhelyétől távol. A múlt év szeptember 1-től évi ötszöri 50%-os utazási ked­vezmény illeti meg őket. A közalkalmazottak gyermekeit pedig ezenkívül a szülők után az 50%-os kedvezményt biz­tosító igazolvány. Eddig az volt a helyzet, hogy két egye­temi hallgató közti házasság­­kötés esetén e kedvezmények egy részétől automatikusan elestek a fiatalok. Ezentúl vi­szont a közszolgálati alkalma­zottak gyermekeinek járó 50%-os kedvezmény a házas­ságkötés után is megmarad. Az évi ötszöri félárú jeggyel való utazásnál pedig a házas­párok a nekik tetsző útvona­lat jelölhetik meg így aztán nem fordulhat az a korábbi furcsa helyzet elő, hogy a Győrből való fél­­­és a Békés­(Folytatás a 2. oldalon.) Éljen az alkotó értelmiség! — íme az egyik jelszó a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága má­jus 1-i jelszavai közül. Egyetemünk szellemi dolgozói, akik egy sorban haladnak az ünnepi felvonuláson a munkásokkal, a parasztokkal, tanulófiatalokkal — a szocialista értelmiség­i derékhadába tartoznak. Nincsen munkájuknak szinte egyetlen olyan területe sem, amely közvetlen vagy közvetett módon ne kapna anyagot az élet más területein dolgozóktól, s nem hatna vissza ugyanilyen módon azok mindennapi tevékenységére. Igaz, sokszor a kapás és adás nem tudatosul eléggé. Né­ha el-elvékonyodik ez a társadalmi felelősséget adó kapcsolat. A párt jelszava tehát nem véletlenül hang­súlyozza az alkotó értelmiség megbecsülését! Csakis a társadalmi elkötelezettségű tudósi, tanári tevékenység jelenthet szocialista társadalmunk számára igazi alkotó értelmiségi munkát. FÖLVONULÓK FIGYELEM! AZ ELTE GYÜLEKE­ZŐ HELYE A DEMBINSZKY UTCA 12-ES SZÁMÚ HÁZ ELŐTT LESZ MÁJUS 1-jéN DÉLELŐTT 10 ÓRA­KOR. (Fotó: Kiinda Lajos) Levél a KISZ-alapszervezetek titkáraihoz A KISZ KB Intéző Bizottsága az 1974/1975-ös moz­galmi év teendőivel, az egyéni feladatvállalásokkal kap­csolatban levéllel fordult valamennyi alapszervezeti tit­kárhoz, melyet ezúton adunk rövidítve közre. „Kedves Titkár Elvtárs! A központi bizottság február 27-én felhívta a KISZ valamennyi tagját, alapszervezetét és bizottságát, hogy a VIII. kongresszus határozatainak teljesítésével, a szo­cializmus építésében elért újabb eredményekkel tegyék emlékezetessé hazánk felszabadulásának 30. évforduló­ját, és most már hozzátehetjük: az MSZMP XI. kong­resszusának köszöntését Azt szeretnénk elérni, hogy a jubileumi mozgalmi évben a korunk forradalmiságáról folytatott viták tettekben nyerjenek igazi értelmet, hogy minden KISZ-szervezetben fellendüljön a KISZ-tagok aktivitása, növekedjen az alapszervezetek öntevékeny­sége és harcos, politikai kiállása.” Ennek érdekében a KISZ KB felszabadulási be­számoló tartását javasolja. M­­i a felszabadulási beszámoló lényege? „Az, hogy minden KISZ-tagnak legyen a taggyű­lés vagy a KISZ-csoport által elfogadott egyéni válla­lása, megbízatása, s annak teljesítéséről a mozgalmi év végén, tehát 1975. tavaszán számoljon be a közösség­nek. Milyenek legyenek a KISZ-tagok egyéni vállalásai, megbízatásai? A felszabadulási beszámoló sikeres teljesítése min­den KISZ-tagtól azt kívánja, hogy tevékenyen részt vegyen a közösség életében, és rendszeresen tovább­képezze magát. A lényeg az, hogy mindenki képességei és lehetőségei szerint tegyen többet a közösségért és önmagáért, így tehát az egyéni vállalások és megbíza­tások alapvetően kétirányúak lehetnek: a) A közéleti, politikai aktivitás elsőszámú színtere: a becsületesen, a legjobb képességek szerint Végzett munka és tanulás, a szocialista munkaverseny, a KISZ- tagok politikai érzékenysége és vitakészsége. Az, hogy ne tűrjenek meg szó­ nélkül elveinktől idegen megnyil­vánulásokat a környezetükben, harcoljanak a hanyag­ság, a fegyelmezetlenség, a közömbösség, az önzés, a kispolgári, nacionalista gondolkodás ellen., Aki ezt te­szi, az megfelel a KISZ-tagsággal járó követelmények­nek. Sokfajta vállalási lehetőséget nyújt a központi bi­zottság és a KISZ-bizottságok által meghirdetett 1974—75. évi átalános és egyes rétegekre vonatkozó ak­ciókban, mozgalmakban, és azok előkészítésében való részvétel. Sok KISZ-tag tehet olyan vállalást, amelyeket a KISZ keretein kívül végzett közéleti tevékenységgel teljesít. Ilyen lehet az úttörővezetés, aktív részvétel az ifjúsági klub irányításában, a tanácstagi feladatok tel­jesítése stb. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next