Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1984 (26. évfolyam, 1-20. szám)

1984-03-26 / 5. szám

Approximation Theory (Selected Papers) Szerkesztette: Tandori Károly Alexits György a magyar matematika illusztris, iskola­teremtő egyénisége volt. Ne­vét elsősorban approximáció- és sorelméleti eredményei tet­ték világszerte ismertté. E kötet Alexits György approximáció elméleti és újabb sorelméleti cikkeit tartalmaz­za, így az olvasó ezen írások és a korábban angol és orosz nyelven is megjelent „Kon­vergenzprobleme der Ortho­gonalreihen” című monográ­fiája alapján teljesebb képet kaphat a tudós munkásságá­ról. A válogatott cikkeken kí­vül a kötet ismerteti Alexits György tudományos tevé­kenységét, tartalmazza mun­káinak teljes jegyzékét, és a „Megjegyzések” című részben foglalkozik a bemutatott eredmények hatásával, to­vábbfejlesztésével is. A könyv elsősorban azok­nak a matematikusoknak a körében tarthat számot ér­deklődésre, akik approximá­cióelmélettel, Fourier- és ál­talános ortogonális sorokkal és általában a kifejtések el­méletével foglalkoznak. (Aka­démiai Kiadó) szén egyéni utat követő alak­ja. A Pont és ellenpontban olyan regényt alkotott, amely őrzi a tizenkilencedik századi angolszász realizmus hagyo­mányait, de a modern próza eredményei is ott munkálnak benne. Regényében az értelmi­séget vonultatja fel — min­dig is az értelmiségi lét volt fő élményanyaga —, de az angol intelligencia ezúttal nem sze­repjátszó művészetutánzatok, önmagukba révült holdkóro­sok, valódi és álkretének sze­mélyiségében jelentkezik, ha­nem sokágú és átgondoltan ér­vényes magatartásváltozatok­ban. A figurák sokaságát bo­nyolultan tudatos szerelmi, po­litikai, gondolkodásbeli kap­csolatok fűzik össze és távo­­lítják el. A nagy igényű, anyagdús regény negatív hit­vallás a világról a „rohadt húszas évek” végén, amelyet társadalmi mozgalmak, poli­tikai pártok nem menthetnek meg többé, amelyben maga az ember is rommá lett. For­dította: Látó Anna. (Európa). Utópiák igézetében „Sajátos orosz fejlődés” és az orosz regényforma a XIX. sz. első felében. Az Utópiák igézetében első fele az 1830—1850. közötti időszak orosz társadalmi struktúráját és eszmevilágát tárja fel — a tárgykörben ritkán tapasztalt szellemi fel­­készültséggel, árnyalt megkö­zelítéssel, igényes stílusban. A XIX. századi orosz kultúra egy történelmileg körülhatá­rolt szakaszának eredeti, mély és konzekvens magyarázatát adja — különös tekintettel az orosz és a nyugati társada­lomfejlődés különbözőségeire. Ebből a magyarázatból egyér­telműen következik az a szemléletmód, amelyet a szer­ző, Tallér Ferenc kettős gon­dolkodásnak nevez. A gondolkodás kettőssége a XIX. század első felének orosz regényeiben (ezzel foglalkozik a könyv második része) mint a formálás elve, a mű konsti­tutív eleme él tovább. Szám­talan variációban és bőség­ben, ahogy ezt a tanulmány­­kötet Lermontovról, Gogolról, Turgenyevről és Goncsarovról szóló fejezetei megmutatják. Egyben azonban megegyező­en: az orosz regény konstruk­ciós elve alapjában más, mint a nyugati polgári regényé, ezért egészen más úton köze­ledve lehet csak megérteni is. (Magvető) A magyar külpolitika útja Diószegi István történész professzor közel három évti­zed kutatói munkájának válo­gatott cikkeit gyűjtötte össze, A magyar külpolitika útja cí­­m­ű művében. A kötetbe fel­vett tanulmányok elemzik idősebb Andrássy Gyula kül­ügyminiszteri tevékenységét, Bismarck politikáját Magyar­­országgal kapcsolatban. Tisza István állásfoglalását az első Világháborúról. Olvashatunk a m­agyar marxista történetírás elvi és módszertani problémái­­ról. Molnár Erik történetírói tevékenységéről, a történetírás és publicisztika felad­atairól. A I kötetben olvasható tanulmá­nyok Diószegi Istvánt, mint hogy forrásanyaggal dolgozó elemzéseit árnyaltan megfo­galmazó, és élvezetes stílussal író történettudóst mutatják be. (Gondok­) Pont és ellenpont Aldous Huxley (1894—1963) A huszadik századi angol iro­dalom ma már klasszikus, égé- Kedvezményes üdülés Kellemes időtöltés juthat osztályrészéül annak, aki már­cius végéig nekiindul, hogy ismeretlen országrészeket fel­derítsen magának. Csak pénz és idő szükségeltetik a do­loghoz, no meg persze elha­tározás, hogy idén csak azért sem a főszezon zsúfoltságát vá­lasztjuk pihenésünk egyetlen lehetséges módjának. A Tour­­inform 10—25%-os kedvez­ménnyel serkenti az üdülés­szokásaikon változtatni kívánó embereket. Hétvégi kedvezményt kap­nak azok, akik az építészeté­ről híres Zalaegerszeget sze­melik ki úticéljukul. Értékes időtöltésre a város többféle in­tézménye is lehetőséget nyújt — a nevezetes Göcsej Múze­um, a Magyar Olajipari Múze­um, a Kisfaludy-Stróbl Gyűj­temény vagy a fazekasház. Ugyancsak ez vonatkozik a Kaposvárra utazókra, akik kö­zül a vizuális művészeteket kedvelők részint a Bernáth Aurél-kiállítást, részint a Mo­zi Múzeumot vagy a kvalitá­sos színházat tekinthetik meg. A kirándulni, lovagolni szere­tő közönségnek hétvégére Ta­­ta-Remeteségpusztát ajánlja az utazási iroda. Az üdülésre csábító helysé­gek sorát összeállítani is so­káig tart: Dobogókő, Visegrád, Gyöngyös, Sopron, Pécs (im­már három képzőművész ha­zája és műveinek gyűjtőhe­lye: Vasarely­é, Martyn Feren­cé, Amerigo Tóté), Keszthely, a gyönyörű, középkori atmosz­­férájú Kőszeg, a cseppkőbar­langrendszerről híres Aggtelek és környéke, Eresztvény, Pa­­rádfürdő a Mátra oldalában, Szentlélek a Bükkben, ugyan­csak ott Hollóstető és egyik új gyógyüdülőhelyünk, Dombó­­vár-Gunaras. Rothermel a BEAC-ban Az 1977/78-ban­­és 1978/79- ben bajnokságot nyert Újpesti Dózsa labdarúgó csapatának tagja volt Rothermel Ádám, aki 13-szor magára öltötte a címeres mezt is. Most egyete­mi együttesünkben folytatja sportpályafutását és ugyancsak szívesen segíti fiatalabb ka­pustársainak a felkészítését. Történelem és társadalom­kutatás Erdei Ferenc összegyűjtött művei Az életműsorozat jelen kö­tetével Erdei Ferenc szocio­lógiai, szociográfiai tanulmá­nyaiból, előadásvázlataiból kap sokrétű válogatást az ol­vasó, melyek nagy része nyomtatásban eddig még nem jelent meg. A parasztság és a falu fejlődését, gazdasági problémáit, a falukutató moz­galom szerepét, a szociológia elméleti kérdéseit elemző­boncolgató cikkek, nyilatko­zatok, hosszabb lélegzetű ta­nulmányok azt az utat mutat­ják, amelyet a szociográfiától induló Erdei Ferenc a szocio­lógiáig megtett. Az itt egybegyűjtött írások ismét azt igazolják — ha erre az igazolásra egyáltalán szük­ség van —, hogy szerzőjük a magyar szociológia történeté­ben is kiemelkedő helyet fog­lal el. (Akadémia Kiadó) A ház Fjodor Abramov „Fivérek és nővérek” című regényfo­lyamának befejező része A ház. Az előző három kötet hőseit, a Prjaszlin család tag­jait az előbbi kötetek színhe­lyével azonos helyen, Poka­sinóban, de mintegy húsz év­vel későbben láthatják vi­szont az olvasók. Az élet megváltozott, van mit enni és inni, van divatos ruha­autó, motor, új lakás. Problé­mák azonban most is akad­nak. Az emberek szemlélete, magatartása is megváltozott. És az új formák, szokások nem mindig előnyösek. A modern kor, a motorizá­ció mintha csökkentette vol­na a régi lelkesedést, az ön­zetlenséget, az önfeláldozó segítőkészséget, fegyelmet. És az ésszerűség, a józan meg­fontolás olykor csak keserves és kemény csatározások árán tud győzedelmeskedni, áttör­ni a szemellenzősség, vaska­laposság, a megcsontosodott bürokrácia bástyafalain. Az író kendőzetlenül, nemegy­szer fájdalmasan nyers őszin­teséggel, rendkívül figyelem­reméltóan ábrázolja a társa­dalomban s a családban le­zajló változásokat, a közössé­get és az egyént egyformán érintő gondokat, s próbál rá­mutatni arra, ami helyes és jó a mai megváltozott falusi viszonyok között és arra is, amin a további előrehaladás érdekében még feltétlenül változtatni kell. Fordította Antal Miklós. (Európa) KONZULTÁCIÓN A LENTI LAKTANYÁBAN Katonák között jártunk, emberek között, akik eleget tettek a felvételi bizottságok elvárásainak, és jövő szep­tembertől hallgatótársaink lesznek itt az egyetemen. Mindannyian nagyon örültek, mikor megkapták a felvételi értesítést, de mostanra már talán elhalványult bennük ez az öröm, mert ritkán és keve­set hallanak leendő környeze­tükről, hiszen nincsenek szá­lak, amelyek már most is kötnék őket ide. A katonai szabályokhoz való szükségszerű igazodás igénybe veszi az embert — kivált, ha ilyen fiatal — és nyomot hagy rajta, még ha múló is az. A katonai szolgá­latban eltöltött év objektív okoknál fogva kihatással van az első év tanulmányi ered­ményeire. S mivel ezt jól tudjuk, fokozott felelősséggel tartozunk az előfelvetettek­­ért! Felelősséggel már csak magunk miatt is, mert ne­künk sem lehet mindegy, hogy mit és hogyan gondol­nak majd a 0­ évesek, akik jövőre már környezetünk tagjai lesznek és akarva-aka­­ratlanul alakítják majd az egyetemi diákközösségek han­gulatát. Meg kell említenünk, hogy két éve még léteztek előfel­­vettekből álló egységek és ezek némi garanciát adtak arra, hogy az ide behívott 0­ évesek hallhassanak az egye­temről, a választott tudo­mányról. Átszervezések kö­vetkeztében új, a konzultá­ciók szempontjából nézve előnytelenebb helyzet kelet­kezett, így érthető, ha a TTK-s hallgatók és természetesen a kari KISZ-szervezet a koráb­binál is nagyobb fontosságú­nak tekinti az előfelvettekkel való rendszeres kapcsolattar­tást. Mindenekelőtt arra törek­szünk, hogy megtudjuk, hol töltik szolgálatukat előfelvett­­jeink. Erre az egyetlen mód az volt, hogy szüleiktől ér­deklődtünk levélben, mert hivatalos úton nem jutott el az egyetemre ez az informá­ció. (Kérdezhetnénk, hogy miért van ez így?) Ezután megkerestük a lenti alakula­tot — ahol a TTK-s előfelvet­tek katonáskodnak — és tár­gyalást kezdeményeztünk a laktanya vezetőivel elképzelé­seinkről. A tárgyalásokat kö­vetően szóban, majd szerző­désben is biztosították ne­künk a lehetőségeket arra, hogy konzultációkat tarthas­sunk a katonáknak, hogy szakkönyvekkel és egyéb egyetemi kiadványokat küld­­hessünk számukra. A problé­mát csak az okozta, hogy a dolgok elrendezése jóval hosszadalmasabb lett, mint kellett volna. Március tizedikén jártunk a laktanyában és találkoztunk a fiúkkal. Négyen voltunk négy szakterületről, a bioló­gia-földrajz, matematikus, matematika-fizika és a fizi­kus szakokat képviseltük. A „delegáció” képviselte egyút­tal a kar hallgatóit, állami vezetését (a dékánhelyettes megbízottjaként jött velünk egy fiatal oktató) és a KISZ- szervezet is. Sort kerítettünk szakmai érdekességekre, be­mutattunk olyan témákat, amelyekkel egyetemi tanul­mányaik során is találkoznak majd. A srácok érdeklődése még akkor sem lankadt, ami­kor már eljönni készülődtünk. A laktanya parancsnoksá­gával sikerült megállapod­nunk abban, hogy háromhe­tente szombaton tarthassunk hasonló konzultációt. A fiúk­nak pedig megígértük, hogy miattunk ezután konzultáció nem fog elmaradni, minden alkalommal lesznek, akik le­utazzanak hozzájuk. Remél­jük, ígéreteinknek megfele­lően így is lesz. Lipusz Csaba III. éves fizikus Premier A Színész kijött a függöny elé. Óriási tapsvihar fogadta. Már megint remekül ját­szom! — gondolta elégedet­ten, és kárörvendően végigper­gette magában azokat az orv­támadásokat, melyeket hozzá­­nem értők tehetsége ellen intéz­tek. A függöny szétnyílik, min­denki meghajol a díszletek kö­zött. A taps nem csendesült, a színész nevét is kiáltozni kezd­ték. Na még utoljára! •­— hatá­rozta el magában boldogan a Színész, mivel eszébe jutott barátnője, aki bizonyára már nagyon várja otthon. Még egy utolsó meghajlás dörgő taps közepette, végső gesztusként pedig levette sö­tétbarna parókáját. A Színész kopasz volt. A taps egy csapásra abba­maradt, hangos moraj hullám­zott végig a publikumon, a nézők csalódottan álltak fel, és hazamentek. A másnapi újságok közepes előadásról, eszköztelen színé­szi alakításról számoltak be. Kritika ... Megejtőek voltak a szín­­árnyalatok. A fehér és a sár­ga egymást felváltó ízléses monotóniája gusztusos egység­ben olvadt össze. A formák alázatosan ido­multak az állandóan változó tömegben. És az a lágyság! Ideális. Az egész alkotás fölött fi­nom pára lebegett, mely ha lehet, még jobban kiemelte esztétikumát. És így utólag visszagondolva az íze sem volt utolsó ennek a lágytojásnak. Vörös grófné Károlyi Mihályné, a „Vörös grófné” fiatalkoráról készít fil­met Kovács András rendező. A produkciót részben eredeti helyszínen, a Károlyi palotá­ban és a jogi kar épülete kö­rül forgatták a múlt héten. Ezért állványozták be az egye­tem homlokzatán a hősi em­lékművet és szemben az aero­­bik klub portálját. Zenét hallgatok Benkő Dániel: Ezer év gitá­ron (1983 FAVORIT), Kellemes dallamok, könnyed hangszerelés. Ez jellemzi Ben­kő Dániel új nagylemezét. A XVI. század tánczenéjének művelője ezúttal a mai köny­­nyűzene vizeire evezett. Mi tagadás, „jól érzi” a stí­lust, de látszik, hogy kedve­sebbek számára a régi korok dallamai, most sem tudott el­szakadni tőlük Kísérőgárdájában a magyar popzenei élet előkelőségei is megtalálhatók. Én nagyon sze­retem az említett urak zené­jét is, de a lemez hallgatása­kor az volt az érzésem, hogy csak a nagyobb eladási pél­dányszám érdekében működ­nek közre (Mikor elindul a vonat). A második oldalon bizonyít­ja be a művész azt, hogy mi­lyen szép, egységes zenei anya­got lehetett volna készíteni egy „szál gitárral” (esetleg play­back segítségével) is. Hallgassátok csak... Szétrobbant az ajtó... Bizonyára Írországban nem tűnne fel, de mi békés nem­zet vagyunk, ezért írom le a következő kalandomat: 1983. febr. 5. A Felszabadulás tér kiseb­bik aluljáróján mentünk ke­resztül amikor megláttuk a csillogó üvegtörmeléket az egyik telefonfülke ajtajá­nak ... helyén. Miközben igyekeztem lencse­végre kapni a ritka látványt, a fülkével szemközti boltban dolgozó nénitől megtudtam a sztorit is. Egy öreg bácsi bement a fül­kébe telefonálni, és miközben beszélt, az ajtó se szó se be­széd szétrobbant. A bácsinak, aki állítólag már átesett egy szívműtéten, semmi baja nem történt az ijedtségen kívül, bár az ő ese­tében ez utóbbi is végzetes le­hetett volna. Tanulság: Az üvegajtós te­lefonfülke — ha nem is okoz rákot — de életveszélyes! Benke Gábor ÁJTK II. évf. ITDK TEAHÁZ Áprilisi program ITDK Teaház címe: KFKI KISZ­ Klub, Budapest, XI., Budafoki út 10/a. Bejárat a Bertalan Lajos utcai oldalon. A beszélgetéseket minden alkalommal este fél hétkor kezdjük. Április 3-án, kedden: DE­MOKRÁCIA — TÁBOROK? Vendégünk: Kamarás István (Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ). A múlt hónapról áthelyezett beszél­getést az olvasótáborokról, ezúttal kiegészítjük egy negy­venperces dokumentumfilm­mel. Április 10-én, kedden: Még nem végleges a prog­ram, de április 3-án, a Tea­házban megtudható. Április 17-én, kedden: HU­MÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZ­PONT — PROBLÉMAMEG­OLDÓ KÖZMŰVELŐDÉS. Vendégünk: Hegyesi Gábor pszichológus. Április 24-én, kedden: TANÜGYIGAZGATÁS AZ ÖTVENES ÉVEKBEN. Ven­dégeink: Darvas Péter (Okta­táskutató Intézet) és Gyekicz­­ki Tamás szociológus. EGYETEMI LAPOK 3S LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA Felelős szerkesztő: BTERNACZKY SZILÁRD Terjeszti az ELTE KISZ és stb Megjelenik minden második hétfőn Szerkesztőség: Bp. V. Egyetem tér 1—3. Telefon 171 -886 Hírlapkiadó Vállalat Bp . Vili Blaha Lujza tér 1—3 Felelős Kiadó TILT IMRI­gazgatrt 84—1686. s .Hr .S t­arnvamdi Ruderest Felelős vezető: (' S­znitán vezérigazgató ISSN 9230 -7650

Next