Egyetértés, 1878. április (12. évfolyam, 91-119. szám)

1878-04-28 / 117. szám

Királyon, Veszprém megyében­­ született és a budai alagút építkezésénél működött. Őrültsége az üldöz­­tetési mániában rejlett, utolsó időben azon rögesz­méje volt, hogy süket. A gyilkos Józan Perenez földmives, kit 1871. márczius 8-án vettek fel a tébolydába.­­ Őrültsége igen szelíd és csendes, dühös rohamokban nem szenvedett s azzal vette kezdetét, hogy féltette nejét; neje csapodár­­nő volt, ki nem igen szerette a házi tűz­helyet, állítólag erkölcstelenné fajult, minek követ­keztében szerencsétlen férje búbánatba esett és megtébolyodott. De őrültsége, miként említve van, nem volt veszélyes; magában beszélget, azt hiszi, hogy meg van csonkítva; néha sétálás köz­ben a többi őrültnek erkölcsi prédicntiót is tart. Mint csendes, szelíd betegnek meg volt neki en­gedve a konyhában foglalkozni. E hó 25-én a tett napján is ott sorolgatott. Glucsáknak meg volt engedve a pipázás, de meg volt tiltva a konyhába járni és Glucsák a tilalom daczára is bement a konyhába, leguggolt a tűzhely mellé és parazsat vett, pipára gyújtandó. Józan meglátta Glucsákot, felkapta a aurolókefét és fejbe vágta. Knirsch Antal ápoló a koppanásra nézett fel, látta a sze­rencsétlent vérben a földön heverni s látta Józant már második csapásra emelni karját. Az ápoló rögtön elkapta kezét. No, majd most már többé nem fogsz pipára gyújtani!“ — mondá maga meg­elégedetten józan és nyugodtan nézte az agyon­­ütöttet, mint a­ki a legjobb dolgot végezte. Ma, hogy a vizsgáló­bíró beszélt vele, azt mondja: „Glucsák él, nem is azt bántottam, hanem a saját fiamat. A vizsgálat kiderítette, hogy ezen szeren­csétlen eset miatt nem terhel senkit mulasztás, a legnagyobb felügyelet mellett is megtörténhetik ily baj. — A m. k­i­r. v­a­ll­á­s- és­­ közoktatásügyi minisz­­ter Baranyai Gáspárné szül. Goszto­nyi Annának, a vakok intézete javára tett 250 frtnyi adományáért köszö­netét fejezte ki. — Egy távirati jelentésből értesülünk, hogy az Alföld-fiumei vasútnak „Szabadka“ czimü állomásán Takács János ottani raktári munkás tegnap reggel 8—9 óra közt kocsi­tolás köz­ben saját vigyázatlansága folytán két ütköző rúd közé kerülvén laposra préseltetett. Természetes, hogy a szerencsétlen azonnal kiadta lelkét. — Az operaház oldalfalait sietnek mi­hamarabb felépíteni, mert Ybl Miklós építész még a télidény előtt tető alá akarná hozni a monumen­tális épületet, hogy a hátralevő két év alatt csu­pán a bélmunkák folyjanak. Naponkint 300 mun­kás dolgozik az óriási termés gránitköveken, me­lyekből a főfalat rakják. — Bethlehemből írják: ápril 6-án haj­nalban indultam a bethlehemi gyalogkirándulásra. A­merre csak szem téved az uton, mindenütt tör­téneti és hagyományos emlékekkel találkozik. S a kedély felmelegszik rajtuk, a lelkeket áhitat szállja meg önkéntesen. Jobbra elmaradt mögöttem csak­hamar a zsidó hitközség ápoldája és dologháza. Fölérve meredek sziklahalmokon a déli magaslat csúcsára, lepillanthatók a völgykatlanba, hol Dá­vid a philisteusokat megverte, ettől balra még láthatók Kaifás főpap palotájának romjai, melyben közel 2000 éve a Messiás halálát elhatározák. A ma­gaslatról lefelé haladva egy kútra bukkantam, melynél a monda szerint a szent család enyhitő szomj­át, a mint a kisded Jézust a jeruzsálemi főtemplomba hozta, ittam is üde hüs vizéből. Szemben a kuttal fekszik Illés próféta sziklája, melyen a próféta akkor pihent meg, midőn Jezabel elől menekült, én is megpihentem rajta. Negyed órányira innen van a beteg zarándokok menhelye, ez az imposáns várszerü épület, melyet a Szent­ János rend lovagjai alapítottak. A kórház 20 ágyra van berendezve s saját gyógyszertárral bir. A nemes lovagok éven­­kint 24,000 francot költenek a kórházra, mert a betegforgalom igen jelentékeny. — Elhagytam a menhely csúcsíves falait s tovább zarándokoltam az árnyéktalan, déli nap­sütötte forró homokos utón, keresztül az úgynevezett „borsóföldeken.“ E borsóföldekről a monda azt tartja, hogy egy embertől, ki itt borsót vetett, szűz Mária két szem borsót kért, a mivel éhségét csillapítsa, s az ember gonosz tréfával azt felelte, hogy nála nincs borsó, hanem csupa apró kő. S a bor­sók a zsákjában legott mind kavicsokká váltak. Azóta az egész vidék tele van velők s színre és alakra nézve a csalódásig hasonlítnak a borsóhoz. Innen a „borsóföld“ elnevezés. Nem messze ide fekszik Rachel sírja, egyike a legré­gibb síroknak a világon, melyet még a mozlimok is tisztelnek s zarándokul látogatnak. Maga Dávid király városa, a kies Bethlehem elragadó képet tár a szemlélő elé kies halomhullámaival, olaj­faligeteivel, kristálytiszta patakjaival s örökké de­rült azúrkék egével. — A szerelem-tolvaj. E napokban az a „rendőri hir“ volt elterjedve, hogy egy a külső váczi­ uton levő nyári lakban éjjel „betörési kísérlet“ történt; az ismeretlen tettesnek azonban sikerült „a­nélkül, hogy valamit magával vihetett volna“ az éleskamara ablakán menekülni. — A do­log azonban egészen másként — esett. A mondott lakás tulajdonosa ugyanis egy jómódú fővárosi polgár, kinek pénzén kívül igen csinos fiatal és élénk felesége vagyon. Úgy látszik, hogy az elsővel sokkal inkább törődik mint az utóbbival, nem csoda tehát, hogy ennek már huzamos­ idő óta tiltott viszonya van egy fiatal orvos növendékkel. Ez aztán egy alkalmat se mulaszt el, hogy a nőcs­­kével, ha férjét távol tudja, szerelmi ömlengésbe ne keveredjék. Múlt hét egyik napján aztán kis hijja volt, hogy a váratlanul és pedig nehány ba­rátja társaságában haza érkező férj által épen azon perczben meg nem lepetett, midőn egy jelenetet vára „Don Juan“-ból ismétlendő. Sze­rencsére leleményes volt a nő s a férje előtt egészen ismeretlen fiatal embert még ideje korán egy üres éles kamarába tolta be s annak ajta­ját reá zárván, a kulcsot zsebébe dugta és a leg­elfogulatlanabb arczczal sietett férje s a tár­saság elé. Már este volt, midőn a társaság fel­­kerekedett s a férj nejét minden ellenvetései da­czára kényszerítő, hogy vele — legalább barátjai kedvéért — a színházat meglátogassa, sorsára ha­gyatott tehát az orvos növendék! Ez helyzetét csak­hamar áttekintő s miután nem sikerült neki az ajtón kimenni, nagy fáradság után kifeszité a kamara kert­­renyiló egyetlen kis ablakának keresztfáját és si­került is neki azon nagy nehezen keresztül­ a sza­badba jutni. A házbeliek által csak későbben vé­tetvén észre — tolvajnak nézték — üldözőbe vé­tetett, de köszönet gyors lábainak csakhamar el­tűnt azok látköréből. Ilyen néha a „rendőri hirek“ fach­ja. — Halál a fogházban. Említettük an­nak idején, hogy a „Berliner Freie Presse“ összes politikai munkatársai sajtóvétség miatt elítéltettek. A nevezett lap szerkesztője Deutler Pál múlt szerdán este meghalt fogságában. Felségsértés miatt 21 havi fogságot kellett volna neki szen­vedni, de a halál oda költöztette őt, hova Bis­marck kezei nem érnek el. — A franczia alaposság egy kriti­kus adaléka az „Ind. Beige“ egy közleménye,­ mely szerint „Munkácsy“ a magyar „sivatagról“ származott. — Munkácson születvén, a társai elnevezték Munkácsynak, különben pedig az ő igazi neve — Mihály.“ — Tűz. Ma éjfél után fél egy órakor a Pannónia gőzmalom istálló épületeiben tűz ütött ki. A vész helyére azonnal megjelent összes fővá­rosi őrségek és önkéntes tűzoltók csak a legna­gyobb kitartással és erőmegfeszítéssel voltak ké­pesek az istálló épületekkel egybe­épített mal­mot és raktárakat a romboló elemtől megmenteni. Megjelent a vészhelyén P­o 1t­m­a­n Alajos főpa­rancsnok is, ki személyesen a legtapintatosabb buzgalommal vezette az oltást. — Rendkívül nehezíté az oltást a padláson nagy mértékben felhalmozott széna és szalma készlet, melynek egy részét szintén sikerült megmenteni. Négy órai szakadatlan kitartó munka után fél hatkor az I. II. III. tüzérségek bevonultak csak a 4-ik számú maradt kin, mely a felügyelettel s az égő szénakészlet széthányásával délig foglalatoskodott. — Közbiztonság. A kőbányai után sok gyanús individuum jár alkonyat után. Tegnap este is megtámadta két ily csavargó Petraschek Jakab nyerges­ segédet. Perbe ütötték egy darab vassal, mitől elkábult, aztán kikutatták zsebeit, de nem találtak semmi elvinni valót. Néhány gyári munkás észrevette a gázokat, de azok a veszélyre elillantak. Petrascheket kórházba szállítottak.­­ A kereskedő segédeket, kik gaz­dáikat meglopták s a lopott árukkal ön grős üzér­kedést folytattak, ma délben szállítá át a rendőr­ség a Fortuna épületbe. Három bérkocsin vitték őket a „végzetes“ útra, — mindenik kocsiban ült két fegyveres poroszló. A városház-téren s a vá­­czi­ utczán temérdek nép bámulta őket. — A tűzvészek idénye megkezdődött nemcsak nálunk, hanem a külföldön is, Ausztriá­ban meg Csehországban. Tegnapelőtt a vacseno­­viczi kerületben fekvő Gaya falu, összesen 60 épülettel, porig égett, három emberélet a lángok áldozatául esett.­­ Morvaországban pedig 7 d i­ár falu ment tönkre, a helység összesen 78 épületé­ből 68 pusztult el, azonfelül 9 férfi és rendkívüli sok háziállat megsebesült, hat nő és 8 gyermek pedig elégett. — Elfogott ebek. Egy sárgaszőrű va­dász eb s egy oroszlánmódra nyírt fehér szőrű uszkár van a kapitányságnál, amannak van, emennek nincs védjegye. A tulajdonosok a 13-dik számú szobában átvehetik. — H­i­b­a­i­g­a­z­i­t­ás. Lapunk 113-i­k számában „a vallásszabadság érdekében“ czimü czikk végén egy sor ki­maradt s ezáltal értelemzavar keletkezett. A czikknek a végétől számított 6-ik sorában e szavak után: „meggon­dolván, hogy a vallás és lelkiismeret szabadsága“ e kiha­gyott szavak következnek : „azon alap, melyen az országok és nemzetek jóléte és szabadsága nyugoszik, stb. — Rendőri hir. Báró Lipthay Béláné tegnap délután a IV. kerület több utczáján keresz­tülhaladván, tározóját elvesztette. 39 frt készpénzen kívül a báró és báróné névjegyei voltak benne, meg több belépti jegy a képzőművészeti csarnokba. Valószínű az is, hogy a tárczát ellopták. A ki visszaadja, 30 frt jutalmat kap. A hivatalos lapból. A király Markus Gyula esztergomi főszékesegyházi kanonok és herczegprimási iro­daigazgatót, a budapesti központi papnövelde igazgatójává nevezte ki. — A m. kir. igazságügyminiszter Farkas Gyula naszódi kir. fogházfelügyelőt ezen minőségben a beszterczei kir. törvényszéki börtönhöz helyezte át. A gyu­lafehérvári kir. törvényszék elnöke, a vezetése alatti kir. törvényszékhez 11-ed osztályú hivatalszolgává Török Bertalan ottani segédszolgát, és segédszolgákká Kovács Áron napdíjas szolgát, kiszolgált katonát, valamint Varga Pál gyulafehérvári kir. törvényszéki börtönőrt nevezte ki. — Sport: Az idei, május 12., 14., 16., 19. napjain tartandó pesti lóversenyek igen érdeke­seknek ígérkeznek; újdonság a fővárosra minden­­seetre, hogy a tavaszi meeting négy napon át tartatik. A programmokban is újítások történtek s ebben nem utolsó a sorsolási díj, melyre a pesti lovaregylet 1500 irtot szavazott meg. E díj­ban győztes ló a pesti lovaregylet tulajdonává vá­lik, mely azt a helyszínen azonnal ki fogja sor­solni s a sorsjegyszám birtokosának nyere­ményként átadja. E czélból a pesti lovar­egylet sorsjegyeket bocsátott ki; egy sorsjegy ára 50 kr. E sorsjegyek kaphatók: Pesten Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében, Lafitte A. műke­­reskedésében, Testory A. és Balitzky utódai, Brach­feld, Manschen, Marton urak kereskedésiben. To­vábbá páholyok mind a négy napra 60 írtért, válthatók a pesti lovaregylet titkári hivatalában — hatvani­ utcza, nemzeti casino II. emelet — napon­kint délelőtt 11—12 óra között. — Rudolf trónörökös, úgy sürgöny­zik Újvidékről, tegnap hajnalban Cserevicre érkezett külön hajóval Brehm tanár társaságában. Tegnap Cserevic és Bescin közt a „fruska górá“-ban par­iaki sasokra vadászott; lőttek is két szép pél­dányt. Az éjjel a koronaherczeg Kamenitzon K­a­­rá­cso­nyi Guido gróf kastélyában halt meg s reggel a Dunán átkelvén. Futtákra ment Chottek Ottó és Rudolf grófok jószágára, az Uj-Futtak és Vizics puszta közt elterülő nagy erdőben vadászni. — A fővárosi csónakegyletek most már naponként tartanak gyakorlatokat a Dunán. A vizi sport javában folyik; a Duna megelevenült s az egyletek helyiségei megnépesedtek. — A vá­rosligeti tavon a „sport” e nemét már régóta ta­vaszi lendületre hozták, s most, kivált vasárna­ponként nem juthatni egy sandolinhoz, vagy egy rozzant bárkához. Irodalom: — Az „Um die Erde“ érdekes bécsi fo­lyóiratból, mely igen csinos képekkel diszitve tud­valevőleg a Frigyes-corvetten 1874 —76-ig tartó földkörüli utazást tartalmazza s H­ö­r­d­e­r Alfréd udvari könyvkereskedése adja ki, — megjelent a 11—20-ik füzet. — Teljes példányok az ép oly tanulságos mint mulattató munkából még kapha­tók Bécsben. Rothenthurmstrasse 15. — „Érsekujvári Lapok“-at indít meg Rudnyánszky Gyula jövő hó 5-étől kezdve. Heti­lap lesz a társadalom, közgazdaság és szépiroda­lom köréből. Kiadják Engländer és Wallfisch. — Megjelent: „A roncsoló toroklob“ (diphtheritis) és évmódja népszerűen fejtegetve dr. Sakubovics Ferencz n.-károlyi gyakorló or­vostól, Thanhoffer Pálnál, ára 30 kr. — és:„Vih­­nye vastartalmú hévviz Barsmegyében“ dr. Bo­le­m­a­n István barsmegyei tiszth. főorvostól, egy helyrajzi térképpel. — A közeledő fürdő-saisan alkalmából szokott ismertető füzetkék egyike. — „Az utazásom Törökországban, a görög szigeteken és Szerbiában“ czim alatt Kő­­váry Béla cs. török főhadnagy által irt élmé­nyek kötete már megjelent Nagy-Kanizsán, F­i­­scher Fülöpnél s ugyanott 1 frt 50 krért meg­rendelhető. — Kőváry Béla tényleges részt vett az oros-török háborúban, a hires lovcsai ütkö­zetek egyikében az oroszok üldözése közben meg­sebesült s mint egyelőre „szolgálatképtelen“ lett szabadságolva és úgy tért hazájába vissza. Az él­mények ügyesen vannak megirva, mellőzte szerző az üres szószaporitást, elveti a legtöbb a utazó által követni szokott „csevegő“ modort s leírja az eseményeket híven, bár mégis könnyedén úgy, amint vele és körülötte történtek. A viharos idők, melyben a leirt események szerepeltek, két­ségkívül növelik a személyes tapasztalatok érde­két s igy a munka szép elterjedésre számíthat. Ajánljuk is olvasóink figyelmébe. — A „Műegyetemi Lapok“ legújabb füzeté­nek tartalma: egy uj rendszer szerint készített mérlegről. Kruspér István: — A villám szikra sikamlásáról és kü­lönösen az ellentétes villanyosságok kiegyenlítődési helyé­ről a szikrában. A­n­t­a­l­i­k Károly. — Néhány covariáns jelleggel biró determináns alakról. S­c­h­o­l­t­z Ágoston. — Dr. Dietrich Ignácz ügyvédtől el­hagyja a sajtót egy ilyen tárgyú munka: „Tör­vényjavaslat-tervezet a magyar büntető-törvény­könyv második főrészéről, a bűnvádi eljárásról, alkalmazva az esküdtszéki intézmény reformjával“. Tartalma: A büntető bíróságokról, esküdtbírákról és esküdszékekről; továbbá: A büntető perrend­tartás. Az első rész (mutatványul) már kapható, s az egésznek ára 1 frt 50 kr lesz. Színház, művészet. *** Mind a két színház tömve volt ma este. A nemzetiben „E­r­n­a­n­i“ adatott Bignio harmadik vendégjátékául, a közönség folyton meg­újuló tapsai között, melyek az első felvonás nagy terzettje s a sirbolti együttes után voltak a legza­josabbak. A vendégművészt sokszorosan kitüntették, különösen a második felvonás után.­­ A népszín­házban „Tündérlak Magyarországban“ került szinre az „E­ö­t­v­ös- j­ó­t­ék­o­ny egy­­l­et“ javára, zsúfolt ház előtt, Soldosnéval és Tamássival. Soldosnénak az egylet egy gyö­nyörű nemzeti szinti szalagu koszorút adott e fölirással „Soldosné L. ő­nságának 1878 ápril 27-én az Eötvös-segély-egylet.“ A többi szereplő közül Tihanyit és Eőryt kell kiemelnünk, kik nagy­ban részesei voltak az est sikerének. Csak a da­rabba szőtt bakugrások ellen s az lényeges kifo­gásunk, amelyek nincsenek jelenlegi alakjukban az illusió emelésére hivatva. A népdalok gyújtó ha­tással voltak mint mindig, s ez estén is meggyő­ződhettünk, hogy Budapestnek olyan színházi kö­zönsége van, amely két nagy színházat képes zsúfolásig megtölteni, csak legyen érdekes látni és hallani való ! — C­h­i­o­m­i Emília kisasszony, a nemzeti színház legújabb vendége, ki jövő csütörtökön lép fel először, angol hölgy. Hangját Plovenczben ké­pezte ki Salvininál, ugyanott lépett fel először a „Mignon“-ban mely ma is legszebb alakítása. Ké­sőbb Londonban énekelt, majd minden fővárost be­utazott Európaszerte s mindenütt tetszést aratott. Impressariója Strakosch. — A nemzeti szinház műsora: April 28 Csók. 29. Lóra 30 Tannhäuser (Bignio L. utolsó vendég­játékául.) Május 1. A szerelem iskolája. 2. Faust [Chioni Emilia k. a. első vendégjátékául.] 3. Nagyzás hóbortja [először] 4. Mignon [Chioni E k. a. 2-ik vendégjátékául.] 5. Alfons ur. Őszi napsugár [először.] Május 6 Nagyzás hóbortja. — A fővárosi szeretetház javára tartandó hangverseny, nem mint a napokban je­leztük máj. 3-án, hanem máj. 1-kén (csütörtökön) fog megtartatni a redoute kis termében esti fél 8 órakor. Véglegesen megállapított műsora ez: 1. Goldmark: Suite, zongora és hegedűre (3 sza­kasza) Deutsch Vilmos és Huber Jenő. 2. Magyar népdalok: énekli Soldosné asszony. 3. Szavalat: Arany János „Tetemre hívása“, szavalja Jó­­kainé asszony. 4. Ábránd „Carmen“ fölött szerzé s játsza Huber Jenő. 4. Népdalok : Soldosné assz. 6. a) a) Liszt: Gandoliera; b) Brahms : magyar táncz, játsza Deutsch Vilmos. 7. Chopin: Noc­turne, hegedűre, Huber Jenő. 8. „A Nyepoz va­­lam.“ Regényes részlet Szobieszki korszakából. Irta és felolvassa Jókai Mór. Helyi árak: Körszék 3 frl. Számzottszék 2 frt. Állóhely 1 frt. Képnevelés. — A „Nyitramegyei tanítótestü­let“ folyó évi május hó 22-én délelőtti 9 órakor Szakolczán a városház nagy termében tartja II. közgyűlését. A napirend a következő: 1. Elnöki jelentés az egylet évi működéséről. 2. Elnök­vá­lasztás. 3. A központi igazgató bizottság jelentése a járási körök munkálkodásának eredményéről. 4. Az évi számadások felülvizsgálására kiküldendő bizottság meg­választása. 5. A múlt évi I. közgyű­lésen kitűzött tételekre beérkezett pályamunkákról szóló jelentés. Előadó : Bauer Manó. 6. A pálya­nyert munkák felolvasása. 7. A házi ipar a nép­iskolában. Előadó Libertiny Gusztáv, kir. tanfel­ügyelő. 8. A III. egyetemes tanítói gyű ésre kitű­zött tételek megvitatása, és pedig : a) Javaslat az országos tanítói szövetkezés ügyében.­­ Előadó: Stark S. b) A felnőttek oktatása. E­őadó: Illény István, c) A népiskolai törvények revíz­iója. Előadó Cserenyey Imre. 9. A pozsonymegyei tanítótestü­letnek a képviselőházhoz intézett kérvénye a nyug­díjtörvény 33. és 41. Előterjeszti a főjegyző. §§-ainak módosítása iránt. 10. kitűzendő tételek megállapítása. A jövő közgyűlésre 11. Indítványok. 12. A jövő közgyűlés helyének megválasztása. — A „Budapesti népoktatási kör“ ma, 28-án délelőtt 10 órakor a régi városház ta­nácstermében közgyűlést tart, luxus ebek részére sárga­rézből, a közönséges ebek részére pedig vörös­rézből a megfelelő számú je­gyeket elő­állítani darabonként 6 krral hajlandó lévén, utasíttatott a számvevőség, miszerint a meg­rendelés kellő időben beszállítás iránt a szükséges intézkedéseket azonnal tegye meg. A főv. tanács utasította a mérnöki hiva­talt, hogy a rózsa téren tervezett vizeldét a már kijelölt ponton állította fel, miután szabályozá esetén annak áthelyezése könnyen lesz eszközöl­hető. — A kér. adókivető bizottság Ápril 29-én az 1386—­1390 házszámok alatt lakók Ht. oszt. kereseti adóját veszi tárgyalás alá. — Az adókivető bizottságok, munkálataikat ápril 29-én (hétfőn) a következő rendben folytatják: a budai (I­ II. ker.) adó­kivető bizottság a vizi városban 1—50. a belvá­rosi adóki­vető bizottság 586—618 a lipótvá­rosi 201—210 a ferencz - j­ó­zsefv­áro­si az 1401—­1450 házszámok alatt lakók III. oszt. ke­­reszti adólajstromát tárgyalja. Egyletek, társulatok. — A budapesti ügy­v­é­dj­elöl­t­ek és joggyakornokok egyesülete a nemzeti szállodába teszi át helyiségeit. A tágas és kényelmesen be­rendezett földszinti, utczai termekből álló helyiség ünnepélyes megnyitása f. é. május 1-én, esti 6 órakor fog történni.­­ A budapesti philologiai tár­saság május hó 1-én (szerdán), délután 5 óra­kor, a magy. tud. akadémiai Kisfaludy-termében, következő tárgysorozat mellett, ülést tart: 1. A drezdai muzeum szobrairól. P. Thewrewk Ár­pád. 2. A megnevező és magyarázó Ítélet mondat­alkotása. Dr. Babics Kálmán. 3. A Bartal-Mal­­mosi-féle latin olvasókönyv bírálata. Pecz Vilmos. — Az ó«budai munkás-egylet, a melynek tagjairól azt állítottuk, hogy rendőrségileg szabadalmazott cs. kir. socialdemokraták, most titkárja által kijelentett, hogy az egylet nem önsegélyző, hanem demokratikus alapú potikai egylet, mely semmiféle „tiszteletbeli tagokat“ nem smer. Fővárosi ügyek. — A budai vízmű terveit, melyeket há­rom vízvezetéki tekintély készített, tehát egy ad hoc bizottság elvetette és Wein igazgató urat — ki a jurynek tagja volt — bizta meg uj tervezet kidolgozásával. A fő baj, a­mi az ítélet folytán származik, az, hogy a budai vízmű ügye egy pár esztendővel ismét hátrább tolatik. A jury maga elismerte , hogy a beadott tervek mind kiváló ügyes művek s a czélszerűség szempontjából netán szükséges változtatásokat a bizottság kívánalmainak leginkább megfelelő tervein talán meg lehetne tenni, anélkül, hogy egészen új terv készítése forogna szóban. Nem hisszük, hogy a főváros tanácsa és közgyűlése, valamint a közmunkatanács is ne venné fontolóra ezen érveket s ne iparkodnék valamelyik terv elfogadása által a fővárost újabb költségtől, a közönséget pedig a vízhiánytól megmenteni. A tervek a napokban közszemlére lesznek kitéve az új városháza tanácstermében, s ekkor más szak­értők is hozzászólhatnak. — Eb védj­egyek kiszolgáltatása Az 1878. évre fizetendő dijak beszedése iránt szük­séges össze­irás, valamint a védjegyek kiszolgálta­tása és a dijak beszedése tárgyában utasította a főv. tanács az összes kér. elöljáróságot, miszerint figyelemmel az ebtartási szabályzatra az ebek össze­írását s az ebtartási díjak beszedése és körüli eljárást kellő időben megindítsák s kezelése a leg­pontosabban végrehajtsák. Az ebvédjegyekre nézve pedig a tanács egy vállalkozó ajánlatában bemuta­tott mintát fogadja el, ennek alapján nevezett a Törvényszéki csarnok. — „Tessék kőszenet venni!“ Folyó évi január 20-án Hetsch Ödön ügyvéd filléi­ ut 1-ső sz. alatti lakásából egy arany óra, láncz s egy arany emlény tűnt el megfoghatatlan módon. A kár összege 260 írtra rúgott, Hetsch ügyvéd je­lentést tett a rendőrségnél, harmadnap aztán Tétényen el is fogták a tettest Stern Vilmos sze­mélyében, ki. húsz év körüli csinos fiatal ember, s mint pinczér volt több helyen alkalmazva. Elnök: Hogy jutott be az ügyvéd ur szobájába? Vád­lott: Bedugtam a fejem az ajtó­nyiláson és szép halkal igy szóllattam: „tessék szenet venni.“ Aztán, hogy senki sem válaszolt rá hát bementem. Kínok. Szünügénök volt ön, hogy szenet kínált? V. Dehogy voltam ,még jóformán nem is láttam kőszenet. Elnök. És ha valaki csakugyan akart volna kőszenet venni ? V. Hát akkor, nem mondom, hogy előleg fejében egy néhány forintot föl nem vettem volna. E. Mi történt aztán, hogy ön a szobába lépett ? V. Hát kérem ott ketyegett egy szép arany óra, mellette egy láncz és eféle medallion hevert, bir én megnéztem, hogy hány óra lehet. E. No, és aztán ? Aztán ismét letettem kezemből. E. az asztalra ? V. Nem, a zsebembe. A törvényszék az enyveskezü kőszénügynököt, ki tárgyalás alatt igen jó kedvűnek mutatkozott 1 és fél évi börtön­büntetésre ítélte. — A Rózsa-testvérek. Sok baja van most Tuschner ügyész úrnak a lapok helyi tudósítóival; alig múlik nap, melyen ne ostromolná őt legalább két „zsurnaliszt“ belépési engedélyért a Rózsa testvérek börtönébe. Hiába mondja nekik, hogy azokhoz még az anyjukat se engedi, — az ostrom csak megújul. Egynek-kettőnek kivételesen meg­nyitó a börtönfelügyelő a rablógyilkosok tömlöczét, — de ezek meg a referádáikban annyi valótlan­ságot írtak, hogy az ügyész kénytelen most már minden ostromnak ellenszegülni, nehogy a perbe referádák miatt kellemetlenségeknek legyen kitéve. Nemrég egy tekintélyes német lap egy levelet kö­zölt, melyet a Rózsa testvérek a börtönből anyjuk­hoz intéztek. A rablógyilkosokat az őrök éjjel­nappal szemmel tartják, senki se járhat hozzájuk, csak a börtönőr, ettől pedig írószereket a megye­házban tartózkodásuk alatt soha nem kaptak. Ha­sonlót állít a Kortuna-beli börtönfelügyelő is. A tőlük közölt levél tehát apokryph. Azért tilos jövőre minden börtön­ visit. Egyik tudósító által különben azt üzenteti az ügyész a rablógyilkosok iránt érdeklődőknek, hogy mind a két Rózsa egész­séges, naponkint kétszer sétálnak a kertben, eg­y­ütt töltik a nap egy részét, a húsvéti szent napok alatt pedig meggyóntak és megáldoztak. — Váltóhamisítás. Szele József szabómester a most divatozó pénzszerző foglalko­zást űzi. Kliensei parasztok, a­kik előtt „Tekin­tetes ur“. Dóczi Berencz és Vendel Dani földmű­vesek szintén folyamodtak hozzá 800 frt köl­csönért. Szele ígért is, szerzett is Czagán István csizmadiától ígéretet. De a majszterné addig sírt, míg Czagán uram visszaadta a kötelezőt és meg­tartotta pénzét. Dóczi Perencz és Vendel azon­ban „Írást tettek“ a tekintetes urnái 32 írtra. Amidőn három hó múlva „veklire“ perelte őket Szele, kijelentették, hogy ilyet soha alá nem írtak, meg is esküdtek rá, hogy azon hamis aláírású ne­vek vannak. A mai végtárgyaláson Czagán István tanukép mondja, hogy Dóczi testvérektől hallotta, miszerint ők 32 frt díjjat ígértek Szelének a pénzszerzésért. A szakértők hamisítottn­ak véle­ményezék a váltót, a kir. törvényszék vádlott Szele Józsefet azonban próbák elégtelensége miatt felmentette. JAV IRATOK, London, ápr. 27. (Az „Egyetértés“ távirata.) A kormány rendelete következ­tében egy második hadtest alakittatik, en­nek zászlóaljai hadi lábra állíttatnak. KONSTANTINÁPOLY, ápr. 27. A külügymi­niszter Szovjet pasa ma San Stefanóba ment, hogy ott Miklós nagyherczeggel a minapi reklamátiók felett Varna, Sumla és Batum kiüríté­sére nézve értekezzék. A b­rácziai muzulmánok lázadása folyton növekszik és az oroszoknak komoly aggodalmakat okoz.­­ A macze­­doniai görögöknek a felkel­őkhöz csatlakozásától tartanak. Nyepokojszicki és ifjabb Skobeleff tábornokok mint orosz biztosok vannak megbízva, hogy a török biztosokkal, Tev­­fik pasával, Vassa effendivel és Samili pasával a békéltetést kisértsék meg. Totleben tábornok a csapat­szemle alkalmával Miklós nagyherczeg által mint főparancsnok lesz bemutatva. Nem különben Miklós nagyherczeg Totleben tábornokot a szultánnak is be fogja mutatni, ugyan ekkor az utóbbiaktól el is fog búcsúzni. A terveit egyidejű visszavonulásnál a törökök szolgálandanak közbe­járókul, hogy a kérdés az angolok és oroszok közt elintéztessék. Bécs, ápr. 27. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) Az angol kabinetnek egy megbízottja ér­kezett ide az osztrák magyar külügyminiszterrel való nagyfontosságú alkudozások végett. Az an­gol kormány ezen küldöttének ideérkezése foly­tán hivatott vissza rögtön Budapestről Elliot bé­csi angol nagykövet Bécs, ápril 27. Az „Egyetértés“ távirata.) Az új Presse megbízható forrás­ból értesül, hogy a Ballplatzon ismét hang­súlyozzák erélyes elővigyázati rendszabá­lyok szükségességét, s hogy a dolgot a pénzügyi mozgósítással akarják kezdeni. A magyar miniszterek jelenlétét felhasználják e czélra s holnap ezen ügy­ben közös miniszter­tanács lesz ő felsége elnöklete­­ alatt. A 60 milliós hitel­­ realizálására kiszemelt pénzügyi csoportok mérvadó személyiségei szintén Bécsben vannak, így a magyar hitelbank igazgatója, Weninger Vincze s egy nagy német bankár-csoport képviselője. Ezen Folytatás a melléleten: financiális transactioval egyidejűleg Széll pénzügyminiszter saját speciális szük­ségletének fedezésével is fog gondoskodni. A közös minisztertanács a delegatiók összehívásának időpontját is meg fogja ál­lapítani. Bécs, ápr. 27. („Bud. Corr.“) Ma délután egy órától ötig Auersperg her­­czegnél közös miniszteri értekez­let volt; az összes kiegyezési differentiák fölött történtek az eddigi alapon bizonyos megállapodások, melyek egy holnap ő fel­sége elnöklete alatt tartandó közös mi­nisztertanácsban végleg körülh­atna. Sem provisorium­ról, melyet a változatlan status quo alapján az osztrák kormány egészen perhorrescul, sem a fölmondási clausula elhagyásáról szó sem volt. Páris, ápr. 27. „Temps“ visszautasítja a „Journe des Deb “ javaslatát a keleti kérdés meg­oldására­ nézve és úgy látja, hogy ezen megoldás nem eléggé gyökeres és nem felel meg eléggé az orosz győzelmeknek és Ausztria igényeinek. „Temps“ hangsúlyozza, hogy a congressus, ha létre­jönne, semmikép sem fog mesterséges szervezkedésekbe vagy ideiglenes megoldásokba bocsátkozni. KONSTANTINÁPOLY, ápr. 27. (Az Egyetér­tés távirata) A drinápolyi vasút 22 kilométer­nyire Hermanly állomástól cserkesz lovasság által szétromboltatott, ezen lovas csapat a Szalih aga felkelő vezér seregéhez tartozik. Bécs, ápr. 27. („Búd. Corr.“) Széli pénzügyminiszternek, Rothschild, Hornbost 1, Hansemann és Wenin­­gerrel tartott hosszabb tanácskozása csak az első kibocsájtású kincstári utalványok teljes conversiójára vonatkozott. PÁRIS, szept. 27. (Az Egyetértés távirata.) A „Journa dles Deb.a berlini sürgönye szerint a bolgár lázadás az orosz hadsereget arra fogja kényszeríteni, hogy ez anélkül, hogy az angol hajóraj visszavonulását bevárja visszamenjen Drinápolyba. London, ápr. 27. (Az „Egyetértés" távirata.) A „Standard“ név szerint szám­lálja fel azon amerikai hajókat, melyeken orosz tisztek fognak parancsnokolni. Páris, ápril 27. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A kiállítás csak formailag fog meg­nyittatni. Az elnök és kísérete csak a csar­nokban fognak tartózkodni és nem lépnek a kül­föld osztályzataiba, mivel a munkálatok még nin­­csenek befejezve. Bécs, ápril 27. Konstantinápolyból jelentik a „Pol. Corr.“-nek: Miklós nagy­herczeg a bolgárországi mohamedán me­nekülteket a török biztosok előtt nem rhodopei felkelőknek, hanem rablócsapa­toknak nevezte, kik Szulejman pasa szét­szórt sereregének maradványaiból szervez­telek, melyekhez utóbb némely helységek mahamedán lakossága csatlakozott. Pétervár, april 27. A „Journ. de Pet.“ a „Journ. des Deb.“ által közzé tett programmot bírál­gat­ja és azt hiszi, hogy az abban felállított példa a Libanonról, keresztény tartományok szá­mára a porta által van sugalmazva. Az említett lap arra emlékeztet, hogy még Salisbury is beis­merte a conferentián előforduló ilyféle combinatiók hiányosságát és gyökeres változtatások szükségét hozta javaslatba. A „Debats“ javaslata még kor­­látozóbb mint gróf Andrássy jegyzéke.­­ A­mi a Duna várakat illeti, erre nézve Derby lord nézetei semmiféle okmányok által nincsenek tá­­­mogatva, még Salisbury körjegyzéke sem tesz ar­ról említést. Az összehasonlítás Mainzzal tévedé­sen alapul, mivel Mainz vegyes őrizettel volt meg­szállva a német szövetség részére, a „Debats“ ja­vaslatát nem kellene figyelemre méltatni. Berlin, ápr. 27. (Az „Egyetértés“ távirata.) Leghitelesebb forrásból merített hírek szerint, Oroszország és Olaszország bizonyos egészségre jöttek azon eshetőségre nézve, ha Anglia egyedül vagy valamely szövetségessel oly alakulásokat akarna a keleten létrehozni, melyek a két nevezett hatalmasság érdekei ellen lennének irá­nyulva.­­ Azt is hírlik itt, hogy az angol kormány tegnap egy czirkáló hajórajnak elküldését az albániai vizekbe határozta el. Páris, ápril 27. (Az „Egyetértés“ távirata.) A Mem. Dipl.“ azt hiszi, hogy a német köz­vetítési javaslat sok nehézséggel jár­­j­á­k. A­ehmet Yefvi­k­et s­záműzni ak­ar­ Az orosz befolyás ismét növekedik. A „Journe des Deb.“ azt javasolja, hogy a semle­gesített Duna fejedelemségeket osz­trák védnökség alá kellene helyezni. Konstantinápoly, ápr. 27-én. Uj harczokról beszélnek, melyek a muzulmá­nok és oroszok közt vivattak a Rhodope hegységben. A török-orosz bizottság jövő héten meg fogja kezdeni békéltetési műkö­déseit. Az orosz konzul külön küldetésben­ Macedóniába ment, de nem neveztetett ki kormányzónak. Totleben tábornok ide ér­kezett. Bécs, ápr. 27. A „P. C.“ egy pétervári le­velet 23-áról közöl, melyben ki van fejtve, misze­rint Németországnak javaslata, az orosz hadak­nak és az angol hajórajnak az idő szerint kimé­rendő együttes távozására és a kiürített állások semlegesítésére nézve Londonban és Pétervárott már el volt fogadva; azóta azonban a dolgok újra roszabbra fordultak, részint az angol hadi készülődések, ré­szint azon nehézségek miatt, melyeket az angolok a kiürítési kérdésnél emeltek; ezen nehézségek eleinte a berlini kabinet egy másik javaslata által el lőnek hárítva, oly formán, hogy az elhagyott állások elérhetése óra­számra jön meghatározva; de ekkor Anglia azt állítja, hogy hajóraját nem húzhatja vissza a Dardanellákból, mivel lesz időjá­rás, és más esetleges nehézségek az átvitorlázást megnehezíthetnék és több időt vennének igénybe. Ezen követelés által Anglia a már elfogadott elvtől ismét visszalépett, és úgy mint a már elfogadott elvtől egy előconferentiára nézve vissza­lépett volt. Berlin, ápr. 27. Az angol balti hajó­raj fölszerelésére nézve a „Nordd. Alig. Ztg.“ nem akarja vizsgálni, hogy az min­den működési alapot nélkülöz és legjobb esetben sem arathat más babérokat, mint legfeljebb az orosz kikötők dicstelen os­tromzárolását, de nem akarja visszatartani azon nézetét sem, hogy az angol hajóraj­nak a balti tengerbe küldése, hol sokféle semleges érdekek érintethetnének, a helyzetet még bonyolodottabbá te­hetné.

Next