Egyetértés, 1879. augusztus (13. évfolyam, 210-240. szám)

1879-08-20 / 229. szám

— Deák Ferencz szobrát Z.­Eger­­szegen szeptember 1-én fogják leleplezni. A Pro­gramm a következőleg állapíttatott meg: Vasár­nap, aug. 31-én a vonatokhoz egy-egy szállásoló bizottsági tag fog kimenni, kik az érkezendő ven­dégeket fogadván a városházáig kisérik, honnan minden vendég a számára kijelölt szállásra vezet­tetik el. Másnap, azaz szept. 1-én reggel 9 órakor a megyeház termében a közgyűlés főispán által megnyittatván, fél 10 órakor a városi templomban csendes isteni tisztelet tartatik, mely után — 10 órakor gyűlés a szobor előtt folytattatván, Svastics Benő alispán, mint a szobor állító bizottság elnöke — előadja a szobor felállításának czélját, s a szo­bor átadatik a közönségnek. Délután 1 órakor az „Arany bárány“ nagy termében 200 személyre diszlakoma. — Ivanoff Kristó sophiai rendőrfőnök ma ismételten megjelent Selyei kir. ügyésznél s sürgette ügyének lebonyolítását, miután hazájába vissza akar utazni. Miután azonban a minisztérium az ügyészség felterjesztésére még nem válaszolt, az ügyész kijelentette, hogy haza­utazását egyelőre el kell halasztania. Ivanoff erre oda nyilatkozott, miszerint maga megy az igazságügyminiszterhez kihallgatásra, s kérni fogja ügyének gyors elin­tézését. — az ágostai hitvallású pestme­gyei esperesség ma tartotta rendes közgyű­lését. Föld­vár­y Mihály esperességi felügyelő az ülést megnyitván, indítványozta, hogy mivel Zsedényi Ede egyetemes főfelügyelő elhunyta óta az esperességnek ez az első ülése, a veszteség feletti fájdalmát az esperesség jegyzőkönyvileg örö­kítse meg. Felemlíti ezután elnök, hogy az espe­­resség ügyeire vonatkozó évi jelentést elnöktársa Margócsy József főesperes teendi meg, — ő csak egy kiváló fontosságú mozzanatra hívja fel az es­peresség figyelmét, mely a protestáns hitfelekeze­­tek jogait érinti, — és az, a m. kir. vallás és közoktatási miniszternek az állami főfelügyelet sza­bályozásáról szóló törvény­javaslata. E felett nincs ugyan most hivatva bírálatot mondani az espe­resség, de mert a néhány nap múlva összeülendő kerületi közgyűlésnek ez képezendi tanácskozási tárgyát , azon biztos legfontosabb reményének ad kifejezést, hogy az esperesség által kiküldendő képviselők tiltakozni fognak a miniszternek a pro­testánsok önkormányzati jogait s a tanszabadságot korlátozni akaró minden törekvése ellen. — Ez­után a főesperes által előterjesztett jelentés alap­ján, a folyó ügyek tárgyaltattak, s a kerületi köz­gyűlésre küldendő tagok megválasztattak. — A vadász­jegyek. A pénzügymi­niszter i. é. 47,385 számú körrendeletében, miután újabban is tapasztaltatott, hogy a vadászati jegyek használatának ellenőrzésére kellő gond nem for­­díttatik, ismételve szoros feladatává tette a pénz­ügyi közegeknek, hogy a vadászjegyek használatát szigorúan ellenőrizzék s a községeknek a törvény­­hatóságok által kiadott jegyzékei, valamint a havonkint az adóhivatalhoz érkező névjegy­zékek alapján a vadász­jeg­gyel bírókat , il­letőleg a jegy nélkül vadászókat már eleve szem­mel tartva, a tapasztalt visszaéléseket megtorlás végett azonnal hozzák az adóhivatalok tudomá­sára.­­ Meghagyatott továbbá a pénzügyőrségi szakaszok vezetőinek, hogy a legénységet a va­dászjegyek használatára vonatkozó törvényes intéz­kedésekről megfelelőleg tájékozzák, s köteles gon­dot fordítsanak arra, hogy a vadászterületeken bár­miféle teendői közben átvonuló legénység az ott vadászókat mindig ellenőrizze, sőt a­men­­nyiben csak a szolgálati viszonyok engedik, e végből külön czirkálásokat is tartson.­­ A pénzügyőri közegek egyszersmind azt is figye­lemmel tartoznak kísérni, hogy a törvényhatósági közegek megfelelnek-e ellenőrzési kötelességüknek s a­mennyiben azt tapasztalnák, hogy az ellen­őrzés nem megfelelőleg gyakorolt­atik, köte­lesek lesznek erről a pénzügyigazgatóságot azon­nal értesíteni, mely a további intézkedéseket saját hatáskörében megteendi, esetleg másról a pénzügyminisztériumnak pedig a mulasz­haladék nélkül jelentést teend.­­ A pénzügyigazgatóságok köte­lesek lesznek ezen rendelet határozmányait pénzügyőrségi parancskönyvekbe rögtön felvétetni, é­s arra állandóan kellő gondot fordítani, hogy szakaszok ellenőrzésével megbízottak ellenőrzésüket e ezen rendelet miként teljesítésére is kiterjes­szék. — Andrássy Gyula gr. jellemzé­séhez a „Hon“ a következő már sokszor és sok külügyminiszterről világgá bocsátott adomát közli: Mikor Andrássy, ő felsége kíséretében Szentpéter­­várott járt, az orosz czár megküldte neki pompás gyémántokkal kirakott emaille festményű arczképét. Andrássy visszaküldte a nagyértékű ajándékot, az­zal az üzenettel, hogy ha ő felsége, az oroszok czárja egy egyszerű photographiájával akarja őt megajándékozni, azt igen nagy becsben fogja tar­tani , de gyémántokat ő el nem fogadhat. — Gor­­csakoff erre azt mondta neki: „Mon cher, vous étez un fou! Telles choses s’ acceptent sans dire un mot.“ („Barátom, ön bolond ! Az ilyen dolgokat szó nélkül szokták elfogadni.“) De Andrássy nem fogadta el s nem is kapott helyette mást. — A szerb kormány és a bécsi Presse. A szerb kormány a következő nyilatkoza­tot teszi közzé: „ A bécsi Presse egy idő óta Szer­biával és a szerb érdekkel szemben a legellensé­­gesebb magatartást tanúsítja. Országunkat mindig gyűlöletes és rendszeres módon üldözi, nem vá­logatva meg fegyvereit. E lap magatartására nem tudunk más indokot találni, mint azon tényt, hogy bizonyos Gyurkovics, e lap egyik szerkesztője, a Presse kedvező magatartásását a szerb kormán­­nyal szemben pénzbeli remunerácziótól óhajtotta függővé tenni. A fejedelmi kormány szükségesnek, hogy loyális és hazafias nem látván tényeit il­letőleg fizetett tollak helyeslését és dicséretét ke­resse, természet­esen visszautasította Gyurkovics inszinuáczióit. Miután most ezen egyén arra hasz­nálja fel állását, hogy Szerbián oly modorban áll­jon bos­szút, mely a művelt világ tisztességes saj­tójában szokatlan, a belügyminiszter kitiltotta a bécsi Presse-t Szerbiából.“ — Hírek a városból. Gyanús jószágok eladásán kapta a rendőrség Szakács Dávid, 38 éves pestmegyei ille­tőségű embert. A rendőrséghez kisértetvén, azt állította, hogy az általa fűnek-fának árult ezüst- és fehérnemű­eket úgy ta­lálta. Minthogy azonban nincs kizárva, hogy az említett tár­gyakat lophatta is, egyelőre letartóztatva m­arad. — Mér­ges k­o­f­a. Tegnap délután a kerepesi uton Takács Kata­lin kora, Kusztros József tót napszámost úgy vágta fejbe egy bádogm­értékkel, hogy a Rókus kórházba kellett szállítani. Takács Katalint letartóztatták. — Megszökött sik­kasztó. Bloch Mór, budapesti mészáros (két szerecsen utcza 21. sz.) tegnap délelőtt megbízta egyik segédét, Bett­ler Józsefet, hogy számára mintegy 80 frtnyi kinnlevő kö­vetelést behajtson. Lettler be is hajtotta a fentebbi összeget, de a­helyett, hogy gazdájának átszolgáltatta volna, megszö­kött vele. Broch panaszt tett a rendőrségnél, mely a sik­kasztó kinyomozására szükséges intézkedéseket azonnal meg is­ tette. — Jön a muszka! Fabek Gyula gépész (Nagy János utcza 19. sz.) már a boszniai hadjáratból való vissza­térése óta folytonosan búskomornak mutatkozott. Búskomor­ságát még fokozta az a sajnos körülmény is, hogy hosszabb idő óta minden keresés és foglalkozás nélkül levén, család­jával együtt szükséget szenvedett. Tegnap délelőtt különösen izgatottnak mutatkozott, s midőn a király születésnapjának alkalmából a Gellérthegyen és a várfokon megdürdültek a szokásos üdvlövések, lekapta a falról testvérének élesre töl­tött fegyverét és „Jőnek a muszkák!“ kiáltással védelmi ál­lásba helyezte magát. Majd később hadonázni kezdett a fegy­verrel, mely e közben elsült s a szerencsétlent úgy találta mellben, hogy azonnal szörnyet halva rogyott össze. A bol­dogtalan nőt, egy öreg anyát és három kiskorú gyermeket hagyott maga után.­­ Megint baleset az Oroszy circusban, úgy látszik annyiszor fenyegetőznek a balesetek a ponyva­sátorban, míg végre komolyan be is következnek. A tegnapi előadáson miss Sarah Palmer egy petróleummal bekent­­ égő abroncson ugrott keresztül, az illető circus személyzet azonban oly ügyetlenül tartotta az abroncsot, hogy Palmer kisasszony beleütődött, s az abroncs a lóra esett. Szerencsére azonban a ló nem bokrosodott meg ezúttal. Palmer kisas­­­szony azonban karján égési sebet kapott. — Helyreig­a­­z­í­t­á­s. Lapunk e hő 11-iki számában közöltük a rendőr­ségi értesítés nyomán, hogy Kohn Adolf hamis kártyá­zás miatt, melyet az alulról jövő hajón űzött, elfogatott. Föl­kérettünk annak kijelentésére, hogy Kohn Adolf főv. keres­kedő a kérdéses hajón jelen volt ugyan, de nem kártyázott. A kártyázás miatt elfogott egyén Kohn Móricz tassi születésű 2 i éves kereskedő. — Megyegyűlés. Pest megye évnegye­­des közgyűlése e hó 26-án kezdődik. Ugyanez al­kalomból fölkérettünk a következő felhívás közlé­sére : Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye törvényhatósági bizottságának tagjait van szerencsém a közelebbi közgyűlés előtti napon, augusztus hó 25-én d. u. 5 órakor a megyeház nagy termében tartandó ér­tekezletre meghívni. Földváry Mihály, alispán. —­ A közbenjáró. Szabadkáról írják ne­künk : Mamuzsits Ágoston és Milassin Lajos el­fogott ügyvédeknek újabb társuk akadt. Elfogatott az alkusz, kiről legutóbbi közleményünkben emlí­tés tétetett. Neve Sztojkovics Lajcsó, előkelő szerb uzsorás. Uriasan él, családja pompázni tud csu­pán, s mivel valami különös vagyonnal nem ren­delkezik, gsettel a hogy lehet. Elfogatásának oka a következő: Mamuzsits és Milassin által a bírói egyezség az említett 30 láncz föld és 28,000 frt erejéig megköttetvén, az ellen a vagyonában fe­lette megkárosított bunyevácz, Malagorszky, egy ügyvéd által semmiségi panaszt adatott be. — A két ügyvéd, de különösen Mamuzsits fázott egy kissé a semmitő­ szék leendő határozatától s mindenáron embert akart érdekeihez csatolni, még pedig olyat, a ki pénzimádása mellett oda­fent némi befolyással birhat. Ez embert Stojkovics Lajcsóban hitte fölismerni, s kecsegtető remények és egy kitöltetlen váltó által sikerült is ezt annyira vinni, hogy Ígéretet tett Mamuzsitsnak miszerint azonnal Budap­estre utazik, s ott min­den rokoni vagy egyéb összeköttetéseit felhaszná­­landja, hogy a semmiségi panasz elvettessék. Fel is ment az alkusz, vagy minek is nevezem ez egyént, de hogy mit mivelt odafent, azt senki nem tudja, tény azonban, hogy a semmiségi panasz törvényes módon elveztetett. Ennek így kellett történni, csakhogy Sztojkovits ezzel nem elégedett meg, hanem a váltót 1000 írtra kitöltvén, Szabadkán áruba bocsátotta, s bol­dog-boldogtalannak elhiresztelé, hogy ő ezt azért kapta Mamuzsitstól, mert a Malagurszky által be­adott semmiségi panasz az ő közbenjárásá­ra visszautasittatott. — Losoncay László síremlékére folytatólag adakoztak: Mészáros Sámuel ev. ref. lelkész Ó-Budáról 5 frt, Dr. Hamary Dániel Székesfehérvárról 2 frt, Kesserü Fe­rencz vörcsöki gazdatiszt 5 frt, Dr. Hajnal Albert 0­ Kigyós­­ról 2 frt, Köti József Gy.­Szücsiből 2 frt. A már előbb nyugtatott küldemények összege 7 frt, összesen 23 frt, mit is a további kegyeletes adományok elvárásával kötelességsze­­rüleg nyugtatványozok Budapest aug. 19., Borosnyay Oszkár, (Budapest I-ső k. várdisztér 78. szám 1-ső emelet.) — A váczi uti r­a­b­l­ó­g­yi­lk­o­s­s­á­g. Nyolczat már elbocsátott a rendőrség, e hó 15-én pedig a kilenczediket fogták el Nagykikindán, neve Schröder Mátyás, perjámosi születésű 26 éves r. kath. mészáros legény, ezelőtt Budapesten saját mészárszéke volt, de csakhamar megbukott s ismét legényeskedett. Holmijai közt találtak egy piros bugyellárist, melyet a budapesti rendőrök Neu­man volt tulajdonául véltek felismerhetni. Ma a rendőrségtől ugyancsak egy gyilkos-jelölt bocsát­tatott el, ki alibijét teljesen bebizonyította, ennek neve Schubert Alajos. Ha névcsere nem történt , akkor ez a tizedik vácziuti rablógyilkos. — Rövid hírek A király a komlód­­tótfalusi helv. hitv. egyházközség templomának fölépítésére 100 frtot, a pl­oi­esti és pitesti helv. hitv. egyházi községeknek templomaik föl­építésére 200 frtot adományozott. — Petőfi Sán­dornak egy pálotáját őrzi, a „Debr. Ellenőr“ sze­rint Papp Sándor nagy-károlyi rendőrkapitány, a költő Papp Endre fia. A fehér csont fogantyujú spanyolnád palotát Petőfi költő-barátjánál azon idő­ben hagyta hátra, midőn Szendrei Júliához ment Endrédre.­­ Az állatkert számára is már egy fó­kát vásárolt az igazgatóság, de szerencsétlenül járt vele, mert alig hogy a vasúttal a fővárosba ér­kezett, még az állam-vaspálya indóházában kiadta páráját. — A nemzeti muzeum valamennyi osztá­lya, holnap a S­z.­I­s­t­v­á­n ünnepe napján a kö­zönség megtekintésére délelőtti 9-től 1-ig nyitva lesz. Úgyszintén délután 3—6-ig a sugárúton lévő iparmuzeum megtekinthető lesz. A hivatalos lapból: A király a lugosi g. szert. kath. székeskáptalannál L­i­v­i­u András őrkanonoknak, az olvasó kanonokságra, Pap Gábor scholiarcha kanonoknak, az őrka­­nonokságra, Pap Péter kanczellár kanonoknak, a scholiarcha kanonokságra és Madincea Ján. praebendatus kanonoknak, a kanczellár kanonokságra való fokozatos előléptetését jóvá­hagyván, az ez által megüresedett praebendát-kanonokságot Mihailescu Demeter lugosi g. kath. lelkész, szentszéki ülnök és kerületi esperesnek adományozta. A közokt. mi­niszter D­o­b­a­y Károly ügyvédet a dévai állami tanitóké­­pezde igazgató tanácsába póttaggá nevezte ki. Névváltoztatás: Lövy Antal (Naftali) bajai la­kos vezetéknevének „L­a­d­á­n­y­i“-ra, Hönigsfeld Ignácz szen­tesi lakos folyamodványa folytán, nevezettnek, Márton, Ida, Vilmos, Berta, János és Hermina nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének „H­a­j­n­a­l"-ra, Pocsehl József budapesti la­kos vezetéknevének „Pósá“-ra kért átváltoztatása megen­gedtetett. x. K­é­t i­s­k­o­l­á­s 11 u, gymnásiumi vagy reáliskolai, teljes ellátást nyerhet egy budapesti családnál, hol tanulmányaikban is gondos és szak­képzett vezetőt találnak. Bővebb értesítést nyer­hetni e lapok kiadó hivatalában. Színház és művészet. királyi — A népszínház műsora az István ünnepekre a következőleg van megálla­pítva : szerdán (20-án) „Kamargó“ Erdősi Eugé­niával ;­­csütörtökön: „Piros bugyelláris“ ; pénte­ken : „bornevilli harangok,“ mindkettő Blaháné­­val; szombaton: „Niniss“, a czimszerepben Gerő­­fynével. — Gerőfyné Ilka Kaposvárott. Kaposvárról írják lapunknak: A népszínház e pajzán művésznője, meglátogatván városunkat, hol jelenleg férje társulata működik s fellépteivel való­ságos zendülést okozott. Kaposvár és vidékének intelligencziája, sietett ez alkalmat megragadni igy egy előadásáról sem maradt el — gyönyörköd­s vén Gerőfyné művészi játékában és énekében. tágas —■ páholyokkal ellátott színkör alig volt ké­­­pes befogadni a közönséget — a zenekar helyét is a közönség rendelkezésére kellett bocsájtani. A nagyszámú közönség minden egyes fellépte alkal­mával — taps, virágeső-csokor s koszorúkkal tün­teti ki régi kedvenczét, kit valóban irigyel a fő­várostól — dalait kétszer-háromszor ismételtet­­ték. Estélyeket is rendeztek a kedvelt művésznő tiszteletére , Somogy megye főispánja , Jankovits László, Madarász Andor és Gruber János urak. A Bucsu­ fellépte alkalmával nagy ovácziókban részesült nevezett művésznő, ezúttal még emlék­versek is szólattak. Mi csak sajnálatunkat fejezzük ki, midőn e régi kedvenczünk körünkből távozik, de a kötelesség szólítja haza — a népszínházhoz — hisszük azonban, hogy nemsokára ismét meg­látogatja megyénket, a­hol csak a valódi érdem jutalmaztatik. Elindulása előtt nem csak színtársu­lata, hanem Kaposvár intelligencziája és a nagy közönség jelent meg az indóháznál, hogy még egy „istenhozzád“-ot mondjon az ünnepelt mű­vésznőnek. — Laube bécsi szinmüiró és volt színigaz­gató neje sz. Lüdens Iduna ma Bécsben meghalt. Egyletek, társulatok. — A magyar könyvkereskedők egylete. A f. hó 20-án hirdetett közgyűlés az „Arrogante-ünnepély“ miatt augusztus 21-re ha­­lasztatik el. A közgyűlés programmja: a) Augusz­tus 20-án délelőtt 11 órakor: összejövetel a Szik­­szay-féle sörház (kerepesi­ út) első emelete nagy termében, b) Augusztus 21-én reggel 9 órakor: közgyűlés a régi Lloyd-épület (Dorottya­ utcza 12. sz.) kereskedelmi tanácstermében. c) Augusztus 21-én délután 5 órakor: közös kirándulás a zug­ligetbe és ugyanott közös vacsora a „Fáczán“ ven­déglőben. d) Augusztus 22-én reggel 9 órakor : a közgyűlés esetleges folytatása. Délre közös ebéd a „Vadászkürt“ szállodában. Fővárosi ügyek. — A közraktárak részére kijelölt rakpart építésének programmja elkészülvén, az a belügyminiszterhez fölterjesztetett. E programúiból az építkezési eljárásnak következő képét nyerjük: Az ajánlatok beadásával együtt bánatpénzül leteendő 33.046 frt, vagyis a kiviteli költség 5 %-ra, nem különben a felhasználandó termés- és falazatkő mintái melléklendők. Az ajánlatokat az építési bizottmány nyilvános ülésében bont­ják és olvassák föl, de zárt ülésen tárgyalják, tekintettel az ajánlat előnyösségére és a vállalkozó által nyújtott biztosságra. Az ezen alapon hozandó javaslat nyilvánosan hirdettetik ki, azonban a tanács tekintet nélkül az ajánlott árakra, szaba­don választhat az ajánlatok közül. Minden aján­lattevő a pályázat lejártától tizennégy napig aján­latához kötve van. A munkát elnyerő vállalkozó s ta­nácsi jóváhagyástól számított 10 nap aatt köteles meg­tenni minden előkészületet és beszerzést, hogy a munkát teljes erővel meg lehessen kezdeni. Az építési bizottság intézkedik a tervek és költségve­tés értelmében eszközlendő végrehajtásról, ellenőrzi a vállalkozó és kiküldött műszaki közegek teen­dőit, a keresetkimutatásokat műszakilag és szám­­vevőileg érvényesíti s eszközli az ideiglenes és végleges átvételt. A bizottmány végre­hajtó közege a művezetőség, mely áll: a szer­ződtetett két művezetőből, s a közmunka- mi­niszter és a város műszaki közegeiből, mint ellen­őrzőkből. A vállalkozó építési irodát állít föl, s ha eltávozik a fővárosból, teljhatalmú megbízottat ne­vez meg. A vállalkozó köteles a munkákat a programaihoz és az építési művezetőség által adandó utasításokhoz híven, szilárdan és mű szabá­­lyosan kivinni, azoktól eltérni csak a bizottmány írásbeli engedélye mellett szabad. Ha engedély­­telenül térne el valamiben a részlettervek s utasításoktól, vagy hanyagságot tanúsítana, tar­tozik a kifogásolható építményeket szabályszerűen újból helyreállíttatni. Előre nem látott nehézségek és rendkívüli elemi csapások a vállalkozót nem jogosítják föl kártérítési követelésre, tehát saját érdekében kell őszi munkáit télen át jégzajlás stb. ellen kellően megóvni. Vállalkozó a Kapisztrán­­utcza és vámház közti tért csak 1880 tavaszáig használhatja, mikor is a közraktárak építése kezdődhetik. A Kapisztrán-utczától a Koráros térig terjedő tér azonban használatában ma­radhat a rakpart építés befejezéséig. A talál­ható természetrajzi, régészeti stb. tárgyakra a főváros tulajdonjoga föntartatik. Az építés tény­­leges megkezdése az ajánlat elfogadásától számí­tott 10 nap alatt történik, vállalkozó köteles a vámháztól lefelé m. e. 200 méter hosszban elter­jedő s a négy közraktár czéljára kijelölt vonalon az összes kotrási, betonozási és czölöpözési munká­kat a kőhányással együtt egészen, a falépitési munkálatokat pedig a 0 pont felett legalább 3­ 10 m. magasságig, legkésőbb 1879. deczember 15-ig befejezni és a rongálások ellen biztosí­tani, a további munkákat 1880 tavaszán folytatni és a bizottmány megrendelésétől 60 nap alatt teljesen befejezni. Az elevator czéljára fönntar­tott rakpart részen a czölöpözést, kotrást, kőhá­nyást vállalkozó szintén 1879-ben köteles megkez­deni és 1880 október végéig okvetlen befe­jezni. A munkák befejezése után a végszámlák a vállalkozó és művezető által 60 nap alatt muta­­tandók be, s ha rendben vannak, mielőbb kiu­­talványoztatnak. Vállalkozó jótállása ezen időpont­tól, mint ideiglenes átvételtől számított két évre terjed. Biztosítékul az 5 százaléknyi bánatpénz, 10 százalékra kiegészítve szolgál Azon esetben, ha vállalkozó a szerződés tartama alatt­­ meghal, a ta­nács tetszésétől függ a szerződést minden jogok- és kötelezettségekkel a vállalkozó jogutódjaira kö­telező erővel átruházni, vagy a teljesített munká­latok leszámolása mellett azonnal felosztani. Ha pedig vállalkozó csőd alá kerül, jogosítva leend a tanács akár a csődtömeggel vagy zárgondnokság­gal a szerződést továbbra is felbontani, akár a csődnyitás napjától a szerződést egyoldalúlag megszűntnek nyilvánítani. Ha a vállalkozó a mun­kálatok körül hanyagul járna el, jogosítva leend a fővárosi tanács a szerződést minden előleges fel­mondás nélkül megszűntnek nyilvánítani. Ha a vállalkozó a kikötött bevégzési határidőket meg nem tartja, 10,000 frtnyi bírsággal büntettetik. A bírságolás joga az építési bizottmányt illeti. Ezen jogügyletből felmerülő illeték- és nyug­tabélyeg, általában minden e viszonyból felmerülő illeték egyedül vállalkozót terheli. E jogviszonyból felmerülhető peres kérdésekre nézve a budapesti IV. ker. (belváros) kir. járásbíróság illetékes. — A középitési bizottság ma Ger­­l­ó­c­z­y hely. polgármester elnöklete alatt ülést tartott. A napirendet néhány interpelláczió előzte meg. Sigl Gy. már rég tervezi, hogy közraktá­rát vasúttal köthesse össze egyrészt az osztrák ál­­lamvasuttal, másrészt a Dunaparttal. Az államvo­natig már régebben kapott engedélyt 1881-ig. A közelebb künn járt vegyes bizottság azon javasla­tot teszi, hogy a raktár és Duna közti részen alagutat építsen Sigl s abban vezessen keskeny vágányu vasutat. Általában pedig vasúti engedélye hosszabbittassék meg harmincz évig. E javaslat­hoz a bizottság hozzájárul. A pé­ti lóvonatu vasúttársaságnak némi ki­kötések mellett megengedhetőnek javasoltatik, hogy szerződésbeli kötelezettségéhez képest a zug­ligeti vonalon a második sínpárt lerakhassa, azon­ban előbb Rupp elnöklete alatt Weber, Ybl, Szu­per urak kiküldetnek a terv kivihetősége iránt meggyőződést szerezni. Elv, hogy mindenütt, hol lehet, a kettős vágány az egész vonalon érvénye­síttessék. Ó-Budán a kórház- és temető-utczák közt levő nagy mocsár csatornával levezetése a Dunába, elfogadtatott. A csatorna a kórház-utczából indul s 3500 frtba kerül, mely fölveendő a jövő évi programaiba. A budai rakpart melletti feltöltési munkák a Margithídtól a Rudasfürdőig a jövő évre halasz­­tandóknak mondattak ki ; e czélra a költségvetésbe 18,000 frtot kell fölvenni.­­ A közegészségi bírságok hova fordítása tekintetében a tanács ma azon határoza­tot hozta, hogy ezek jövőre a betegápolási alap javára számoltassanak. — A Rudas-fürdő kiépítése tárgyában * a pénzügyi bizottság javaslatához képest a tanács hozzájárult azon indítványhoz, hogy 47,500 forint költséggel 21 kő- és kád-fürdőre való szárny-épü­let tolhassák hozzá. TÁVIRATOK, Szeged, aug. 19. (Az „Egyetértés“ távirata). A tegnapi ünnepélyességek után a kirá­lyi biztos a hajnali vonattal a fővárosba utazott. Pár napig ott fog időzni és ez alatt valószínű­leg végleg eldől Szeged város védelmi kérdése, miután a királyi biztosnak az a czélja, hogy a külföldi szakértők véleményének meghallgatása után a kormány szakközegeivel megállapítsa a védelmi vonalakat, s hogy ennek megtörténtével erélyesen hozzá lehessen látni a tényleges munkához, mely­nek megkezdése immár nagyon is sürgősnek ne­vezhető. A külső védelem tekintetében bizonyára nem kis nehézséget fog okozni az, hogy Palavicini őr­gróf még mindig nagyon messze van a Szeged várossal való kiegyezéstől. Arra az átiratra, melyet a város Palavicini grófhoz a közös védelem köve­telményeiről intézet, az uradalom megegyezés he­lyén polémiát küldött válaszul, melyből aligha te­rem valamikor egyezség. E körülmény kétségkí­vül erős akadály a külvédelmi kérdés legczélsze­­rűbb megoldásában. De ezen mégis át kellvén esni, Szeged város és a grófi uradalom között a régebbi igényekre nézve alighanem perre kerül a dolog. Szeged, aug. 19. (0. É.) A viznek a város belterületén beállott teljes apadása folytán a szi­vattyútelepek beszüntették működésüket. A­mi se­kély víz még van, az most már, miután a Tisza rendes apadása is beállott a, zsilipek és természe­tes átereszek által fog leeresztetni. A külső ártér­ről is a vizek Tisza felé veszik ujjukat s a tápéi alsó kivágáson, hová az összes percsorai vizek tó­dulnak, oly erővel rohan ki a viz, hogy zúgását már távolról hallani lehet. A Tisza apadása végre nagy eredményű, most már naponkint 20—21 cm. Mai állása 3.71 ; 17-én még 4.15 cm­ volt, tegnap pedig már 3.92 cm-re esett. A várnak átvétele 22-én kezdődik. A kato­nai parancsnokság részéről Sabuen Dániel alezre­des vezetendi az átadást, miután a kijelölt volt Prohászka tábornok az aradi gyakorlatokon elfoglalva. Részt vesznek a bizottságban még van Le Beau alezredes, a 46. zászlóalj parancsnoka, dr. Tessely főtörzsorvos és Tobich alhadbiztos. A vá­ros részéről Pálfy polgármester, Novák főügyész, Veszelinovich, Zombory és Csermelényi tanácsno­kok, Bakay és dr. Rosenberg vár. képviselők. Ezen bizottság meg van bízva, hogy egyszersmind al­kalmas helyen egy építendő kaszárnyának telket jelöljön ki. Kelemen oszt. tanácsos elnöklete alatt ma egy bizottság szemle alá vette a várbeli épülete­ket a felhasználható helyiségek kijelölése czél­­jából. A belvédelmi munkálatok — mint értesülünk — a kormány által a kül- és belföldi szakértők véleménye alapján készülő tervek szerint szeptem­ber elején fognak megkezdetni. A közegészségi állapotok igen kedvezőknek mondhatók, a­mennyiben a múlt hét folyamán nem vétetett­ fel, a meglevők közül nem halt meg hagy­­m­ázas beteg, kiknek jelenlegi száma 23. Átalában az idénynek megfelelő bántalmak, mint váltóláz és bélhurut, mérsékelt határok közé vannak szorítva. A Szőregre márcz. 24-én kiküldött orvos is vis­­­szarendeltetett, miután az ottani menekültek között az egészségi viszonyok azt feleslegessé tették. Bécs, aug. 19. A „Pol. Corr.“ Kon­stantinápolyból jelenti: Az ottani nagykö­vetek válaszolván a porta jegyzékére, mely­ben az ottomán biztosok kinevezése a görög alkudozásokhoz közöltetik, kijelentették, hogy miután a porta az ottomán biztosok kine­vezését több hónapon át halasztotta, el­várják immár, miszerint az alkudozások megnyitási napja 48 óra alatt közölve legyen. Pária, aug. 19. A „Patrie“ jelenti, hogy több notabilitás ma Párisból eltávozott, gróf Chamborddal való összejövetel czéljából. Madrid, aug. 19. Mondják, hogy a király találkozása Mária Christina főherczegnővel szeptember elején lesz Pau-ban. Pétervár, aug. 19. (Az „Egyet­értés“ tudósitójának távirata.) Beavatott körök meggyőződése szerint Andrássy de­­miszioja Albrecht főherczeg Romániá­ban tett látogatásának, mely Németország beleegyezésével történt , következménye egyrészt, másrészt pedig annak, hogy Ausztria az okkupácziót a legnagyobb erélylyel akarja végrehajtani. Haaga, aug. 19. A minisztérium megalakult és pedig: a külüg­gyel van Linden; belüg­gyel Van Zeeland ; pénzüg­gyel Wissering tanár ; az igazságüg­gyel Modderman tanár ; hadüg­gyel Reuther tüzérezredes ; tengerészeti üg­gyel Taal­­mankip és a kereskedelmi üg­gyel Van Golstein bízatott meg. Dr. Six királyi biztosnak lett ki­nevezve. Róma, aug. 19. (Az „Egyetértés“ távirata.) A „Diritto“ jelenti, hogy Cai­ro - i Bázelen keresztül tér vissza, de ta­gadja a találkozást Bismarckkal és sajná­latát fejezi ki a „Fanfulla“ e hírének tendencziája felett. irata.) Prága, aug. 19. (Az „Egyetértés“ táv­A mai „Politik“ elégedetlenségét fejezi ki a felett, hogy Stremayr miniszter maradt s hala­déktalanul konczessiókat követel még a reichsrath megnyílta előtt; ennek ellenében az „Epoche“ le­hetetlennek tartja, hogy a kabinetbe ut nyittassák oly prononcelrozott személyiségnek, mint Clam- M­ar­ti­n­i­t­z gróf. Zára, aug. 10. Pasl­enovic kanonok, a Sinm­­­aharskai kerület birodalmi tanácsi képviselője, mandátumáról lemondott. rés“ Brüsszel, aug. 19. (Az „Egyetér­távirata.) A Most és Drousse kitiltása ellen összehívott szoc­ialista tilta­kozó népgyülés tegnap este a nyilvános rend megzavarása nélkül folyt le. Csü­törtökön még egy meeting tartozik. Az „Odeskij Vjestnik“ igen hosszú vezér­­czikket szentel Andrássy gróf lelépésének, ebben a válság okai hosszasan fejtegettetnek. Andrássy, így ir e lap, csak­is Bulgáriának és Kelet-Rumé­­liának a muszkák általi kiürítése által jutott azon kétes helyzetbe, hogy Törökország szláv tartomá­nyai okkupáczióját be nem fejezhette. Andrássynak mennie kellett, mivel Ausztria Magyarország nézeteit nem akarta többé osztani, tanácsát nem akarta követni. Az Andrássynak kedvező minisz­térium megbukott, és Perencz József császár oly emberre bizta a minisztérium alakítását, ki a szlá­­voknak nagy barátja, ezen minisztérium már meg is alakult és ez a lakosság minden rétegeit ki­elégíti. De a fődolog az, hogy a császár a szlá­vok kívánalmait tekintetbe veszi. A minisztérium barátja a szlávoknak. Andrássy valamennyi szlá­­vot meg akart hódítani Törökországban, hogy őket markában tartsa. Ebből azt lehet következtetni, hogy a szláv párt Ausztriában végre meg­is győzött. A „Moskowskija Wiedomosti“ megelégedve az új osztrák kabinettel, kevésbé van de ennek külpolitikájára nézve Ratkoff ezen közlönye Taffe­­ban nem bízik még annyira sem mint az előb­biekbe. „Taaffe“ így szólt ezen lap: „sokkal en­gedékenyebb, mint az előbbi szabadelvű centralis­ták, ennek oka az, mivel Taaffe a szlávokat meg akarja nyerni és a keleti missziót végrehajtani, melyet eddig csak az osztrák katonai párt pár­tolt. Ezen körülményben az idézett lap nagy csapást lát Muszkaországra. A „Petersburgskija Vjedomosti“ is hasonló nézetet oszt­. „A viszonyok“ úgymond, „Bulgária és Kelet-Rumélia kiürítése után Ausztria és Musz­kaország közt mindig ellenségesebbekké lesznek és Taaffe kinevezése által fenyegető jellegűekké lettek. A lapok és röpiratok már meg is kezdet­ték a harczot Muszkaország ellen, és előkészítik a közvéleményt jövendőbeli lehetőségekre. Ebből látható, mennyire megijedt Muszka­ország a német-szláv kiegyezésen. Minő veszélyes következései vannak az osztrák-magyar politiká­nak Németországra nézve. „Bécsben azt hiszik, mondja ezen lap hogy mi az osztrákok számára kapar­tuk ki a gesztenyét a parázsból. Ausztria és Német­ország csak azért engedték meg Muszkaországnak Törökország szétdarabolását, hogy osztozkodjanak a zsákmányon. Ezért metszettek ki Ausztria részére a berlini kongresszusban egy jó darab területet, azért csalogatja most Ausztria a szlávokat magá­hoz, hogy támogatásukat megnyerje. E dolog ugyan lassan, de szilárdul halad előre, és­pedig minden veszély nélkül Ausztriára nézve, anélkül, hogy ez sokba kerüljön és ennek majd Muszka­ország fogja levét meginni.“ Az orosz államkenczellár közege, a félhivata­los „St. Peterburgskija Vjedomosti“ egyre tüszköl Ausztria-Magyarország ellen és minduntalan ellen­séges indulatokat iparkodik kelteni ezen állam és Oroszország közt. A nevezett lap f. hó 16-án ki­adott száma vezérczikkében Ausztria-Magyaror­­szággal foglalkozván, a többi közt a következő­ket írja: Miután Asztria-Magyarország és Németország közt tartós barátság köttetett, most e két állam visszahúzódik Oroszországtól, azon meggyőződés­ben, hogy ezzel előbb utóbb háborúra kerülend a dolog. Az oroszok alighogy odahagyták Törökor­szágot, midőn elég nagy távolságban voltak Konstan­­tinápolytól, midőn már­is Ausztria-Magyarországnak kedve kerekedett, Novibazárt minden körülmény közt megszállni, a­nélkül hogy népei bele­egyezését és az ehhez szükséges ki­adások megszavazását bevárta volna. A szláv országok központjának elfoglalása a Bal­kán-félszigeten, Ausztria-Magyarországnak min­denkorra biztosítja Boszniát és Herczegovinát, domináló álláspontot nyujtana annak Szerbia ellenében és nem sokára jogosítani fogja Salo­­nichi és az Aeges tengerpart elfog­lalására! Oroszország e szerint nemcsak hogy elszigetelteik Európától, hanem lehetetlenné té­tetik legszentebb históriai feladatának keresztülvi­tele: az egész föld összes szláv elemét egyesíteni!“ Muszkft lapok az osztrák válságról. Mindeddig csak az úgynevezett szabadelvű lapok, mint a „Golos“, „Novoje Vremja“, „Russ­­kaja Pravda“ stb. szólottak az osztrák miniszter­­válságról. Most már a pánszláv és konzervatív közegek is kezdenek arról szólani és kivált a muszka kormány kiválólag mérvadó lapjai, kik An­drássy gróf leköszönéséről és az új osztrák minisz­tériumról igen nyíltan beszélnek, és mivel ezen lapok a muszka nemzet többségének nézeteit kép­viselik, véleményük megérdemli, hogy itt regis­­tráltassanak. Bécsi tőzsde, Bécs, aug. 19. (az „Egyetértés“ táv­irata.) (Ga b n­aüzle­t.) Az üzérkedés ma valami­vel jobban volt hangolva és a kis üzlet, mely az előtőzsdén kifejlődött, szilárd irány mellett folyt le, habár a német tőzsdékről lanyha árfolya­mokat jelentettek. Kevésbé szilárdak voltak a já­radékok, melyekben erősebb­­ volt a kínálat. A szállítási értékek élénkebben ker­estettek és községi sorsjegyek emelkedtek. Zárlat felé a nagyobb üzérek erősen árultak hitelrészvényeket, mire az árfolyamok ismét ellanyhultak. Tíz óra. Jegyeztettek: Osztrák hi­­telrészv. 266.20, magyar hitelrész. 253.50, angol­osztrák 127.30, államvasut 273.50, lombard 89.75, Napoleondor 9.28­2, Unic­ bank 87.—, papír rente 66.60—, ezüst rente —.—, osztrák arany rente —.------, magyar arany rente 91.80—, kir. márka 57.15—. A déli tőzsdén is lanyha volt az irány és az árfolyamok tovább hanyatlottak. Később ismét csendesült a hangulat, az irány lanyha, a kínálat erős. Váltók és valuták szilárdak. Jegyeztettek: Osztr. hitelrészv. 265.—, angol-osztrák 126.75, magyar hitelrészv. 252.75, államvasut —, lombard —, papir rente 66.4772­ arany rente —.-----,ezüst rente —­, ma­gyar arany rente 91.75—, 20 frankos arany 9.28 72» 1 óra 30 perczkor jegyeztettek: Osztrák hi­telrészv. 264.30, angol-osztrák 126.80, unic-bank 86.75, magy. hitelrészv. 252.75, bank-egylet 128.90, bankrészv. —, államvasut 273.—, Károly­ Lajos vasút 236.—, lombard 89.50, alföldi vasút — , Erzsébet vasút 179.50, Ferencz­ József v. —.—, kassa-oderbergi vasút —.—, erdélyi vasút — osztrák észak-nyugati vasut 126.—, Rudolf vasút —, tiszai vasút 212.50, magy. észak-keleti vasút 126.—, Tramway 192.75, gőzhajó részv. 575.—, Lloyd-részv. 583.—, papir­ rente 66.50—, ezüst rente —, osztr. arany rente 78.90— magyar arany rente 91.75—, Páris —.—, b­r. márka 57.2272120 frankos 9.29—­ 1864-ki sorsje­g —.— 1860-iki sorsjegy —.—, magyar díjsors­jegy —, hitelsorsjegy —, London 117.—. Zárlatkor a következő jegyzések történtek: Bécs, aug. 19. Hitelrészvény 264.90, Lombard 89.75, Arany járadék 78.90, London 116.80. Ezüst —.— Hitelsors­jegy 168.—. Porosz pénzutalvány .57.20. Arany 5.52—. Török­sorsjegy 20.—. Angol-osztrák 127.10. Államvasut 273.—. Na­póleoni pr 9.29—. Rente —Galicziai 236.80. 1864-es 158.—. 1860-as, 124.75. Frankfurt 56.60. Ezüst rente 68.30. Bankrészvény 822.—. Bécs, aug. 19. M. földteherm. kötv. 86.25. Salgó- Tarján 103.50. Magyar záloglevél ICO.—. Erdély 102.—. Magy. ker. vasút 74.—. Magyar sorsjegy 101.25. Magyar földhitel 96.—. Kincst. utalvány 1874. —.—. Magyar vas. kölcsön 111.—. Magyar hitel 252.75. Alföld 134.75. Magyar éjszak­kel. vasút 126.—. Keleti vasút elsőb. kötv. 71.20. Tiszai vasút 211 50. Kincst. utalv. 1873. 150.—­ Arany járadék 91.75. Becs. aug. 19. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) (Gabnaüzlet.) Búza őszre 11.90— 11.95, tavaszra 12.55—12.60, rozs magyar 8.— —8.80, zab őszre 6.80—6.85, tavaszra 7.25— 7.30, tengeri augusztus—szeptemberre 7.------7.05, régi 6.10—6.35, új 6.80—6.85, szesz 32.50—33.—, repeteolaj 31.------31.25, őszre 31-31.25.

Next