Egyetértés, 1882. február (16. évfolyam, 32-59. szám)

1882-02-24 / 55. szám

lm az is figyelembe vétetik, hogy a fővárosi fű­­szer- és gyarmatáru kereskedést a legújabb fo­gyasztási adók egyébként is majdnem lehet­ érmé tették. 2. Üvegre nézve már a 10 krnyi tétel is túl magas. Ezen áruczikkre nézve különben még azon visszaélés is meghonosodott, hogy egy-egy vagyon küldemény átlag 100 m­étermázsának vé­tetik és 10 frttal vámoltatok meg, holott súlya rendszerint és különösen palaczk üvegeknél sok­kal csekélyebb. 3. Az u. n. közműáruknál figyelembe vendő, hogy a nagy forgalom leginkább durvább (olcsó) áru­kat dolgozik, melyek mmázsánkint 10 krral elég magasan vannak megvámolva. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy felszó­­la­lás­unk eredményhez nem vezetett. A főváros a kérdés tárgyalásánál egyolda­lú­­n csupán a fiskális nézpontot tartotta szem előtt. V. Már fent volt alkalmunk említeni, a­mi különben országszerte ismeretes, hogy a magyar főváros kereskedői különböző körülményeknél fogva, bécsi versenytárs­aikkal szemben a saját hazájukban folytatott kereskedés tekintetében is hátr­ályos helyzetben vannak. Hazafias kötelesség, mennyire csak lehetséges, a versenyképes­ségnek a magyar kereskedés elé gördülő akadályait elhárítani.­­ Ezen szempontból egyik kiváló figyelmet érdemlő körülmény az is, hogy különböző alkalmakkor rende­­ tett mérsékelt áru­k és vonatok menesztése által ai­agy­arországi vevőközönség Bécs felé ke­csegtetik és ez­által a budapesti piacétól el­­vonatik. Ennek ellensúlyozása végett oda töre­kedtünk, hogy évenkint többször Budapestre mint végpontra­­ menesztessenek mérsékelt áru­­vonalak. fí czélból magunkat a közlekedési vál­­l­atok igazgatóságaival összeköttetésbe helyez­ő örömmel jelenthetjük, hogy fáradozásunkat a legjobb siker koronázta, úgy, hogy azon sze­ren­csés helyzetben vagyunk, hogy az első mér­sékelt áruvonal, äjs ország minden részéből már év már ezill a hó 5 én útnak fog indulni. Fára­dozásunk­­ sikerét a közlekedési vállalatok igaz­gatóságai és ifiaö­i­óiban a magyar államvasutak igazgat­ósága hazafias piözpkenyiségének köszön­jük, mennyiben és utóbbi nem csak hogy minden tekíntetbel­ támogatta tervünket, ha­nem az által, hogy egyenesen ügy élére 4"ott, ezen a fővárosi kereskedelemre nézve nagy fontosságú vállalat létesítését lehetővé tette. — Nemn is ’késtünk §, közlekedési vállalatok igazga­tósága, és első­sorban a magyar álla­mvnták igazgatósága iránt köteles hálás köszöneteinknek kifejezést adni, és önök bizonyára helyeslik, ha e k­öszönetünket e helyütt is ismételjük. VI. Múlt évi jelentésünkben volt szeren­csénk tudomásukra hozni, hogy akkoron az volt tervben, h­ogy usty­a bel- mint a kül­­forgalom statisztikai adatgyűjtés tárgyává té­­telsék, és hogy mi, tekintettel­ a Célforgalom sta­­ti­ztikájának kétséges értékére, ez ellen már csak gyors felszólamlottunk, mert általa a kereskedőre írt terhek kiáram­lottak volna. Megelégedéssel re­greto­álh­atjuk, hogy az időközben megalkotott 1881. évi­ XIII. t. sz. a belforgalom sta­isztikáját egészen elejt­tte. Magának a k­i­forgal pin statisz­­tkájának nagy fontos ága hordereje p»k ezután l esz kellőképen méltányolható, ha ugyanis a kezdet nehézségeiből szára­szott tévedések kellőképen helyrehozhatók lesznek. y­ ÍV Másrészt azonban nem teljesültek azon rem­­ényeink, melynek múlt évi jelentésünkben a emukor, kávé- és sörfogyasztás megadóztatása tárgyában adtunk k­fejezést, mert az e czikkek hu^adóztatásáról szóló 1881. évi IV. t. ez. idő­közben szintén befejezett tén­nyé vált. A tör­vény életbeléptetését nyomban követték ország­szerte a panaszok, melyektől a jogosu­tságot meg­tagadni nem lehet. Minden közvetlen adó­nemnek ugyanis első feltétele az egyik­pa­rím vad­óz­tatás. Ámde az életbeléptetett új fogyasztási adóknak első és fóhibája ép abban fekszik, hogy a megadóztatás alá eső alanyokat a teherben nem­ egyformán részesítik. Mindenek előtt szembeszökő az e részbeni különbség a zárt városok és a nyílt községek kereskedői között, mert míg a zárt város kereskedőinél a fogyasz­tási adó a lehető legnagyobb pontossággal be­hajtható, a nyílt községek kereskedői ugyanez adót évi átalány alakjában fizetik, mely, mint az eddigi tapasztalatok is kétségte­lenül bizonyít­ják, az adókötelezettnek oly annyira kedvez, hogy, mint ismeretes, egyes községek átalánya méltó bámulatra gerjeszt. Az átalány ugyanis soha sem lesz a valóságos fogyasztás alapján ki­vihető, mint a zárt városban, hanem legtöbbnyire önkényes bevallások alapján, tehát teljesen meg­­bízhatlan módon. Mindezeknek természetszerű fo­lyománya a fogyasztási adók merőben igazságtalan fele­sztása és ebből következőleg a zárt város és a nyílt község, de sőt nagyobb nyílt városok és ki­sbb községek között is a szabad versenynek és a forgalomnak sok esetben egyenesen lehetet­lenné tétele a szerint, a mint e­gyik másik nyílt község előnyösebben van átalányosítva vagy nem. Ha mindezek mellett még tekintetbe vétetik, hogy a zárt város kereskedőjének tetemes, a fo­gyasztási adó kezelésével járó költségei merülnek fel, részint a szemle, részint az elkönyvelés és egyéb kiadások czím­én, akkor szembeszökő, hogy a zárt város a nyilt község irányában oly hátrányos helyzetben van, mely a versenyképes­ség hatalmas akadályát képezi, a minek további folyománya, hogy a gyarmatáru nagybani keres­kedés Budapestről mindinkább el és Bécs — mint legközelebbi forgalmi központ — felé fog vonulni. De eltekintve attól, hogy e fogyasztási adók az egyöntetű megadóztatás hiányánál fogva a forgalomra ólomsúlyú kérrt nehezednek, meggyőző­d­ésünk, hogy a kezeléssel járó tetemes költségek következtében azok a magas államkincstárnak sem biztosítják azon jövedelmezőséget, mely élet­­beléptetésük első indokául szolgált. Nem pedig első­sorban ugyanazon oknál fogva, melyet ép­pen kifejtettünk. A nyílt községek átalány rend­szere mellett ugyanis, tekintve, hogy az átalány soha sem lesz a valóságos fogyasztásnak megfe­lelően kivethető, jelentékeny jövedelmezőségre aligha számíthator, míg a zárt város fogyasztása után bevett adót a tetemes kezelési költségek egyébként is nagyon szerény összegre szállítják ki­. Tekintbe veendő e mellett még az is, hogy a nyílt község azon kereskedője, ki a zárt város­­ban eszközli vásárlásait, az ad­ómegtéri­tés ked­­vezményét mindannyiszor igénybe veszi, úgy hogy könnyen megtörténhetik még az is, hogy valamely nyílt község vevőinek a zárt városban Weit árui mán több fizettetik ki adómegtérítés cz mén, mint a­mennyit a község évi átalánya kitesz. Az előadottakkal azonban még koránt sin­csen az átalány rend­szerrel jár­ó visszásságok so­­r­ozatara kimerítve. További és szintén kiváló ügyelmet érdemlő hátránya, hogy e rendszer a szabad forgalmat úgyszólván teljesen tönkre te­szi. A nyílt községek mindegyike ugyanis, mint­egy önálló fogyasztási adó vonalat képez, a­míg egyedül a zárt város forgalm­áról van szó, a do­l­­g igen egyszerű, mert a zárt város helyi for­galom­ban — minthogy az adó a vámvonalnál p­eszedetik, az könnyen magára az árura ruházható át. De nyomban előállnak a ne­hézségek , mihelyt a zárt város egyrészt, és a mintegy 13,500 nyilt község közötti for­galomról másrészt van szó. Ekkor nyomban elő­­állanak az adómegtérítéssel járó közismeretű ne­hézségek és bízvást állíthatni, hogy ily körülmé­nyek és ily kiviteli módozatok mellett, megszűnt a forgalom azon szabadsága, mely az előtt a város és község, de sőt maguk a községek kö­zött fennállott. A forgalom ugyanis, átalánosság­­ban a zárt városok és nyilt községek között az adómegtérítés rendszere alapján mozog, és­pedig épúgy akkor, midőn kisebb vagy nagyobb ke­reskedőkről van szó. Ugyancsak az adómegtérí­­tési eljárásnak van helye a nyílt községek egy­más közötti forgalmában ott, hol a kincstár biz­tosításául ellenőrzés létezik. Hogy ezen forgalom keretén belül az átalány és a­ jómegtérítés rend­szere alapján, minő nehézségekkel kell küzdeni, ha a zárt város és nyílt község magánosai kö­zötti forgalomról van szó, ezt az eddigi tapaszt­a­­lat is naponta bizonyítja. Meggyőződésünk, hogy a fogyasztási adók­nak azon aUkban való fenntartására, a mintázók életbe léptetve lettek, oly állapotot fognak elő­idézni, melynek tarthatlan voltát az élet előbb­­utóbb, eshetőleg egy oly időben fogja konsta­tálni, melyben, ha gyors segítség nem jön, a magyarországi és első­sorban a fővárosi fűszer- és gyarmatáru-kereskedés a védelmet többé nem léténél (megszűnténél) fogva igényelni nem fogja. Ezen meggyőződésünkből kifolyólag emlék­iratot intéztünk a mn. m. kir. pénzügyminisztérium­hoz, melyben mindezt kifejtve, annak adtunk kifeje­zést, hogy az átalány és adómegtérítés rendszerének ezen elvileges hibáinál fogva gyökeres orvos­lás csakis ezen rendszerek teljes mellőzése, és oly keresztülvite le­hetséges, melyek intézmények létesítése mellett le­a fogyasztási adók közvetlen természetének megfelelnek és a magas államkincs­tár érdekeinek sérelm­e nélkül, a forgalomnak visszaadják azon szabadságot, mely nélkül egész­séges és adóképes kereskedelem nem képzelhető. Hogy ez mindezen igények méltányló tekintetbe­vétele mellett lehetségessé tétessék, első és fő fel­tétel, hogy a fogyasztási adó magát az árut ter­helje, amit csakis így lehetséges az, hogy az adó a fogyasztás mértékéhez képest magára a fogyasz­tóra h­áríttassék át­ . Ez nézetünk szerint, lehetséges és kivihető az által, hogy a fo­gyasztási adónak alávetett áru-cz­ikk, mihelyt a fogyasztási a­d­ó­n kívül eső területből érkezik, nyomban a megérkezési pont­nál a fogyasztási adóval terh­eltetik, és illetve az ilyen­ek­­ után a megfelelő fogyasztási adó nyom­ban be­­­hajtatok. A­mi pedig a magyar ko­rona területén belül gyártott és illetve előállított fogyasztási adó alá eső czikkek m­eg­adóztatását illeti, az magán az előállítás helyén minden aka­dály és nehézség nélkül szintén eszközölhető. Kifejtettük az általunk javasolt mód elő­nyeit és annak figyelembe vételét a nagy méltó­ságú minisg­er­iumnál, szíjvetkeave a fővárosi gyar­matáru kereskedők jelentékeny részével, beha­tóan ajánlottuk. Vili. (örvendetes jelenség, hogy hazánkban a magyarosodás mindinkább terjed, és hogy ez irányban az utóbbi években folyamatfia tett mozgalom a kereskedő osztályra is k­ihatott. Kétségtelen, hogy a hazai kereskedelem magyarosodása főfontosságú nemzeti érdek, mert megszaporítván azok számát, kik hazánk száza­dokon át és néha nehéz viszonyok között félté­­ken­yen őrzött nyelvét anyanyelvüknek tekintik, ez által illy tényezővé válik, amely a nemzeti irodalom és a magyar nemzetiség fejlesztésére befolyás nélkül nem maradhat. A magyarországi kereskedők ismert h­aza­­fisága m­ellett örömmel konstatálható, hogy azok a legnagyobb buzgalommal igyekeznek ügyeik kezelésé­ben és ellátásában a magyar nyelvet meg­honosítani. A buzgalom azonban nem ritkán azon szenved hajótörést, hogy a kereskedelmi forgalom­ban szükséges műszavak nagyrészt még hiányzanak E mellett talán még figyelmet érdemel az is, hogy nyelvünk tisztasága érdekében kívánatos, ha a kereskedelmi forgalomban nyelvünk szellemének meg nem felelő oly műszavak gyökeret nem ver­nek, melyek kiirtása később bizonyára nehezebb f­ladat, mint a hazafias mozgalom folyamában az alkalmas műszavak meghonosítása. Mindezek meggondolása vezérelt bennünket akkor, midőn alelnökü­nk indítványára elhatároz­tuk, hogy a nagytekintetű magyar tudományos akadémiához azon kérést koczkáztassuk, hogy az esetre, — ha kérésünk teljesítése kivihetőnek látszik és nézetünket helyesnek hiszi — az álta­lunk létesített Széchenyi-adományból a legköze­lebbi pályadíjat a nagytekintetű akadémia által meghatározandó összegben egy magyar német, és német n­ agyar ke­eskedelmi műszótárra tűzze, ki, és esetl­eg egy ily műszótárnak szerkesztéséről a S­échenyi adom­ány díjából gondoskodjék. Nem kételkedünk, hogy a nagytekintetű magyar tu­dományos akadémia kérelmünket, — ha azt egy­általán kivihetőnek tartja — teljesíteni fogja. Ezen kívül egyébként is igyekeztünk min­den oly m­ozgalmat, úgy erkölcsileg, mint erőnk­höz mérten anyagilag is támogatni, melynek czélja a hazai kereskedelem magyarosítása. Helyiségeinkben magyar nyelvű vitaestélye­ket rendeztünk, melyek — mint emlékezni m­éltóztatnak — szép számú látogatásnak örven­­dettek és a czél érdekében hatás nélkül bizo­nyára nem maradtak. Erkölcsi és részben anyagi támogatásban részesítettük továbbá a Budapesten alakult név­­magyarositó egyletet. IX. Ez év február­juk elsején életbe lépett az uj csődtörvény. (1881. X­ Gl. t.-cz.) A mű­ múlt évi jelentésünkben még csak — ámbátor alapos reményként fejezhettünk ki, hogy t. i. az, a­miért oly sokat küzdöttünk, a kény­szeregyezség és az­zal a minimál hányad felvétele, ezen törvény ál­tal megvalósult. Az új csődtörvénynek egyébként is helyes rendelkezései­­ az anyagi csőd­jog sza­bályozása, gyors csődeljárás stb.) megadják a hitelezőnek a módot arra, hogy jogait minden irányban óvhassa és érdekeit érvényesítse. Ez azonban meggyőződésünk szerint kielégítő mó­don csakis úgy lesz eszközölhető, ha a csőd foly­tán kétségtelen érdeksolidaritásban lévő hitelezők a közadós és esetleges társai ellen együttesen és közösen járnak el. Az együttes eljárás hiányában az vény czélszerű rendelkezései nézetünk uj tér­szerint h­olt mulaszt maradnak, nemcsak az erkölcsi súly hiányánál lógva, de azért is, mert az egyes hi­telező követelése ritkán fogja elbírni a czélszerű jogvédelemmel járó költségeket. És épen me­g így vagyunk meggyőződve, reméljük, hogy a hitelezői védegylet ügye — m­el­lyel már oly régóta foglalkozunk, — és me­lyet szem elől sohasem tévesztettünk, ez évben sikeres megoldást fog nyerni. Részünkről e őzei­ből a szükséges lépéseket már folyamatba tettük. X. Ugyancsak múlt évi jelentésünkben figyel­meztetve a kere­tek M­agyar­országra nézve álta­lánosan ismert fontosságára, a keleti kereskede­lem fontosságával összefüggőleg nagy fontosságú­ tervek megvalósítását helyeztük kilátásba. Arról v­olt szó, hogy egy oly alapot létesítsünk, mely­nek jövedelméből évenkint egy egy kereskedő ég iparos a kelet tartományaiba küldhető ki, a vég­ből, hogy e tartományok szokásait, helyi viszo­nyait és különösen fogyasztá­i iparczikkeit ta­nulmány tárgyává tegyék, és tanulmányaik ered­ményét itthon nyilvánosságra hozzák, a végből, hogy a magyar kereskedő és iparos, a kelet szükségleteinek minőségéről folyton tájékozva lehessen. Ámbátor azon szakférfiak és testületek, kik és melyek ssz ennek érdekében folyamatba tett tanácskozásokban részt venni szívesek voltak, a terv gyakorlati horderejét és kivihetőségét elis­merték, annak megvalósítása akkoron külső kö­rülményeken hajótörést szenvedett. Habár e sze­rint ez irányban befejezett tényt nem jelenthe­tünk, megelégedésünkre szolgál konstatálhatni, hogy az elvetett mag termékeny földre esett, mert az általunk megpendített, habár meg nem valósíthatott eszme egyebütt visszhangra talált. Úgy tudjuk, hogy a budapesti keresk, és iparkamara kebelében a lefolyt évben ugyanez eszme, h­abár némileg más alakban, szintén meg lett pendítve, és hogy annak megvalósítása érde­kében a kellő lépések megtétettek. Örömmel üdvözöljük az e téreni mozgalmat. De most sem tágíthatunk azon meggyőződésünktől, hogy nagy eredmények, különösen a keleti kereskedelem érdekében, csak nagy eszközökkel érhetők el. Az idő igazolni fogja álláspontunk helyes voltát és sajnáljuk, hogy a kínálkozó alkalom arra nézve, hogy a haza kereskedői és iparosai ál­­latkészségü­ket tettel is igazolhassák, elsza­­l­asztatott. A kifejtettekkel kapcsolatosan szabadjon e helyütt örömmel registrálnunk, hogy azon álta­lunk is gyakran hangoztatott közóhaj, hogy a külföldi és különösen a keleti konsulátusok jelen­t­ései a magyar közönség részére is hozzáférhetőkké tétessenek, a lefolyt év folyamában a nmest, magy. kir. kereskedelmi minisztérium által a „Köz­­gazdasági Értesítő'­­ kiadása folytán megvalósult. Mi ezen körülményre ismét első­sorban a keret szempontjából kiváló súlyt fektetünk és hálás köszönettel tartozunk a műért, minisztériumnak azért, hogy egyletünk részére úgy ezen lapot, mint egyéb nagybecsű közgazdasági érdekkel biró kiadványait beküldeni kegyeskedik. (Folyt­atjuk) Vegyes körlátíiények A budapest Vm­onyi vasut kiépítéséhez tudvalevőleg számos község jelentékeny segedel­met kötelezett. Most már, hogy a vasút építése egész erővel folyik, a községek — Keczel kivé­telével — megkezdték kötelezettségeik ki­egyenlítését. A nagyobb ajánlattevők közül Halas városa tegnap 63.500 forintot fizetett a vasút építési fő vállalatának , a város által in­gyen szolgáltatandó területekért pedig a jövő hó első felében fize­tő ki az egyeseknek a kártalaní­tást, a mi szintén jelentékei y, roer( a vasút Halas határában 27 kilométer hossza. Hr­­ásnak a vasút mintegy 120,0,00 írtjába kerül, mindamellet már is télftütékeny huladást taupsitoB, mert egyide­­­­jű­leg elbal^ro­tajött a város állandó kivilágítása és a föisiczák kiküvezése, sőt a lámpások január 9- án ír­ár fel is állíttattak. Megemlítjük még, hogy Szabadkától a Starnetz Mayer-féle kis­szál­lási uradalomon át a halasi állomásig gőlm­oz­dony jár a már véglegesen lerakott síneken s hordja az épitési sunyagszereket.­­ Tiszavölgyi társulat. Az 1880. sz. 33 § alapján alakult kölcsön kiosztó XX. t. hetes­bizottság 1882. febr. 2- én gr. Szapáry István elnöklete alatt ülést tartott. A választott bizottsági tagok közül jelen voltak gr. L­ó­­n­y­a­y Menyhért, gr. Károly­i Sándor és Sváb Károly, a kinevezettek közül pedig Ko­vács János és Marsovszky Gyula osztályta­­nácsosok. Dr. Darán­y­i Ignácz előadó bemutatja a felső torontáli társulat kérvényét két, millió fo­rint kölcsön megszavazása iránt. E két, millió részben az ujonan eszközölt munkálatokra, (me­lyek egy millió fő­ állami előleggel már fedeztet­tek) részben pedig az osztr. földhitelintézet 898 371 frt 91 krra szaporodott, követelésének törlesztésére szándékoltatok fordittatni.Hosszabb vita után kimon­datotta, hogy tekintve a 449,333 (1200 négysz­­öres) hold társulati területet, s ennek 39,994(659 frt kimutatott, értékét a kölcsön megszavazása ellen ugyan elvi akadály nincs , minthogy azonban a társulat, csupán az egyik milliót kivánja a társulati osztálykulcs arányában kivetni, a másik milliót pedig a hátralékok sze­rint kivánja ki­vettetni, miután továbbá a temes­bégavölgyi társulattal folytatott, tárgyalások a kö­zös árterületet, illetőleg egy demarkationális vo­nal megállapítása iránt, eredményre eddig nem vezettek, a társulattól mint ilyentől az egyetemle­ges szavatosság kikéretni határost­atott, az­ is meg­­hagyatván a társulatnak, hogy az adőfőkön­yvek hiányzó tételszámait pótolja, hogy a kölcsön le­bonyolításához szükséges összeget a kiutalványo­zás alkalmával az állampénztárnak lefizesse s azt is igazolja, hogy az osztr. földhitelintézet a köl­csönvisszafizetések után kiróvni szokott 3% birság követelésétől eláll. Folytatólag tárgyaltatott az örvény abádi társulat 440,000 frt iránti kérvénye. Minthogy ezen társulat területét 20,796 (1200 □ öles) holddal mutatta ki s az érték is megfelelő fede­zetet nyújt, a kért kölcsön megszavaztatott, oly feltétel alatt, hogy annak kiutal­vány­ozása előtt az osztályozás jogerejűsége igazoltassák, nemkü­­lünkön igazoltassák az is, hogy a közlekedési miniszter úrnak a kölcsön engedélyezése ellen ki­fogása nincsen. Marsovszky Gyula, mint előadó előadó előterjeszti a Szolnok Csongrád balparti ármentesitő társulatnak 260,000 forint, esetleg 218 000 forint iránti kérvényét. — Ezen társulatnál a régi szakasz és a czibak - sápi szakasz financzialiter külün­­önálló egészet képeznek. — A czibak-sápi szakaszt 120,000 arany forint kölcsön terheli, minthogy pedig ezen kölcsön konverziója nél­kül a czibak-sápi szakasz állami kölcsönt nem kaphat, a régi szakasz kénytelen az egész szükségletet képviselő 260,0­­0 forintot magára vállalni, kérése azonban hogy az ezen összegből a czibak sápi oda irányuló szakaszra eső 42,000 frt részletei a czibak­sápi szakasztól hajtassanak be. Hosszabb vita után kimondatott, hogy a 260,000 frt oly feltétel alatt szavaztatok meg, hogy az utalványozás előtt ezen eljárási mó­dozathoz a pénzügyminiszter úr beleegyezése igazoltassák ellenkező esetben csak 218,000 frt, szavaztatok meg.­­ A fiumei kikötő A kikötő építésére az 1871. évi XIX. törvényczkkkel 13.122,000 frtot szavaztak meg. Az akkor megállapított terv sze­rint a régi kikötő három uj medencaével lett volna kiegészítő­­dő, épült volna két molo 150 méter hosszúság­ és 80 méter szélességben, egy zármoló 210 m. hosszúság­ és 30 méter szélesség­ben, meghosszabbíttatott volna a régi hullámgát 1200 méterrel és a bejárat szűkítésére és a nyu­­gati szelek távoltartására 75 méter hosszú és 12 méter széles zársarkantyú épült volna. A kikötő­nek ily terjedelemben való kiépítése az akkori csekély forgalom folytán indokolva nem lévén, a kormány 1872-ik évben egy franczia vállal­kozó társasággal egyelőre a következő építkezé­sek kivitelére kötött szerződést: A régi hullám­gát megszélesítése és 800 méterre való meghos­­­szabbítása, az I­dő rakpart és Zichy móló­nak kiépítése, a Ilik rakpart elkészítése, parterőditések és egy naszád-kikötő építése. E munkákra 1879. év végéig kiadatott összesen 5.592,455 frt 23­ g. kr Még e munkák folyamat­ban voltak, midőn a kormány 1876. évben egy enquete tanácskozmányt hivott egybe, meghatá­rozandó mik lennének azon építmények, melyek­kel a folyamatban levő munkálatokat ki kellene egészíteni. Az enquete beérni vélte azzal, ha kikötő harmadik medanezéje elmarad, s a Il­ik­a m­olo helyén egy zármolo épül és ha a hullámgát csak 800 méterrel hosszabbíttatik meg, de hang­súlyozta annak szükségét, hogy a kikötő szükséges beren­dezésekkel elláttassék. — E szőkébb programja keretében adattak be pótmunkálatok 1880. évben egy fiumeiakból álló a konzorcziumnak és pedig a zármolo kőhányása és hullámgát kőhányásának kiegészítése, a Il­ik rakpart felépítménye s a világítótorony alapozása — s készültek el az I­ sö rakpart és a Zichy molo vágányai és egy 10 tonnás kézi daru. Mindé munkákra 1881. év végéig kiadatott ösz­­szesen 582,945 frt, 69 kr. I­gy de a megindult és a legvémnesebb reményeket is meghaladó for­galom emelkedésével szemben mind e létesítmé­nyek elégteleneknek bizonyultak, s a kormány szükségét látta annak, hogy a kikötő kiegé­szítése mielőbb megtörténjék, sü végből megvá­sárolta a pályaudvarral határos Thurn-Taxis és malomtelket, elrendelte, hogy a zármoló helyett 210 méter hosszú és 80 méter széles molo épít­tessék, a hullámgát 200 méterrel meghosszabbit­­tessék és a Il­ik m­olo és naszád kikötő között 28,000 □ m­. terület farakodói! leh­üllessák. E mun­kálatok költsége 2 841,129 frt 52. krra van szá­mítva, s a kivitel ugyancsak a fenntebb említett fiumei konzorczium­ra bízatott. Ha az eddig tett­ és teendő befektetéseket tekintjük, az tűnik ki, hogy az eredetileg 13 122,000 frtra számított költségek helyett, 9.016,530 frt 951­, kr vétetett igénybe. A kormány nem akar Fiuméban a rézs­kségletet meghaladó berendezéseket évtize­dekre előre készíteni, hanem csakis a szük­séglethez képest halad az építkezésekkel, de mint egyrészről igyekezik azt kielégíteni úgy m­ásrészről előkészületeket tesz a jövőre, ne­hogy egy rohamosan emelkedhető forgalom, a kikötőt készületlenül találja. E végből raktára­kat építet, a pályaudvar vágányait kiegészítteti, a berendezésekkel előre halad, újabb területek nyerésére előintézkedéseket tesz, egyszóval oda törekszik, hogy e kikötőt a forgalom igényeihez képest kiegészítse és berendezze.­­ Ezüst. Prágából jelentik, hogy az ottani orszá­gos főpénztár tegnapelőtt óta nem ad ki ezü­stforinto­sokat. Mivel az ecl­st forintosokkal v­aló vámfizetés a legj­övedelmezübb, az importérrők meg­lehetős zavarba jutottak. A tőzsdén folytonosan élénk ke­reslet uralkodik ezüst iránt s ®­,0 százalék ágyét is adtak, mindamellett, hogy a londoni Mű­stárftolyam ezt semmi kép sem igazolja, a osztrák államvasu­t. Érthető, hogy az osztrák ál­­lamvasut vezérigazgatójának, Koppnak legn­abb ide­­jére Párisban különféle kombinácziófkra szolgáltatott al­­kalm­at, s hogy az osztrák államvasutnak ebből az alkalom­ból különféle terveket tulajdonítottak. Fel lehet tenni azt is, hogy Kopp vezérigazgató és a párisi bizottság nevezetesen a tőzsdei válságra való tekintetből az osztrák államvasutat il­leni minden kér­dést tanácskozásuk tárgyivá tették E kérdé­sek azonban nagyobbrészt olyanok, melyeket illetőleg ha­tározatot hozni korai dolog volna. Ezt különösen az osz­talékról lehet mondani, melyre vonatkozólag határozott megállapodást, mindamellett, hogy azt állítják, hogy 30 franknál kevesebb semmiesetre sem lesz, csak né­h­ány héttel a közgyűlés előtt lehet hozni, tehát körülbelül a jövő hó vége felé. A­mit azonban a ve­zérigazgató Parisban idézése alkalmából vágkép megálla­pítottak, az ama összeg, melyet az osztrák állam­vasút he­lyi vasúti hálózatának kiépítésére, a második vágány le­rakására és vagyonok beszerzésére akar fordítani. Ezt az összeget, végleg 30 millióban állapították meg, mely arany elsőbbségekben fog kibocsáttatni. Ezt az összeget, azért fo­gadta el, mert ama I1i millió elsőbbség czélja, melynek kibocsátására a közgyűlés a felhatalmazást már előbb megadta, elesett, s így miután az említett összeg másra fordíttatott, szükséges, hogy a közgyűlés a kibo­csátásra újabb felhatalmazást adjon. Azon kívü­l szükséges, hogy a­ tárczában már meglevő 15 millió fi­tut képviselő elsőbbségek, tekintettel a megváltozott ka­­matozásra, újból kiállíttassanak. A bécsi igazgatótanács egyik legközelebbi ü­lésében úgy a kibocsátandó kölcsön nagysága, valamint a kibocsátandó elsőbbségek ka­matoztatására vonatkozólag formális határozatot fog hozni.­­ A­mi pedig a keleti vasutat illeti, úgy az osztrák államvasút, illetőleg a hozzá közel álló konzorc­ium elhatározta, hogy a conference a quatre tanácskozásainak befejezését fogja bevárni, és csak azután fog ebben az ü­gyben további elhatározó lépéseket tenni. A román kormány eközben, mint már múlt számunkban táviratilag jelentettük, az osztrák áll­amvasutat már legkö­zelebb szándékozik felszólítani, hogy küldjön Bukarestbe egy képviselőt, hogy a Krajova Szimnic­za vonalat illető fő­­­leg megkezdett tárgyalásokat végleg be lehessen fojezni. A román kormány határidőt is szeretne, mely alatt az em­lített vonal kiépítése megkezdendő, illetőleg befejezendő volna Kérdés azonban, hogy az osztrák államvasut meg­kezdi e ezt a vonalat építeni, mig a Szisztovo-Buaesak­­vonal építéséhez szükséges koncressziót meg nem kapja. % Ásványvizeink a berlini egészségügyi kiállí­áson. A kereskedelmi miniszter a í. évi június—szeptember ha­vában tartandó berlini egészségügyi kiállítás alkalmából jö­iratot intézett a hazai ásványvíz és fürdő tulajdono­sokhoz, melyben rámutatva arra, hogy a kiállítás igen jó alkalom lesz Magyarország ásványvizeit, a külföldnek és a külföldi orvosi szakköröknek bemutatni, kijelenti, hogy a kiállításra küldendő s bejelentett ásványforrási és fürdői tárgyak költségeit, valamint a kiállítási csarnokban fize­tendő helybérleti költségeket fedezni hajlandó. Ezenkívül hazánk ásványvíz gazdagságát feltüntető fürdő­ka­lauzt is szándékozik a miniszter szerkesztőin i s azt a kiállításon több ezer példányban kiosztani. S hogy a ki­állítás tanulságos is legyen, a hazánkból kiküldött (összes idevágó tárgyakat, magyar be­neológiai kiállítás czim­ alatt, tudományosan rendezett, egész szó fogja össze­­állíttatni. Hogy mindezek kivihetők legyenek, e kör­­irathoz egy 23 pontból álló kérdőívet is csatolt a­ miniszter az ásványvíz és fürdőtulajdonosokhoz, melyben az ásványvíz forrás vagy fürdő m­inden részletőre nézve tétezik kérdés az il­lető tulajdonoshoz. Ez íveket márczius hó 10 -ig kell ki­töltve a földm. minisztériumhoz visszaküldeni. Felszólítja a miniszter arra is az illető tulajdonosokat, hogy az ás­ványvizet vagy fürdőt ismertető monográfiákat is (ha ilye­nek vannak) csatoljanak kiállítandó tárgyaikhoz. A kiál­lítandó tárgyak ápril hó 1—10 ike között küldendők el Budapes­re, a földmivelési minisztériumhoz,­­ köszönete mellett, a szokásos felm­entracnyt me­g­­szavazta. Az alapszabályok 12. §. értelmilegn kilépett választmányi tagok , egyhangúlag újra megválasztattak. A fővárosi katholikus le­gény­egylet mult évben 25 évi fenn­állá­sát ünnepelvén, az egylet érdemdús elnöke, főtisztelendő Schiffer Ferencz ur a társulat részére emlékül egy díszoklevelet megküldött. A közgyűlés ezen megtiszteltetést elismerő köszö­nettel vette, elhatározván a főtiszt, elnök urnak az általa oly ü­dvös eredménnyel vezérelt egylet anyagi támogatására 10 irtot, ” hasonlólag a m. orsz. iparegyesület pénztárnokának ipariskolák szá­mára lOfrtot kézbesíteni. — A könyvészati kiállításról. A» m-3».ág minden vi­dékéről, ha különösen a külföldi könyvtárakból utólag beérkező küldemények annyira megnehezítik és hátráltat­ják a köny­vkiállítás ka­­talógusainak elkészítését, hogy a rendező bizottság kénytelen volt az Ünnepélyes megnyitást e hí 26­ról jövő mi­rc­­i­u­s h­ó 5­ére, vasárnapra elhalasztani, mely időre, ha valamely váratlan, nagyobb akadály közbe nem jön, a katalógusok is elkészülnek. A régi magyar könyvtár katalógusát Szabó Károly híres könyvászünk állította össze. E kata­lógus már sajtó alatt van. A kiváló diszitási­ kiállí­tási kalauz hat nyomdában készül. Az egyetemi nyomda, a­mely egyidejűleg 100 éves fennállását is ünne­pelni fogja, az ez i­dő alatt nyomtatott és a hét­ezret meghaladó művek külön katalógusát készítette el, maly a kiállítási kalauz mellé b­­e­csatolva.­­ A könyvkö­tészeti csoportnak mintegy 200 régi hazai kötést tartalmazó része különösen magára fogja vonni a szakér­tők figyelmét. Míg a XVI. századbeli hazai kötéseknél még teljesen a külföldi préselt minták alkalmaztatnak, addig a XVII. században e téren már az önálló magyar ipar nyomait lehet találni, így például N­a­g­y­s­z­­­o­m­­b­a­t­­o­n fek­­ünnek a vörös bőrre, tulipános ládák min­táihoz hasonlóan festett és aranyozott virágok. Az ily dí­­szitések modorát követve, csaknem biztosan lehet megál­lapítani, hogy a kötések hol készültek? Különösen Deb­­r­ec­­enbe­n és Kolon vár i­tt a mult század végén és a je­len század elején a diszkötészetnek oly name virág­zott, mely sehol másutt nem látható, t. i. e­m » ! 1 cloi­­sonnet. utánzó, átlátszó színekben fes­tett h­á­r­t­y­a­t­á­b­l­á­k. A külföldi kötések közül, me­lyek visszafelé a XIV. századig szerepelnek a kiállításon, különösen kiemelandő ti­r­o 1 I­i­e­r híres franczia könyv­­kötőnek seines mozaik kötése E munkát becsessé teszik az abban foglalt és birea német reformátoroktól eredő sa­­játkezű­leg irt emléklapok. — D­a­n­k­ó József esztergomi praelátus a 150 keretbe foglalt és nyomdászati díszítése­ket tartalmazó gyűjteményét és sss azt kiegészítő 75 munkát tegnap személyesen hozta fel Budapestre és jelen­leg annak rendezésével foglalkozik. — Még a távol Bern­ből is érkezett a napokban egy értékes kül­demény. iparügysk. — A budapesti kádár ipar társulatnak Wal­ser Jakab elnöklete alatt tartott legutóbbi ren­des közgyűlésén a fővárosi mértékhitelesítő hiva­tal igazgatóságához kiküldött hármas bizottság a hordók hitelesítése körül fölmerült panaszok el­intézéséről szóló jelentését terjeszti elő. Az igazgató úr készséggel helyben­­hagyta a tár­sulat által kérelmezett és kitűzött napi órá­kat, a hitelesítendő hordók felvételére és ki­adására ; — továbbá határozottan kimondotta, hogy a hordók hitelesítésa csakis sorrendben tör­ténik, a­melyben azok a hivatalnál bejelentetnek és át adatnak. A hordóknak több ízben tapasztalt meg­rongáltat­á­sa tekintetében ígérte, hogy mun­kásait újólag komolyan figyelmezteti, miszerint azokkal kíméletesen bánjanak. Következett a számvizsgálók előterjesztése a társulat vagyoni állapota és pénztári forgalmáról. Pénztári marad­vány 1880-ból 195 frt 73 kr. Bevétel 1881-ben 81 frt. Összeg 276 frt 73 fer Kiadás 1881-ben 11 frt 90 kr. Marad 234 frt 83 kr, mely összegből 182 forint a hazai takarékpénztárban betétként kezeltetik. A közgyűlés a pénztárnak és szám­vizsgálóknak, hü és pontos eljárásukért elismerő Kereskedelem és tőzsik, ** A Franciaországgal egy évre megkötött kereskedelmi egyezményre^ bec­ikkelyezéséről szóló és a jelen ülésszak folyamában az ország­gyűlésen már megszavazott törvényjavaslat most nem fog szentesítés alá terjesztetni, hanem — miután legújabban ezen egyezmény az eddigitől el­térő szöveggel lesz beczilbelye veruift — erre vo­natkozólag legközelebb* egy más törvényjavaslat fog a képviselő­háznak bem­utattatni. ** A gyarmatáru kereskedők szövetségének helybeli tagjai által az uj vámtarifa tárgyában tartott értekezletnek az az eredménye lett, hogy G­a­á­l Jenő és Steinacker Ödön orsa. képviselők kezükbe vették az ügyet s ha­bár működésüket az osztrákokkal kötött, meg­állapodások folytán teljes siker nem is koro­názta, mégis sikerült annyit ki­vinniük, hogy a fogyaszt­ási adók, melyek márczius hó 1­ével be fognak szedetni a kereskedőknek vissza!énh­­tetnek. Valamint a pénzügyminiszter azt is meg­ígérte, hogy a káv a fogyasztási adó megszünte­tése iránt legközelebb törvény­javaslatot fog ba­­n nyújtani a képviselőházhhoz. Végül megígérte, hogy kereskedők által javasolt tételes adóztatást életbe fogja léptetni. ** A kereskedelmi csarnok által rendezendő két vonatok elseje márczius hó 5 én fog megtar­tatni. Az érdeklődés ez iránt, a vidéki kereske­dők körében oly nagy, hogy már eddig mintegy 1400 igazolási jegyet, kértek ki a csarnok elnök­ségétől. ** A m­árcziusi szelvény. Márczius eliejfa 114 mil­lió frt óriáki­ szelványok és 22.5 mil­ió frtra rugó tőkét válnak esedékesekké, összesen tehát 33.9 millió frt. Az­ esedékes összeg kivételképen nagyobbnak mutatkozik, mint máskor, ez onnan van, mert abban az összegben az iuner­­bergi és neuberg-mariaozelli összes részvények beváltására szükséges 13­78 millió irtot képviselő összeg is bennfog­­laltatik. Az alább következő táblázat mutatja a márci­us 1 án esedékes tőkéket és szelvényeket­, és pedig úgy, hogy minden egyes szelvény összege mellett annak beváltásá­hoz szükséges egész összeg is ki van téve. A különféle névleges összegekre szóló értékeknél a kimutatott összeg a legkisebb névértékre szól: Beváltandó szelvények. A legkíle­lebbi napokban még néhány bank rész­­vényeinek szelvényei is esedékesekké válnak. ** Az osztrák hitelintézet osztaléka. Az osztrák hí­* tett ütését osztaléka ebben az időtájban mindig sokféle kombináczióra szokott alkalmat szolgáltatni. Noha tudva levő, hogy a bankok osztalékainak meghatározásánál általában az időviszonyok is befolyást szoktak gyakorolni, másrészt még­is azt hiszik, hogy az osztrák hitelintézet ügyvivőséga nem fogja magát a most uralkodó tőzsdei mozgalom ált­l arra ind­u­­nia. harry sokkal kisebb oszta­­lékot m­éees­n, mint a­milyent valóban fizethet. Egyébiránt minden eddigi kombináczió és hit alaptalan és megbízha­tatlan, mert az osztrák hitelintézet mérlege még meg sincs állapítva, s azért ép úgy korai az az állítás, hogy 15 frtot fog osztalékul fizetni, mint az, mely 18 frtről szól. Ama körülmény azonban, hogy szelvényeket 17!jg szelvényen- összesen kint frt. millió frt. Eösskölcsön 8 k­­­r.%-05 osztrák papirjáradék ............ 2.50 1.359 papi­ Állam a vak záloglevelek frank 7.50 2 734 frank 5»/o­«s Budapest városi kölcsön (1880.) 2 50 0.150 papír Záloglevelek : 6%-os bukovinai takarékpénztár ... 3.— 0.020 „ 6»/, OS gácsországi részvény jelzálog­bank............................... . ...... 3,­ 0.744 „ 50/ -os gácaorsczigi részvény jelzálog­bank ..................................................... 2 60­0­ 093 „ 5»/n-os osztrák jelzálogbank ............ 2.60­0.104 „ 5»- os magyar földhitelintézet (ércz­­ben) márka ............................ 1........ 0.498 márk. Elsőbbségek: Alföid fiumei vasút................................ 5.— 0 507 ezüst Arad­-tem­­esvári vasút............................ 5 —­ 0.084 „ Kíassa-oderbergi vasut 3. kib............. 7.50 0.106 „ Morva határvasut............................... 4.— 0 158 „ s egy hátralékos szelvény............... 1.— —.—■ „ Neuber­g máriaezelűi vasmű ................ 5 — 0.067 , Osztrák északkeleti vasút Lit. A....... 4­97 2 1.087 „ Osztrák államvasut 3 százalékos...... 7.50 9.760 frank Magyar-gicsországi vasut 1. kib....... 4.97-2 0.465 ezüst Vorarlberg­ vasut................................ 4­97-2­0.182 „ Tőkevisszafizetések: 1864-iki sorsjegyek ................................................ 0-470 papír Hit­ alsorsjegy ......................................................... •• 0-689 papír Laibacht sorsjegyek ..................................... ..... 0 018 papír Államjavak záloglevelek.......... ......................... 0-840 frank 5 °/- os pestvárosi kölcsön (1880.) .................... 0-025 papír Kassa oderbergi vasúti elsőbbségek harmadik kibocsát................................................................. 0-006 ezüst Osztrák észak - nyugati vasúti elsőbbségek Lit. B..................................................................... 0 074 ezüst Osztrák állam­vasúti elsőbbségek (sor. A­ kiegé­szítő háló ........................................................ 0 567 frank Innerbergi részvények á 135 ................ 10-125 papír Az idejekorán bejelentett neuberg man­achelli részvények á 91,40 (esetleg) ....................... 3­ 656 papír Záloglevelek: 6 °/0-os bukovinai takarékpénztár .................... 0 050 papír 60/0-os gácsországi részvény jelzálogbank ... 4.500 „ 67*%­°* gácsországi földhitelintézet ........... 0 010 ezüst 600-OS „ n ............... 0-051 papír 7 °/0 03 „ „ (kötvények) 0-066 , 6 °/C-os osztrák jelzálogbank (sorsolással) .... 0-017 „ 5%-os magyar földhitelintézet (érez) ................................ 3-773 márka 47s7ü-os „ » ..................... Q 074 P*PÍr ( 24 802 forint Összesen : ( 13 901 frank ( 4­271 márka 1

Next