Egyetértés, 1882. február (16. évfolyam, 32-59. szám)
1882-02-24 / 55. szám
lm az is figyelembe vétetik, hogy a fővárosi fűszer- és gyarmatáru kereskedést a legújabb fogyasztási adók egyébként is majdnem lehet érmé tették. 2. Üvegre nézve már a 10 krnyi tétel is túl magas. Ezen áruczikkre nézve különben még azon visszaélés is meghonosodott, hogy egy-egy vagyon küldemény átlag 100 métermázsának vétetik és 10 frttal vámoltatok meg, holott súlya rendszerint és különösen palaczk üvegeknél sokkal csekélyebb. 3. Az u. n. közműáruknál figyelembe vendő, hogy a nagy forgalom leginkább durvább (olcsó) árukat dolgozik, melyek mmázsánkint 10 krral elég magasan vannak megvámolva. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy felszólalásunk eredményhez nem vezetett. A főváros a kérdés tárgyalásánál egyoldalún csupán a fiskális nézpontot tartotta szem előtt. V. Már fent volt alkalmunk említeni, ami különben országszerte ismeretes, hogy a magyar főváros kereskedői különböző körülményeknél fogva, bécsi versenytársaikkal szemben a saját hazájukban folytatott kereskedés tekintetében is hátrályos helyzetben vannak. Hazafias kötelesség, mennyire csak lehetséges, a versenyképességnek a magyar kereskedés elé gördülő akadályait elhárítani. Ezen szempontból egyik kiváló figyelmet érdemlő körülmény az is, hogy különböző alkalmakkor rende tett mérsékelt áruk és vonatok menesztése által aiagyarországi vevőközönség Bécs felé kecsegtetik és ezáltal a budapesti piacétól elvonatik. Ennek ellensúlyozása végett oda törekedtünk, hogy évenkint többször Budapestre mint végpontra menesztessenek mérsékelt áruvonalak. fí czélból magunkat a közlekedési vállatok igazgatóságaival összeköttetésbe helyező örömmel jelenthetjük, hogy fáradozásunkat a legjobb siker koronázta, úgy, hogy azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az első mérsékelt áruvonal, äjs ország minden részéből már év már ezill a hó 5 én útnak fog indulni. Fáradozásunk sikerét a közlekedési vállalatok igazgatóságai és ifiaöióiban a magyar államvasutak igazgatósága hazafias piözpkenyiségének köszönjük, mennyiben és utóbbi nem csak hogy minden tekíntetbel támogatta tervünket, hanem az által, hogy egyenesen ügy élére 4"ott, ezen a fővárosi kereskedelemre nézve nagy fontosságú vállalat létesítését lehetővé tette. — Nemn is ’késtünk §, közlekedési vállalatok igazgatósága, és elsősorban a magyar államvnták igazgatósága iránt köteles hálás köszöneteinknek kifejezést adni, és önök bizonyára helyeslik, ha e köszönetünket e helyütt is ismételjük. VI. Múlt évi jelentésünkben volt szerencsénk tudomásukra hozni, hogy akkoron az volt tervben, hogy ustya bel- mint a külforgalom statisztikai adatgyűjtés tárgyává tételsék, és hogy mi, tekintettel a Célforgalom statiztikájának kétséges értékére, ez ellen már csak gyors felszólamlottunk, mert általa a kereskedőre írt terhek kiáramlottak volna. Megelégedéssel regretoálhatjuk, hogy az időközben megalkotott 1881. évi XIII. t. sz. a belforgalom staisztikáját egészen elejttte. Magának a kiforgal pin statisztkájának nagy fontos ága hordereje p»k ezután l esz kellőképen méltányolható, ha ugyanis a kezdet nehézségeiből száraszott tévedések kellőképen helyrehozhatók lesznek. y ÍV Másrészt azonban nem teljesültek azon reményeink, melynek múlt évi jelentésünkben a emukor, kávé- és sörfogyasztás megadóztatása tárgyában adtunk kfejezést, mert az e czikkek hu^adóztatásáról szóló 1881. évi IV. t. ez. időközben szintén befejezett ténnyé vált. A törvény életbeléptetését nyomban követték országszerte a panaszok, melyektől a jogosutságot megtagadni nem lehet. Minden közvetlen adónemnek ugyanis első feltétele az egyikparím vadóztatás. Ámde az életbeléptetett új fogyasztási adóknak első és fóhibája ép abban fekszik, hogy a megadóztatás alá eső alanyokat a teherben nem egyformán részesítik. Mindenek előtt szembeszökő az e részbeni különbség a zárt városok és a nyílt községek kereskedői között, mert míg a zárt város kereskedőinél a fogyasztási adó a lehető legnagyobb pontossággal behajtható, a nyílt községek kereskedői ugyanez adót évi átalány alakjában fizetik, mely, mint az eddigi tapasztalatok is kétségtelenül bizonyítják, az adókötelezettnek oly annyira kedvez, hogy, mint ismeretes, egyes községek átalánya méltó bámulatra gerjeszt. Az átalány ugyanis soha sem lesz a valóságos fogyasztás alapján kivihető, mint a zárt városban, hanem legtöbbnyire önkényes bevallások alapján, tehát teljesen megbízhatlan módon. Mindezeknek természetszerű folyománya a fogyasztási adók merőben igazságtalan felesztása és ebből következőleg a zárt város és a nyílt község, de sőt nagyobb nyílt városok és kisbb községek között is a szabad versenynek és a forgalomnak sok esetben egyenesen lehetetlenné tétele a szerint, a mint egyik másik nyílt község előnyösebben van átalányosítva vagy nem. Ha mindezek mellett még tekintetbe vétetik, hogy a zárt város kereskedőjének tetemes, a fogyasztási adó kezelésével járó költségei merülnek fel, részint a szemle, részint az elkönyvelés és egyéb kiadások czímén, akkor szembeszökő, hogy a zárt város a nyilt község irányában oly hátrányos helyzetben van, mely a versenyképesség hatalmas akadályát képezi, a minek további folyománya, hogy a gyarmatáru nagybani kereskedés Budapestről mindinkább el és Bécs — mint legközelebbi forgalmi központ — felé fog vonulni. De eltekintve attól, hogy e fogyasztási adók az egyöntetű megadóztatás hiányánál fogva a forgalomra ólomsúlyú kérrt nehezednek, meggyőződésünk, hogy a kezeléssel járó tetemes költségek következtében azok a magas államkincstárnak sem biztosítják azon jövedelmezőséget, mely életbeléptetésük első indokául szolgált. Nem pedig elsősorban ugyanazon oknál fogva, melyet éppen kifejtettünk. A nyílt községek átalány rendszere mellett ugyanis, tekintve, hogy az átalány soha sem lesz a valóságos fogyasztásnak megfelelően kivethető, jelentékeny jövedelmezőségre aligha számíthator, míg a zárt város fogyasztása után bevett adót a tetemes kezelési költségek egyébként is nagyon szerény összegre szállítják ki. Tekintbe veendő e mellett még az is, hogy a nyílt község azon kereskedője, ki a zárt városban eszközli vásárlásait, az adómegtérités kedvezményét mindannyiszor igénybe veszi, úgy hogy könnyen megtörténhetik még az is, hogy valamely nyílt község vevőinek a zárt városban Weit árui mán több fizettetik ki adómegtérítés cz mén, mint amennyit a község évi átalánya kitesz. Az előadottakkal azonban még koránt sincsen az átalány rendszerrel járó visszásságok sorozatara kimerítve. További és szintén kiváló ügyelmet érdemlő hátránya, hogy e rendszer a szabad forgalmat úgyszólván teljesen tönkre teszi. A nyílt községek mindegyike ugyanis, mintegy önálló fogyasztási adó vonalat képez, amíg egyedül a zárt város forgalmáról van szó, a dolg igen egyszerű, mert a zárt város helyi forgalomban — minthogy az adó a vámvonalnál peszedetik, az könnyen magára az árura ruházható át. De nyomban előállnak a nehézségek , mihelyt a zárt város egyrészt, és a mintegy 13,500 nyilt község közötti forgalomról másrészt van szó. Ekkor nyomban előállanak az adómegtérítéssel járó közismeretű nehézségek és bízvást állíthatni, hogy ily körülmények és ily kiviteli módozatok mellett, megszűnt a forgalom azon szabadsága, mely az előtt a város és község, de sőt maguk a községek között fennállott. A forgalom ugyanis, átalánosságban a zárt városok és nyilt községek között az adómegtérítés rendszere alapján mozog, éspedig épúgy akkor, midőn kisebb vagy nagyobb kereskedőkről van szó. Ugyancsak az adómegtérítési eljárásnak van helye a nyílt községek egymás közötti forgalmában ott, hol a kincstár biztosításául ellenőrzés létezik. Hogy ezen forgalom keretén belül az átalány és a jómegtérítés rendszere alapján, minő nehézségekkel kell küzdeni, ha a zárt város és nyílt község magánosai közötti forgalomról van szó, ezt az eddigi tapasztalat is naponta bizonyítja. Meggyőződésünk, hogy a fogyasztási adóknak azon aUkban való fenntartására, a mintázók életbe léptetve lettek, oly állapotot fognak előidézni, melynek tarthatlan voltát az élet előbbutóbb, eshetőleg egy oly időben fogja konstatálni, melyben, ha gyors segítség nem jön, a magyarországi és elsősorban a fővárosi fűszer- és gyarmatáru-kereskedés a védelmet többé nem léténél (megszűnténél) fogva igényelni nem fogja. Ezen meggyőződésünkből kifolyólag emlékiratot intéztünk a mn. m. kir. pénzügyminisztériumhoz, melyben mindezt kifejtve, annak adtunk kifejezést, hogy az átalány és adómegtérítés rendszerének ezen elvileges hibáinál fogva gyökeres orvoslás csakis ezen rendszerek teljes mellőzése, és oly keresztülvite lehetséges, melyek intézmények létesítése mellett lea fogyasztási adók közvetlen természetének megfelelnek és a magas államkincstár érdekeinek sérelme nélkül, a forgalomnak visszaadják azon szabadságot, mely nélkül egészséges és adóképes kereskedelem nem képzelhető. Hogy ez mindezen igények méltányló tekintetbevétele mellett lehetségessé tétessék, első és fő feltétel, hogy a fogyasztási adó magát az árut terhelje, amit csakis így lehetséges az, hogy az adó a fogyasztás mértékéhez képest magára a fogyasztóra háríttassék át . Ez nézetünk szerint, lehetséges és kivihető az által, hogy a fogyasztási adónak alávetett áru-czikk, mihelyt a fogyasztási adón kívül eső területből érkezik, nyomban a megérkezési pontnál a fogyasztási adóval terheltetik, és illetve az ilyenek után a megfelelő fogyasztási adó nyomban behajtatok. Ami pedig a magyar korona területén belül gyártott és illetve előállított fogyasztási adó alá eső czikkek megadóztatását illeti, az magán az előállítás helyén minden akadály és nehézség nélkül szintén eszközölhető. Kifejtettük az általunk javasolt mód előnyeit és annak figyelembe vételét a nagy méltóságú minisgeriumnál, szíjvetkeave a fővárosi gyarmatáru kereskedők jelentékeny részével, behatóan ajánlottuk. Vili. (örvendetes jelenség, hogy hazánkban a magyarosodás mindinkább terjed, és hogy ez irányban az utóbbi években folyamatfia tett mozgalom a kereskedő osztályra is kihatott. Kétségtelen, hogy a hazai kereskedelem magyarosodása főfontosságú nemzeti érdek, mert megszaporítván azok számát, kik hazánk századokon át és néha nehéz viszonyok között féltékenyen őrzött nyelvét anyanyelvüknek tekintik, ez által illy tényezővé válik, amely a nemzeti irodalom és a magyar nemzetiség fejlesztésére befolyás nélkül nem maradhat. A magyarországi kereskedők ismert hazafisága mellett örömmel konstatálható, hogy azok a legnagyobb buzgalommal igyekeznek ügyeik kezelésében és ellátásában a magyar nyelvet meghonosítani. A buzgalom azonban nem ritkán azon szenved hajótörést, hogy a kereskedelmi forgalomban szükséges műszavak nagyrészt még hiányzanak E mellett talán még figyelmet érdemel az is, hogy nyelvünk tisztasága érdekében kívánatos, ha a kereskedelmi forgalomban nyelvünk szellemének meg nem felelő oly műszavak gyökeret nem vernek, melyek kiirtása később bizonyára nehezebb fladat, mint a hazafias mozgalom folyamában az alkalmas műszavak meghonosítása. Mindezek meggondolása vezérelt bennünket akkor, midőn alelnökünk indítványára elhatároztuk, hogy a nagytekintetű magyar tudományos akadémiához azon kérést koczkáztassuk, hogy az esetre, — ha kérésünk teljesítése kivihetőnek látszik és nézetünket helyesnek hiszi — az általunk létesített Széchenyi-adományból a legközelebbi pályadíjat a nagytekintetű akadémia által meghatározandó összegben egy magyar német, és német n agyar keeskedelmi műszótárra tűzze, ki, és esetleg egy ily műszótárnak szerkesztéséről a Séchenyi adomány díjából gondoskodjék. Nem kételkedünk, hogy a nagytekintetű magyar tudományos akadémia kérelmünket, — ha azt egyáltalán kivihetőnek tartja — teljesíteni fogja. Ezen kívül egyébként is igyekeztünk minden oly mozgalmat, úgy erkölcsileg, mint erőnkhöz mérten anyagilag is támogatni, melynek czélja a hazai kereskedelem magyarosítása. Helyiségeinkben magyar nyelvű vitaestélyeket rendeztünk, melyek — mint emlékezni méltóztatnak — szép számú látogatásnak örvendettek és a czél érdekében hatás nélkül bizonyára nem maradtak. Erkölcsi és részben anyagi támogatásban részesítettük továbbá a Budapesten alakult névmagyarositó egyletet. IX. Ez év februárjuk elsején életbe lépett az uj csődtörvény. (1881. X Gl. t.-cz.) A mű múlt évi jelentésünkben még csak — ámbátor alapos reményként fejezhettünk ki, hogy t. i. az, amiért oly sokat küzdöttünk, a kényszeregyezség és azzal a minimál hányad felvétele, ezen törvény által megvalósult. Az új csődtörvénynek egyébként is helyes rendelkezései az anyagi csődjog szabályozása, gyors csődeljárás stb.) megadják a hitelezőnek a módot arra, hogy jogait minden irányban óvhassa és érdekeit érvényesítse. Ez azonban meggyőződésünk szerint kielégítő módon csakis úgy lesz eszközölhető, ha a csőd folytán kétségtelen érdeksolidaritásban lévő hitelezők a közadós és esetleges társai ellen együttesen és közösen járnak el. Az együttes eljárás hiányában az vény czélszerű rendelkezései nézetünk uj térszerint holt mulaszt maradnak, nemcsak az erkölcsi súly hiányánál lógva, de azért is, mert az egyes hitelező követelése ritkán fogja elbírni a czélszerű jogvédelemmel járó költségeket. És épen meg így vagyunk meggyőződve, reméljük, hogy a hitelezői védegylet ügye — mellyel már oly régóta foglalkozunk, — és melyet szem elől sohasem tévesztettünk, ez évben sikeres megoldást fog nyerni. Részünkről e őzeiből a szükséges lépéseket már folyamatba tettük. X. Ugyancsak múlt évi jelentésünkben figyelmeztetve a keretek Magyarországra nézve általánosan ismert fontosságára, a keleti kereskedelem fontosságával összefüggőleg nagy fontosságú tervek megvalósítását helyeztük kilátásba. Arról volt szó, hogy egy oly alapot létesítsünk, melynek jövedelméből évenkint egy egy kereskedő ég iparos a kelet tartományaiba küldhető ki, a végből, hogy e tartományok szokásait, helyi viszonyait és különösen fogyasztái iparczikkeit tanulmány tárgyává tegyék, és tanulmányaik eredményét itthon nyilvánosságra hozzák, a végből, hogy a magyar kereskedő és iparos, a kelet szükségleteinek minőségéről folyton tájékozva lehessen. Ámbátor azon szakférfiak és testületek, kik és melyek ssz ennek érdekében folyamatba tett tanácskozásokban részt venni szívesek voltak, a terv gyakorlati horderejét és kivihetőségét elismerték, annak megvalósítása akkoron külső körülményeken hajótörést szenvedett. Habár e szerint ez irányban befejezett tényt nem jelenthetünk, megelégedésünkre szolgál konstatálhatni, hogy az elvetett mag termékeny földre esett, mert az általunk megpendített, habár meg nem valósíthatott eszme egyebütt visszhangra talált. Úgy tudjuk, hogy a budapesti keresk, és iparkamara kebelében a lefolyt évben ugyanez eszme, habár némileg más alakban, szintén meg lett pendítve, és hogy annak megvalósítása érdekében a kellő lépések megtétettek. Örömmel üdvözöljük az e téreni mozgalmat. De most sem tágíthatunk azon meggyőződésünktől, hogy nagy eredmények, különösen a keleti kereskedelem érdekében, csak nagy eszközökkel érhetők el. Az idő igazolni fogja álláspontunk helyes voltát és sajnáljuk, hogy a kínálkozó alkalom arra nézve, hogy a haza kereskedői és iparosai állatkészségüket tettel is igazolhassák, elszalasztatott. A kifejtettekkel kapcsolatosan szabadjon e helyütt örömmel registrálnunk, hogy azon általunk is gyakran hangoztatott közóhaj, hogy a külföldi és különösen a keleti konsulátusok jelentései a magyar közönség részére is hozzáférhetőkké tétessenek, a lefolyt év folyamában a nmest, magy. kir. kereskedelmi minisztérium által a „Közgazdasági Értesítő' kiadása folytán megvalósult. Mi ezen körülményre ismét elsősorban a keret szempontjából kiváló súlyt fektetünk és hálás köszönettel tartozunk a műért, minisztériumnak azért, hogy egyletünk részére úgy ezen lapot, mint egyéb nagybecsű közgazdasági érdekkel biró kiadványait beküldeni kegyeskedik. (Folytatjuk) Vegyes körlátíiények A budapest Vmonyi vasut kiépítéséhez tudvalevőleg számos község jelentékeny segedelmet kötelezett. Most már, hogy a vasút építése egész erővel folyik, a községek — Keczel kivételével — megkezdték kötelezettségeik kiegyenlítését. A nagyobb ajánlattevők közül Halas városa tegnap 63.500 forintot fizetett a vasút építési fő vállalatának , a város által ingyen szolgáltatandó területekért pedig a jövő hó első felében fizető ki az egyeseknek a kártalanítást, a mi szintén jelentékei y, roer( a vasút Halas határában 27 kilométer hossza. Hrásnak a vasút mintegy 120,0,00 írtjába kerül, mindamellet már is télftütékeny huladást taupsitoB, mert egyidejűleg elbal^rotajött a város állandó kivilágítása és a föisiczák kiküvezése, sőt a lámpások január 9- án írár fel is állíttattak. Megemlítjük még, hogy Szabadkától a Starnetz Mayer-féle kisszállási uradalomon át a halasi állomásig gőlmozdony jár a már véglegesen lerakott síneken s hordja az épitési sunyagszereket. Tiszavölgyi társulat. Az 1880. sz. 33 § alapján alakult kölcsön kiosztó XX. t. hetesbizottság 1882. febr. 2- én gr. Szapáry István elnöklete alatt ülést tartott. A választott bizottsági tagok közül jelen voltak gr. Lónyay Menyhért, gr. Károlyi Sándor és Sváb Károly, a kinevezettek közül pedig Kovács János és Marsovszky Gyula osztálytanácsosok. Dr. Darányi Ignácz előadó bemutatja a felső torontáli társulat kérvényét két, millió forint kölcsön megszavazása iránt. E két, millió részben az ujonan eszközölt munkálatokra, (melyek egy millió fő állami előleggel már fedeztettek) részben pedig az osztr. földhitelintézet 898 371 frt 91 krra szaporodott, követelésének törlesztésére szándékoltatok fordittatni.Hosszabb vita után kimondatotta, hogy tekintve a 449,333 (1200 négyszöres) hold társulati területet, s ennek 39,994(659 frt kimutatott, értékét a kölcsön megszavazása ellen ugyan elvi akadály nincs , minthogy azonban a társulat, csupán az egyik milliót kivánja a társulati osztálykulcs arányában kivetni, a másik milliót pedig a hátralékok szerint kivánja kivettetni, miután továbbá a temesbégavölgyi társulattal folytatott, tárgyalások a közös árterületet, illetőleg egy demarkationális vonal megállapítása iránt, eredményre eddig nem vezettek, a társulattól mint ilyentől az egyetemleges szavatosság kikéretni határostatott, az is meghagyatván a társulatnak, hogy az adőfőkönyvek hiányzó tételszámait pótolja, hogy a kölcsön lebonyolításához szükséges összeget a kiutalványozás alkalmával az állampénztárnak lefizesse s azt is igazolja, hogy az osztr. földhitelintézet a kölcsönvisszafizetések után kiróvni szokott 3% birság követelésétől eláll. Folytatólag tárgyaltatott az örvény abádi társulat 440,000 frt iránti kérvénye. Minthogy ezen társulat területét 20,796 (1200 □ öles) holddal mutatta ki s az érték is megfelelő fedezetet nyújt, a kért kölcsön megszavaztatott, oly feltétel alatt, hogy annak kiutalványozása előtt az osztályozás jogerejűsége igazoltassák, nemkülünkön igazoltassák az is, hogy a közlekedési miniszter úrnak a kölcsön engedélyezése ellen kifogása nincsen. Marsovszky Gyula, mint előadó előadó előterjeszti a Szolnok Csongrád balparti ármentesitő társulatnak 260,000 forint, esetleg 218 000 forint iránti kérvényét. — Ezen társulatnál a régi szakasz és a czibak - sápi szakasz financzialiter külünönálló egészet képeznek. — A czibak-sápi szakaszt 120,000 arany forint kölcsön terheli, minthogy pedig ezen kölcsön konverziója nélkül a czibak-sápi szakasz állami kölcsönt nem kaphat, a régi szakasz kénytelen az egész szükségletet képviselő 260,00 forintot magára vállalni, kérése azonban hogy az ezen összegből a czibak sápi oda irányuló szakaszra eső 42,000 frt részletei a czibaksápi szakasztól hajtassanak be. Hosszabb vita után kimondatott, hogy a 260,000 frt oly feltétel alatt szavaztatok meg, hogy az utalványozás előtt ezen eljárási módozathoz a pénzügyminiszter úr beleegyezése igazoltassák ellenkező esetben csak 218,000 frt, szavaztatok meg. A fiumei kikötő A kikötő építésére az 1871. évi XIX. törvényczkkkel 13.122,000 frtot szavaztak meg. Az akkor megállapított terv szerint a régi kikötő három uj medencaével lett volna kiegészítődő, épült volna két molo 150 méter hosszúság és 80 méter szélességben, egy zármoló 210 m. hosszúság és 30 méter szélességben, meghosszabbíttatott volna a régi hullámgát 1200 méterrel és a bejárat szűkítésére és a nyugati szelek távoltartására 75 méter hosszú és 12 méter széles zársarkantyú épült volna. A kikötőnek ily terjedelemben való kiépítése az akkori csekély forgalom folytán indokolva nem lévén, a kormány 1872-ik évben egy franczia vállalkozó társasággal egyelőre a következő építkezések kivitelére kötött szerződést: A régi hullámgát megszélesítése és 800 méterre való meghosszabbítása, az Idő rakpart és Zichy mólónak kiépítése, a Ilik rakpart elkészítése, parterőditések és egy naszád-kikötő építése. E munkákra 1879. év végéig kiadatott összesen 5.592,455 frt 23 g. kr Még e munkák folyamatban voltak, midőn a kormány 1876. évben egy enquete tanácskozmányt hivott egybe, meghatározandó mik lennének azon építmények, melyekkel a folyamatban levő munkálatokat ki kellene egészíteni. Az enquete beérni vélte azzal, ha kikötő harmadik medanezéje elmarad, s a Ilika molo helyén egy zármolo épül és ha a hullámgát csak 800 méterrel hosszabbíttatik meg, de hangsúlyozta annak szükségét, hogy a kikötő szükséges berendezésekkel elláttassék. — E szőkébb programja keretében adattak be pótmunkálatok 1880. évben egy fiumeiakból álló a konzorcziumnak és pedig a zármolo kőhányása és hullámgát kőhányásának kiegészítése, a Ilik rakpart felépítménye s a világítótorony alapozása — s készültek el az I sö rakpart és a Zichy molo vágányai és egy 10 tonnás kézi daru. Mindé munkákra 1881. év végéig kiadatott öszszesen 582,945 frt, 69 kr. Igy de a megindult és a legvémnesebb reményeket is meghaladó forgalom emelkedésével szemben mind e létesítmények elégteleneknek bizonyultak, s a kormány szükségét látta annak, hogy a kikötő kiegészítése mielőbb megtörténjék, sü végből megvásárolta a pályaudvarral határos Thurn-Taxis és malomtelket, elrendelte, hogy a zármoló helyett 210 méter hosszú és 80 méter széles molo építtessék, a hullámgát 200 méterrel meghosszabbittessék és a Ilik molo és naszád kikötő között 28,000 □ m. terület farakodói! lehüllessák. E munkálatok költsége 2 841,129 frt 52. krra van számítva, s a kivitel ugyancsak a fenntebb említett fiumei konzorcziumra bízatott. Ha az eddig tett és teendő befektetéseket tekintjük, az tűnik ki, hogy az eredetileg 13 122,000 frtra számított költségek helyett, 9.016,530 frt 951, kr vétetett igénybe. A kormány nem akar Fiuméban a rézskségletet meghaladó berendezéseket évtizedekre előre készíteni, hanem csakis a szükséglethez képest halad az építkezésekkel, de mint egyrészről igyekezik azt kielégíteni úgy másrészről előkészületeket tesz a jövőre, nehogy egy rohamosan emelkedhető forgalom, a kikötőt készületlenül találja. E végből raktárakat építet, a pályaudvar vágányait kiegészítteti, a berendezésekkel előre halad, újabb területek nyerésére előintézkedéseket tesz, egyszóval oda törekszik, hogy e kikötőt a forgalom igényeihez képest kiegészítse és berendezze. Ezüst. Prágából jelentik, hogy az ottani országos főpénztár tegnapelőtt óta nem ad ki ezüstforintosokat. Mivel az eclst forintosokkal való vámfizetés a legjövedelmezübb, az importérrők meglehetős zavarba jutottak. A tőzsdén folytonosan élénk kereslet uralkodik ezüst iránt s ®,0 százalék ágyét is adtak, mindamellett, hogy a londoni Műstárftolyam ezt semmi kép sem igazolja, a osztrák államvasut. Érthető, hogy az osztrák államvasut vezérigazgatójának, Koppnak legnabb idejére Párisban különféle kombinácziófkra szolgáltatott alkalmat, s hogy az osztrák államvasutnak ebből az alkalomból különféle terveket tulajdonítottak. Fel lehet tenni azt is, hogy Kopp vezérigazgató és a párisi bizottság nevezetesen a tőzsdei válságra való tekintetből az osztrák államvasutat illeni minden kérdést tanácskozásuk tárgyivá tették E kérdések azonban nagyobbrészt olyanok, melyeket illetőleg határozatot hozni korai dolog volna. Ezt különösen az osztalékról lehet mondani, melyre vonatkozólag határozott megállapodást, mindamellett, hogy azt állítják, hogy 30 franknál kevesebb semmiesetre sem lesz, csak néhány héttel a közgyűlés előtt lehet hozni, tehát körülbelül a jövő hó vége felé. Amit azonban a vezérigazgató Parisban idézése alkalmából vágkép megállapítottak, az ama összeg, melyet az osztrák államvasút helyi vasúti hálózatának kiépítésére, a második vágány lerakására és vagyonok beszerzésére akar fordítani. Ezt az összeget, végleg 30 millióban állapították meg, mely arany elsőbbségekben fog kibocsáttatni. Ezt az összeget, azért fogadta el, mert ama I1i millió elsőbbség czélja, melynek kibocsátására a közgyűlés a felhatalmazást már előbb megadta, elesett, s így miután az említett összeg másra fordíttatott, szükséges, hogy a közgyűlés a kibocsátásra újabb felhatalmazást adjon. Azon kívül szükséges, hogy a tárczában már meglevő 15 millió fitut képviselő elsőbbségek, tekintettel a megváltozott kamatozásra, újból kiállíttassanak. A bécsi igazgatótanács egyik legközelebbi ülésében úgy a kibocsátandó kölcsön nagysága, valamint a kibocsátandó elsőbbségek kamatoztatására vonatkozólag formális határozatot fog hozni. Ami pedig a keleti vasutat illeti, úgy az osztrák államvasút, illetőleg a hozzá közel álló konzorcium elhatározta, hogy a conference a quatre tanácskozásainak befejezését fogja bevárni, és csak azután fog ebben az ügyben további elhatározó lépéseket tenni. A román kormány eközben, mint már múlt számunkban táviratilag jelentettük, az osztrák államvasutat már legközelebb szándékozik felszólítani, hogy küldjön Bukarestbe egy képviselőt, hogy a Krajova Szimnicza vonalat illető főleg megkezdett tárgyalásokat végleg be lehessen fojezni. A román kormány határidőt is szeretne, mely alatt az említett vonal kiépítése megkezdendő, illetőleg befejezendő volna Kérdés azonban, hogy az osztrák államvasut megkezdi e ezt a vonalat építeni, mig a Szisztovo-Buaesakvonal építéséhez szükséges koncressziót meg nem kapja. % Ásványvizeink a berlini egészségügyi kiállíáson. A kereskedelmi miniszter a í. évi június—szeptember havában tartandó berlini egészségügyi kiállítás alkalmából jöiratot intézett a hazai ásványvíz és fürdő tulajdonosokhoz, melyben rámutatva arra, hogy a kiállítás igen jó alkalom lesz Magyarország ásványvizeit, a külföldnek és a külföldi orvosi szakköröknek bemutatni, kijelenti, hogy a kiállításra küldendő s bejelentett ásványforrási és fürdői tárgyak költségeit, valamint a kiállítási csarnokban fizetendő helybérleti költségeket fedezni hajlandó. Ezenkívül hazánk ásványvíz gazdagságát feltüntető fürdőkalauzt is szándékozik a miniszter szerkesztőin i s azt a kiállításon több ezer példányban kiosztani. S hogy a kiállítás tanulságos is legyen, a hazánkból kiküldött (összes idevágó tárgyakat, magyar beneológiai kiállítás czim alatt, tudományosan rendezett, egész szó fogja összeállíttatni. Hogy mindezek kivihetők legyenek, e körirathoz egy 23 pontból álló kérdőívet is csatolt a miniszter az ásványvíz és fürdőtulajdonosokhoz, melyben az ásványvíz forrás vagy fürdő minden részletőre nézve tétezik kérdés az illető tulajdonoshoz. Ez íveket márczius hó 10 -ig kell kitöltve a földm. minisztériumhoz visszaküldeni. Felszólítja a miniszter arra is az illető tulajdonosokat, hogy az ásványvizet vagy fürdőt ismertető monográfiákat is (ha ilyenek vannak) csatoljanak kiállítandó tárgyaikhoz. A kiállítandó tárgyak ápril hó 1—10 ike között küldendők el Budapesre, a földmivelési minisztériumhoz, köszönete mellett, a szokásos felmentracnyt megszavazta. Az alapszabályok 12. §. értelmilegn kilépett választmányi tagok , egyhangúlag újra megválasztattak. A fővárosi katholikus legényegylet mult évben 25 évi fennállását ünnepelvén, az egylet érdemdús elnöke, főtisztelendő Schiffer Ferencz ur a társulat részére emlékül egy díszoklevelet megküldött. A közgyűlés ezen megtiszteltetést elismerő köszönettel vette, elhatározván a főtiszt, elnök urnak az általa oly üdvös eredménnyel vezérelt egylet anyagi támogatására 10 irtot, ” hasonlólag a m. orsz. iparegyesület pénztárnokának ipariskolák számára lOfrtot kézbesíteni. — A könyvészati kiállításról. A» m-3».ág minden vidékéről, ha különösen a külföldi könyvtárakból utólag beérkező küldemények annyira megnehezítik és hátráltatják a könyvkiállítás katalógusainak elkészítését, hogy a rendező bizottság kénytelen volt az Ünnepélyes megnyitást e hí 26ról jövő mircius hó 5ére, vasárnapra elhalasztani, mely időre, ha valamely váratlan, nagyobb akadály közbe nem jön, a katalógusok is elkészülnek. A régi magyar könyvtár katalógusát Szabó Károly híres könyvászünk állította össze. E katalógus már sajtó alatt van. A kiváló diszitási kiállítási kalauz hat nyomdában készül. Az egyetemi nyomda, amely egyidejűleg 100 éves fennállását is ünnepelni fogja, az ez idő alatt nyomtatott és a hétezret meghaladó művek külön katalógusát készítette el, maly a kiállítási kalauz mellé becsatolva. A könyvkötészeti csoportnak mintegy 200 régi hazai kötést tartalmazó része különösen magára fogja vonni a szakértők figyelmét. Míg a XVI. századbeli hazai kötéseknél még teljesen a külföldi préselt minták alkalmaztatnak, addig a XVII. században e téren már az önálló magyar ipar nyomait lehet találni, így például Nagyszombaton fekünnek a vörös bőrre, tulipános ládák mintáihoz hasonlóan festett és aranyozott virágok. Az ily díszitések modorát követve, csaknem biztosan lehet megállapítani, hogy a kötések hol készültek? Különösen Debrecenben és Kolon vár itt a mult század végén és a jelen század elején a diszkötészetnek oly name virágzott, mely sehol másutt nem látható, t. i. em » ! 1 cloisonnet. utánzó, átlátszó színekben festett hártyatáblák. A külföldi kötések közül, melyek visszafelé a XIV. századig szerepelnek a kiállításon, különösen kiemelandő tiro 1 Iier híres franczia könyvkötőnek seines mozaik kötése E munkát becsessé teszik az abban foglalt és birea német reformátoroktól eredő sajátkezűleg irt emléklapok. — Dankó József esztergomi praelátus a 150 keretbe foglalt és nyomdászati díszítéseket tartalmazó gyűjteményét és sss azt kiegészítő 75 munkát tegnap személyesen hozta fel Budapestre és jelenleg annak rendezésével foglalkozik. — Még a távol Bernből is érkezett a napokban egy értékes küldemény. iparügysk. — A budapesti kádár ipar társulatnak Walser Jakab elnöklete alatt tartott legutóbbi rendes közgyűlésén a fővárosi mértékhitelesítő hivatal igazgatóságához kiküldött hármas bizottság a hordók hitelesítése körül fölmerült panaszok elintézéséről szóló jelentését terjeszti elő. Az igazgató úr készséggel helybenhagyta a társulat által kérelmezett és kitűzött napi órákat, a hitelesítendő hordók felvételére és kiadására ; — továbbá határozottan kimondotta, hogy a hordók hitelesítésa csakis sorrendben történik, amelyben azok a hivatalnál bejelentetnek és át adatnak. A hordóknak több ízben tapasztalt megrongáltatása tekintetében ígérte, hogy munkásait újólag komolyan figyelmezteti, miszerint azokkal kíméletesen bánjanak. Következett a számvizsgálók előterjesztése a társulat vagyoni állapota és pénztári forgalmáról. Pénztári maradvány 1880-ból 195 frt 73 kr. Bevétel 1881-ben 81 frt. Összeg 276 frt 73 fer Kiadás 1881-ben 11 frt 90 kr. Marad 234 frt 83 kr, mely összegből 182 forint a hazai takarékpénztárban betétként kezeltetik. A közgyűlés a pénztárnak és számvizsgálóknak, hü és pontos eljárásukért elismerő Kereskedelem és tőzsik, ** A Franciaországgal egy évre megkötött kereskedelmi egyezményre^ becikkelyezéséről szóló és a jelen ülésszak folyamában az országgyűlésen már megszavazott törvényjavaslat most nem fog szentesítés alá terjesztetni, hanem — miután legújabban ezen egyezmény az eddigitől eltérő szöveggel lesz beczilbelye veruift — erre vonatkozólag legközelebb* egy más törvényjavaslat fog a képviselőháznak bemutattatni. ** A gyarmatáru kereskedők szövetségének helybeli tagjai által az uj vámtarifa tárgyában tartott értekezletnek az az eredménye lett, hogy Gaál Jenő és Steinacker Ödön orsa. képviselők kezükbe vették az ügyet s habár működésüket az osztrákokkal kötött, megállapodások folytán teljes siker nem is koronázta, mégis sikerült annyit kivinniük, hogy a fogyasztási adók, melyek márczius hó 1ével be fognak szedetni a kereskedőknek vissza!énhtetnek. Valamint a pénzügyminiszter azt is megígérte, hogy a káv a fogyasztási adó megszüntetése iránt legközelebb törvényjavaslatot fog ban nyújtani a képviselőházhhoz. Végül megígérte, hogy kereskedők által javasolt tételes adóztatást életbe fogja léptetni. ** A kereskedelmi csarnok által rendezendő két vonatok elseje márczius hó 5 én fog megtartatni. Az érdeklődés ez iránt, a vidéki kereskedők körében oly nagy, hogy már eddig mintegy 1400 igazolási jegyet, kértek ki a csarnok elnökségétől. ** A márcziusi szelvény. Márczius eliejfa 114 millió frt óriáki szelványok és 22.5 milió frtra rugó tőkét válnak esedékesekké, összesen tehát 33.9 millió frt. Az esedékes összeg kivételképen nagyobbnak mutatkozik, mint máskor, ez onnan van, mert abban az összegben az iunerbergi és neuberg-mariaozelli összes részvények beváltására szükséges 1378 millió irtot képviselő összeg is bennfoglaltatik. Az alább következő táblázat mutatja a március 1 án esedékes tőkéket és szelvényeket, és pedig úgy, hogy minden egyes szelvény összege mellett annak beváltásához szükséges egész összeg is ki van téve. A különféle névleges összegekre szóló értékeknél a kimutatott összeg a legkisebb névértékre szól: Beváltandó szelvények. A legkílelebbi napokban még néhány bank részvényeinek szelvényei is esedékesekké válnak. ** Az osztrák hitelintézet osztaléka. Az osztrák hí* tett ütését osztaléka ebben az időtájban mindig sokféle kombináczióra szokott alkalmat szolgáltatni. Noha tudva levő, hogy a bankok osztalékainak meghatározásánál általában az időviszonyok is befolyást szoktak gyakorolni, másrészt mégis azt hiszik, hogy az osztrák hitelintézet ügyvivőséga nem fogja magát a most uralkodó tőzsdei mozgalom áltl arra indunia. harry sokkal kisebb osztalékot méeesn, mint amilyent valóban fizethet. Egyébiránt minden eddigi kombináczió és hit alaptalan és megbízhatatlan, mert az osztrák hitelintézet mérlege még meg sincs állapítva, s azért ép úgy korai az az állítás, hogy 15 frtot fog osztalékul fizetni, mint az, mely 18 frtről szól. Ama körülmény azonban, hogy szelvényeket 17!jg szelvényen- összesen kint frt. millió frt. Eösskölcsön 8 kr.%-05 osztrák papirjáradék ............ 2.50 1.359 papi Állam a vak záloglevelek frank 7.50 2 734 frank 5»/o«s Budapest városi kölcsön (1880.) 2 50 0.150 papír Záloglevelek : 6%-os bukovinai takarékpénztár ... 3.— 0.020 „ 6»/, OS gácsországi részvény jelzálogbank............................... . ...... 3, 0.744 „ 50/ -os gácaorsczigi részvény jelzálogbank ..................................................... 2 600 093 „ 5»/n-os osztrák jelzálogbank ............ 2.600.104 „ 5»- os magyar földhitelintézet (érczben) márka ............................ 1........ 0.498 márk. Elsőbbségek: Alföid fiumei vasút................................ 5.— 0 507 ezüst Arad-temesvári vasút............................ 5 — 0.084 „ Kíassa-oderbergi vasut 3. kib............. 7.50 0.106 „ Morva határvasut............................... 4.— 0 158 „ s egy hátralékos szelvény............... 1.— —.—■ „ Neuberg máriaezelűi vasmű ................ 5 — 0.067 , Osztrák északkeleti vasút Lit. A....... 497 2 1.087 „ Osztrák államvasut 3 százalékos...... 7.50 9.760 frank Magyar-gicsországi vasut 1. kib....... 4.97-2 0.465 ezüst Vorarlberg vasut................................ 497-20.182 „ Tőkevisszafizetések: 1864-iki sorsjegyek ................................................ 0-470 papír Hit alsorsjegy ......................................................... •• 0-689 papír Laibacht sorsjegyek ..................................... ..... 0 018 papír Államjavak záloglevelek.......... ......................... 0-840 frank 5 °/- os pestvárosi kölcsön (1880.) .................... 0-025 papír Kassa oderbergi vasúti elsőbbségek harmadik kibocsát................................................................. 0-006 ezüst Osztrák észak - nyugati vasúti elsőbbségek Lit. B..................................................................... 0 074 ezüst Osztrák államvasúti elsőbbségek (sor. A kiegészítő háló ........................................................ 0 567 frank Innerbergi részvények á 135 ................ 10-125 papír Az idejekorán bejelentett neuberg manachelli részvények á 91,40 (esetleg) ....................... 3 656 papír Záloglevelek: 6 °/0-os bukovinai takarékpénztár .................... 0 050 papír 60/0-os gácsországi részvény jelzálogbank ... 4.500 „ 67*%°* gácsországi földhitelintézet ........... 0 010 ezüst 600-OS „ n ............... 0-051 papír 7 °/0 03 „ „ (kötvények) 0-066 , 6 °/C-os osztrák jelzálogbank (sorsolással) .... 0-017 „ 5%-os magyar földhitelintézet (érez) ................................ 3-773 márka 47s7ü-os „ » ..................... Q 074 P*PÍr ( 24 802 forint Összesen : ( 13 901 frank ( 4271 márka 1