Egyetértés, 1882. március (16. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-05 / 64. szám

ti gp í­i. A merénylő a királynő öíiart él&ővétMt gyil&stógi kísérlet miatt kerül vád alá. Mac­Loan tiltakozott az ellen s hivatkozott a rendőr­ség amaz ígéretére, melynek fejében ő vallomást tett. A bíró azt felelte neki, hogy ezt nem ve­heti számba, mire a merénylőt visszakísérték­ bör­tönébe.* London, márcz. 4. (Az „E­gyetérté­s“ távirata.) A megtartott szemléből kiderült, hogy a királynő a merénylet alkalmával l­e­g­n­a­­gyobb veszélyben forgott, mint­hogy a merénylő igen jól czélzott, s a kocsihoz egészen közel állott. Egész Angolor­­szágban nagy az izgatottság. Daczára annak, hogy a merénylő tegnapi kihallgatása alkalmával igen értelmes kérdéseket tett, egész téből az tűnik ki, hogy tébolyodót­ magavisele­Előélete is e feltevés mellett bizonyít. Már előbb huzamosabb ideig volt a somerseti és dublini tébolydákban. 1874. évben azzal vádolták, hogy kísérletet tett egy vasas­­vonatnak feldöntésére. Maclean nem­rég újabban is tébolydában volt, s csak a múlt évi szeptember hónapban bocsátották szabadon. Igen jó nevelésben részesült, a anyanyelvén kívül folyékonyan beszéli a német nyelvet. Beutazta egész Németországot, s úgy látszik, hogy miként öuiteaura, ö reá is nagy befolyást gyakorolt az a vágy, hogy az emberek beszéljenek róla. Ter­­’ - J ----------- - -.......s közelebbi radikálisnak mészete nagyon­ biz­a­r­r mondta magát. Szegényes viszonyok között élt s környezetre oly benyomást gyakorolt, mint a ki őrült. Nagyon keveset keresett, s nővére látta el pénzzel. Pétervár, márcz. 4. (Az „Egyetért­é­­s“ távirata.) Az összes lapok utálatuknak adnak ki­fejezést az angol királynő ellen elkövetett me­rénylet fölött. A „Journal d. H. Pétersbourg“ azt követeli, hogy a koron­ás fök az elmeháborodás kivétele minthogy tettük lényegéről helyes fölfogással bir. ^ elleni merénylőkre ne alkalmaztassák, általában mindenik A folks (Az „Egy­etért Essék, is az ez. 4. t­é 3“ tudósítójának távirata.) Az itteni XX-dik gyalog hadosz­tály mozgó­sítási parancsot kapott és Boszniába, Dolnja Turiéba vonul, hol a hadosztályhoz tartozó 2 gyalog dandár egyike, a 39-dik, már ed­dig is állomásozott. Ez alkalommal a had­osztály, úgymint az alárendelt dandárok parancsnokságaiban is változás történt. A hadosztály parancsnokává tannbrucki Brau­­müller vezérőrnagy neveztetett ki, miglen a 39-dik dandár vezetésével S­chm­e­l­z­e­r ezredes, a 9-dik hegyi­ dandáréval Zam­ba­u­e­r ezredes jön meg­bízva. A mozgósí­tás első sorban a nagyváradi Sachsen- Weimar-Eisenach (64) és a munkácsi Ludwig Victor 65 ezredeket érinti. A had­osztály valószínűleg Túriéból a Lomvi­­d­é­k­ felé fog előnyomulni. Mostar, márcz. 4. (Az „E­gyetérté­s“ tudósítójának távirata.) Fazies bégst, a her­­czegovinai felkelők egyik fővezérét a mult hónap 27-dikén hosszas küzdelem után elfogták ülök közelében s a neveamyei haditörvényszék már­­czius elsején mondta ki reá a halálos ítéle­ten kívüle még nyolcz fölkelőt lövet* vettek agyon, mert fegyveresen kér­ittették kézre. Csapataink utolsó győzelmei w­ í.i.Vanyfi­tik a felkelőket s nem múlik el nap, melyen — kivált a nyugoti és éjszaki vidékekről — hódoló küldöttségek ne ér­keznének az illető parancsnokságokhoz. A ható­ságoknak megparancsolták, hogy a vezetőkkel a legkíméletlenebbül bánjanak, de a félrevezetett lakosságot, ha jó útra tér, lehetőleg kíméljék. Büesc, márcz. 4. (Az „Egyetértés“ tudó­sítójának távirata.) Az idevaló csendőr parancs­nokság azt a bizalmas értesítést kapta a minap, hogy az or­inói pap házában több fölkelő vezér, köztük Starisvics Metkoéa miss Alice Hartle­y szokott éjjelenkint m­e­g s­em á­ll­a­n­i (Orline Billektől egy órányira esik s a montenegrói határral szomszédos.) A hétfőről keddre virradó éjszakán egy 6 emberből álló őrjáratot küldöttek Oriinóban. Az őrjárat kedden délben tért vissza s vezetője azt jelenté, hogy mit sem talált, a­mi okot adna a gyanúra. A zsandár őrmester, ki az őrjáratot vezette, a vele volt csendőrök egyikét holmi mulasztás miatt szerdán este elzáratta. A csendőr bosszút forralt s &az követelte, hogy vezessék őt nyomban s, parancsnok elé, ki előtt különféle leleplezéseket tett. E feladásnak az lett a követ­kezése, hogy a zsandőrőrmestert börtönbe vetet­ték. A csendőr elbeszélte, hogy a­mikor a lel­kész házába jutottak, a halálra ijedt pópa talk beszélgetésbe elegye­dett az őrmesteri­­re­l, ki a szobák felületes megtekintése után az őr­járattal együtt elhagyta a házat. Kutatás közben borral és sajttal vendégelte meg őket a pópa. A haditörvényszék kihallgatta a többi zsandárt is, kik egytől egyig ezt vallották. Az őrmester ládájában 20 d r­b­busz frankosat ta­láltak, melyekről nem tudta megmondani, hogy honnan kerültek hozzá. A haditörvényszék csü­törtök délelőttjén összeült s rövid tanácskozás után fő bel­öve­lésre ítélte a hercze­­gócz őrmestert. Zára, márcz. 4. (As „Egyetértés“ tudó­sítójának távirata.) A „Narcdsxi List“-nek jelen­tik, hogy' s­ krivossiai felkelők február 27-kén és márczius elsején több ízben rálőttek a ljutai há­zakra s a katterói csatornában veszteglő hajókra. A felkelők oly szerencsés policziókban voltak, hogy sem a csapatok, sem a hadi­hajók ,ágyúi nem árthattak nekik. A küzdelem reggeltől dél­utáni egy óráig tartott. De márczius elején a ha­dihajók Schrapnell ágyúval támadták meg őket. A felkelők nagy veszteséget szenved­­tek s csakhamar szétszóródtak. Ugyancsak a „Narodni Liszt,1“-nek jelentik Líviáéból, hogy a várost körülvevő hegyeken gyulnak ki a békés lakossá. Gravosa, márcz. 4. (Az „Egyetértés“ távirata.) Kopacsevics Spiridiont a „W. Alig. Ztg.“ harcziéri levelezőjét ma reggel a felkelőkkel való egyetértés gyanúja miatt el­fogták, s nála oly kompromittáló iratokat talál­Ójjelenkint őrtüzek ) nagy rémületére. tai,, hogy azok miatt hadi törvényszék elé állí­tották. Elfogtak egyszersmind egy A­l­e­x­i­e 8 ecv (11 ud­ott kereskedőt is.Az elfogott levelező benső viszonyban volt mr. Eva nasal a „Manchester G­uardian“ levelezőjével, a­ki összek­öttetésben állott a szelíinjei, éz grabovoi akc­iópárt vezéreivel, s több ízben a felkelők győzelmeiről tendenczió­ Eva hamis híreket hozott forgalomba. (Kopacse­­vics két évvel előbb fontos tudósításokat kül­dött Albániából a „W. Alig. Ztg.“-nak. Mindig barátja volt a salávoknak, s ez természetes do­­­­log, minthogy Kopacsevics montenegrói születésű.­­ Jellemző adat Kopacsevics Spiridionról az, hogy két évvel ezelőtt, mint az „Alig. Ztg.“ levelezője­­ azt a hírt bocsátotta világgá saját magáról, hogy­­ az albánok agyonlőtték, hanem pár nap múlva megelégelte az így szerzett dicsőséget, s demon­­s­tálta halálának hírét- Saerk.) Zárt­, márcz. 4. (Az „E­gyetérté­s” távirata.) Az itteni „Narodni Lifeti“ jelenti, hogy a krivosjei felkelők Herczegovinából hadi szere­ket és legénységben való erősítéseket kaptak. Egy kém­szem­lére kiküldött katonai csapat a Rizanő és Zrkwieze közti fele után néhány házat kikutatott, s többek között töltényeket talált, a melyek még 1869 ből maradtak meg. Ugyane lapnak jelentik Sztolaczból, hogy az­ a nyolcz katona és csendőr, a­kiket a J­a­­ssenszki Poto­k mellett vívott ütközetben elesetteknek hittek több nap múlva a hegyek közül Nevesinjébe tértek vissza. Jaszen­­szki Potoknál a felkelők­ csak egy csend­őrt és egy­ katonát fogtak e­l. A csendőrt azonnal megölték, a ka­tonát pedig csak az alatt a feltétel alatt voltak hajlandók szabadon bocsátani, ha a Trebin­­j­ében elzárt Susies felkelő csapatvezért szabad lábra helyezik. Az elfogott kato­nának axioánzáltal sikerült néhány nap múlva megmenekülni s a Dobar felé vonuló csa­patokhoz csatlakozni. Déldal­mácziában igen kedvezőtlen az időjárás, szakadatlanul esik. Pétervár, márcz. 4. (Az „Egyetértés“ távirata.) A „Golosz“ egyik czikkében követke­zőket mondja : Ausztria-­Magyarország egyrész­ről nem mondhat le Bosznia és Herc­e­­govináról a­nélkül, hogy saját prestige-ét föl ne áldozná, másrészről a szlávok ellene van­nak­­ osztrák-magyar hegemóniának. Euró­p­á­n­a­k kell fölvenni a Balkán félsziget paczifi­­kácziójának kérdését és Boszniában más helyze­tet kell teremtenie. é­s. — márcz. 4. — Uposk sí8ő mellékletének tartalma: Oraz&ggyű­­lés. Törvényszék osarnok. Vidék. Kivonat a hivatalos lap­­ból. Közgazdaság. — Lapunk második mellékesének tartalma: Iroda­lom Tani­­g. Zichy Jenő beszéde. Táróra: Tudományos apróságok. A véres rózsák. — Személyi hírek. Erzsébet király­né, mint Combermere Abbey­ből jelentik, két nappal elhalasztotta elutazását s e szerint nem 4-ikén, de 6 ikán érkezik Párisba. Ő felségét 16 ikán várják Bécsbe. — Rudolf trónörökös és neje e hó közepén érkeznek Bécsbe. — Gr. P­e­j­a­csevics László horvát bán tegnap Zágrábból Bácaba érkezett. — Gr. Szapáry Gyula pénz­ügyminiszter tegnap este Budapestről Bécsbe uta­zott.­­ A román királyné állapotában ja­vulás állott be; fején nagy operácziót vittek végbe s ez könnyitó a királyné állapotát, kincs­ből távirják, hogy Frigyes főbe­rezeg ujonszü­­lött leánykája aggasztóan megbetegedett; két linezi orvost és egy bécsit hívtak meg a beteg­hez. — Arnulf bajor herczeg és Lichten­stein herczegnő esküvője April közepén lesz. — Mi­halo­vics Ödön „Hagbart és Signe“ v. 1.­­­,A “-*» !;—m­nlt.fia a nem­zeti színházhoz s így nem volt alkalom azt e­l nem fogadni. — Simonyi Ernő állapotára vonat­kozólag Fiuméból, a hó 4­ikéről a következőket írják lapunknak : Debreczen város képviselőjé­nek betegsége még mindig aggasztó, bár látszó­lagosan javul. Küzd az élettel, melynek kialvása már csak napok kérdése. Hőmérséklet 37 fok. Mellette van testvére és Zelenay Ottil­a kisasszony közeli rokona, ki súlyos betegsé­gében önfeláldozással ápolja. Időközönkint Mécs Zsigmond a „Fiume“ szerkesztője és Z­a­f­f­é­r­y Károly gimnáziumi igazgató vannak mellette. Gr. Ssapáry Géza fiumei kormányzó közbenjárása következtében egy fiumei apácza is segít az ápolási teendők körül. A beteg folyvást eszméleten van. — A késő éjféli órában Simonyi Jánostól, Simonyi I­rnő testvérétől, azt az örvendetes táviratot vet­tük, hogy a beteg képviselő állapo­tában javulás állott be. A távszírgöny Voloscsból van keltezve. — Szarvady Frigyesről, a Pa­risban elhunyt kitűnő hírlapíróról, nemzeti érté­künk buzgó terjesztőjéről hosszabban megemlé­keztünk már , de azért sem találjuk érdektelen­nek, hogy párisi levelezőnk újabb megemlékezé­sét is közöljük. A párisi magyar kolónia súlyos veszteséget szenvedett Szarvady elhunytával. Min­denütt ismert, a szalonokban járatos, szellemes férfi volt. A magyar haza ügyének az európai sajtóban , a diplomáciai szalonokban egyaránt nagy szolgálatot tett. Mint publiczista Kossuth politikájának volt hive s védte azt folyvást külföldi sajtóban, mely addig csak a bécsi ka­n i­­ar­illa inspirált német lapokból merített értesülé­seket hazánkról. Pozsonyban ő volt az első, ki kül­földi, összeköttetései folytán, a franczia forrada­lom hírét vette , azt a rendekkel körözte. Mikor a velenczei köztársaság szövetségre lépett a ma­gyar kormán­nyal, Szarvady vállalkozott arra, hogy a szövetségi okmányt Bécsen keres­z­­t­ü­l elviszi Pestre. A veszélyes vállalat sikerült, Szarvady igen ügyesen játszotta ki az osztrák hatóságok éberségét. A forradalom után Szarvady visszatért Párisba és ott hírlapokban, politikai körökben folytatta a küzdelmet az abszo­utizm­us ellen.­­ Számos munkát közölt a franczia, német, angol, olasz, belga és amerikai sajtó legelői: előbb szabadelvű közegeiben és va­lahányszor a magyar emigrác­ió vezéreinek befo­lyásos tollra, megbízható, ügyes diplomatára volt szükségük, ezt Szarvadyban mindig megtalálták. Jeles hazánkfia ki tudta vívni magának az itteni politikai és irodalmi körök általános nagyrabecsü­lését és ezeknek mindig szívesen látott vendége volt. Baráti viszonyban állott a legjelesebb fran­­ceia írókkal: Dumasval, Sardouval, Augierrel stb. és a köztársasági párt kitűnőségeivel. Mint va­lódi „progresszista,“ hévvel karolt fel minden új eszmét, mely valami haladást akart eszközölni, így pl. ő volt egyike­­ elsőknek, kik a Suez csatorna tervezetét védték. Egy ideig titkára is volt Lessepsnek. Ta­aíy Türr tábornok a bois de Boulogneban megvendégelte a Panama-csator­na kezdeményezőit, és ez alkalommal L­e­s­s­e­p­s meleg szavakban ismerte el, hogy „Szarvady akkor is erélyesen védte a Suez-csatorna ter­tét, mikor már mindenki lemondott róla.“ Megemlítjük még, hogy Szamoy Frigyes fordí­totta Jókai egykét regényét legelőször francziára. A boulevard Malesherbes 144. sz. &. házában la­kott s itt fogadt­a vasárnap­onkint számos barátját. A művészet és irodalom ez összejöveteleken min­dig fényesen volt képviselve és Szarvady házát méltán lehetett Páris egyik legkellemesebb oázi­sának nevezni. Temetése e hó­n­ikán volt, özvegyén kívül egy fia és két leánya maradt. — Munkás-zavargás. Kun Szent­ Miklósról írják lapunknak február 28-áról: Váro­sunk főtere három nap óta a zavargások színhe­lye. Ez méltán feltüntetik, mert a kun­szen­t­­miklósi nép komoly higgadtságáról ismert. De a komoly, higgadt embert is kihozza sodrából az igazságtalanság. Két háromszáz munkás pár nap óta egyébből sem áll, csak átkozódásból. Okát is meg lehet találni. A szegény napszámosnak adó­ban elvették kenyerét, vánkosát és most más oldalról is éri a baj. A munkás nép ugyanis fel­használva a kedvező időjárást, a budapest-zimo­­nyi vasúti munkához szegődött Radics és Sze­­lecski munkafelü­gyelőkkel, hogy miklósi határ bőkéri részén túl a kun­szent- és a böcz­­töri határon a földhányást és hordást, gya­lognapszámban 75 krárt, szakeres napszám­ban 2 frt 20, 30 és 40 krért Két heti folytonos dolog után egy krajczárt sem kap­tak a munkások, sőt Radics, mikor tovább nem ámíthatta a munkásokat, egy reggel 600 frttal együtt megszökött. A munkások egy része felke­reste Jóé Dezső és Stain vállalkozókat Szabad­szálláson s követelte a munkabért. A vállalkozók a munkásokkal együtt átjöttek Kun-Szent-Miklósra , itt kisült, hogy a munk­afelügyelők több bért ígértek, mint mennyire a vállalkozók számítottak. Ezek tehát megtagadták­ a fizetést. Követ­kezett erre fíilhasogató átkozódás, mely megre­megtette a vállalkozókat. Valóságos zavargás tá­madt, melynek egyelőre csak a szolgabíró vethe­tett véget, ki egyezségre hozta a munkásokat a vállalkozókkal. Ez egyezség sem ment azonban rendesen, többektől sokat vontak le, némelyek meg épenséggel mit sem kaptak, mire a zavar­­­­gás újból kezdődött. A vállalkozók hitegetéssel akartak segitni, de a nép nem hitt nekik s valóságos ostrom alá volta a vállalkozók házát. Nem tudott­­ rendet csinálni egyhamar még a szolgabiró sem. Két napig tarta a nép fogva a kelepc­ébe került vállalkozókat, kik nem voltak hajlandók fizetni. Utoljára közbiztonsági közegek kivont karddal­­ szabadították ki őket a kőszült nép hatalmából. Egy elkeseredett munkás az egyik befogott ló zsiláját ragadta meg, de legázolták a szerencsét­lent. Természetesen az ingerültség még min­­­dig tart. — A fővárosi adókivető bizottsá­gok márci. 6 án a következő házszámok alatt összeirt , adóköteles felek III. oaet. kereset adóját fogják tá­­rgyal­ni: Az I—II. ker. & tabáni 561—592 régi, a IV. kerület a 111 1H1 uj, a lipótvá­­si I­az. bizottság a 685—693 uj, a lipótvárosi II sz. bizottság a 841—845, a VI kér. a 3357—3418 uj, a VII. kér. a 4379-444S uj, a VIII. kér. az 5406—5434 uj, a IX. és X kér. a 9014-9035 uj hely­rajzi sk. alatt összeirt felek adóját. — Munkás zavargások Fran­cz­iaorsz­ágban. Páriából iiják e hó 1-ről Bessegaben a kőszénbánya-munkások közelebb zavargást kezdtek. E zavargás most megszűnt, a tüneskedések után teljes levertség keletkezett. A legjobban lármázókat, kik a strikeolást hangoztat­ták, kifizették és elbocsátották. Ezek száma 70, mások szerint 300. A lakosság gyűjt pénzt stz el­bocsátottak számára. — A maire vezeti maga © vázlatot és bizottságot alakított, mely a ma­kacskodások áldozataivá esett munkásokat más­hol elhelyezze. Minek Paula, a szocialista klubazónokot várják a strike színhelyére. — A roonaei takácsok szintén strikeolnak, munkások fisat és felemelést követelnek. A szövő A gyár tulajdonosai alkudozásba ereszkedtek munkásokkal, de még ig nem jutottak ered — Dr. Ho­­ iub Emil a hírneves afrikai utazó Budapestre érkezett és holnap reggel 11 órakor a „Hangáriá“-ban tartja nagy érdekű felolvasását. A földrajzi társaság meghívására érkezett Budapestre s valószínűleg a főváros kö­zönsége nagy számmal fogja meghallgatni az ér­dekes felolvasást, melynek tiszta jöv­edelme egy tervben levő osztrák és magyar afrikai expedí­czió költségeinek fedezésére fog fordittatni. Prága, Frankfurt s más nagy városok közön­sége tömegesen hallgatta a hírneves tudós felöl­vanásait. — A Trigonja pör elitél­tjei. Pá­tervárról távírják, hogy általánosan az a hit: a Trigonja pör elítéltjeit nem fogják kivégezni. A végleges ítélet kihirdetése ugyanis e hó 25 ikére van kitűzve, 26 ikán van a ezár születési napja s ez alkalomból azt hiszik a ezár kegyelmi tényt fog gyakorolni. — Hoaator elfogó I. Vesz­práuból írják lapunk­nak : A Hosster rablógyilkos elfogásáért a király által koronás arany és koronás árust érdemkereszttel kitünte­tett Nagy Gáza lepsényi é­s Kovács József siófoki jegyzőnek, Fiáth Ferenci báró főispán e hó 3 ikán tű­zte föl ünnepélyes beszéd kíséretében a kitüntetés jelvényeit. E hó 4-ikán este ugyancsak Lepsényben a menöföldi köz­birtokosság ünnepélyt rendezett tiszteletükre. A két jegyző arczképét felsőbb helyen kívánták s így együtt levétették magukat. Kovács revolver!­«! van, a mint elfogta Hosztert, Nagy pedig az „Egyetér­ts­s“ azt a számát tartja kezében, illet,hol a gyanút inurtté Hoszter ellen — Helfmann Jasse, ki részes volt II. Sándor caár meggyilkolásában s a kivégzéstől csak az által menekedett meg, mert magza­tot hordott szive alatt, s ki aztán gyermekét a börtönben megszülvén, 20 évi rabságra kegyel­­meztetett meg, mint egy elkésett pétervári ’táv­irat jelenti, szülés utóbajai következtében a műlt héten a rabkórházban meghalt. Gyermekét kiad­ódták falura dajkaságba, s ha kissé megnő, vs amelyik lelenczháznak adja át a kormány s rajta lesz, hogy ne tudja meg soha kik voltak a szülei. — A s ül­lői úti kórház építési mun­káira kiirt árlejtés eredményét a tanács ma jó­váhagyta, de a famunkákra, mert csak felülfize­­téssel érkeztek ajánlatok, uj árlejtést ir ki. — A tanács a sertés hizlaldához vezető ut befásitá­­sát elrendelte. — Különböző alapoknál 22800 irt pénzkészlet gyűlvén össze, a tanács ezen részint föltehermentesitési kötvényeket­ vá­sároltat, részint takarékpénztárba helyezteti gyü­­mölcsérzés végett. I­övid­ hírek. Bécsben dr. P­r­i­x­e­t vá­lasztották első, St­ein­deli második polgármes­­terhelyettesnek’ — W­a­lt­m­a­n­n Forancz 73 éves bécsi kisbirtokos tegnap öngyilkos módon kivégezte magát. — BüCnben egy’ Kr&csmer Ru­dolf nevű fiatal kereskedelmi tanuló atyjára lőtt az utszág, de nem találta; a vallatásnál azt val­lotta, hogy véletlenül sült el a pisztoly. — Pa­risban egy Celine Renoux nevű, férjétől el­válva élt gyanus nőt e hó 2okán meggyilkolták és 100,000 franknyi vagyonát elrabolták; egy angol férbire van gyanú, ki több ízben láto­gatta meg egymásután Celine Renouxt; az áldozaton tizenöt tördöfést konstatáltak. — A „Jour?!&! de Liege“ jelenti, hogy márczius 1-én a belgiumi lüttichi erőd helyőrségét megmérgez­ték; a­mint az ebédet elköltötték, rögtön mu­tatkoztak a mérgezés tünetei; kétszázan álltak a halál révén, de százat már megmentettek közü­lök. — Óriási hajótörést jelentenek, mely kedd­ről szerdára virradóra történt, „Livaedia“ gő­zös szénszáílítrmán­nyal, New­castieból, Shield­­ből Alexandriába való útjában hajótörést szen­vedett s elmerült, a kapitány és 23 matróz be­­ásott oda.­­ A tegnapi gyilkossági me­rénylet tettese, F­i­n­k János 18 éves suszterinas, ki G­ö­t­t­n­e­r Mária volt gazdasszonyát Kerepesi úti üzletében pisztol­lyal megtámadta és elfogatott, ma nagy főfájásról panaszkodott a rendőrség börtönében s­ általá­ban egész viseletén az elmezavar jelei voltak f­lismerhe­­tők, minek folytán a rendőrorvos ma délben beszállíttatta megfigyelés végett a Rókus kórházba. = P­o­s­p­i­s­c­h­i­t, kit a törvényszék tegnapelőtt hozott ítéletével szabadlábra eresztett, továbbra is rendőri felügyelet alatt marad s engedély nélkül nem szabad neki a fővárosból távozni. — Megszökött ügyvéd. Bruno Oszkár bon­ni (Németország) ügyvéd csalás és sikkasztás miatt vád alá helyeztetvén, megszökött. Az ottani rendőri hatóság körözteti s e végből megkereste a budapesti rendőrsé­­get is.­­ Fiatal sikkasztó. A prágai rendőrség ér­tesítette a budapesti rendőrséget, hogy J­i­r­k Jaroslav, 20 éves fiatal­ember, ki egy prágai bankháznál volt alkal­mazva, 6000 frt elsikkasztása után megszökött. Aki kézre­­kerü­l, 600 frt jutalomban részesül.­­ Sikkasztó ügynök, Hübner F. J. morchensterni (Csehország) gyáros, ki jelenleg üzleti dolgok miatt a fővárosban tartózkodik, tagnap jelentést tett a terézvárosi kapitányságnál K­r­a­n­z Salamon király utcza 59. szám alatt lakó ügynök ellen, hogy ez, kárára 146 frt 74 krt elsikkasztott. Purim, Zajos örömünnepe van a zsi­dóvilágnak. Régmúlt idők és tradicziói elévülhet­­lenné teszik az ünnepélyes szokásokat, mik a nép hitvallásává váltak. A bűbájos Hadas­sza Eszter legendája szájról-szájra jár s igazságos Jehovának hatalmáról die«éneket zsngedez min­den igazhitű zsidó. A mesés korszak válto­zatos eseményeit megőrizte a szóbeli hagyo­mány, majd­­ később írásba foglalták, s vastag pergam­ant tekercsen a zsidó betűkkel olvasható a „m­egile“, as a keserűséggel, gyás­szal, búbá­­nattal, majd lelkes örömmel, vigság és gyönyör­rel teljes ókori legenda Ahasver királyról, Susán városáról, aranyról, bíborról, d­eateljes nagyságról szól az ének; ezt felváltja Hám­án ádáz gyűlölete, zsidók búbán­atos gyásza, halálra ítélt nem­zet fáj­dalmas fohászkodása. Károm éjszakában tüzes csil­lag fénye, veszendőselkeknek egyetlen segélye ő az, Eszter, a szép zsidó leány. Ő mentette m­eg az elitélt zsidóságot, míg az ádáz ellenséget Kánaánt utólérte az Ur haragja, s a száz­huszonhét tarto­mány ura, Ahasver király bitóra huzatta. E sze­rencsés megmenekülés örömün­nepét üli ma a zsi­dóság, mely e napot farsang jellegével ruházta fel. Ünnepi ruhát ölt gazdag és szegény egyaránt, s nagy csoportokban vonul a nép a fényesen ki­világított zsinagógába, hol a „megilét“ olvassák. A gyermekek czifra kerepelet forgatnak kezeik­ben, s mikor az előolvasó Hámán nevét hangoz­tatja, zajosan kzerepel a sokaság, tüntetve Hámán a zsidók rettenetes ellensége ellen. Mindenki megem­­ékezik ismerőseiről, rokonairól; gyöngéd ajándékot, édes mézes süteményeket küldöznek egymásnak, mely „slechmoneszt“ kedvesen fogadja mindenki. Szegény, árva gyermekek, tiszta lepellel beborított tányérban apró czuborkákat hordanak házról házra, a­hol zsidók laknak. Sehol sem utasítják el őket, legyen öröme ma mindenkinek, s őket is ajándékban részesítik. Tehetősebb polgárok gazdag lakomá ki rendeznek. Görnyed az asztal a sok drága étel ital alatt. Nyitva az ajtó, jöhet mindenki szabadon, hogy részét vegye a vilsá­­gos élvezetből. Harsog a zene, tapsol a táncz, örvend fiatalja, öregje. Álarczos ifjak farsangi meneteket rendeznek, s apróbb csoportokban mulattató komédiákat játszanak el. A czivilizá­­czió s a zsidóságnak a keresztény világgal való jótékony társulása következtében sok módosulá­son mentek keresztül a purim-iako­nák, de a divatból nem mentek ki. Fényesebbek, d’nkré­­tebbek, azonban bizalmas, fesztelen vigaág jel­lemzi azokat most is. A főváros utódán, külö­nösen pedig a Terézvárosban változatosabb cso­portokban gyűlnek össze az álarcapnok. Van zBzketjf 4*volt jig tAnma» "NyotyinIíeKs** a sokaság, s a­ki nem tudta, az ia megérti, hog ma van a purim, x. kitüntetés. A szélesebb körben is­meretes speczialista Weiss J. gyakorló orvos a gyógyászat terén szerzett irodalmi és gyakor­lati érdemeiért a párisi Sociéte Seientifique Euro­pientre által tagjává választatott és az elsőrendű aranyéremmel jön kitüntetve. klasszikus múlta vidékére, a Latorcza hidra, F«d­­berung felé, hova Beszkit hótakart tetője, Árpád táborának pihenője, forradalmi csatahelyek lát­szanak. A kastélyon megmutatták az ablakot, melyen Rákóczi megmenekült. A kirándulásról visszatérve a Munkácsi pár megtekintette a város nevezetesebb helyeit.­ Az emléktábla leleplezésnél érdekes és megéljenzett epizód volt, mikor Jókai, a nagynevű regényíró, odalépett az aranyos em­léktáblához és a nagy betűkkel kivésett „Mun­kácsi Mihály“ név előtt tiszteletteljesen emelte meg kalapját. Schönborn gróf Bécsből táviratilag jelentette ki sajnálatát, hogy az ünne­pélyeken közbejött akadályok miatt részt nem­ vehet. Máramaros megye közönsége a szomszéd­­megye nagy fiát táviratilag üdvözölte. * Munkács, márcz. 4. (Az „Egyetértés“ távirata.) Ma délelőtt a Munk­ácsi-pár búcsú­­látogatásokat tettek Nasser polgármesternél, Litteráty és J­á­s­z­a­y országgyűlési képvi­selőknél és több másoknál. — Dr. Silber­­b­e­r­g ezredorvos, ki a tegnapi bankett alkal­mival a szép franczia pohárköszöntést mondta, Munkácsaié részéről felkéretett, hogy szívesked­jék toasztját leírni és névaláírásával neki emlé­kül átadni. Délután 1 órakor Munkácsi és a budapesti vendégek nagyszámú közök­ség kíséretében a pályaudvarba hajtattak s itt szívélyes búcsút véve kísérőiktől, visszaindultak a fővárosba. A Lieb-család Lőcsére utazott. Bátyú, márcz. 4. (Az „Egyetértés“ távirata.) Visszafelé jövet a munkácsiak közül többen elkísérték a mestert és nejét Bátyúig. Czigányokat is hoztak magukkal, a­kik a bátyúi állomáson a váróteremben ráhúzták a frisset, mire Munkácsi és Jókai olyan jó kedvre kerekedtek, hogy ők is beállot­ak a tánczosok közé. A bucsuzás rendkívül szívélyes volt Sátoralja-Ujhely, mire*. 4. A vonatot mely­­lyel Munkácsi ideérkezett, nagy néptöm­eg várta, mely művész-hazánkfiát dörgő fogadta. Tally­ár­ói küldöttség is éljenzéssel jött kde Munkácsi üdvözletére. * A Munkácsy-pár, a mint értesülünk, a hol­nap reggel 7 óra 34 pererkor érkező vonattal jön a fővárosba, s ismét a Hungária szállóban vesz lakást. A Munkácsi-pár még négy napig fog Budapesten időzni s két napi Bécsben való tartózkodás után f. hó 14. 03 15-ike idle szándé­kozik Párisba érkezni.* A munkácsi távh­őhivatalnál uralkodó rendetlen­ségre sürgősen felhívjuk a közlekedési miniszter figyel­mét. Tegnap a táviróigazgatóságnál panaszt tettünk a­miatt, hogy egy márcz. 2-án délután 6 órakor feladott sürgönyt csak 3 án reggel 3 órakor kaptunk meg, tehát oly időben, mikor már hasznát nem vehettük. Ma ismét­lődött az eset s még boszantóbb alakban; a 6 órakor fel­adott sürgönyt reggeli 4 kor, a 9 órakor feladottat 55 órakor kaptuk meg. Munkácson, mint értesültünk csak egy távíró hivatalnok van s ez az utóbbi két-három napi megszaporodott munkának nem felelhetett meg. A munka szaporodás azonban előrelátható volt s intézkedni kellett volna, hogy erre a pár napra két-három kisegítő hivatal­nok le­üldessék Munkácsra. Ennyi figyelemre minden­esetre számot tarthat a sajtó meg a közönség, mert pén­zéért mindenki elvárhatja, hogy jól kiszolgálják. M­unkácsy­ Munkácsi Mihályt szülőföldjén legnagyobb kitüntetésükkel halmozták el. Kicsi- a nyek, nagyok egyaránt ünneplik. A város intel­­ligencziája, a nép, a hölgyek, az egész város ré­sen áll, hogy nagy szülöttjét mókán ünnepelje A Munkácsi-pár, mint levelezőnk írja, a szó tel­jes értelmében meg van hatva az előzékenység, az igaz szeretet által. Munkácsi, ki férfi a szó legigazabb értelmében," ki nem érti a szi­­nészieskedést, ki nem tud könnyezni, vég­szóra nevetni, mosolyogni, megindulni tet­szés szerint, egész valójában meg van hatva. — Egy-egy momentumnál, minő a konxoru átnyujtása, az emléktábla leleplezés, és Litteráty beszéde, a lakoma egy-két toasztja: a Jókaié és Pulszkyé annyira elfogulttá tették, hogy akarat­lanul könnyek csordultak szeméből s ö e kön­­­nyekre büszke lehet, mert mutatják e könyek, hogy mélyen tud érezni. A Munkácson való időzás Magyarországon való mulatás­ának egyik fénypontját fogja képezni. A szel­lem és a szív van körülre folyvást. Jókai, Pulisky, Vadnay, Bartók Lajos, gr. Teleki Sán­dor, Litteráty Ödön, Munkács derék képviselője kinek a munkácsi fogadás mozgalmában főrész jutott, Jászay képviselő vannak társaságában. Gyöngéd kezek is igyekeznek egy-egy kis em­lékkel megőrizni maguk számára az el nem fele­dést. Tegnap M­e­l­c­z­e­r Aurél uradalmi főerdész neje szépmüvü virágokkal, ruhadiszszel és sipkával kedveskedett; e tárgyak mind tapló­­gombából készültek s s legfinomabb szarvaskőit utánozzák. Ma délben Munkácsi és neje, velők Teleki Sándor, Pulszky, Bartók Lajos látoga­tást tettek az ajándékozónál, mely alkalom­mal s nagy művész átadta arczképét s a fe­ledhetetlen napok emlékére több emlékez­tetőt írt arczképe körül. A díazebád kétszázteri téka volt és délután 4 órakor kezdődött. Mun­kács és környéke legelegánsabb hölgy közönsége jelent meg Munkácsi tiszteletére. Ki­len­cz órakor kezdődött a bál, mely a legtágabb kedélyben tartott mindenkit. Munkács város és vidéke összes kiváló társasága, a polgárság s a nemesi családok megjelentek volt e bálon, a hölgyek a legizlés­­teljesebb tuiletteben. A tánezreed a festőművé­szet jelvényeivel volt diszitve. Tizenegy óra előtt Munkácsi nejével együtt megjelent a bálterem­ben. A művész neje ez alkalommal pompás pi­ros atlasz ruhát viselt. Az ünnepelt pár élénk részt vett a táncában, kiváltképen és ismételve a csárdásokban s három óra feléig időzött a te­remben, több IZD6D­ elragadtatással emlékezve meg a sikerült vigalom felöl. Éjfélkor egy a budapesti vonattal épen ekkor megérkezett dí­szes virágcsokor nyujtatott át Munkácsinénak. * A tegnapi élvezetek közül felemlíti levele­zőnk a kirándulást. „Verőfényes napon rándul­­tunk ki, úgymond, ma reggel kocsikon Munkács művészei — A nemzeti színházból. Csiky Gergely „Kaviár“ czimü bohózatából ma tartot­ták az olvasó próbát. A darab első előadása 24-ére van kitűzve. Ezt az újdonságot meg fogja előzni Szász Károly „Heródes“-ének feliíbva­­intése. — W­i­t­t­w­é asszony a jövő héten ked­den a „Hugenották“ ban és szombaton „Borgia Lukrécziá“-ban lép föl. — „Don Juan“-nak a ’ ivő szombatra kitűzött előadását elhalasztották valószínűleg csak a hó közepe táján fogják adni. Az opera a következő szereposztással ke­rül színre: Don Juan Udry, Donna Anna W­i 11­n­é, Donna Elvira B­e­e­r­n­é Nittinger E , Zerlina N­á­d­r­y­n­é, Leporelló K ő =■­z *­ g­h­i, kormányzó N­e­y és Mezetto T­a 11­i­á­n. — A műcsarnokból. Munkácsi „Krisztus Pilátus előtt“ czimű festménye újabb megállapodás szerint f. h. 15-ig lesz a műcsar­nokban kiállítva és csak azután viszik Lon­donba. A kép a fővárosi közönségre oly nagy vonz­erőt gyakorol, hogy a látogatók sz­áo­a napról­­napra emelkedik. Tegnapelőtt 2800 fiz­ető nézte meg a képet s tegnap 1 frtos belépti d­j mellett 413 volt a látogatók száma. Ma délelőtt a kiál­lítási terem folyton zsúfolva volt látogató közön­séggel s ezek száma déli 12 óráig az 1000 et. A képnek Londonba való meghala­dta elküldése után egy újabb Munkácsi-kiállitás fog megnyílni a műcsarnokban, Munkácsi tanulmányaiból.­­ A magyar festészeti mű­veknek a tavalyi brüsszeli mű­kiálüláson elért sikere arra indította a belga kormányt, hogy az Antwerpenben ez év augusztus havában meg­nyitandó műkiállításra a képzönattveozeti társula­tot külön meghívóval meghívta a kiállításon való részvételre és a társulatot nagy kedvezmények­ben részesíti. A képzőművészeti társulat a meg­hívást elfogadta, részt fog venni a kiállításon, és az összes magyar művészeket fel fogja hívni a kiállításban leendő részvételre. — A népszínműi pályázat. A nép­színházi bizottság által kitűzött népszínműi pá­lyázat bírálói ma délután tanácskozást tartottak Királyi Pál elnöklete alatt, s elhatározták, hogy a jövő szombaton döntik­ el az eredményt. — Herman Erzsi hegedű-hangversenye e hó 8­ ikán lesz este 7 és fél órakor a „Hungária“ szálló ter­mében. Közreműködnek: Herman Mariska, Ditróiné, Ta­mási József, Weisze Leopoldina és Adél, Szabadi Vilma. A hangversenyző 6 éves kis­leány Dandatól Beethoventől, Kofftól ad elő egyes darabokat. — A nemzeti színház jövő heti műsora: Márczius hó 5. Odette. — 6. Odette. — 7. Huganották. (Wiltné vendégjátéka ) — 8. T­ankereső. (Szigligeti emlékezetére.) — 9. Fekete domino Copo­lia. — 10. A­hol ua­tkoznak. — XI. Borgia Lucretia. Rococo. (Wiltsió vengédjátéka.) — 12. Odette. — 13. Odette. — A budai színház műsora: Márczius 5 én. Faust 8-ik felvonása. Coppelia. — v. Mama. — 11. Rang és mód. — 12. aha Hassam Naila. (1-szer.) — Blaha Lujza asszony fehérvári ven­dégszereplése abban marad, mert a művésznő nem tudott megegyezni Károlyi színigazgatóval. — Kub­ak Tivadar, a berlini zeneaka­démia nagyhírű tanára meghalt. A boldogult egyike volt korunk legkiválóbb zeneművészeinek s tanítványai közül is, nem egy vergődött világ­hírre. Liszt Ferencz is nagyrabecsülte Kulik­kot s állandó levelezésben állott vele. Mulatságok, — A terézvárosi VI. kerületben klub ma esti társas estélyén nem nagy közönség jelent meg, (többnyire a klubtagok családjaihoz tartozék,) de a­kik eljöttek, azok kedvök szerint mulattak. A mulatság 8 óra után kezdő­dött és hajnalig tartott. Az első négyest 20 pár tánczolta. A nők közül ott voltak, asszonyok : Friedmann Ágostonné, Sikrainé, Sándor Simonná, Szabó Károlyné, Morgenstern Sámuelné, Pilinszky Zsigáné, Lang Frigyesné, H­o­s­­­szu Pálné stb. Leányok: L­i­s­z­a­s­z nővérek, Schlick Lujza, ft­e­i­n­­ Berta és Etel, K­o­ó­s Szidónia, Hosszú Irma stb. — A Józsefvárosi 2-ik tankerület „szegény ta­­nulókat r. segélyző egyesületek által ma este a vigadó kis termében adott hangverseny valóságos akadály-hang­­verseny volt. Majdnem minden körülmény közreműködött,

Next