Egyetértés, 1921. május-augusztus (3. évfolyam, 98-195. szám)
1921-05-08 / 103. szám
DEBRECZEN, 1921 m. évfolyam, 103. SZÁM. VASÁRNAP, MÁJUS 8 Előfizetési ár helyben és vidéken: EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egy hónapra 50'—K Félévre. . 220'—K 8 Kapható az összes dohánytőzsdékben és 8 Ferencz József ut 26., I. em. (passage) negyedévre 110'-K Egész évre «40»-K :: az utcai árusítóknál :: :: a városi bérházban. :: Részleges tisztújitás Hajdú vármegyénél. — Az Egyetértés tudósítójától. — Május hó 24-én tartandó vármegyei közgyűlésen több üresedésben levő állás kerül betöltésre. A közgyűlés igen népesnek ígérkezik, mert a jelöltek pártjai teljes erővel fognak fölvonulni. Főjegyzői állásra pályáztak dr. Somossy Béla böszörményi főszolgabíró, dr. Nábráczky Béla másodfőjegyző és dr. Veszprémy Barna központi tb. főszolgabíró. Az esetleg megürülő hajdúböszörményi főszolgabírói állásra jelöltek: Madarász István böszörményi szolgabíró, tb. főszolgabíró, Ethey László árv. ülnök s Csiha Endre aljegyző. A másodfőjegyzői állásra pályáztak: Ethey László árv. ülnök, Antal Antal szolgabiró, Kovács Gábor szolgabiró és Csiha Endre aljegyző, tb. főszolgabíró, , Az aljegyzői állásra: Kovács Béla tb. aljegyző, főispáni titkár, Uzonyi Barna tb. szolgabiró és Szabó Sándor tb. szolgabiró. A szolgabirói állásra: Uzonyi Barna és Szabó Sándor tb. szolgabirók. Az árvaszéki ülnöki állásra két pályázó van: dr. Papp Béla tb. aljegyző és Uzonyi Barna tb. szolgabiró. A korona 270. Budapest, május 7. A magánforgalomban dollár 206—210, márka 3'20— 3'40, lej 3'50—3‘60, dinár 600, sokol 2'87—305. Zürich, május 7. A szombati tőzsdén a devizák a következő árfolyammal zárultak : Budapest 2*70, Berlin 855, Hollandia 192, New York 5'60, London 2233, Paris 46'75, Milánó 28'75, Prága 7'80, Zágráb 405, Bukarest 9*40, Bécs 1 40. IPAROSOK ÜGYEI Ipari munkaközvetítés. A debreczeni hatósági munkaközvetítőnél foglalkozást kaphat 87 szakmunkás férfit 4 nő, 9 segédmunkás férfi, 4 nő. Foglalkozást keresnek: Szakmunkás férfi 161, segédmunkás férfi 32, tanoncul keresnek 6 helyben. Mindenes házicselédet keresnek helyben 28-at. Debreczen sz. kir. város hatósági munkaközvetítő hivatala. Hentes iparosok figyelmébe. Felkérem a hentes iparosokat, hogy id. Nagy Lajos volt szakosztályi elnök és elöljárósági tag temetésén való részvétel végett 8-án, délután 4 órakor Telekyutca 7. számú gyászháznál megjelenni üeveskedjenek, Szőcs Béla, szakosztályi elsők. Mit válaszol az ultimátumra Németország ? Berlin, május 7. A politikai pártok körében erős hangulat van az ultimátum elutasítása mellett. A birodalmi gyűlés pártjai még nem foglaltak állást. A német nemzeti párt szerint az ultimátumot nem lehet elfogadni, ezt vallja a néppárt, a demokraták és a bajor néppárt is. A centrum még nem foglalt állást, a szocialisták sem döntöttek még. Andaházy Kasnya Béla a politikai visszásságokról Budapest, május 7. A nemzetgyűlés ülését fél 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. A költségvetési vita első szónoka Andaházi Kasnya Béla. Folyton azt hangoztatják — mondotta, hogy a tekintélyt kell helyreállítani. Szerintem ez nem lényeges, hanem a tekintélyes embereket kell helyükre állítani s azok helyreállítják a tekintélyt. Lehetetlennek tartom, hogy ugyanakkor, mikor itt a törvényhozók a kurzus zászlóvivői a Házban törvényt hoznak, ugyanazt nem hajtják végre. Hogy mást ne említsek, itt van a botbüntetés és a numerus classusról szóló törvény. Mindkét törvény igazságtalanságokat tartalmaz, de szerencsére nem akad bíróság, amely botbüntetést alkalmazott volna. Ha a bíróság nem alkalmazza a meghozott és szentesített törvényeket, ezzel a negációval néma kritikát gyakorol felette. Itt van a numerus clausus, amely a XX. század szégyene. Itt nem látom azonban azt a liberalizmust, amit a botbüntetésnél alkalmaztak. Lehetetlen igazságtalanságok történtek a numerus clausussal kapcsolatban. Haller István: Nem a zsidók szorítják le a keresztényeket, hanem a pénz. Andaházi Kasnya Béla, Apponyi Albert gróf egyik beszédében megemlítette, hogy a külföldön azt mondják, hogy Magyarországon egyetlenegy nemzetiség sincs elnyomva, kivéve a zsidó vallású magyar állampolgárokat. Sokáig vitatkoztak, váljon a botbüntetést somfával vagy meggyfával hajtsák-e végre, mert ez fontos kérdés. De nem törődnek az analfabéták óriási számával. Nem szégyen és szegénységi bizonyítvány-e, hogy azt mondják, hogy a 95 százalék magyart az 5% zsidóság elnyomja ? Mikor ezt látom, meg kell tagadnom saját magyarságomat. Felkiáltások: Már régen megtagadták. Andaházi Kasnya Béla: Tiltakozom a kereszténység nevében. . . Felkiáltások: Ki bízta meg? Andaházi Kasnya: Az, aki önöket, a nép. Csizmadia Sándor Hallemek: Maga is ott volt, ahol őt megválasztották, de hiába járt ott. Andaházi Kasnya Béla:... .hogy zsidó és nem zsidó között különbség létezik. A tudományt nem lehet maximálni és kontingentálni. Nem az a keresztény, aki a korteszászlajára írta azt, hogy keresztény, hanem az, aki érzelmével és tetteivel bizonyítja keresztyénségét. A világ minden részében, Bécsben, Prágában, Brünnben, Párisban, sőt Rómában is találunk most a budapesti egyetemről kizárt hallgatót. A miniszter úr azt mondta, szükség volt a kizárásra, mert elnyomják a keresztény ifjúságot s meg kell szüntetni a zsidó nvprsnádiót. Kérdezem, hogy azok, akik a külföldön végzik tanulmányaikat s visszatérnek, nem hoznak-e magukkal magasabb tudást, mint azok, akik itt tanultak az országban ? A diplomáciai szolgálatnál is hasonló a helyzet. Andaház-Kasnya Béla: A nemzetgyűlés élősködik olyan jelszavakból, ami nem váltott be. Hogy a földbirtokreformot tárgyalni lehetett, az a mi „destruktív“ munkánk eredménye. Ezután az internálási táborok helyzetével foglalkozik. Lehetetlen, hogy embereket ítélet és kihallgatás nélkül zárjanak be. A magyar munkásság ellensége a kommunizmusnak, de a fehér diktatúrának is. Fábián Béla: Hol van fehér diktatúra ? Drózdy Győző : Zalaegerszegen. Andaházi Kasnya Béla : Az amnesztia rendelet . . . Drózdy Győző : Nem hajtják végre, fütyülnek a rendeletre. Elnök: Drózdyt rendreutasítja. Meskó Zoltán : Milyen hangosak, mióta tizenkilencen vannak. Andaházi Kasnya Béla : A különítmények meghaltak. Azért szüntették meg, mert a közvélemény követelte, nehogy katonai személyek beleavatkozzanak civil ügyekbe. Ámde mi történt? A különítményeket beosztották a csendőrséghez s előállt az a helyzet, hogy amit mint katonai különítmények nem végezhettek, most mint csendőrök zavartalanul végezhetik. Ezt most a kerületemben, a választásnál tapasztaltam, amikor katonai detektívek őrködtek minden szavamra, minden lépésemre, ezzel szemben a kurzus embereinek ugyanakkor a zsidókérdés örve alatt szabad volt minden. Ezután a sajtószabadságról, a cenzúráról beszél. A vidéken vannak olyan hatalmi szervek, amelyek az újságok terjesztését megakadályozzák. Így egyik főszolgabíró nem engedi terjeszteni az Estet. A kunszentmiklósi főszolgabíró a maga területén betiltotta az Estet, Magyarországot, Pesti Naplót. Drózdy Győző: Fel van már függesztve az a szolgabíró? Andaházy Kasnya Béla: A főszolgabíró levelet intézett az Est kiadóhivatalához, kijelentvén, hogy a három lapos forradalom előidézésében részt vett s a kormány ha erősebb lett volna, betiltotta volna. (Nagy zaj. Felkiáltások a kisgazdáknál: Egy főszolgabíró mond kritikát a kormány felett!! A főszolgabíró rá akarja szoktatni a község lakosságát, hogy keresztyén lapokat olvassanak. (Felkiáltások : Szép üzleti fogás.) Ezután Tomcsányi Pál igazságügy, miniszter beterjeszti a bírói oklevél képesítés hatályának kiszélesítéséről, Tass József kultuszminiszter pedig a kolozsvári egyetem ideiglenes elhelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Oaal Gaszton: a költségvetést átfogó keret, amelyen belül a konszoli- idációt szolgáljuk. Első a vagyon konszolidáció. Foglalkozik a trianoni békével, majd a királykérdésről beszél. Mikor szabad királyválasztó vagyok — mondotta — nem vagyok forradalmár. Én vagyok legitimista, nem az, aki állandóan csíny útján akar álláspontjának érvényt szerezni. Szükség van a jogrendre. A kollégiumi kántus Sárospatakon. Pénteken tért vissza Debreczenbe a kollégiumi kántus Sárospatakról, hová a sárospataki ref. főiskola meghívására rándult ki két napra. Áldozócsütörtökön délelőtt érkeztek meg a debreczeniek, kiket az állomáson Molnár Béla szenior fogadott szeretettel. A délelőtt folyamán az ünnepi istentiszteleten szerepelt a kántus nagy hatással. Azután a kollégium imatermében volt ünnepélyes fogadtatás, hol a sárospataki főiskola összes tanárai és tanulói megjelentek. A szózat eléneklése után dr. Erdős Károly tolmácsolta a debreczeni kollégium üdvözlését a testvér főiskolának. Gyürvisz István szenior pedig a debreczeni kollégiumi ifjúság köszöntését adta át a sárospatakiaknak. A két üdvözletre dr. Rácz Lajos sárospataki kollégiumi igazgató válaszolt s örömének adott kifejezést a látogatás alkalmából. Harsányi István theol. tanár szakszerű vezetése alatt a könyvtárat nézték még meg a debreczeniek, mielőtt a vendéglátó családokhoz széledtek volna el. Este nagyszabású hangversenyen szerepelt a kántus s minden lokálpatriotizmustól menten megállapíthatjuk, hogy az egész Hegyaljáról összegyűlt közönség előtt Csokonai és Arany dalaival osztatlan elismerést aratott. A műsort tánc követte, amelyből szintén derekasan kivették részüket a debreczeniek s a mulatság a szokott diákbálok sikerét is messze felülmúlta. Másnap a várost tekintették meg s a róm. kath. apát vezetésével a Rákóczi-várat, ebéd után pedig egy-egy fehér orgonaággal ajándékozottan ültek vonatra, hogy a két öreg kollégium uj ölelkezésének szép emlékeivel térjenek vissza Debreczenbe. A Tisza-per főtárgyalásának 20. napján elsőnek Csermák Rezsőnét, a Roheim-villa társalkodónőjét hallgatják ki. Gärtnert határozottan felismeri. Az ajtóban álló negyedik katonában pedig Sztanykovszkyt ismeri fel. Veszely Margit, a Roheim-villa kertészének leánya szintén tanúja volt a Gyilkosságnak. Látta a csendőrük leegyverzését is. Ezután még több tanút hallgattak ki.