Egyetértés, 1921. szeptember-december (3. évfolyam, 196-297. szám)

1921-12-08 / 279. szám

DEBRECZEN, 1921. III. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 8. Előfizetési ár helyben és vidéken: g EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA, g Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth­ utca 2-ik szám alatt, város* háza épület. Egy hónapra 60'— K Negyedévre 170*— K Félévre. . 340' Egész évre 660’ Kapható az összes dohánytőzsdékben ,­ és az utcai árusítóknál. .. A kivételes hatalom megszüntetése. — A gyülekezési jog és a szakszervezetek szabadsága. — Új amnesztia-rendelet és az internáltak ügyének revíziója. — A sajtócenzura eltörlése. — A zsidóság a nemzeti munkában. — Az egységes párt kérdése. — A választójog megalkotása. Budapest, dec. 7. Bottlik Jó­zsef alelnök 10 óra 20 perckor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. A miniszterelnök jelenti, hogy a kormányzótól leirat érkezett, amelyet azután az elnök felol­vastat. Majd Vasadi Balogh Gy.­­nek, a nemzetgyűlés jegyzőjének lemondó levelét olvasták fel. — Indítványozza az alelnök, hogy a tárgyalási anyag között szere­peljen a vagyonváltság ügye is. Ezután az alelnök az interpellá­ciókat olvastatja fel. Majd követ­kezett Rubinek Istvánnak, a mentelmi bizottság előadójának, jelentése Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István, Sigray Antal gróf és Beniczky Ödön mentelmi ügyében. Ezzel kapcsolatban je­lenti, hogy Somogyi István ki­sebbségi véleményt terjesztett be. Kéri, hogy mindkét jelentést nyomassák ki és osszák szét és a sürgősségre való tekintettel, már a legközelebbi ülésre napirendre tűzzék. Bol­lik József alelnök jelenti, hogy Andrássy Gyula gróf, Ra­­kovszky István, Sigray Antal gróf, Beniczky Ödön, Borovi­­csinyi Gyula és Grátz Gusztáv v­édőik által kérvényt adtak be, andyben kérik mentelmi ügyük sürgős letárgyalását és kérdik, hogy rendes vagy statáriális el­járás alá kerül-e ügyük. A Ház hozzájárulásával a mentelmi bizottság jelentését a legközelebbi ülés napirendjére tűzik. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel­szólásra. A parlamenti szokásnak meg­felelően bátor vagyok tájékoz­tatni a Házat a kormányzati irányelveiről. Előbb azonban le­gyen szabad a kormány részéről is hozzájárulnom a beterjesztett három indítványhoz, amelyet a mentelmi bizottság előadója je­lentett be. Magam is s­ürgősnek és fon­tosnak tartom az ügyek tár­gyalását. Azzal a kéréssel fordulok a Ház­hoz, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a kormányprogramm és az indemnitás vitája egyesíthessék. Amikor áprilisban a kormány programmját kifejtettem, kiter­jeszkedtem az összes politikai kérdésekre. Kifejtettem azokat az elveket, amelyekre a kormányzat támaszkodni kíván. Az akkor ki­fejtettekhez sem elvenni, sem hozzáadni valóm nincs. Ha mégis a mai viszonyok között bizonyos változtatás látszik szükségesnek a kormány politikája irányában, ez nem elveinkre, hanem csakis azon eszközökre és módszerre vonatkozik, amelyeket a változott viszonyok között követnünk kell. Amikor áprilisban az akkori kor­mány programmját előadtam,­­ hogy amíg az Oroszországban erővel jelentkező bolsevizmus fenyegető veszélyt jelent az or­szágra, amíg Európában bolse­vista propaganda van, amíg nagy anyagi eszközök segítségével igyekeznek forradalmasítani az egész Európát, amíg szomszé­dainknál bizonyos inficiálási po­litika folyik, amíg ott bizonyos ragályt mesterségesen fentarta­­nak, hogy Magyarország közvi­szonyait megrontsák, addig nem lehet figyelmen kívül hagynunk azt, hogy a közszabadságok terén nem mehetünk el odáig, ameddig azt tenni szeretnénk. Azóta a vi­szonyok változtak. Az orosz bol­­seviki katonai hatalom vissza­fejlődésben van. Európában a bolseviki propaganda még folyik, azonban sikere hanyatlóban van. Ebből a helyzetből bizonyos kon­zekvenciákat kell levonnunk és ezeket a konzekvenciákat a legna­gyobb örömmel vonjuk le. A viszonyok változtával elha­tároztuk, hogy megtesszük a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy lehetőleg gyorsan és tökéletesen visz­­szatérjünk azokhoz a béke­beli állapotokhoz, amelyek a szabadságjogokat teljes mér­tékben biztosítják Magyaror­szágon. Már a nyár folyamán kilátásba helyeztük, hogy revízió alá fog­juk venni a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket és ennek folyamán már a legközelebbi napokban a Ház elé terjesztjük azokat a jelentéseket, amelyek a ki­vételes hatalom alapján tett intézkedéseket túlnyomó részben megszüntetik és csak azokat tartják fenn, amelyek a mai viszonyok között ma is feltétlen szükségesek. * A kibékítés munkáját már meg­kíséreltük azoknál a munkásréte­geknél is, amelyek eddig a kor­mánnyal ellentétben állottak. Is­mételni kívánom azokat a rend­szabályokat, amelyeket a béke érdekében fontosnak tartok. A gyülekezési jog terén a szabadságot bővebben fog­juk értelmezni. Az egyenlő elbánásra helyezzük a fősúlyt és ebben az irányban megfelelő rendszabályokat fo­gunk létesíteni. Az egyes szak­­szervezetek panasszal fordultak a kormányhoz, hogy az egyes ha­tóságok elutasítólag bánnak ve­lük. E téren is a szakszervezeteknek a teljes sza­badságot akarjuk biztosí­tani, természetesen abban az esetben, ha ők garantálják, hogy párt­­politikai célokat kizárnak tevé­kenységükből. Ami pedig az am­nesztia rendeletet illeti, azt már a nemzetgyűlésnek is bejelentet­tem, hogy a velencei egyezmény­nyel kapcsolatban az osztrákok­kal való megállapodás alapján jött létre az amnesztia, de a kor­mány nem gondolt arra, hogy ezt a rendeletet más osztályokra is kite­jessze. A kormány tehát új amnesz­tia rendeletet fog kibocsátani, amely a társadalmi renddel és a közbiztonsággal szem­ben elkövetett bűncselekmé­nyekre is ki fog terjedni. A kormány az internáltak ügyét is revízió alá veteti. Gondoskodni kívánunk arról,­­ hogy a rendelet végrehajtásában a méltányosság és a humanizmus érvényesüljenek, különösen ab­ban a tekintetben, hogy elsősor­ban a kenyérkereső internáltak vétessenek figyelembe. Ami a gyorsított bűnvádi eljárást illeti, az már­ augusztus havában meg volt szüntetve, de attól kezdve a statáriális eljárás máiglan is fennáll azokkal a kommunisták­kal szemben, akiknek ügye még elintézésre vár.­­ Ezeknek az ügyeknek befejezésével minden­esetre a statáriális eljárás is megszűnik. A sajtócenzúrára vonatkozó­lag a kormány elhatározta, h­ogy a legközelebbi napok­ban teljes mértékben meg fogja szüntetni. A kormány már a nyár folyamán kísérletet tett arra nézve, hogy a munkásokkal olyan közeledést létesítsen, amelyben a bérmegál­lapításnál a munkás és munka­adó egymás közötti megállapo­dása nyerjen kifejezést. A kor­mánynak álláspontja minden­esetre az, hogy a bérmegállapí­tásnál fel kell állítani egy ilyen bizottságot, de a kezdeményezést a kormány mindenesetre fentart­­ja magának. Kérjük a munkás­­osztályokat, jöjjenek végre tuda­tára annak, hogy a mai nehéz viszonyok között minden téren az állam érdekeit tartsák szem előtt és erejüket ne pazarolják hasztalan harcokra. Cél a keresz­tény egységet megerősíteni és a gazdasági erőket megteremteni. Sajnálatos, hogy a zsidók annak idején hadat üzentek a magyar nemzet történelmi tradícióinak és a történelmi tradíciói­tól elfor­dult elemnek gazdasági erejére támaszkodva, kivételes pozíciót nyertek. Mindenesetre ezeket az erőket nem akarjuk eltávolítani magunktól, ha újra visszatérnek nemzeti ideáljaink megvalósítá­sához. A nemzeti lélek forradal­­masítását tovább nem tűrjük. Mindenkinek ebben az or­szágban megelégedést, sza­bad fejlődést, jogokat, teljes személyi és vagyoni bizton­ságot nyújtunk. Meg vagyunk győződve róla, hogy ha ezen az úton haladunk, a zsidók­nak azon elemeit, amelyek a destrukció elnyomására tö­rekednek, magunkhoz von­hatjuk a nemzetépítő mun­kában. Az egységes párt megteremté­sét szükségesnek láttam, a pár­tokhoz való felszólítást pedig az.

Next