Egyetértés, 1921. szeptember-december (3. évfolyam, 196-297. szám)

1921-12-08 / 279. szám

DEBRECZEN, 1921. III. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 8. Előfizetési ár helyben és vidéken: g EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA, g Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth utca 2-ik szám alatt, város* háza épület. Egy hónapra 60'— K Negyedévre 170*— K Félévre. . 340' Egész évre 660’ Kapható az összes dohánytőzsdékben , és az utcai árusítóknál. .. A kivételes hatalom megszüntetése. — A gyülekezési jog és a szakszervezetek szabadsága. — Új amnesztia-rendelet és az internáltak ügyének revíziója. — A sajtócenzura eltörlése. — A zsidóság a nemzeti munkában. — Az egységes párt kérdése. — A választójog megalkotása. Budapest, dec. 7. Bottlik József alelnök 10 óra 20 perckor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. A miniszterelnök jelenti, hogy a kormányzótól leirat érkezett, amelyet azután az elnök felolvastat. Majd Vasadi Balogh Gy.nek, a nemzetgyűlés jegyzőjének lemondó levelét olvasták fel. — Indítványozza az alelnök, hogy a tárgyalási anyag között szerepeljen a vagyonváltság ügye is. Ezután az alelnök az interpellációkat olvastatja fel. Majd következett Rubinek Istvánnak, a mentelmi bizottság előadójának, jelentése Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István, Sigray Antal gróf és Beniczky Ödön mentelmi ügyében. Ezzel kapcsolatban jelenti, hogy Somogyi István kisebbségi véleményt terjesztett be. Kéri, hogy mindkét jelentést nyomassák ki és osszák szét és a sürgősségre való tekintettel, már a legközelebbi ülésre napirendre tűzzék. Bollik József alelnök jelenti, hogy Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István, Sigray Antal gróf, Beniczky Ödön, Borovicsinyi Gyula és Grátz Gusztáv védőik által kérvényt adtak be, andyben kérik mentelmi ügyük sürgős letárgyalását és kérdik, hogy rendes vagy statáriális eljárás alá kerül-e ügyük. A Ház hozzájárulásával a mentelmi bizottság jelentését a legközelebbi ülés napirendjére tűzik. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök állott felszólásra. A parlamenti szokásnak megfelelően bátor vagyok tájékoztatni a Házat a kormányzati irányelveiről. Előbb azonban legyen szabad a kormány részéről is hozzájárulnom a beterjesztett három indítványhoz, amelyet a mentelmi bizottság előadója jelentett be. Magam is sürgősnek és fontosnak tartom az ügyek tárgyalását. Azzal a kéréssel fordulok a Házhoz, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a kormányprogramm és az indemnitás vitája egyesíthessék. Amikor áprilisban a kormány programmját kifejtettem, kiterjeszkedtem az összes politikai kérdésekre. Kifejtettem azokat az elveket, amelyekre a kormányzat támaszkodni kíván. Az akkor kifejtettekhez sem elvenni, sem hozzáadni valóm nincs. Ha mégis a mai viszonyok között bizonyos változtatás látszik szükségesnek a kormány politikája irányában, ez nem elveinkre, hanem csakis azon eszközökre és módszerre vonatkozik, amelyeket a változott viszonyok között követnünk kell. Amikor áprilisban az akkori kormány programmját előadtam, hogy amíg az Oroszországban erővel jelentkező bolsevizmus fenyegető veszélyt jelent az országra, amíg Európában bolsevista propaganda van, amíg nagy anyagi eszközök segítségével igyekeznek forradalmasítani az egész Európát, amíg szomszédainknál bizonyos inficiálási politika folyik, amíg ott bizonyos ragályt mesterségesen fentartanak, hogy Magyarország közviszonyait megrontsák, addig nem lehet figyelmen kívül hagynunk azt, hogy a közszabadságok terén nem mehetünk el odáig, ameddig azt tenni szeretnénk. Azóta a viszonyok változtak. Az orosz bolseviki katonai hatalom visszafejlődésben van. Európában a bolseviki propaganda még folyik, azonban sikere hanyatlóban van. Ebből a helyzetből bizonyos konzekvenciákat kell levonnunk és ezeket a konzekvenciákat a legnagyobb örömmel vonjuk le. A viszonyok változtával elhatároztuk, hogy megtesszük a szükséges lépéseket abban az irányban, hogy lehetőleg gyorsan és tökéletesen viszszatérjünk azokhoz a békebeli állapotokhoz, amelyek a szabadságjogokat teljes mértékben biztosítják Magyarországon. Már a nyár folyamán kilátásba helyeztük, hogy revízió alá fogjuk venni a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket és ennek folyamán már a legközelebbi napokban a Ház elé terjesztjük azokat a jelentéseket, amelyek a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket túlnyomó részben megszüntetik és csak azokat tartják fenn, amelyek a mai viszonyok között ma is feltétlen szükségesek. * A kibékítés munkáját már megkíséreltük azoknál a munkásrétegeknél is, amelyek eddig a kormánnyal ellentétben állottak. Ismételni kívánom azokat a rendszabályokat, amelyeket a béke érdekében fontosnak tartok. A gyülekezési jog terén a szabadságot bővebben fogjuk értelmezni. Az egyenlő elbánásra helyezzük a fősúlyt és ebben az irányban megfelelő rendszabályokat fogunk létesíteni. Az egyes szakszervezetek panasszal fordultak a kormányhoz, hogy az egyes hatóságok elutasítólag bánnak velük. E téren is a szakszervezeteknek a teljes szabadságot akarjuk biztosítani, természetesen abban az esetben, ha ők garantálják, hogy pártpolitikai célokat kizárnak tevékenységükből. Ami pedig az amnesztia rendeletet illeti, azt már a nemzetgyűlésnek is bejelentettem, hogy a velencei egyezménynyel kapcsolatban az osztrákokkal való megállapodás alapján jött létre az amnesztia, de a kormány nem gondolt arra, hogy ezt a rendeletet más osztályokra is kitejessze. A kormány tehát új amnesztia rendeletet fog kibocsátani, amely a társadalmi renddel és a közbiztonsággal szemben elkövetett bűncselekményekre is ki fog terjedni. A kormány az internáltak ügyét is revízió alá veteti. Gondoskodni kívánunk arról, hogy a rendelet végrehajtásában a méltányosság és a humanizmus érvényesüljenek, különösen abban a tekintetben, hogy elsősorban a kenyérkereső internáltak vétessenek figyelembe. Ami a gyorsított bűnvádi eljárást illeti, az már augusztus havában meg volt szüntetve, de attól kezdve a statáriális eljárás máiglan is fennáll azokkal a kommunistákkal szemben, akiknek ügye még elintézésre vár. Ezeknek az ügyeknek befejezésével mindenesetre a statáriális eljárás is megszűnik. A sajtócenzúrára vonatkozólag a kormány elhatározta, hogy a legközelebbi napokban teljes mértékben meg fogja szüntetni. A kormány már a nyár folyamán kísérletet tett arra nézve, hogy a munkásokkal olyan közeledést létesítsen, amelyben a bérmegállapításnál a munkás és munkaadó egymás közötti megállapodása nyerjen kifejezést. A kormánynak álláspontja mindenesetre az, hogy a bérmegállapításnál fel kell állítani egy ilyen bizottságot, de a kezdeményezést a kormány mindenesetre fentartja magának. Kérjük a munkásosztályokat, jöjjenek végre tudatára annak, hogy a mai nehéz viszonyok között minden téren az állam érdekeit tartsák szem előtt és erejüket ne pazarolják hasztalan harcokra. Cél a keresztény egységet megerősíteni és a gazdasági erőket megteremteni. Sajnálatos, hogy a zsidók annak idején hadat üzentek a magyar nemzet történelmi tradícióinak és a történelmi tradícióitól elfordult elemnek gazdasági erejére támaszkodva, kivételes pozíciót nyertek. Mindenesetre ezeket az erőket nem akarjuk eltávolítani magunktól, ha újra visszatérnek nemzeti ideáljaink megvalósításához. A nemzeti lélek forradalmasítását tovább nem tűrjük. Mindenkinek ebben az országban megelégedést, szabad fejlődést, jogokat, teljes személyi és vagyoni biztonságot nyújtunk. Meg vagyunk győződve róla, hogy ha ezen az úton haladunk, a zsidóknak azon elemeit, amelyek a destrukció elnyomására törekednek, magunkhoz vonhatjuk a nemzetépítő munkában. Az egységes párt megteremtését szükségesnek láttam, a pártokhoz való felszólítást pedig az.