Egyetértés, 1923. szeptember-december (5. évfolyam, 197-294. szám)

1923-09-01 / 197. szám

tervezetet, sőt az emléktábla gipsz mintáját is elkészítette. A mú­zeumi bizottság most jelentette ezt a körülményt a tanácsnak, az­zal a hozzáadással, hogy a műkő­ből faragott emléktábla is készen lesz szeptember 24-re. A mú­zeumi bizottság a jelentés kapcsán javaslatot is tett az emléktáblán elhelyezendő feliratra nézve. — A felirat a következőkép hangzik : „Itt járt Petőfi 1842-ben. — Emelte Debreczen város közönsége 1923-ban“. A városi tanács dr. Csűrös Fe­renc kulturtanácsnok indítványá­ra a következőkép változtatta meg a szöveget: „Itt járt Petőfi 1842-ben. Meg­örökítette Debreczen város közön­séget. Az emléktábla leleplezését a ta­nács szeptember végére tervezi s tekintettel arra, hogy a városnak igen nagy kiadásai vannak, min­den nagyobb s országos jellegű ünnepség mellőzésével egyszerű kis helyi jellegű ünnepség" kere­tében akarja a lelplezést megtar­tani. Az emléktáblát a Hortobágyi csárda vasút felőli oldalán helye­zik el s a tervezet szerint előtte egy kis kertet csináltatnak. A ta­nács az ünnepség előkészítésével ugyanazt a bizottságot bízta meg, amely az emléktábla elkészítésé­nek ügyét intézte s a bizottságba a maga részéről Zöld József ta­nácsnokot delegálta. a debreceni iparkamara a statáriális uzsorabírás­­kodás ellen. Megírtuk tegnap, hogy a debre­­czeni kereskedelmi és iparkamara tegnapelőtti közgyűlésén Radó R. dr. rendkívül értékes előadása nyomán a kereskedő- és iparos­társadalom foglalkozott az árdrán­yitási rendelettel. Feszült­­ figyelemmel hallgatta meg a közgyűlés dr. Radó Rezső főtitkárnak az utánpólási ár felszá­mításáról, az uzso­rabíráskodás új rendjéről és az árvizsgálás kérdé­séről tartott, ezen kérdések egész anyagát és történetét felölelő elő­adását és az annak alapján előter­­terjesztett határozati javaslatot, a­melynek lényege, hogy a kamara sürgős felterjesztésben kívánja a kereskedelemügyi minisztertől az utánpótlási ár számítási alapulvé­telének elismerését, mert az után­pótlási ár számítási alapulvétele nem más, mint a kereskedőnek és iparosnak jogos védekezése a ko­rona értékcsökkenése és vagyoná­nak elvesztése ellen. Bár a kamara azon az állásponton van, hogy az az árdrágítókat meg kell rendszabá­lyozni, ismételten óvást emel az uzsoratörvény és az uzsorabírósági rendeletek amaz intézkedései ellen, amelyek a tisztességes üzletembe­rek alaptalan meghurcolására al­kalmat nyújtanak. Figyelmezteti a kamara a fogyasztó közönséget,­­ hogy senki se várhatja az uzsora­­bíróságok még oly gyors és általá­ban helyes működésétől az áremel­kedés megfékezését vagy enyhülését amikor az általános drágulás okait másutt kell keresni és amíg minden irányú termelésünk fokozásával szükségleteink fedezésére elegendő értéket nem termelünk s a koronát nem stabilizálják. Tiltakozik a köz­gyűlés az uzsorabíróságok oly irá­nyú kialakulása ellen, minek foly­tán az árdrágítási törvény osztály­­törvénnyé, a kereskedők és iparo­sok üldözésének egyodalú eszközé­vé válnék. Nyomatékosan kívánja épen azért a közgyűlés a gyorsított eljárás mellőzését, de mindenesetre olyan módosítását, amely a felebbe­­zésre módot nyújt. Fentartja a köz­gyűlés azon korábbi álláspontját, hogy külön uzsoratörvényre és uzsorabírósági eljárásra már nin­csen szükség, de miután ez intézmé­nyek fennállanak, okvetlenül szük­séges a napi beszerzési, másképen utánpótlási ár elvének elismerése. A rendelet szerint kötelezővé tett szakértők pedig ne hivatalnokok le­­­­gyenek, hanem gyakorlati szakem­berek. Ellenmondást állapít meg a­­ közgyűlés abban, hogy illetékes té­nyező az ősszel kilátásba helyezte az árdrágítási törvény revízióját, mert maga is elismeri az árdrágítás fogalmi meghatározásának hiányait s ennek dacára már most az anyagi jogszabályok helyesbítése előtt drá­kói szigoruságú statáriális s alaki jogszabályokat léptet életbe. A ke­reskedők és­ iparosok dolgozó, adó­fizető szorgalmas polgárok, akiknek teherviselésére az állam fennállása é­rdekében van szükség, a kereskedel­met és ipart fejlesztő rendelkezések hozatalát várhatnák el teljes joggal s nem működésükben bénító statá­­­­riális jogszabályokat érdemelnek. Tűrhetetlennek tartja a közgyűlés azt a helyzetet, amikor dolgozó pol­gárokra ily jogszabályokat léptet­nek életbe, ellenben nem történik gondoskodás olyan fórumról, amely a hozzáforduló kereskedőnek és ipa­rosnak megmondaná, megnyugvást keltően, hogy mikor nem követhet el árdrágítást. A kereskedelem és ipar megunta már, hogy az általá­nos drágaságért állandóan a „prü­­gel knabé“ szerepét viselje s hiva­tása fontosságának tudatában tel­jes önérzettel követeli a polgáro­kért létesített kormányhatóságok ré­széről a védelmet, megértést és igaz­ságos eljárást. A kereskedelem és ipar, mint a közgazdasági élet nél­külözhetetlen tényezője nem lehet még oly tiszteletreméltó intenciók­ból fakadó kísérletezések területe. Békés Lajos kamarai beltag őszin- EGYETÉRTÉS 1923 szeptember 1. Letartóztattak egy sereg ébredőt politikai bűntény miatt. Tegnap délelőtt fél 11 óra tájban a főkapitányságon Andréka detek­­tívfőnök előszobájába berendelték a rendőrség politikai osztályának vezetőit és mindazokat a tisztvise­lőket, akik a bűnügyi osztályban néhány héttel ezelőtt a Kovács­­ügyben, a Három Kapás politikai összeesküvésben, annak idején a Reismann gyilkosság ügyében, a Club-kávéházi bombamerénylet, majd az Erzsébetvárosi merénylet ügyében a nyomozást folytatták. Ugyancsak a délelőtti órákban hire terjedt annak is, hogy estére valami komolyabb politikai össze­esküvés leleplezését fogja végre­hajtani a rendőrség, úgy, hogy 11 óra tájt a legnagyobb izgalom­mal várták a főkapitányhelyettes intézkedéseit. A munka úgy volt kiosztva,­­ hogy Horváth rendőrfőtanácsos vezetésével két rendőrtisztviselő 18 rendőrrel s néhány detektivvel el­indul arra a helyre, ahol a puc­­­csot le kell leplezni s innen fogja­ a gyanúsítottakat a Szerb-utcai kapitányságra szállítani. Magától értetődő, hogyha nem is közölték a politikai puccs szer­vezőinek politikai irányát, min­denki tudta, hogy a rajtaütés vagy a Sorház­ utcában, vagy az ÉME­ egyesületében vagy ennek közvet­len közelében lesz, mert az egész rendőri apparátus maga már meg­jelölte a politikai irányt. Háromnegyed 9 órakor a rend­őrtisztek és rendőrök meglepetés­szerűen hirtelen berontottak a korcsmába, körül fogták a 25—30 embert és megkezdődött az igazol­tatásuk. Percek alatt kiürítették a korcsmát és 12 embert a Szerb­utcai kapitányságra szállítottak. Kihallgatták Apor Viktor tart. fő­hadnagyot, az ÉME­ egyesületé­nek működő nemzetvédelmi osz­tály helyettes vezetőjét, Raáb Ár­pádot, Nagy­ Albertet, Zsíros Já­nost, Raló Jánost az ÉME­ alkal­mazottait és még 8 embert. A letartóztatókkal szemben az a vád, hogy­ jogtalan toborzást vé­geznek körülbelül hat hét óta. A jogtalan toborzást területenként eszközük, meg nem nevezett po­litikai célokra. A toborzásoknál fegyvereket és meg nem engedett veszedelmes anyagokat gyűjtenek és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény szaka­szaiba ütköző cselekedetekre ké­szülnek. A rendőrség azt akarja megtud­ni, mi igaz a toborzásból, kik állnak a hátuk mögött, honnan szerezték a pénzt és mennyire ha­ladtak előre a munkában. Vallomásukban mindössze any­­nyit ismertek be, hogy alakula­tokat akartak szervezni, amellyel a megszállt terület felszabadulá­sakor elsőnek mentek volna be és átvették volna a területek köz­­igazgatását és azoknak a megbün­tetését, akik véleményük szerint a megszálló ellenséggel paktáltak. A 20 fiatal­ember 5­­ 6 újabb ta­got szerzett toborzás révén ezek­hez az alakulatokhoz és arról sem­mit nem akarnak tudni, vagy vallani, hogy fegyveres előkészü­lteteket tettek volna, sem pedig azt nem ismerik be, hogy rejtett fegy­verkészleteik volnának. Intézkedés történt abban az irányban, hogy néhány olyan is­mert nevű embert, akiknek név­jegye vagy írása a toborzók le­foglalt aktái között szerepelnek,­­ azonnal jelenjenek meg a kihall­gatás végett a főkapitányság épü­letében. Jól informált helyről szerzett értesülésünk szerint a most elfo­gott fiatal­emberek egytől egyig komoly államellenes bűncselek­mény elkövetésére szervezkedtek. Je elkeseredéssel mutatott rá arra a tűrhetetlen helyzetre, hogy a ke­reskedelemnek és az iparnak be­csületes munkában megőszült mű­velői ellen statáriális rendszabályo­kat léptetnek életbe, mint rablók és gyilkosok ellen szokás. Büntessék meg azt, aki tudatosan árdrágítást követ el, csináljanak vele akármit, de polgári önérzete fellázad minden, a maga munkáját valamire becsülő embernek, amikor az ilyen szabá­lyokat úgy léptetik életbe, hogy senki sem mondja meg előre, hogy ki és mikor követhet el árdrágítást A kereskedők és iparosok ne kérje­nek védelmet, mert joguk van azt követelni. Elvégre azok, akik az ügyeket vezetik, a legfelsőbb ható­sági helyeken is az adózókért van­nak ott és nem az adózók­­ éreztük. A kereskedelemnek és iparnak saját megbecsülésével szemben köteles­sége, hogy az ilyen eljárások ellen tiltakozzék. Az élénk helyesléssel ki­sért felszólalás után Kepes berettyó­újfalui kültag mutatott rá ar­ra az anomáliára, hogy a kereskedőket, iparosokat bárki feljelentheti, nekik így keserű napokat szerezhet, őket meghurcolhatja, ellenben ha az ille­tőt felmentik, az alaptalan feljelen­tőnek nem történik semmi baja. Szent-Királyi Tivadar elnök rá­mutatott arra, hogy elszomorító je­lensége a közéletünknek, hogy a ke­reskedelem és iparellenes hangulat mennyire visszatükröződik az ilyen és hasonló kérdések rendezésére hivatott intézkedésekben s ez tör­ténik olyan időkben, amikor az or­szág történelmének legválságosabb idejét éli, amikor mindenkinek elő kellene vennie legjobb belátását s minden becsületes dolgozó embernek lehetővé kellene tenni, hogy tisztes tevékenysége eredményes legyen s ezáltal az ország helyzete is javul­jon. Kereskedelem és ipar nélkül nincs fejlődés, nincs kultúra és nem lehet megtalálni a rettenetes gazda­sági helyzetünkből kivezető utat. Reméljük, hogy becsületes akarás­sal sikerül az illetékes tényezők téves nézeteit helyesbíteni, a tisztes kereskedő és iparos üzletében és mű­helyében ismét nyugodtan dolgoz­hat. Ezek után a közgyűlés egyhangú­lag helyesléssel elfogadta a határo­zati javaslatot. Olasz-görög háború veszedelme fenyeget. London, aug. 31. A háború veszedelme fenyeget Olaszország és Görögország között. Kormány-­­ körökben és a parlamenti pártok­­ kebelében Olaszország ultimátu­­ma minden más problémát hát­térbe szorít. Mussolini követelései a lehető legrosszabb hatást váltot­ták ki. Kárhoztatják az olasz im­perializmus megnyilatkozását és­­ az aggodalom épen olyan nagy, mint volt a régi monarchia ulti-­­­mátumának elküldésekor. Hivatalos helyről sugalmazott cikkek jelentek meg a lapokban, melyek szerint ha Olaszország új­ból fel akarná idézni a háború ré­mpt ropri»/»calc­o "halkan aulszmrvtul?" hanem Anglia és Francziaország is minden erejükkel szembe he­lyezkednének az olasz imperializ­mussal és azzal a kísérlettel, hogy­­ Olaszország az albániai eseményt­­ Görögország teljes megalázására ürügyül használja fel. Londonban és Párisban egyre erősebb az elhatározás, hogy Olasz­ország diktátorának világosan s értésére adják, hogy Anglia és Francziaország nagyon könnyen f el tudja rendezni a maga dolgát Olaszország feje felett, van ere­jük arra, hogy hathatósan elejét vegyék közös elhatározással, hogy az ifjú olasz imperializmus lángba­­ borítsa a világot, amely gyújtó- s anyagokkal van tele. Déri Frigyes Debreczenben. Déri Frigyes, a kiváló műgyűjtő, akinek Debreczen a Déri-múzeum létesítését köszönheti, szombaton délben Debreczenbe érkezik. Út­jára Czakó Elemér dr. államtit­kár, Tihamér Lajos dr. miniszteri osztálytanácsos és Györgyi Dénes műépítész kisérik el. Déri Frigyest a városi tanács testületileg fogja a vasútállomáson fogadni, ahon­nan Déri a nagyerdei Lápossy­­féle villában részére berendezett lakosztályba fog menni. Déri Frigyes útja a létesítendő Déri-múzeummal van kapcsolat­ban. Ittléte alkalmával megszem­léli a helyet, ahova a múzeumot fel fogják építeni. Györgyi Dénes műépítész magával hozza a ter­veket. Szombaton délután a vá­rosi tanács meg fogja látogatni Dérit a lakásán és ott megtárgyal­ják a további teendőket . Györgyi felvilágosító magyarázata után döntenek a múzeumi épület fel­emelése ügyében. Déri Frigyest vasárnap délután a városi tanács a Wolff-féle szől­­lőtelepre viszi ki s látja vendégül Dérit, aki valószínűleg hétfőn, vagy kedden tér vissza Budapest­re, illetőleg Bécsbe. Déri Frigyes pár napi ittléte s minden valószínűség szerint ha­talmas lépéssel fogja előbbre vinni a múzeum felépítésének ügyét. Mint értesülünk, a Déri-múzeum épületéhez még ez év őszén hozzá­­j­­ődenek, úgy, hogy jövő év nya- I rán már az új helyiségben lesz elhelyezve a múzeum milliárdo­­kat érő régiségei.

Next