Egyháztörténet, 1944 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1944-01-01 / 1-2. szám

BELÉNYESI GERGELY, KÁLVIN MAGYAR TANÍTVÁNYA. Belényesi Gergelyt sokáig csak abból a levélből ismertük, amelyet Strassburgból 1545. március 26-án írt Kálvinhoz és amelyet első ízben a Corpus Reformatorum 40. kötete közölt 1874-ben. A levél írója mögött hároméves nyugateurópai tanul­mányút és Kálvinnál tett genfi látogatás állt. Történetírásunk méltó érdeklődéssel figyelt fel a levélre. Eladdig csak az a tény volt ismert, hogy bár hazai reformációnk tan szempontjából a negyvenes és ötvenes években Wittenbergától Zürich és Genf, Luthertől Bulfinger, Bucer és Kálvin felé fordult, személyes érintkezést viszont továbbra is csak Wittenbergával tartott fenn. Az első helvét irányú magyar reformátorok is Witten­­bergából tértek haza. Mégis Kaprophontes Ferenc 1561. december 26-án ismeretlenül levelet intéz Kálvinhoz és ebben a genfi refor­mátor már úgy szerepel, mint a hazai egyházjavító mozgalom vezető tekintélye. Következő határozott adatunk Szikszai Helio­­paeus Bálint 1566. évi genfi tartózkodása, ekkor azonban Kálvin már nem élt, hazai helvét irányú reformációnk pedig már évek óta vitathatatlanul Kálvin hatásának jegyében fejlődött. Reformációtörténetünk egyelőre ismeretlen nagyságaként szerepelt az a valaki, aki a negyvenes-ötvenes években meg kellett, hogy forduljon a kálvini típusú reformáció területén. Olyan nagy tekintély elejtése, mint amilyen hazánkban a reformáció első ide­jében Luther Márton és az egyházi élet wittenbergai alakja volt, valamely más tekintély alapos megismerését, méginkább pedig a másfajta levegőjű egyházi élet közvetlen és beható átélését téte­lezi fel. S. Szabó József szerint e fontos közvetítő kilétének meg­határozásában Belényesi Gergely levele lehet az első nyom. Sajnos, egyelőre a levélben foglalt néhány hézagos adatot nem lehetett kiegészíteni. Kívánatos, — írja S. Szabó, — hogy ameny­­nyire képesek vagyunk, oszlassuk el ennek a nevezetes egyénnek a személyére nehezedő homályt.1 Huszonkilenc év telt el, de a felszólításnak nem lett ered­ménye. Révész Imre 1938-ban megjelent Magyar református egy­ 1 Protestáns Szemle, 1909. 259. Egyháztörténet.1

Next