Élelmezési Dolgozó, 1952 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-25 / 1. szám
^952 farra 3r 25. Harcoljunk a raüikafsgpSi® megszilárdításáért " Rákosi elvtárs november 30-i feeszéde után üzemi bizottságunk még fokozottabban harcol felemelhető végtervünk végrehajtásáért. *951. évi tervünk 105.5 szá®atókos teljesítőéhez- ez a harc ia hozzájárult. Üzemünk dolgozói jó részben fegyelmezetten végzik munkájukat, azonban néhányan még ma sem értik meg, hogy a fegyelmezett munka, ötéves tervünk túlteljesítésének alapfeltétele. A legutóbbi termelési értekezletek előtt üzemi bizottságunk határozatot hozott és feladatává tette minden egyes üzemi bizottsági tagnak, hogy a munkafegyelem megszilárdításáért a dolgozók körében nevelő munkát végezzen. Különös gondot fordítottunk a elmaradott dolgozók nevelésére. Példaképül állítjuk a fegyelem-sértők elé a XXII. kerületi telep dolgozói közül Gáspár, Hosszú, és Fonaika ezta hanovista elvtársikat, Bene és Makó elvtársikat, a IX. kerületi telep élenjáró dolgozóit, akik fegyelmezetten végzik munkájukat. Ez a módszer bevált, mert a napi 8—10 igazolatlan hiányzás 4—6-ra csökkent. Tervünk túlteljesítése további eredményeink elérése érdekében azonban keményebb módszerek alkalmazása is szükséges. Rákosi elvtárs beszéde után nálunk is kezd kialakulni az a szellem, mely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget Legutóbbi termelési értekezletünkön így ítélték el munkatársai Brughardt sokkzárat a XIII. kerületi telep egyik dolgozóját, aki közel jár a sztahanovista szinthez és ezt azért nem éri el — bár öt töltőt szolgál ki —, mert gyakorta késik. Az üzemi bizottság a sztahanovistákat kérte föl arra, hogy foglalkozzanak vele- Brughardt elv lóra ígéretet tett, hogy bekapcsolódik a tízperces mozgalomba és április 4-re felszabadulásunk ünnepére, megszerzi a sztahanovista kitüntetést. Váltsa valóra ígéretét, értse meg ő is és a többi késönjáró, hogy a fegyelmezetlencig a terv teljesítésénak gátja komoly károkat okozott népgazdaságunknak néhány hónappal ezelőtt a X. kerületi töltőtelep szaturálja Fedor János, aki igazolatlanul távolmaradt munkahelyéről, mert fontossabb volt számára házának tatarozása és juttatott földjének megművelése. A népi demokrácia ajándékát fegyelmezetlenségével hálálta meg. Az üzemi bizottság megtárgyalta esetét és megbízta Varga Géza reszortnélküli aB-tagot, hogy foglalkozzon vele. Ő magyarázta meg neki, hogy ilyenkor gyakorlatlan munkásokat kell beállítani, akik a szénsav takarékossági vállalást nem teljesítik, ami nagy kár. A vállalat igazgatója 50 Ft pénzbírságra ítélte, és ezen kívül faliújságon is megbírálták. Hosszas felvilágosító munka után Fedor elvters megváltozott, s jó két hónapja ne is késett és nem hiányzott igazolatlanul. Nem értette meg azonban mindenki, hogy igazolatlan távolmaradásával egy fontos kerék esik ki a termelésből. Ezek közé tartozik Molnár József ládázó, aki minden bérfizetés után egy-egy napot mulaszt. Vele, Pesti Jánosné a társadalombiztosítási tanács elnöke foglalkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyelmezetlen dolgozók elesnek a különböző szakszervezeti juttatásoktól és előleget, segélyt nem kaphatnak. De vegye tudomásul Molnár József, hogy az ilyen fegyelmezetlenséget a törvény szigora is sújtja, még egyszer nem úszhatja meg simán hótnapos igazolatlan távolmaradását, újabban az ilyen fegyelmezetlen munkásokat Javító-nevelő munkára ítéli bíróságunk és 12—20 százalékos fizetéscsökkentést írhat elő. Annál a dolgozónál pedig, aki továbbra is megsérti a munkafigyelmet, a javító-nevelő munka hátralevő részét börtönbüntetésre változtathatja a bíróság. A munkafegyelem lazasága — mondotta Rákosi elvtárs — Jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél hamarabb teremtünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődésünk. Ehhez az erőteljes fejlődéshez kell minden élelmezési ipari dolgozónak fegyelmezett munkájával hozzájárulni. A fegyelmezetlenség felszámolásáért nem küzd a vállalat igazgatója sem. A munkásszállásokon lehetetlen állapot uralkodik, az igazgató nem gondoskodik arról, hogy a dolgozók rendes körülmények között kipihenjék magukat. Az ágyakon nincs lepedő, párnahuzat, nem is csoda, ha dolgozók nem tartanak ilyen helyein tisztaságot. Az igazgató kötelessége a rendes szállás biztosítása, tegyen is eleget ennek a feladatnak. Preisinger Rezsőné a Fővárosi Ásvány és Szikvízüzem üb. elnöke Éberen ügyeljünk a munkásvédelmmti intézkedések betartására Iacex Sándor művezető nemtörődömsége súlyos balesetet okozott a Kőbányai Sörgyárban A művezetők, mint a termelés közvetlen Irányitól — az egyszemélyi vezetés szociálisul elve alapján — felelőseik mindenért, ami műhelyrészlegükben történik. Ennek megfelelően a saját munkaterületükön messzemenő rendelkezési joguk van, tehát nem engedelmes bábok, akik merev igazgatói utasításokat gépiesen végrehajtanak. Kormányrendeletben meghatározott feladataik és jogkörük természetszerűleg növelik felelősségük súlyát is. Ennek értelmében a művezető nemcsak a műhely tervének teljesítéséért, az anyagmegtatlaritásért, a munkabéralap jó felhasználásáért, a technológiai utasítások betartásáért, a normalizitók és bércsalók leleplezéséért és a mindezt alátámasztó munkafegyelemért felelős. Felelős még ezen felül: a munkavédelmi és balesetelhárítási rendszabályok végre jhajtásáért, a biztonsági intézkedések megtételéért s az új, ezzel kapcsolatban reá háruló karbantartási feladatok teljesítéséért is. A művezetőnek tehát, elsőrendű kötelessége vigyázni a felbízott dolgozók egészségére, testi épségére. Nem egy művezető megfeledkezik erről, pedig tudhatná, hogy a gondos, lelkiismeretes balesetelhárítás épp oly fontos a munkaversenyben, mint a termelékenység tervszerű fokozása s a munkafegyelem erős kézben tartása. A baleset éppúgy munkaerőkiesést okoz és késlelteti a tere teljesítését. Pont a későnyárók és igazolatlanul mulasztók fegyelemszegése. A Kőbányai Sörgyár I. sz. telepének karbantartó művezetője, Juhász Sándor nem így gondolkozott: elhanyagolta a baleseti veszély megelőzését. Peyer Ferenc, a malátaüzem művezetője és Kapai József csoportvezető hiába figyelmeztették, hogy a malátacsúszda csapóajtajának egyik zsanérja eltörött, azt sürgősen meg kell javítani, mert a csapóajtó bármelyik pillanatban leszakadhat s ennek rossz vége lehet... Juhász művezető nem gondoskodott a zsanér kicseréléséről. A zsanér kiszakadt s a csapóajtó nagy sebességgel lecsúszott s élével a csúszda alsó végén dolgozó Vlgh Katalin hátára zuhant. Vlgh Katalin hátgerinc-zúzódást és és agyrázkódást szenvedett — huzamosabb időre kiesett a termelésből. Ide vezetett a művezető gondatlansága. Pedig a zsanér kicserélése •— talán csak percek kérdése lett volna ... Juhász Sándor a népbíróságon felel súlyos mulasztásáért s elnyeri gondatanságának megérdemelt büntetését. Intő példa ez minden művezetőnek arra, hogy — éberen kell ügyelni a munkásvédelmi intézkedések szigorú betartására. Rákosi elvtárs mondotta az MDP Központi Vezetősége által összehívott, Január 11-i aktívaértekezletén: »Nem egyszer egy-egy ilyen üzemi balest jó időre megnehezíti a fiatalok, vagy az új munkaerők toborzását is... meg kell javítanunk a bédesetelhárcds, a munkavédelem minden ágát ., a, PLELIWEZÍSI DOLGOZÓ a Simon elvtársat jó munkájáért kedvezményes mátrafüredi üdüléssel jutalmaztuk Az üdülés ma már kitüntetésnek számít, melyben csak az élenjáró dolgozók részesülhetnek. Újabban az üdülési beutalójegyet ünnepélyes keretek között osztjuk ki, így történt ez legutóbb csoportunkba tartozó Simon István elvtárs esetében is. Az üdültetési bizottság Simon elvtársat azért tüntette ki, mert szorgalmas, fegyelmezett munkával magas teljesítményszázalékot ért el. Simon elvtárs örömmel fizette az egységes díjat, a napi 8 forintot. Amikor a társadalombiztosítási tanács elnökétől megkaptam számára a mátrafüredi beutalójegyet, összehívtam a csoportot, s egy rövid beszéd kíséretében nyújtottam át Simon elvtársnak azt. Rámutattam arra, hogy ebben a kitüntetésben csak azok részesülnek, akik jól dolgoznak, fegyelmezettek, példavmutatóak, akik olyan eredményekkel veszik ki részüket a szocializmus építéséből, mint Simon elvtárs, aki 280 százalékot teljesített. Simon elvtársunk a csoport nevében jó pihenést kívántam, számunkra az ő becsületes munkája példa, őt akarjuk követni, hogy mi is részesülhessünk legközelebb a kedvezményes üdültetésben. Persze ehhez az szükséges, hogy minden dolgozó ne csak jogait gyakorolja, hanem a szakszervezeti alapszabály szerint kötelességét is teljesítse. VAJDA JENŐ * Marhavágóink és Húsfeldolgozó Vk szakszervezeti bizalmija Vajda Jenő bizalmi helyesen cselekedett, amikor bizalmi csoportértekezleten adta át az üdülési beutalót Simon elvtársnak. Ezzel is alátámasztotta, hogy az üdülés valóban kitüntetés. Az élelmezési ipari bizalmiak vegyenek példát Vajda elvtársról, s a jövőben hasonlóképpen adják ki ők is a beutalójegyet ____________/ A Sertésváróhíd és Húsfeldolgozó Vállalat termelési értekezleteinek különös súlyt adtak a hús és zsirerlátás terén menövekedett feladatok A hús- és zsírhegyek közeli megszüntetésének a jelentősége hatotta át a zsírolvasztó üzemrészleg január 10-i termelési értekezletét is. Dán Sándor helyettes művezető beszámolójában beszélt az 1951. évi beruházásokról és felújításokról, melyekre közel két és félmillió forintot fordítottak. Kibővítenék a hűtőházakat, felszereltek két felvonót, felépítették az új transzformátorházat és felújították az egyik zsírolvasztót. Ezen felül új kocsikat, villanytargoncákat szereztek be. Mindez jobb munkakörülményeket biztosít s újabb lépés a korszerű technika alkalmazása felé. Az előirányzott szociális beruházásból napközi otthont létesítettek s ezzel nem egy dolgozó anya válláról levették a gondot a fokozták munkakedvét. Erre pedig a megnövekedett feladatok megoldásánál mind nagyobb szükség van. Ez növeli a szocialista öntudatot is, amelyre a munkafegyelem épül. A dolgozók zöme megérti a munkafegyelem jelentőségét, s vannak ebben az üzemrészben is olyanok, akik példát mutatnak e téren. Schönauer Károly, Tóth Sándor III., Sebestyén Sándor korábban jelennek meg munkahelyükön , előkészülnek a kezdéshez, de a műszak letelte után is ottmaradnak 10—15 percig és megbeszélik a napközben felmerült termelési problémákat. Dán Sándor beszélt azokról is akik fegyelem,lazításukkal késleltetik a tervteljesítést. A művezetők mind határozottabban élnek ma már fegyelmezési jogukkal. Boros Gésáit szigorú dorgálásban részesítette a művezető, mert igazolatlanul távolmaradt, hogy megemberelje magát — a mulasztott napokat szabadságidejéből levonjuk. Szórát János már többízben elkésett, sőt igazolatlanul hiányzott. A művezető 15 forint rendbírsággal büntette meg s a fegyelmi határozatot az üzemrészben kifüggesztették. Volosin Gyula több esetben itas állapotban jött az üzembe s bár figyelmeztették — legutóbb reggel 6 óra helyet 9 órakor tántorgott be tükrészegen. — A művezető 30 forint pénzbírsággal sujtotta s szégyenteljes viselkedését ismertette a dolgozókkal. Szükséges azonban, hogy a fegyelmezetlenekkel — Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde nyomán — keményen bánjunk el. Dán Sándor a végén megemlékezett arról, hogy ién lesz 7 éve annak, hogy a szovjet csapatok felszabadították az üzemet. Javasolta, hogy ennek a napnak a tiszteletére tartsanak békerrsszálsot. A dolgozók a javaslatot egyhangúlag elfogadták. A beszámolóhoz 13-an szóltak hozzá. Ebből kettő a munkafegyelem kérdésével foglalkozott, a többi pedig a termelést gátló körülményeket hozta fel, színre tett javaslatot kiküszöbölésükre. Gyulai elvtárs hozzászólásában kifogásolta, hogy a beérkező zsír a szabad ég alatt tárol. Reményi elvtárs beszélt arról, hogy két évvel ezelőtt egyik munkatársunk beadott egy anyagtakarékossági újítást, az érte járó díjat már régen kifizették, de az újítás megvalósítása mindmáig késik Az olvasztókazánok peremére kellett volna védő bádoglemezt felszerelni, hogy amikor a nyers zsiradékot beöntik, az ne folyjon le a kazán peremén, s ne vesszen kárba. Naponta 5—6 kg zsírt lehetne így megtakarítani. Azután Tóth elvtárs emelte fel hangját az igazolatlan hiányzások ellen. Említette, hogy Szekeres János két napot kért öccse esküvőjére s négy napig maradt távol. Hiányzását munkatársai, a termelés érezte meg. Követelte hogy az ilyen, magukról megfeledkezett dolgozók ellen még nagyobb erélyllyel, még szigorúbban járja- nak el. Simon Ferenc bírálta azt, hogy az I. számú olvasató öltözője hideg, a mosakodásra nincs lehetőség és ruhaszekrényük sincsen. Kérte a vezetőséget, hogy szüntessék meg ezt a tarthatatlan állapotot. A termelési értekezlet élénk volt, a javaslatok egészségesek voltak s azt célozták, hogy a húsipar feladatai még fokozottabban, még hiánytalanabbul valósuljanak meg. A termelési értekezlet előbbrevitte a munkaversenyt, Javulást jelentett a munkafegyelemben, élesen bírálta a fegyelemszegőket , végső soron javította a szakszervezeti munka színvonalát. Roth András, A Sertésvágóhíd és Húsfeldolgozó V. üzemi bizottságaiultelnöke aÉMmmé&iSk^má shhbhou »i iTielYiBf í Ui I n Mii A december 28-i szaklap megbírálta a Malomszerelő Vállalat néhány hibáját. A bírálat nyomán megvizsgáltuk munkánkat és megtettük az Intézkedést a hibák kijavítására. Ma már nem Intézkedhet senki a művezetők megkérdezése nélkül az illető műhelyrészt érintő kérdésben. Biztosítjuk a művezetők számára az egyszemélyi vezetést. Az eredmény máris jelentkezett, a lakatos és asztalos műhely művezetői azóta hét dolgozóval szemben alkalmazták rendeletadta bírságolási jogokat. Javult is a munkafegyelem, sőt üzemünk dolgozói maguk is elítélik a fegyelemsértőket. Jogos bírálat ért bennünket, amiért nem vontuk be a tervek kidolgozásába a művezetőket. Itt is javítottunk, műhelytervünket 1952 év első negyedére elkészítettük, azokat a főművezetőkkel, művezetőkkel megtárgyaltuk, úgy a művezetők, mint a dolgozók javaslatait Figyelembe véve állítottuk össze végleges tervünket. A január havi részlettervet pedig brigádokra felbontva, dec. 30-án brigádvezetői értekezleten írásban kiadtuk. Ezzel megszűnik a dekádok végén szokásos kapkodás, az egész havi terv ismeretében a művezetők maguk oszthatják be a munkát. A lapban megjelent bírálat segítség volt számunkra, s ezt a támogatást az 1952 évben még fokozottabban kérjük. Mendly Gyula, a Malomszerelő Vállalat igazgatója „17 új tagot szerveztem“ A bizalmi akkor végez jó munkát, ha a körülötte dolgozók mind tagjai a szakszervezetnek. Szakszervezetünk Elnöksége is feladatunkká tette a szervezetlenség felszámolását. A határozat óta 17 új taggal erősítettem Szakszervezetünket. Néhol bizony nehézségbe is ütköztem. Pl. Nagy Antalt csak nehezen sikerült meggyőzni, azzal érvelt, hogy úgyis ideiglenes munkás, nem érdemes belépnie. Megmagyaráztam neki, hogy bárhova is kerül mindenhol szívesebben fogadják, mint szervezett dolgozót, sőt vannak már olyan üzemek is, melyekben a dolgozók kijelentették, hogy nem tűrik meg a szervezetlen munkásokat. Sikerült meggyőzni, s ma már örül, hogy tagja a szakszervezetnek, s ez helyes, mert ő már egyet lépett előre, most még az szükséges, hogy képezze magát, tanuljon. Győr Kálmán bizalmi Kőbányai Sörgyár, Gubacsi László, a Budafoki Borpalackozó Vállalat sztahanovista főművezetője Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére csatlakozott a Deák-mozgalomhoz, a 10 perces mozgalomban részvevők számát 10 százalék fölé emeli és március 12-i tervét három nappal korábban, március 9-én befejezi