Élelmezési Dolgozó, 1967 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Gondolatébresztő tanácskozás a csomagolásról, szállításról MILYEN A JÓ CSOMAGOLÁS? A z előadást — felkérésünk— Berény János, az Élelmi-ipar Ipargazdasági és mszervezési Intézet tudályos munkatársa és Kremky Béla, az Élelmezésügyi Esztérium Gazdálkodási sztályának főelőadója tara. Az előadók beszéltek a száll, az anyagmozgatás jelenigéről, de legfontosabb térént mégis a csomagolást írték ki. A csomagolásnak mondották — biztonságot nyújtania a csomagolt áru, béltartalom részére a fizi, biológiai és vegyi hatások ■n. Elő kell segítenie az ,miszer íz, szín, illat és zat anyagainak megóvását, tosítania kell az élelmiszer Szolnok megyei SZMT elsősége és KISZ végrehajtóttsága közös programjából főén, megyebizottságunkatározta, hogy az élelmi■ipari termékek korszerűlítása, anyagmozgatása és magolása tárgyában ankészervez. Erre meghívtuk a rek emíeri hasznosítás szempontjából fontos tápértékeinek megóvását. Az általános feladatokon túl, alapvető követelmény, hogy az élelmiszer csomagolásmódja szervesen beilleszkedjék a termék előállításának technológiájába, s hogy az esetleges gépesítéssel a csomagolás termelékenységét fokozni tudjuk. Az előadás hangsúlyozta, hogy termékenkénti vizsgálat alapján, egyértelműen el kell dönteni a csomagolás helyét. A szakemberek véleménye szerint, az élelmiszerek döntő többségét a gyártás helyszínén — az üzemben — helyes és gazdaságos csomagolni, nem pedig a kereskedelmi hálózatban. vállalatok, üzemek e tevékenységét szervező és irányító dolgozóit, a társegységek képviselőit, illetve a kereskedelmi és szolgáltató vállalatoktól, a társadalmi és mozgalmi szervektől azokat, akik közvetlen kapcsolatban vannak az élelmiszeriparral. eldobó műanyagcsomagolás bevezetése jó néhány élelmiszeripari terméknél. Ez a rendszer higiénikusabbá teszi termékeinket. Az üzemekhez visszakerült üvegeket sok esetben nem lehetett teljesen kitisztítani — pl. az étolajnál —, s ilyenkor vagy selejtre került az üveg, vagy ami még roszszabb, abba töltötték a terméket. Természetes, az esetek többségében ez romláshoz vezetett. A vállalati életnek ugyancsak fontos területe az anyagmozgatás.. A népgazdaságban megmozgatott — vasúton, gépkocsin és hajón — anyagmennyiségnek mintegy 17 százaléka az élelmiszeriparban történik. Nem kis mennyiség ez. Különösen akkor érezzük ennek nagyságát, ha figyelembe vesszük, hogy az anyagmozgatás nemcsak az áru beás kirakását, a raktár és a termelőhely közötti útvonalon történő mozgatását jelenti, de ehhez még hozzátartozik az anyagnak a termelés folyamatában történő mozgatása, áramlása is. Ha így komplex tekintjük ezt a feladatot, akkor már világosan látjuk, leghelyesebb, legtermelékenyebb a gépesített anyagmozgatás. A vállalat adottságaitól függően itt szó lehet platós, emelővillás targoncáról, s a rakodólapos anyagmozgatásról. Ezek alkalmazása meggyorsítja a szállítóeszközök kihasználtságát is. Feltétlenül szükséges tehát felmérni és koordinálni a termelési folyamatok kapcsolódását, a technológiai átfutás és az anyagmozgatás tervét, beleértve a munkahelyek egymás közötti kooperációját is. Meg kell határozni az egyes céloknak legmegfelelőbb szállítási rendszereket, és az ezeket alkotó szállítóberendezéseket. Biztosítani kell, hogy a számvitel rendszerében az anyagok mozgatására, szállítására fordított költségek elkülönülten legyenek kimutathatók, hogy az értékelést megfelelően el lehessen végezni. A MŰANYAGÉ A JÖVŐ sz ankéton megtudtuk, hogy harmadik ötéves terv időjában több termék csomagolását korszerűsítik. Ezek közül talán legnagyobb jelentőségű a Renól Pack rendszerű Békéscsaba ismét előre lépett Ismét egy új üzemegységgel gazdagodott iparunk. Néhány hónappal lőtt a Békéscsabai Konzervi tésztaüzemében beindták az Olaszországból imtált két tésztagyártó gépséget. Erről hírt adott a tó, a tv és a sajtó is. -án,akikor elmondották azt hogy az üzem kiváló mségű termékeket gyárt a taság részére. Az üzem vezette artunkkor büszkén mitik a leveleket, melyeket a íriók írtak a gyárhoz, sőt szólnak, hogy termékeimegkedvelték, szívesen válnak, de egyre ritkábbannak hozzájutni a kereskemnél. Mi ennek az oka? — kértük. A leveleknek örülünk, de ’is úgy tekintjük őket, hogy ben panaszos levelek is. Ekször tárgyaltunk már — mondotta Kardos Ernő mérnök. — Vizsgálatainkon megállapítottuk, a hibakereskedelemnél van, rossz elosztás. Találtunk olyan tetteket — főleg vidéken —, a háziasszonyok még mnt a maguk által készített italféleségeket kedvelik, vanakikor az üzletekben azokon ott sorakoznak a misítményeink. Itt tehát túltettség van. Olyan helyeviszont, ahol nagy lakótele vannak, az asszonyok bedolgozik, és megszokta már vári készítményt, keresi is, kevesebb árut szállítanak, aztán nem csoda, ha a vászonyok hiába kérnek szárt tésztát, a kereskedelem tudja őket kiszolgálni. 1936-ban a terv 400 vatermék előállítását írta elő muakra — kapcsolódik a férgetésbe Farkas Gyuláné szb-titkár. — Ezt túlteljesítettük. Ez évben pedig, teljes kapacitással 700—720 vagon árut tudunk a kereskedelem részére biztosítani. Üzemünkben 6+2-es műszakban dolgozunk, mindenki megelégedésére. Dolgozóink büszkék arra, hogy készítményeinket a vásárlóközönség megkedvelte. Valamennyien precíz munkát végeznek. Szigorúan betartják a minőségi követelményeket, szinte önmaguk mecsai. S ez így jó, így helyes. A szakszervezeti bizottság részéről mi igyekszünk ezt a szellemet még inkább elmélyíteni dolgozóinkban. Nincs olyan rendezvény, megbeszélés, csoportos értekezlet, ahol ne beszélnénk a minőségről, annak fontosságáról. S az eredmény, úgy érezzük, nem is marad el. — Reméljük — veszi ismét át a szót Kardos főmérnök —, eljön az az idő, amikor közvetlenül a gyár tudja majd kiszolgálni a kiskereskedelmet, s akkor sehol nem lesz hiánycikk készítményeinkből. A gazdasági mechanizmus reformja lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy maguk kereskedjenek, segítsenek a kereskedelemnek a piackutatásban, az igények felmérésében. Mi a magunk részéről erre már felkészültünk, s minden segítséget megadunk a kereskedelmi szervek munkájához, mert ez a mi érdekünk is. Az üzemet járva, azt tapasztaltuk, hogy minden adottságuk megvan terveik teljesítéséhez. Az üzemrészekben rend, tisztaság. Látni az ott dolgozókon, szívesen végzik munkájukat. Az új tésztagyártó gépek zökkenőmentesen dolgoznak. Teljes kapacitással dolgozik már az új tésztagyártó gép A RAKODÓLAPOS ANYAGMOZGATÁS Az elhangzott előadásokat filmvetítés követte, amelyen bemutattuk a korszerű csomagolást, anyagmozgatást és -szállítást. Az ankét részvevői ezután megtekintették a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregységénél alkalmazott rakodólapos anyagmozgatást. Ennek előnyeiről a gyáregység igazgatója adott rövid tájékoztatást. A részvevők közül többen konzultációs kérdéseket tettek fel, melyekre az előadók megnyugtató, kielégítő válaszokat adtak. Megyebizottságunk értékelése szerint, az ankét hasznos volt. Gondolatokat ébresztett olyan problémák megoldására, mely iparunkban csökkenti a nehéz fizikai munkát — gondolunk itt az anyagmozgatásra és a szállítás kérdésére —, s remélhetőleg tetszetősebbé teszi termékeinket a megfelelő csomagolással. Magyar Mártonna MB-titkár Hasznos ,a csoportos élet-és baleset biztosítás TÁRSADALMUNKBAN a megváltozott életkörülmények, a fokozatosan javuló életszínvonal, a ma emberét igényeinek maximális kielégítésére ösztönzi. Ez természetes. A technika fejlődése, mely megkönnyíti és szebbé teszi életünket, munkánkat, egyben arra is ösztönöz, hogy minél szélesebb körben részesüljünk az általa nyújtott lehetőségekből, javakból. asgs Szakszervezetünk azon munkálkodik, hogy dolgozóink érdekeit képviselve, munkakörülményeiket javítva, elősegítse az életszínvonal áldandó emelkedését. Az ipar dolgozói előtt csakúgy, mint a népgazdaság bármely más területén — nyitva áll a sokirányú fejlődés lehetősége. A nagyarányú fejlődés, a munka biztonságának növelése mellett azonban jelentős még a baleseti veszély. A balesetek következtében komoly anyagi veszteség érheti dolgozóinkat, melynek hátránya a családtagokra is kihatással van. A biztosítás a dolgozó és családja anyagi támaszát jeleníti. NÉHÁNY ÉVE számos üzemünkben megalakult az üzemi Biztosítási és önsegélyző Csoport. Húsz forint havi tagdíj mellett szerezhették meg a tagságot általában a dolgozók. A tagsági díj fizetése úgy történik, hogy a dolgozó a csoportba való belépési nyilatkozat aláírásával egyidejűleg felhatalmazza a vállalat bérszámfejtését, a tagsági díj béréből való levonására. Mivel a csoportbeli tagságot a dolgozó érdekének tartjuk, ezért felhívjuk szakszervezeti bizottságaink figyelmét, őrködjenek azon, hogy a tagdíjak mindenütt zökkenőmentesen legyenek levonva, nehogy utólag mások hanyagságából, a le nem vont tagdíj miatt a dolgozó hátrányt szenvedjen. E néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy e korszerű biztosítással rendelkező dolgozó elégedett lesz a csoportok munkájával, és ahol az szb-k felismerték és támogatják az önsegélyző Csoport munkáját, ott azok nagymértékben segítik a jó szakszervezeti munkát is. NEM VÉLETLENÜL népszerűek a csoportok dolgozóink körében. A nagyösszegű élet- és balesetbiztosítási szolgáltatások egyrészt növelik dolgozóink biztonságérzetét, másrészt az Intéző Bizottságok szociális alapja vonzóvá teszi a CSÉB biztosítási formát. Az Önsegélyző Csoportok jelentős szociális alap felett rendelkeznek, miután az Állami Biztosító a tagdíjak egy részét visszatéríti. Ebből az Intéző Bizottságok rendkívüli segélyt adhatnak házasság, szülés, hosszabb ideig tartó betegség esetén. Természetesen minél nagyobb a csoport létszáma, annál többet tud nyújtani a tagoknak. Kirándulásokat, bel- és külföldi utazásokat szervezhetnek, sőt kulturális rendezvényekre, színházlátogatásra, műsoros esték rendezésére is futja belőle. Több üzemben megajándékozzák a sokgyermekes családokat. A csoportok szociális alapja tehát szerencsésen kiegészítheti a szakszervezet szociális és kulturális juttatásait és összekovácsolja az üzemi dolgozók kollektíváját, mert minden forint, amit a bajbajutottak segítésére fordítanak, vagy az együttes szórakozás idején költenek el, a csoport tagjainak összefogásából, a közös gondoskodásból származik. HELYESNEK ÉS SZÜKSÉGESNeK tartjuk, a Biztosítási és Önsegélyező Csoportok működését, fejlesztését, ehhez azonban az szükséges, hogy szakszervezeti bizottságaink segítsék munkájukat. Válasz az olvasók kérdéseire: • Nem jár a külön szabadság • Tipikus bérleti jogvitáról van szó Kiss Imre mezőkövesdi olvasónk kérdi: „1966-ban szabadult fiatal szakmunkás vagyok. Augusztusban kezdtem szakmunkásként dolgozni. Azzal a kéréssel fordultam a vállalathoz, engedélyezze, hogy munkaviszonyom alapján részemre ez évre járó szabadságomat december 27—31 között igénybe vegyem. Legnagyobb meglepetésemre a vállalat kérésemet elutasította azzal, hogy én a tanulóidő befejeztével az ez évre járó szabadságomat megkaptam. Legyenek szívesek közölni velem, valóban így van e ez? VÁLASZ: Ezt a problémát a Munkaügyi Minisztérium állásfogalása rendezi, mely szerint a fiatal szakmunkást munkaviszonya alapján a szakmunkásvizsga évében külön szabadság nem illeti meg. A szakmunkás tanulókat ugyanis az Mt. H. utasítása szerint a szakmunkásvizsga évében 24 munkanap szabadság illeti meg. S ez a naptári év végéig szól. Ebből következik, hogy a fiatal szakmunkásokat a szakmunkásvizsga évében a munkaviszony alapján szabadság nem illeti meg. Suba Sándor békéscsabai olvasónk kérdi: „Munkakörömből kifolyólag új munkahelyemen szolgálati lakást kaptam. A lakás bérének megállapítása során köztem és a vállalat között vita keletkezett, így panasszal fordultam a Vállalati Munkaügyi Döntőbizottsághoz, mely azt visszaadta azzal az indokkal, hogy a vita eldöntésére nem illetékes. Kérdésem: helyes-e a vállalati munkaügyi döntőbizottság állásfoglalása. VÁLASZ: A Vállalati Munkaügyi Döntőbizottság eljárása helyes. Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát (munkaügyi vitát) az Mt. XVII. fejezetének szabályai szerint kell elintézni. A szolgálati lakás bérének megállapítása terén felmerült vita nem minősíthető munkaügyinek, hanem az érdekeltek között létesült bérleti jogvitának amit a lakásbérleti jogszabályok szerint kell elbírálni. A szolgálati lakás bérlőit nem a munkaviszonyból adódóan terheli az a kötelezettség, hogy a lakás bérét kötelesek fizetni. A bér nem fizetése miatti vitát nem lehet a munkaviszonyból eredő jogokkal, ill. kötelezettségekkel összefüggésben felmerültnek tekinteni. W. F. Búcsúest Nagykőrösön „Fantasztikusnak tűnő terveink végrehajtásában mindig a törzsgárdára támaszkodtunk ...” — mondotta Mühl Jenő főmérnök, amikor a Nagykőrösi Konzervgyár legfiatalabb nyugdíjasait búcsúztatta. Legfiatalabbak, mert 1966. december 8-tól számítják nyugdíjbalépésüket. A szépen terített asztalokon virág és ajándékok. „Példát mutattak a munkaszeretetben: Dabizs Jánosné, Szüle Ambrus, Hosszú Gyuláné, Fokti Eszter, Kocsis Istvánná, Aranyosmaróthy Vilmos, Szirtes Istvánná, D. Kovács Sándorné, Kelemen István, Zsákai Lászlóné, és Horváth Lászlóné — jó pihenést, hosszú életet kívánunk!” A kis háziünnepélyen részt vett Csipás György is, az ÉDOSZ Pest—Nógrád megyei bizottságának titkára, aki külön is elbúcsúzottHosszú Gyulánétól és Fokti Esztertől, akik nyugdíjukig szakszervezeti bizalmiak voltak. Kocsis Istvánné azzal búcsúzott: „Tudjátok a címem — szóljatok ezután is, szívesen vállalok szakszervezeti társadalmi munkát.” Torma: Pál ÚJ ÉV - ÚJ ÖRÖMÖK SZEREZZEN TARTÓS ÖRÖMÖT, VEGYEN SZERENCSE-SORSJEGYET! FŐBB NYEREMÉNYEK: 2 szobás családi ház garázzsal, személyautóval, vagy összkomfortos, fővárosi (Köztársaság tér) öröklakás, berendezve, személyautóval, az 1968-as mexikói olimpiára kétszemélyes részvételi jegy, vagy egyenértékű külföldi út, Moszkvics 408-as gépkocsi Skoda 1000-es gépkocsi és különböző nagyértékű vásárlási utalványok. HÚZÁS: FEBRUÁRBAN KÜLFÖLDRE autóbuszjáratok közlekednek menetrend szerint a hét meghatározott napjain BÉCSBE Magas Tátrába ALACSONY TÁTRÁBA Zakopane és KRAKKÓBA Szabadka és ÚJVIDÉKRE UTAZZON AUTÓBUSZON Felvilágosítás: Engels téri pu. Telefon: 18—28—28 és az IBUSZ irodákban.