Élelmezési Dolgozó, 1978 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Kitettek magukért a versenyben A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indult munkaver­seny fő célkitűzése a vállalati tervek teljesítése, illetve túl­teljesítése volt. Ennek érdeké­ben az élelmiszeripar dolgozói vállalásokat tettek a termelési terv mennyiségi túlteljesítésé­­re, a kereskedelem igényeinek kielégítésére, a hatékonyság javítására, a műszaki színvo­nal emelésére, az ésszerű ta­karékos gazdálkodás megvaló­sítására. A versenyben résztvevő kol­lektívák lelkesedése, helytállá­sa, áldozatvállalása segítette a vállalt feladatok teljesítését. A Vas megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói az exportvállalás mennyiségi tervét 115,3 százalékra teljesí­tették, ezen kívül még 7472­­ export kikészítésű húst érté­kesítettek belföldre. A feldol­gozó üzemben 2 műszakot ve­zettek be. Kiegészítő felaján­lásban vállalták az élőállat exportterv 1000 db-os teljesí­tését, mely az év végére meg­duplázódott. A szocialista bri­gádok 210 ezer forint megta­karítást vállaltak, ezzel szem­ben 1023 ezer forint a tényle­ges megtakarítás. Ebben sze­repel a fajlagos energia- és szállítási költségek csökkenté­se is. A Fejér—Komárom megyei Tejipari Vállalat szocialista kollektívái és a Krasznodári Tejfeldolgozó Kombinát dol­gozói által kezdeményezett versenyben 1977. évben a szarvasmarhaprogram megva­lósulása folytán a tejipari vál­lalatnál jelentősen emelkedett a tejtermelés. Az éves szinten vállalt 3 millió liter tej felvásárlását jelentős mértékben túlteljesí­tették, az összes felvásárlás 7,8 millió liter volt. A válla­lati össztevékenység árbevétel növelésére tett 40 millió fo­rint értékű vállalásukat több mint 80 millióra túlteljesítet­ték. A munka termelékenysé­ge a vállalt 2,1 százalékkal szemben 9,7 százalékkal növe­kedett a tervhez viszonyítva. Kiemelt segéd- és csomagoló­anyag felhasználásuk kedve­zően alakult, a normához vi­szonyítva megtakarításuk a 100 000 forintot meghaladta. A Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár kollektívája termelési tervét mennyiségben 103,1 szá­zalékra, értékben 102,2 száza­lékra teljesítette. Minőségi át­lag mutatójukat is javították. Társadalmi munka­vállalásuk 8260 óra, teljesítésük 8522 óra. A Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat dolgozói a minőségre tett vállalásukat teljesítették. A péksütemény-termelés 7 százalékos emelését vállalták, és ezt 13,3 százalékra teljesí­tették. A termelékenység 1976. évi szintentartását vállalták a munkaigényesebb termelés változással — és 3,5 százalék­kal túlteljesítették. A Győri Szeszipari Vállalat kollektívái kiemelkedő ered­ményt értek el elsősorban a gyümölcspálinka termelésben. E rendkívül nagymértékű ter­melés — a bázishoz 266,2 szá­zalékos, a vállalással növelt tervhez 14,7 százalékos — túl­teljesítésnek és a finomszesz­termelés felfutásának követ­kezménye. A szeszüzem szo­cialista brigádjai vállalták sa­ját erőből — ideiglenes jelleg­gel — a régi finomító készülék felújítását, melynek üzemelte­tése lehetővé tette a vállalás­sal növelt éves terv teljesíté­sét. A Szigetvári Konzervgyár dolgozói éves tervüket teljesí­tették. Ezt elsősorban az üzem- és munkaszervezés adta lehetőségek jobb kihasználá­sával, a tartalékok feltárásá­val érték el, de nagy szerepe van ebben, hogy a kollektíva szakmai tudása megnöveke­dett, s a nyersanyag egyenle­tesebben, jobb ütemben érke­zett. Számításaik szerint a vállalati eredmény eléri a 70 millió forintot. Jó ütemben ha­ladnak a szerződéskötések, az 1978-as nyersanyagszükséglet 80 százalékára már leszerződ­tek a gazdaságokkal. A Baranya megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat szocialista brigádjainak a hatékonyság növelésére tett vállalásuk teljesítésében a malmi brigádok közül a bólyi „Petőfi” brigád 77,2, a szentlő­rinci „Ifjúság” 76,1, a mohácsi „Dózsa” 76 százalékos fehér­áru kihozatalt értek el. A ke­verőüzemi brigádok a megnö­vekedett keveréktakarmány igényeket termelési tervük túlteljesítésével mennyiség­ben, minőségben és választék­ban kielégítették. A vajszlói, a mohácsi és a szederkényi keverőüzem szocialista bri­gádjai éves tervüket már no­vember 7-re teljesítették. A TSZSZKV dolgozói az V. ötéves tervük első két évének eredménytervét november 7-re teljesítették. 1976—77. évi eredmény­­terv 261 718 m/Ft, tény 280 213 m/Ft. A dolgozók kezdeményezésére két kom­munista műszakot tartottak, ahol 1492 fő összesen 10 870 órát dolgozott. A végzett mun­káért járó bért a XI. kerületi Pártbizottság által meghatáro­zott, országos jelentőségű cél­ra utalták át. Breitner Ferencné Csak az egyik szemünk nevet A veszprémi Tejipari Válla­latnál tett látogatásunk ismé­telten meggyőzött bennünket arról, hogy lehet és kell is a szocialista brigádokra támasz­kodni. Olyan alaptőke ez min­den vállalat számára, amely nagyon is gyümölcsöző. „A veszprémi Tejipari Vállalat dolgozóinak 55 százaléka tagja a 25 szocialista brigádunknak” — közölte Kelemen László szb-titkár. — Ez a 330 dolgozó — mond­ta — ma már annyira komo­lyan veszi a dolgát, hogy a te-Valamennyi gazdasági vál­lalás szorosan kapcsolódik a vállalati érdekeltségi rend­szerhez, éppen ezért nálunk a fizikai dolgozók is a premizál­tak közé tartoznak. Rendsze­resen kapnak prémium felada­tokat és a vállalat negyed­évenként külön ösztönzőket tűz ki a terv maradéktalan megvalósítása érdekében. Ez a­ rendszer egyben lehetőséget adott a vállalások teljesítésé­nek pontos mérésére is. És amiről még nem szabad meg­feledkeznünk: a brigádok mi­nőségi feljavulásával egyenes arányban megnövekedtek a társadalmi munkaórák, ren­geteget javult a balesetmentes munkavégzés és nagy szerepet töltenek be a szocialista bri­gádok tagjaiból alakult mun­kavédelmi őrségek. Főleg a második időszakban — a számadás időszakában — derült ez ki, amikor is az ad­digi pozitív vélemények meg­változtak és a felettes szervek valahogy nem értették meg a vékenységük közös érdekeltsé­gű a vállalatéval. Érezhető ez a vállalások milyenségén és mennyiségén is. A szocialista brigádok gazdasági vállalásai 3 éve immár — bőr feszítettek — csakis a mérhető tervhez viszonyítottak, tartalmukat te­kintve pedig elsősorban a mi­nőségjavítás, az alap- és se­gédanyag felhasználás, az energiamegtakarítás a főbb pontok, de szinte egyenlő arányban találhatók meg kö­zöttük az újítások és ésszerű­sítések is.­­ Úgy hallottuk, hogy nemcsak a gazdasági munka terén értek el kiemelkedő eredményeket, hanem a tanu­lás, művelődés területén is. Szeretnénk erről részleteseb­ben is hallani.­­ 1975-ben a SZOT és a Kulturális Minisztérium elha­tározta, hogy kísérleti célból — próba időszakra — az or­szág 24 vállalatának szocialis­ta brigádjainál bevezetik a közművelődést nagy mérték­ben elősegítő, komplex prog­ramot. Büszkék voltunk arra, hogy ebbe az előkelő társaság­ba a mi­­ szocialista brigá­dunk is bekerülhetett. A kez­detben nagyon sok segítséget is kaptunk, de azután egyre inkább magunkra maradtunk, mi törekvéseinket. Pedig mi egy jottányit sem változtat­tunk az irányelveken, maxi­málisan felhasználtuk a kapott segítséget, csak hát nekünk fi­gyelembe kellett vennünk dol­­gozóink, vállalatunk sajátos helyzetét. 8 telephelyen dol­gozunk, dolgozóink nem az üzemek közelében laknak, a létszámok az egyes telepeken 20 és 200 között váltakoznak, nincs a vállalatnál függetle­nített népművelő, nincs mű­velődési otthonunk, vagyis a program szerint elképzelt, tel­jesen összefogott munkát nem tudtunk volna kialakítani. Si­került azonban az érdeklődést egészen széles körben felkelte­ni, túlnőve a kísérleti­­ brigá­don is. Mi úgy gondoljuk, hogy az elért eredményeink mindenképpen pozitívak: szí­nesedtek a vállalások; meg­nőtt a kedv a gyerekek tanít­tatása iránt; a brigádtagok egymásnak és családtagjaik­nak­­, névnap vagy születés­nap alkalmával — könyvvel kedveskednek. A 6 brigád to­vábbi egy-egy brigádot patro­nált —, tehát házon belül is szélesítettük a mozgalmat — és a programban való részve.Úgy érezzük, hogy amit Ke­lemen László elmondott, ta­nulságos lehet mindenki szá­mára, aki megpróbál valaki­vel, vagy valakikkel kísérle­tezni, aki elkezd valamit és azután abbahagyja. Az embe­rekkel lehet ugyan kísérletez­getni, de az emberek nem le­hetnek a kísérletezgetés nega­tív alanyai. Aki Á-t mond, an­nak B-t is kell mondania. Ma­gunk sem értjük, hogy a jó­nak bizonyult kezdeményezést miért kellett abbahagyni és ha igen, miért így. No, de most már talán nem is ez a lényeg: a veszprémiek bebizo­nyították, hogy sajátos körül­ményeik között is lehet ered­zetükkel egyben teljesítették is szocialista brigád­vállalásu­kat. És még egy pozitívum: teljesen megszűntek a formá­lis vállalások.­­ Amikor mi, a múlt év végén értékeltük ezt a tevé­kenységet, eredményesnek ítéltük meg az elvégzett mun­kát. A legnagyobb meglepeté­sünkre azonban a kezdemé­nyezők értékelése elmaradt Amire oda jutottunk, hogy a munkánk értékelhető lett vol­na, addigra elfogyott az ér­deklődés? Őszintén szólva, ezt nálunk senki sem érti! No, persze azért a kezdeményezés a mi számunkra hasznos volt és nem bántuk meg, hogy be­levágtunk. Sőt 1979-ben, ami­kor majd az új üzemünk be­indul, az ottani javult feltéte­lek között már a megszerzett tapasztalatokkal sokat érhe­tünk el. Mi legalább is bizto­sak vagyunk ebben, mégha a törődés már nem is olyan in­tenzív­­ ményesen munkálkodni és a dolgozók megértették azt, hogy miért nélkülözhetetlen fontos­ságú a számukra, a műveltségi szint emelése, így tehát, ami elveszett a réven, az bejött a vámon. Persze azért mi úgy gondoljuk, hogy így „kiugrani a játszmából” méltatlan az eszme szempontjából. És végül. Talán még mindig nem késő, hogy valamit hely­rehozzanak azok, akik majd­nem komoly bajt okoztak. Mert ugye az is elképzelhető, hogy nem mindenhol olyan állhatatosak, mint Veszprém­ben. Ám erre még gondolni sem merünk! S. A. PREMIZÁLT FIZIKAI DOLGOZÓK SZÉLES KÖRŰ ÉRDEKLŐDÉS MIÉRT KELLETT ABBAHAGYNI? Az új év tervei Győrött — A háború végén lehetett ilyen a vállalat udvara — mondják a Győri Szeszipari Vállalat portáján, amikor út­baigazítást kértünk, hogy miként juthatunk el az iro­daépülethez. — Sajnos, ez a rekonstruk­ció velejárója — indokolja a gyárudvaron éktelenkedő föld­hányásokat, a belső terelőuta­­kat Szíjártó Gyula főmérnök. — Ez volt az üzembővítő fel­újítás első éve, amelyet a ter­vek szerint a következő év végére be is fejezünk. A gépi, technológiai berendezések már megérkeztek. A termelésbőví­tő rekonstrukció 280 millió fo­rintba kerül és a befejezés után évi 800 vagonnal több finomított szeszt állítunk elő, s ezzel a termelés eléri a 2800 vagonnyit — sorolta a főmér­nök. Addig azonban még sok víz lefolyik a Rábán, ezért kanya­rodjunk vissza az idei mun­kához. Megtudtuk, hogy a rekonst­rukció okozta nehézségek el­lenére, hogy egyazon terüle­ten bontottak, gépeket szerel­tek és termeltek, az éves 2100 vagonos finomított szeszterme­lési tervet várhatóan túltelje­síti a vállalat Ottjártunkkor az időarányos termelést 100 vagonnal már túlteljesítették. A verseny lendületét no­vember 7. után is megőrizték és előre láthatóan 150 va­gonnal túlszárnyalják az éves tervet. A nagyarányú túltelje­sítést azzal érték el, hogy már kiselejtezett alkatrészek­ből házilag összeállítottak egy finomító rendszert. Az így nyert többletkapacitás meg a dolgozók fegyelmezett munká­ja eredményeként a gazdasá­gossági mutatók is javultak, nevezetesen kevesebb költség­gel termeltek, csökkent az ál­lásidő is — magyarázta a fő­mérnök. A következő évről szólva a rekonstrukció befejezésére he­lyezik a fő hangsúlyt és az eddig is több megyére terje­dő vállalat további szervezeti, tevékenységi körének bővíté­sét emelte ki Szíjártó Gyula főmérnök. A Győri Szeszipari Vállalat­ba olvad az új évtől a Zala megyei Szesz- és Szikvízüzem, a szombathelyi üdítőitalüzem rekonstrukcióját úgy kell be­fejezni, hogy mire a nyár be­köszönt, teljes kapacitással dolgozhasson. A szervezési intézkedések köréből a termékszerkezet te­rületi átcsoportosítása, a gé­pesítés fokozása, a nehéz fi­zikai munka, valamint a mun­kaigényes termelés gépesítésé­nek fokozása, a belső szállítás, a csomagolás további gépesí­tése a vállalati terv sarkala­tos pontja. Hasonló fontosságú a dolgo­zók munkahelyi ellátottságá­ról való gondoskodás, a szo­ciális tervezés. Élelmezésipari vállalatról lévén szó, termé­szetes, hogy a szociális, egész­ségügyi ellátottság megfelel a MOTI előírásainak. Ez azon­ban nem gátolja a további ez­­irányú fejlesztést. A győri re­konstrukció keretében 13—14 milliót fordítanak a szociális létesítmény építésére, melyben öltöző, fürdő, 200 személyes, melegítőkonyhás ebédlő lesz. A szombathelyi rekonstruk­ció részeként 25 személyes öl­tözőt, fürdőt melegítőkonyhás ebédlőt építenek. Tizenhárommillió­­ palack pezsgő képeit "Pécsről és Budafokról Szilveszterre a Hungarovin pezsgőgyáraiban a Törley­­ben és a Hungáriában 10 millió palackot töltenek meg. A pécsi pezsgőüzemben 3 milliót gyártottak. A első három felvétel Pécsett készült. Bemutatja a tárolótartályt, a csomagolást és az érlelést. A negyedik és az ötödik kép a tárolást és az ellenőrzést örökítette meg Budafokon

Next