Élelmezési Dolgozó, 1980 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
A zajártalom megelőzéséért Higiéniai neveléskövetelmények az élelmiszeriparban Szakszervezetünk ez év májusában tárgyalta az élelmezésipari dolgozók baleseti, egészségügyi és táppénzes helyzetének tapasztalatait. A feladatok meghatározásánál kiemelten a zaj okozta halláskárosodás vizsgálatát, mint olyant, amely egyre jobban befolyásolja dolgozóink egészségi állapotát, munkaképességét. Erről tanácskoztak az ipar főállású üzemorvosai december elején az ÉDOSZ rendezésében. Balogh Károlyné szakszervezetünk főtitkára megnyitójában utalt az üzemek egészségügyi szolgálatának és a szakszervezetek partneri kapcsolataira. Ezt követően Pintér István kandidátus, az OMI igazgatóhelyettese tartott előadást a zaj okozta halláskárosodásról. Megállapította, világviszonylatban, így hazánkban is ez a foglalkozási betegség előtérbe került. Tudományos szinten elemezte a halláskárosodást előidéző zajok fizikai tulajdonságait és azok élettani hatását a dolgozó emberre. Kifejtette, hogy milyen felelősségteljes munka eldönteni, hogy ki alkalmas zajos munkahelyen való munkára. Az alkalmasság megállapításánál nagyon körültekintően kell eljárni, mivel egyéni különbségek vannak. Nem közönbös az illető életkora, eddig végzett munkája, lakóhelyének zajszintje. Felhívta a figyelmet a töltött idő jelentőségére és arra, hogy szükséges ismerni a zaj minőségét. Dr. Vargha Lívia, a Villány- Mecsekaljai Borkombinát üzemorvosa, dr. Marton Ilona, a Pécsi Dohánygyár üzemorvosa, dr. Harmos Csaba, a Nagykőrösi Konzervgyár üzemi főorvosa, majd dr. Buda Bálint, a Kaposvári Cukorgyár üzemorvosa számoltak be üzemeinknél végzett munkáról, a zaj okozta halláskárosodás megelőzésével és felderítésével kapcsolatban. Korreferátumaikban nagy szerepet kapott a felvilágosító és meggyőző tevékenység szerepe, melyet a szakszervezettel közösen végeznek a dolgozók körében az egyéni védőeszközök állandó viselése érdekében. Második napirendi pontként dr. Kovács Ernő, az ÉDOSZ ellenőrző főorvosa tartott előadást a higiénés nevelés és szemléletformálás feladatairól. Minden dolgozó, aki az élelmiszeripar területén dolgozik, nemcsak egy termelési, hanem egy higiéniai egységnek is része. Előadásában kifejtette, hogy a nevelési feladatok csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha a gazdasági vezetés, a szakszervezetek aktivistái és az egészségügyi szolgálat szakemberei együttesen munkálkodnak a megvalósítás érdekében. Ezután dr. Pigler József, a MÉM Élelmiszer Higiéniai Ellenőrző Szolgálat igazgatója ismertette a szolgálat felépítését, célját és tevékenységét. Az értekezlet további részében dr. Szántó Tamás, az ÉGI főorvosa, ismertette a hűtőházakban végzett vizsgálatait. Dr. Girinyi Margit, az Egészségügyi Minisztérium Üzemorvosi Főosztály osztályvezető-helyettese hozzászólásában kifejtette: a jó üzemorvosi munka feltétele a megfelelő kapcsolat kiépítése a gazdasági vezetéssel és a szakszervezettel. Dr. Király Kálmán, Budapest IX. kerület üzemi főorvosa, arról beszélt, hogy ma már az üzemorvosok speciális szakemberek és kórházak segítségével dolgozhatnak. Dr. Katona Edit, az Országos Egészségügyi Nevelésügyi Intézet igazgatóhelyettese ismertette az Intézet munkáját, melynek feladata a lakosság egészségügyi nevelésének összehangolása. Az értekezletet Pratsch Vilmos osztályvezető zárta. Kifejtette, hogy a tudományos ismeretek bővítése segíti az üzemorvosi munkát és ezen keresztül a dolgozók egészségvédelmének feladatát szolgálja. ‘ AarthApsi K. E. Felszólalás a SZOT decemberi plénumán Hatékonyabb munka! Szabó Sándor szakszervezetünk Zala megyei Bizottságának titkára, a SZOT decemberi plénumán bekapcsolódott a szervezeti módosításokról szóló előterjesztés vitájába. Ezért kértük, foglalja össze hozzászólásának lényegét. A Magyar Szakszervezetek 23. Kongresszusa óta eltelt időben választott testületeink munkája jelentősen fejlődött. A kongresszus határozatának végrehajtása során erősödött az üzemi és szakszervezeti demokrácia. Minden szinten rendeztük a jogos hatásköröket, amelynek gyakorlati végrehajtása egyre, hatékonyabbá válik. Nagyon lényeges vonása volt ennek az időszaknak, hogy tovább nőtt a munkások részvétele a vezetésben, ezáltal erősödött a tulajdonosi szemlélet. Ha nem is mindenütt, de tendenciájában, gyakorlati alkalmazásában erősödött a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. A szakszervezeti mozgalomban soklépcsős szervezeti rendszert alakítottunk ki, amely a határozatok lefuttatását lassította. Sok áttételen került le a dolgozók körébe, és ezzel gyengítette a végrehajtás hatásfokát. Sok volt az ülésező testület, ami az érdemi munkát nehezítette. Ezért is időszerű az alapszervezetek szervezeti rendszerének módosítása. • Az élelmezésipar gazdasági felépítése, irányítási rendszere tröszti, nagyvállalati formában valósul meg. E felépítésen belül nemcsak ágazatok között, hanem ágazatokon belül is nagy különbségek mutatkoznak a vállalatok gazdasági szervezeti rendszerében és területi elhelyezkedésében. A szervezeti módosítások lehetőséget adnak Központi Vezetőségünk számára, hogy az irányelvet figyelembe véve, a gazdasági felépítést követve a legjobban alkalmazkodó szervezeteket hozzunk létre. A bizalmi testületek létrehozása, a főbizalmi rendszer kialakítása kiküszöböli az ázáttételeket, korszerűbbé, hatékonyabbá teszi szakszervezeti munkánkat. Az új alapszervezeti szervezeti felépítésben a bizalmiak az eddigiektől még nagyobb szerepet kapnak. Szakszervezeti munkánk tartalmi fejlődése a jövőben méginkább a bizalmi munkájával, kötődik össze. Ezért már a kiválasztásnál arra kell törekedni, hogy a bizalmi elismert, példás magatartású, jó szakember legyen. Rendszeresen kérjen véleményt a csoportjától, erősítse a demokratizmust, ugyanakkor képviselje következetesen a centrális akarat érvényesítését. A szakszervezeti taggyűlés két típusa megszünteti a gyakorlati élet által bizonyított formális vonásokat, s lehetőséget ad a szakszervezeti csoporton belül aktívabb, tartalmasabb munkára. Előnye, hogy a szakszervezeti csoportban tartott taggyűlésen a dolgozók szélesebb köre tud részt venni, a szakszervezeti csoportokban a vitakészség is fokozódik, s ezáltal tovább szélesedik a szakszervezeti és üzemi demokrácia, mert azok döntenek és véleményeznek az őket érintő dolgokban, akikre az tartozik, s egyben végrehajtói is lesznek az adott döntéseknek, határozatoknak. Alapszervezeti szinten a káderelőkészítő munkát megkezdtük, elkészültek a szervezeti modellek, és folyamatosan végezzük a választásokkal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. EZ IS, AZ IS IPARÁGAINK ÉLETÉBŐL A Budapesti Tejipari Vállalat kelet-pesti üzemében gyártott termékeket a főváros kilenc kerületében értékesítik. Képünkön a tartósított tej szállítását látjuk. Találkoztak a gyár öregjei Ismét találkoztak a gyár öregjei a Magyar Hűtőipari Vállalat Csepeli gyárában. Nehezen várják az évnek azt a napját, amikor ismét megpillanthatnak sok kedves, régi ismerőst, amikor meghallhatják, hogy a gyár, hol tart a fejlődésben, hogyan alakítja ki a jövőjét. Jóízű vacsorájuk fogyasztása közben nézegették sokan a kézhez kapott kis ajándékot. Szívesen hallgatták egy órán át Sárosi Katalin és Bangó Margit énekesnők műsorát. Sokan köszönték a kellemes estét, a jó szervezést, amit ezúton is szívesen tolmácsolunk. Huszonötezer tonna cukor Változatlan lendülettel folyik a répafeldolgozás a Kaposvári Cukorgyárban. Az idei kampány 84. napjáig, december 9-ig 225 ezer tonna nyersanyagból 25 ezer tonna kész cukor került a raktárakba. A lendületes munka eredményeként, 9600 tonnával több répát dolgoztak fel, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Jól halad a melléktermék előállítása is: szárított szelletből 1650 tonnával, takarmánykeverékből, urebetinből pedig 1950 tonnával gyártottak többet, mint tavaly ilyenkor, s van még utánpótlás. Nyugdíjas pékek Közel hetven nyugdíjasát hívta meg a Mátészalkai Sütőipari Vállalat a hagyománnyá vált évenkénti találkozóra. Öt éve számolnak be év végén a vállalat vezetői a várható éves gazdasági eredményekről, a következő év terveiről és a megváltozott munkakörülményekről, így történt ez a november végi találkozón is. A részvevő nyugdíjasok tájékoztatót kaptak az őket érintő kedvezményekről és a vállalati lehetőségekről. A találkozó végén valamennyien 200—300 forint jutalmat kaptak, melyet közös ebéd és baráti beszélgetés követett Mirelit kocsonyahús Nagyüzem van a Székesfehérvári Hűtőházban: megkezdték a konyhakész, gyorsfagyasztott kocsonyahús csomagolását. A népszerű téli ételből több, mint kétmillió kilogrammot készít az idén a székesfehérvári üzem. A kocsonyának való húsdarabokat gondosan megtisztítják, darabolják, majd egy kilogrammos tasakokba csomagolják. A felbontott csomagok tartalma mindenfajta előkészítés nélkül főzhető. A mélyhűtött kocsonyahúst az ország csaknem minden részébe szállítja a Székesfehérvári Hűtőház. A fél megye ellátásáért A Mátészalkai Sütőipari Vállalat a megye több mint ötven százalékát látja el, nap mint nap sütőipari termékkel. — Ez nem kis gond — mondja Eghmits József főmérnök, — ha figyelembe vesszük azt, hogy üzemeink több mint fele régi építésű, hagyományos kemence. Az ötödik ötéves tervet úgy is nevezhetnek a vállalatnál, mint a beruházások öt éve. A körzethez négy egyre jobban fejlődő város tartozik, a falvakkal összesen közel 300 ezer ember. Ezért úgy tervezték, hogy a városok elavult technikájú sütőüzemeit építik át modern kenyérgyárakká. Tavaly, 1979-ben sikerült üzembe helyezni a megye első alagút kemencés sütőüzemét. Az új kemencén kívül üzembe helyeztek két magyar gyártmányú sütemény kemencét is. A lengyel és magyar gyártmányú gázolaj tüzelésű berendezés a legbővebb választék készítésére alkalmas. Az új üzemek beindítása ezzel még nem ért véget, a vásárosnaményi üzem november 12-től kezdte meg a szalagszerű termelést, szintén a legmodernebb lengyel alagút kemencével. Vásárosnamény életében először kerül sor cukrásztermékek készítésére, ugyanis a régi , a városba ékelődött üzem erre alkalmatlan volt. Természetesen ezekben az üzemekben a szociális feltételek is megváltoztak, az egyszerű kopott öltözőket a fekete-fehér modern öltözők váltották fel, mondja nem kis büszkeséggel a főmérnök. De nem ennek örült a legjobban, hanem annak, hogy a lengyel kemencék üzembe állításával megszűnt az úgynevezett pékbetegség, az ízületi és reumatikus bántalmak. Ugyanis a vetőpéket elől a nagy meleg érte, hátul pedig a hideg. Januárban megkezdik a mátészalkai üzem teljes rekonstrukcióját, a leálló üzem termelését az új üzemek pótolják. Több készétel és húskonzerv A tervezettnél ezer tonnával több, mintegy 22 ezer tonna készétel és húskonzerv készül idén a Budapesti Konzervgyárban. Ez a jó anyagellátás és munkaszervezés mellett annak, is köszönhető, hogy a mezőgazdaság idei gyümölcs- és növénytermesztési gondjai — ellentétben más konzervgyárakkal —, nem akadályozták a folyamatos munkát, mert a vállalatnál elsősorban húsipari termékeket dolgoznak fel.A Budapesti Konzervgyárban tízféle konyhakész étel mellett mustárt, májkonzervet, paradicsomsűrítményt, s hétféle vagdalthús készítményt gyártanak. Újabb konzervféleséggel nem jelentkeztek az idén a hazai piacon, viszont fokozatosan áttérnek a készételek esztétikusabb csomagolására. A tavalyi évben üveg helyett már ízléses fémdobozba töltik a lecsót, a székelykáposztát. Az új üdítőital, amely szénsavmentes és az előállításához nem használnak mesterséges aromát , a közeljövőben kerül a hazai boltokba. A Budapesti Konzervgyár termékeinek 45 százaléka exportra készül. Különösen a húskészítmények népszerűek külföldön, ebben az évben 830 tonna készételt és 6800 tonna húskonzervet, májkrémet szállítanak külföldre, s hamarosan hatféle új konzervvel jelennek meg a külhoni piacokon. Ezek a készítmények azonban eltérnek a „magyaros konyha” termékeitől, ízesítésük az importáló ország szokásainak, igényeinek felel meg. Krémtúró Székesfehérvárról A Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat mazsolás és vaníliás krémtúrója nagy népszerűségnek örvend. A BNV-díjas termékből naponta 80—100 mázsát készítenek. Beruházás helyett újítások A Szegedi Konzervgyár szocialista brigádjai, műszaki dolgozói olyan műszaki, technológiai újításokat dolgoztak ki, amelyek alkalmazásával beruházás nélkül is növelhették a termelést. Az esztendő utolsó hónapjáig megvalósított ilyen jellegű újításaik évi gazdasági eredménye meghaladja a négy millió forintot. A feldolgozott zöldségkonzervek dobozba töltéséhez nem volt elég a munkájuk, s mert import töltőberendezést nem vásárolhattak, házilag állítottak elő nagy termelékenységű töltőgépsort. Segítségével műszakonként háromezer dobozt töltenek meg lecsóval, vagy más főzelékfélével. A dobozkészítéshez is házilag alakítottak ki üzemrészt, újítások egész sorának felhasználásával. Még arra is volt gondjuk hogy a zajt csökkentsék: a gépek köré hangelnyelő burkolatot szereltek fel. Ezzel műszakonként húsz mázsával növelhették a halfeldolgozást. A Mecsek-vidéki Pincegazdaság pécsi pezsgőüzemében két és fél millió palack készült 1979-ben. Hazánkban és számos országban jól ismerik a gyár kitűnő termékeit.