Élelmezési Dolgozó, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége Folytatás az 1. oldalról Ú jobb alkalmazkodással lehet és kell biztosítani létjogosultságát. Egry Éva, az ÉDOSZ Komárom megyei titkára kiegészítő javaslatot mondott a központi vezetőség állásfoglalásához, megerősítve, hogy a munkakörülmények és a szociális körülmények nagyban befolyásolják a tervek teljesítését, ezért a gazdaságnak és a szakszervezetnek is együttesen kell kezelni e feladatokat, egyetértésüket adták az alapbérnövelés korlátozásáról szóló állásfoglaláshoz. A kormányzati törekvés azt akarja elérni, hogy a vállalatok akkor emeljenek bért, amikor már megvan annak az anyagi alapja. De ez az ajánlás nem korlátozza a vállalatoknak azt a jogát, hogy a végzett munka arányában fizessenek bért. Pólya Katalin, a Martfűi Növényolajgyár dolgozója a növényolajipar gazdálkodásáról, termeléséről szólt összefoglalóan, kiemelve, hogy a termelés lényeges mennyiségi növekedése mellett sem tudja produkálni az ágazat a korábbi megszokott nyereséget, exportárbevételét. Ezt elsősorban a viágpiac befolyásolja. Hazai gondok is nehezítik az ágazat dolgát, így a napraforgódara elhelyezése. Az idei tízszázalékos menynyiségi terv túlteljesítés mellett kétszázalékos bérnövekedést tudna biztosítani dolgozóinak. Jövőre még az idei feszített tervet is tíz százalékkal megtoldják, de nyolc százalékkal tervezik az export mennyiségét növelni, bízva abban, hogy jövedelmük a teljesítménnyel arányosan növekszik majd. Miklós Györgyné, a Győr Megyei Tejipari Vállalat szb-titkára mondotta: nagyon igaz, hogy az élelmiszeriparnak és a szakszervezeti mozgalomnak is kettős szorításban kell megtalálni a maga feladatát és lehetőségeit. Ágazatunknak a piachoz való rugalma * _ ' I . Váncsa Jenő miniszter összefoglalójában megköszönte a felszólalók észrevételeit, javaslatait, azt, hogy támogatták az előterjesztést és az állásfoglalást, s hogy ugyanilyen támogatásra számíthat a vezetés a tervek valóraváltásában is. Néhány konkrét felvetésre reagálva kiemelte: a minisztérium partner lesz a filteres cigaretta gyártásának kiszélesítésében. Figyelemmel kíséri azt, hogy a termelői árakban nagyobb jövedelmezőségi szintet kapjanak a húsipar olcsóbb árui. Kezdeményezi annak vizsgálatát és lehetőségét, hogy minden vállalatnak legyen érdeke az exporttervek teljesítése, s hogy ne kapják meg késve termékeik árát. Ígérte, hogy boraink jövőre is piacra kerülnek, de szükség van az importra is. A növényolajipar daraproblémájának megoldására is megtették már a szükséges lépéseket. Az ÉDOSZ Központi Vezetőségének állásfoglalása az élelmiszeripar 1987. évi tervéhez Szakszervezetünk ismeri és munkája során figyelembe veszi az 1987. évi élelmiszer-ipari terv kialakítását befolyásoló körülményeket. A központi vezetőség igényként támasztja, hogy az 1987. évi tervezőmunka során minden szinten érvényesüljenek az MSZMP KB 1986. november 19—20-i üléshatározatában, valamint a SZOT novemberi plénumán a népgazdasági tervekről kialakított állásfoglalásban foglaltak. A központi vezetőség alapvetően fontosnak tartja, és ezért a mozgalom minden eszközével támogatja, hogy az élelmiszeripar 1987. évi tervelőirányzata teljesüljön. Tudatában van annak, hogy a célkitűzések teljesítése minőségileg magasabb színvonalú munkát követel valamennyi dolgozótól, vezetőtől és a szakszervezeti mozgalomtól is. A központi vezetőség felkéri az alapszervezeteket, hogy a vállalati tervezőmunkában még konkrétabban vegyenek részt. Segítsék elő,és állásfoglalásaikban igényeljék, hogy a vállalati tervek tükrözzék vissza a magasabb gazdasági követelményeket. Kéri a központi vezetőség az alapszervezeteket, hogy gazdaságpolitikai agitációs és mozgósító munkájuk középpontjába az új követelmények helyes értelmezése, megértése és a megvalósításra történő mozgósítás álljon. A gazdaságpolitikai agitáció középpontjába kell állítani: — a fegyelmezettebb, szervezetebb munkának megértetését; — a termékek beltartalmi értékének további javításának szükségességét; — a feldolgozottsági fok növelésének szükségességét és gazdasági hasznát; — a csomagolás korszerűsítésének fontosságát; — a piaci követelményekhez való rugalmas alkalmazkodást; — a szerződéses fegyelem és a határidő pontos betartásának szükségességét. Felhívja a központi vezetőség az alapszervezetek figyelmét, hogy a vállalat bérpolitikájának, belső ösztönzési és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti álláspont kialakításakor a minőségileg magasabb, a nagyobb hatékonyságra ösztönző követelményeket tartsák szem előtt. Kéri az alapszervezeteket, hogy a vállalati bérfejlesztési elképzelések kialakításakor a SZOT-Kormány megállapodás szellemében járjanak el. Szerezzenek következetesen érvényt annak, hogy a bérek növekedése legyen összhangban a teljesítmények alakulásával. A központi vezetőség 1987-ben is alapvetően fontosnak tartja a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásának biztosítását. Ezért kéri az alapszervezeteket, hogy segítsék elő az új termékek bevezetésére, az olcsó termékek választékának bővítésére, a termékek minőségének további javítására irányuló vállalati törekvéseket. A gazdasági követelmények növekedése, a minőségileg magasabb célkitűzések elérése, a korábbi éveknél határozottabban veti fel a belső tartalékok feltárásának, a fegyelmezettebb munka végzésének szükségességét. Ezért kéri a központi vezetőség az alapszervezeteket, hogy kezdeményezzék és támogassák a takarékosabb gazdálkodásra, az anyag- és energiatakarékosság folytatására, a munkafegyelem, javítására irányuló vállalati intézkedéseket. A központi vezetőség alapvetően fontosnak tartja a feladatok ellátásához nélkülözhetetlen, a versenyképességet biztosító fejlesztések megvalósulását. A fejlesztéshez szükséges saját források biztosítása csak a vállalati jövedelmek tervezettnek megfelelő realizálása esetén lehetséges, ezért támogatja a belföldi termékek jövedelmezőségére irányuló központi intézkedéseket. Felhívja a központi vezetőség az alapszervezetek figyelmét, hogy a fejlesztési források legcélszerűbb felhasználása érdekében elsősorban a versenyképes termékek előállítására irányuló, gyors átfutási idővel megvalósítható, viszonylag magas nyereségtartalmú termékek előállítását szolgáló fejlesztéseket támogassa. Szükségesnek tartja, hogy az ÉDOSZ Elnökség korábbi álláspontját figyelembe véve a sütőipari fejlesztések pénzügyi forrásai megteremtődjenek. A központi vezetőség kéri a vállalatokat, a szakszervezeti alapszervezeteket, hogy a termelést segítő tevékenységre és a dolgozók munkakörülményeinek, a szociális ellátásának fejlesztésére egyaránt nagy figyelmet fordítsanak. Biztosítsák, hogy az éves szociális tervek tükrözzék vissza az VII. ötéves tervre időarányosan elhatározottat. Tudatosítsák, hogy az elért jelentős szociális juttatások 1987-ben is biztosítva lesznek. A központi vezetőség úgy ítéli meg, hogy az élelmiszeripar eddig elért eredményei — a nehézségek ellenére —, valamint a dolgozók és vezetők tenniakarása biztosítéka lehet a magasabb célkitűzések megvalósulásának. Meggyőződése, hogy a feladatoknak a dolgozókkal történő megértetésével, megfelelő mozgósítással, a feltételek biztosításával, és helyes ösztönzéssel a célkitűzések elérhetők. A központi vezetőség kéri a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium vezetését, hogy továbbra is működjön közre, és biztosítsa a nagyobb követelmények teljesítéséhez szükséges feltételeket. A központi vezetőség nagy jelentőséget tulajdonít a munkaversenyben, az újítómozgalomban lévő lehetőségek még jobb kihasználásának, az egyéni teljesítmények fokozásának. Üdvözli és minden eszközzel támogatja a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója, valamint az élelmiszeripar 1987. évi tervébe foglalt célkitűzések megvalósítására irányuló kezdeményezéseket. Bátorítja a kollektívákat a felajánlások megtételére. Kéri a központi vezetőség a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetőit, hogy biztosítsák a felajánlások alapján elért nagyobb teljesítmények megfelelő anyagi, erkölcsi elismerését. Meggyőződésünk, hogy megfelelő agitációval, mozgósítással, anyagi ösztönzéssel, a feltételek biztosításával a célkitűzések teljesíthetők, melyek alapvetőek a VII. ötéves terv egészének szempontjából is. E meggyőződésünk alapját az élelmezésipari dolgozók mindenkori helytállása, áldozatvállalása és közös céljaink megvalósítására irányuló tenniakarása képezi. Budapest, 1986. december 9. Kritikus önértékelés A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat szakszervezeti bizottsága kihelyezett vszb-ülést tartott november végén Gyöngyösön. Elsőként Juhász Béla üzemigazgató tájékoztatást adott az üzem jelenlegi helyzetéről, a rekonstrukciós munkák állásáról, valamint az új termékünkről a Kaukázusi Kefir gyártásának beindításáról. Fehér István az oszb titkára értékelte a választások óta végzett szakszervezeti tevékenységet. Kiemelte, hogy a kollektíva helytállása, összefogása megmutatkozik az üzem eredményeiben. A résztvevők hozzászólásaikban nagyra értékelték a szocialista munkaverseny és szocialista brigádmozgalom keretében elért eredményeket. Boros Zsigmondné a vszb titkára kritikus önértékeléssel adott számot a választások óta végzett munkáról, majd vázolta az elkövetkezendő időszak feladatait. Az üzem hagyományos termékei mellett (fincsi, Túró Rudi, és mások stb.) a Kaukázusi Kefirről is igen kedvező véleményt mondtak a résztvevők. F. I. Kitüntetett kultúrmunkás Illés János A felújított, szépen berendezett és a művelődést szolgáló korszerű eszközzel felszerelt Kaposvári ÉDOSZ Művelődési Házban beszélgettünk Illés Jánossal, az intézmény igazgatójával, abból az alkalomból, hogy nemrégiben Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott. — Hat éve vettem át az intézmény vezetését, a rekonstrukció kellős közepén. Helyesebben még a közepén se jártunk, mert csak az emeleti irodák voltak készen. Még évekig eltartott az építkezés, amely meghatározta ennek az időszaknak művelődési munkáját. Rákényszerültünk arra, hogy az üzemekben szervezzünk elsősorban a kulturális és ismeretterjesztő programokat. Ennek most mutatkozik meg a haszna. Az akkor kialakított jó kapcsolatok révén tudjuk most bevonni az élelmiszer-ipari dolgozókat a házban szervezett programokba. Sorban nyitottuk meg helyiségeinket, fokozatosan tért vissza az élet. Legutoljára a nagyterem, és benne az állandó filmszínház készült el. Közben a húskombinát KISZ- titkára nyit be az igazgatóhoz, s vele kell sürgősen megbeszélnie az Új Tükör pinceklubban legközelebb tartandó foglalkozást. Ezalatt alkalom kínálkozik megnézni a folyósokon elhelyezett tárolókban a különböző szakkörök munkáiból összeállított kiállításokat. Láthatók itt gyönyörű kézimunkák, agyagfigurák, edények, bőrből készült dísz- és használati tárgyak, fotók, akvarellek. Később büszkélkedve újságolja az igazgató, hogy ezek az alkotások kivétel nélkül a házban működő szakkörök: bőrmíves, fazekas, képzőművészeti és népi hímzők munkái. Azonban nemcsak itt láthatók rendszeresen a szépmíves darabok, hanem részt vesznek az ország különböző tájain rendezett bemutatókon is. Legutóbb is szép sikereket értek el Mezőkövesden, majd Dunaújvárosban az V. Országos Szakszervezeti Amatőr Népművészeti Kiállításon. Működik még a házban nyugdíjas, eszperantó-, üzemkrónika-író, galambászklub, valamint itt tartják rendszeres összejöveteleiket a Kinizsi természetjárók is. Pezsgő, lüktető élet van tehát nálunk, sokszor nehéz is egyeztetni a különböző rendezvényeket. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy a vállalatok, társadalmi szervek is nálunk rendezik ünnepi programjaikat, szakmai és egyéb oktatásaikat, azt hiszem nem kell tovább bizonygatnom előbbi állításomat. A 16 ezer kötetes, korszerű szabadpolcos könyvtár rendezvényeit még nem is említettem. Itt a gyermekek részére szerveznek rendhagyó irodalomórákat, mesedélutánokat, játszóházat. Közösen készítenek velük olvasási terveket, együtt hallgatnak zenét és működtetik a napközisklubot. Szerveznek még ismeretterjesztő előadás-sorozatokat a szakmunkásképző intézet kollégiumában és az Élelmiszeripari Szakközépiskolában. — Most, hogy beszélgetünk eszembe jut közel negyvenéves népművelői gyakorlatom. Már 1948-ban, pedagógusi munkám megkezdésével egy időben megkezdtem népművelői tevékenységemet is. A kis somogyi faluban, Nyimben, első munkahelyemen kultúrcsoportot, énekkart szerveztem, akikkel együtt jártunk a környéket sok-sok előadást tartva. Majd könyvtáros is lettem. Emlékszem, hogy ötvenkötetes „ládakönyvtáram” volt kezdetben, a hőskorban. Később aztán már valódi könyvtárban dolgoztam. Tíz évig járási könyvtárigazgató voltam Nagyatádon. Innen kerültem a Latinca Sándor Művelődési Központ igazgatójának, amely szakszervezeti megyei módszertani központként is működött. Az üzemi közművelődést, a munkásművelődést irányítottuk, szerveztük. Végigjártam tehát a kulturális munka szinte valamennyi területét, és az eddigi tapasztalataimat jól tudom hasznosítani jelenlegi munkakörömben is. Igyekszünk változatos, korszerű módon segíteni a munkásművelődést, a gyárak dolgozóin kívül a lakóhelyi környezetünkben is mindenki számára az érdeklődésnek leginkább megfelelő lehetőséget nyújtani. Ennek érdekében munkatársaimmal együtt állandóan meg kell újulnunk, friss ötletekkel előrukkolnunk. Az elmondottak mellett a tapasztaltak is igazolják, hogy ez a megújulás, a változatos programok kigondolása, megvalósítása mind sikeresebben folyik a művelődési házban. A méltán kapott kitüntetést, az eddigi tevékenységet elismerve, egyben további szakszerű fáradhatatlan és lelkes munkára buzdítja az intézmény kollektíváját és irányítójukat, Illés Jánost. BL Adunk egymás véleményére Bizalmi és partnere a főüzemben Arra a kérdésre, miként lehet jól összehangolt kapcsolat gazdasági vezető és szakszervezeti bizalmi között, igen szemléletes példát tudunk mondani a Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat martfűi gyárának nyersolajgyártó főüzeméből. Az összhanghoz persze megfelelő emberek és feltételek szükségesek, amelyek itt adottak. Van ugyanis egy szakmailag felkészült, széles látókörű gazdasági vezető Czedli Gyula személyében, adott továbbá a munkatársakat tisztelő és a közügyek iránt érdeklődő bizalmi, akit Gonda Gábornak hívnak. A feltétel pedig a jó üzemi légkör, amit közösen alakítottak ki és amelyre mindannyian vigyáznak. A nyersolajgyártóban, Czedli Gyulának törzscsapata van 20 emberrel, méghozzá azért törzs, mert 1980, azaz az indulás óta együtt vannak. Munkájuk: a hasalás, sajtolás, az extrahálás és nyálkátlanítás. Nem nehéz fizikailag a munka, de igen nagy figyelmet igényel. Tevékenységük terméke az oly fontos napraforgó és repce-étolaj, melléktermékük a két növény „maradéka” a dara, amelyet szintén értékesítenek. A bevezetőben említett összhang alapját a brigádközösségben végzett munka és együttélés adja. Brigádjuk neve: Alkotmány. Legutóbb az ezüst koszorút sikerült elérni. Ez itt rang, mert magas az odaítélés mércéje. Miért? Gondoljuk csak el, egy műszakban 1350-1420 tonna anyagot kell feldolgozni kitűnő minőségben. Igaz, hogy az üzem a legkorszerűbb ma hazánkban, így semmi csodálkozni való nincs, hogy a brigád 65-70 százaléka különféle szakmunkásokból áll, egyben ilyen szintű a középfokú iskolai végzettség is. (Varczag Terézia, és Köteles László jelenleg is tanulmányaikat végzik.) A vezetés szemében, a végzett munkájuk jó, ehhez mérik az anyagi megbecsülést is, de hírnevet nem elég kiharcolni, azt tartani is kell, ezért teszik a mércét magasra. Ez a szemlélet megmutatkozik gazdasági és társadalmi vállalásaikban. Ugyanis amíg az előbbi lényege, a mennyiségi és minőségi paraméterek tartása, a minél kisebb energiafelhasználás, a megfelelő karbantartás mellett, addig a társadalmi vállalásban a minél több dominál, évi250-300 óra elvégzett társadalmi munka. Igaz, hogy a gazdasági vállalás teljesítésébe „beleszól” a technológia, a beérkező anyag minősége (víz és olajtartalom) de alapjában véve, mégis az emberek hozzáállása, szorgalma, figyelme a legfontosabb. Azaz maga a munka. — Amiért jó a kapcsolatom a bizalmival, annak több oka van — magyarázta Czedli Gyula. — Mindenekelőtt, hogy becsüljük egymást, tiszteletben tartjuk egymás elképzeléseit, jogait, megosztjuk gondjainkat, megértjük, hogy mindegyikünknek más — más szempontból kell foglalkozni a munkatársainkkal. Végül úgy érzem, hogy jól ítéljük meg: munkahelyünkön sok fontos van, de a legfontosabb a munka. Mit mond ugyanerről a témáról Gonda Gábor, hajaló csoportvezető, a bizalmi? — Nagyon fontosnak ítélem, hogy a munkatársak, minden kérdésben egyformán bizalommal vannak irántunk. Azt látják, hogy szükség szerint adunk egymás véleményére, közösen döntjük el munkatársaink igényeinek jogosságát. Mi egymás háta mögött is azt mondunk, amit egymás szemébe. Kinti dolgokról természetszerűleg lehet más véleményünk. Például másként töltjük el a munkán kívüli időt. Gyula született mozgalmi ember, tagja a Megyei Közlekedési Tanácsnak, munkásőr, vállalati tűzoltóparancsnok, én ellenben a földmunkákat kedvelem és fóliázom otthon. Olyan is előfordul, hogy itt az üzemben nem egyezik a nézetünk, de soha nem visszük kenyértörésre a dolgot,lyenkor a célszerűbb, az általánosan jobb megoldásban igyekszünk megállapodni. Azon nem kísérletezünk, hogy mindenkor mindenki szeressen bennünket, de hogy mindig jöjjenek a lehetőség adta eredmények, arra igenis törekszünk, mert ez a feladatunk. (Kenesei) Hajdú megye élelmezésiparában a legtöbb alapszervezetben már megválasztották az ifjúsági tagozatot, tanácsot. A tagozatvezetők most tanfolyamon vesznek részt, heti egy alkalommal, nyolc héten át. Ezen felkészítik őket munkájuk végzésére. Fontos megértetni az ifjúsági vezetőkkel, majd fokozatosan a vezetőség tagjaival, konkrét feladataikat, amit a munkaprogramban kel rögzíteniük. Ismerkednek az ÉDOSZ 46. kongresszusának anyagával az élelmezésipar VII. ötéves tervével, az ÉDOSZ KV állásfoglalásával. Ezeknek a dokumentumoknak tanulmányozására hívtuk fel a figyelmet, többek között amikor a szakmai konzultációk keretében megbeszéltük az élelmezésipar — ezen belül is egyes vállalatokra vonatkozó cselekvési lehetőségeket. Tisztázódott mit jelent a fiatalok — sajátos érdekvédelme, érdekképviselete, s hogy ehhez milyen jogokkal rendelkeznek. Egyértelmű, hogy az szb. bizalmitestületi ülésen gyakorolják érdekképviseleti jogaikat. Feltárhatják azokat a gondokat, ami a fiatalok jogos igényeinek megoldására irányul. Már a választáson, de bizalmiakkal folytatott beszélgetéseken is számos javaslat vetődött fel a fiatalok közérzetének javítására. Például a fiatal pályakezdő szakmunkások a munkába állást követően, rövid időn belül sokan kilépnek munkahelyükről. Vagy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után nem is állnak munkába. Mi ennek az oka? Vizsgálják az illetékesek meg — javasolták. A tejiparban minden első munkahelyes fiatal munkába állásakor háromezer forint támogatást kap, ami egy kicsi segítség a pályakezdőknek. A fiatalok bevonását a munkába, érdekvédelmük, érdekképviseletük jobb ellátását szeretné a szakszervezeti mozgalom az új szervezettel felerősíteni. Ez azonban nem lehet csak pénzügyi kérdés, de az alapszervezetek mindenhol biztosítják a pénzügyi feltételeket — a lehetőségeken belül — a munkaprogramjuk megvalósításához. Most már kezd kialakulni a tisztánlátás, hogy az ifjúsági tagozat az szb irányításával végzi munkáját, ezért az szb munkájának színvonala nagyban befolyásolja, illetve meghatározza a fiatalokért való tenni akarást. Értük, velük együtt. Varga Istvánná ÉDOSZ Hajdú-Bihar m. titkár