Élelmiszervizsgálati Közlemények 20. (1974)
1974 / 1-2. szám
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények 20 éves és a Fővárosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet 100 éves jubileumára A magyar nyelv használata a kémiában A kémia tudományának megalapozása Lomonoszov, Lavoisier és Dalton nevéhez fűződik. Hazánkban 1770-ben a nagyszombati — később pesti — egyetemen alakult meg az első kémiai tanszék Winterl Jakab József professzor vezetésével, melyen azonban a kémiát a botanikával együttesen tanították. Winterl professzor csak törve beszélte a magyar nyelvet, előadásait latinul tartotta. 1810- ben bekövetkezett halála után a kémia tanszék már különvált a botanikától. Őt Schuster Constantin János, Sadler József, majd a magyarul nem is beszélő Sangaletti Ede követték a kémiai katedrán. 1848-ban Sangaletti helyébe a hazafias érzelmeiről közismert radikális-demokratikus forradalmi nézeteket valló Nendtvich Károly került, aki első ízben tartott magyar nyelven egyetemi előadást. Nendtvich Bugát Pállal és Irinyi Jánossal megkísérelte a magyar kémiai ,,műnyelv” kialakítását is. Schuster János 1829-ben megjelent első magyar nyelvű kiadványa a ,,Gyógyszeres értekezések” alapján. 1844-ben megírta „Életműben műipari vegytannak alapismeretei” címen könyvét „műmagyar” nyelven, melyben az atom szót „parány”-nak, a hidrogént ,,köneny”-nek, az oxigént „éleny”-nek, a brómot „büzeny”-nek, a klórt „halvány”-nak, a hidrargiumot „higany”-nak stb. nevezi. A „műmagyar nyelv” ma már — számunkra — nehezen érthető. A szabadságharc elbukása utáni Bach korszakban az elnyomás a tudományos világra is rányomta bélyegét: visszatértek tehát a latin és német elnevezések és Sangalettit is visszahelyezték a tanszékre, amit 1853-ig tovább vezetett. 1853-ban Wertheim Tivadar vette át a tanszék vezetését. Döntő fordulatot jelentett az 1860-as esztendő, amikor a nemzeti ellenállás gyümölcseként az ún. „októberi diploma” az oktatás nyelvéül „a magyar nyelv behozatalát” rendelte el. 1860 október 26-án a kari ülést Petzval Ottó dékán magyar nyelven nyitotta meg. A csak németül tudó tanárokat sorban leváltották. A vegytan tanszékre Than Károlyt nevezték ki. Than Károlyt méltán jelöli márvány emléktáblája „A magyar tudományos chemia megalapítójának”. A magyar kémiai szaknyelv megteremtése is Than nevéhez fűződik. A Bugát — Nendtvich-féle „műmagyar” nyelvezet kétségen kívül korszerűtlen, a tudomány internacionalista jellegét tekintve erőltetett volt. Than Károly képviselte az internacionalizmus gondolatát, tankönyveit, szakirodalmi munkáit („A kísérleti chémia elemei”) már a kiforrott magyar szakirodalmi nyelven írta meg. Mégis, ha szórványosan is, de egyes „műmagyar” szakkifejezések már átmentek a köztudatba: pl. a hidrargicum elnevezés véglegesen eltűnt a magyar kémiai nyelvből és a „higany” nyert „polgárjogot”. Élelmiszervizsgálati Közlemények