Élet és Tudomány, 1955 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1955-09-21 / 38. szám
i/itdomditytfj (Azok nseért, akik a krrdrert részletesebben akarunk foglalkozni, közüljük az eseményekre funatkozó magyar nyelvű irodalmat is.) 1791. szeptember 22-én született M. Faraday (megh. 1867-ben) angol fizikus. Egy kovácsmester fia volt. (Kimutatta, hogy az elektrolízissel előállított villamos töltések ugyanolyan természetűek, mint bármely más eredetű villamosság. Felismerte az elektrolízis (róla elnevezett) alaptörvényeit, és ezzel új tudományágnak, az elektrokémiának vetette meg alapját. 1835-ben felfedezte az elektromos indukciót és megállapította törvényeit. Felfedezésének gyakorlati alkalmazása vezetett az indukciós gépek, dinamók, generátorok, transzformátorok stb. megszerkesztéséhez. Vizsgálatait a földindukció, továbbá az áram zárása és nyitása alkalmával a vezetőben létrejövő önindukciós jelenségekkel egészítette ki. 1846-ben felismerte, hogy a mágneses térnek hatása vem a fényre. Ezzel a fizikának egy másik teljesen új fejezetét nyitotta meg. E felfedezés tette lehetővé, hogy Maxwell felépítse elektromágneses fényelmélet-rendszerét. Faraday nevéhez fűződik egyebek között a villamos és mágneses erőterek erővonalakkal való leírása is. — Dr. Bybár István : Faraday Mihály élete és munkássága. (Természettudományi Közlöny, 1931. 497—504. l.) 1824. szeptember 22-én született Bereczki Máté (megh. 1895-ben) (családi nevén: Bagyinszky) gyümölcskertész. Eredetileg ügyvéd volt. Részt vett a reformkor mozgalmaiban és a szabadságharcban, majd bujdosni volt kénytelen . 1856-ben az általános amnesztia véget vetett kényszerű rejtőzködésének. Egy kunágotai családhoz került nevelőül. Itt töltötte életének több mint három évtizedét. Faiskolát és gyümölcsöst telepített. A hetvenes években már nemcsak a magyar gyümölcskertészek ismerték el vezérüknek, hanem egész Európában ismerték nevét. Kertjét elsősorban kísérleti gyümölcstelepnek tekintette. Magyar és német szaklapokban több száz, főleg pomológiai (gyümölcsismerettani) vonatkozású cikket írt. Fő műve, a Gyümölcsészeti Vázlatok, négy kötetben jelent meg 1877 — 1887 között. Számos gyakorlati kérdés tisztázása mellett ebben a műben Bereczki 782 gyümölcsfajta tüzetes és 293 fajta vázlatos leírását adta. A gyümölcstermesztés országos megszervezése terén is nagy érdemei vannak, mint pomológus pedig a legkiválóbb volt egész Magyarországon. — Kelemen Ferenc: Bereczki Máté. Makó, 1935. 1829. szeptember 27-én adták át a forgalomnak az angliai Stockton— darlingtoni vasutat (Sztakton—Darlington), a világ első közforgalmú, személy- és áruszállításra szolgáló vasútját. Az addigi gőzüzemű vasutak csak bányatermékek szállítására szolgáltak. A Stockton— darlingtoni vonalon közlekedő vonatok 20 km-es óránkénti sebességgel haladtak. Hazánkban is már korán foglalkoztak a vasút kérdésével. Az 1825. évi országgyűlés által létesített bizottság 1831-ben elkészült javaslatában már foglalkozott vaspályák létesítésével. Széchenyi István azonnal fölfogta a vasút óriási jelentőségét. Egész közlekedéspolitikáját elsősorban a vasutakra alapította. Szerinte „a közlekedési eszközök közül a vaspálya a legcélszerűbb arra, hogy nemzeti kereskedelem tökéletesítésének alapjául szolgáljon, mert csak a vasút képes biztos, gyors, szakadatlan és olcsó összeköttetést létesíteni“. — Zelovich Kornél: A közforgalmú vasút centenáriuma. (Természettudományi Közlöny, 1926. 409—432. l.) e4e*Himy/tafGír 1215